190 likes | 324 Views
TÁMOP-4.2.2. A-11/1/KONV-2012-0069. A városi területi-társadalmi struktúra, a biztonság, valamint a társadalmi jól-lét összefüggései. Berki Márton Kodolányi János Főiskola berkimarton @ yahoo.com Kutatásvezető: Prof. Dr. Szirmai Viktória DSc. A vizsgált hazai agglomerációk. Budapest
E N D
TÁMOP-4.2.2. A-11/1/KONV-2012-0069 A városi területi-társadalmi struktúra, a biztonság, valamint a társadalmi jól-lét összefüggései Berki Márton Kodolányi János Főiskola berkimarton@yahoo.com Kutatásvezető: Prof. Dr. Szirmai Viktória DSc.
A vizsgált hazai agglomerációk • Budapest • Debrecen • Szeged • Miskolc • Pécs • Győr • Nyíregyháza • Kecskemét • Székesfehérvár • Kérdőíves felmérés (adatfelvétel:2014január–február) • Teljes minta (városok + agglomerációik): N = 5.000
A vizsgált városi övezetek • Történelmi belváros (városcentrum) • Városias, hagyományos beépítésű lakóterület (magas státuszú) • Városias, hagyományos beépítésű lakóterület (alacsony státuszú) • Lakótelep (magas státuszú) • Lakótelep (alacsony státuszú) • Kertvárosi családi házas (magas státuszú) • Kertvárosi családi házas (alacsony státuszú) • Falusias jellegű családi házas (magas státuszú) • Falusias jellegű családi házas (alacsony státuszú) • Villanegyed (legmagasabb státuszú) • Lakópark • Zártkert, üdülőövezet • Szegénytelep, szükséglakás, munkásnegyed
A vizsgált városi övezetek • Történelmi belváros (városcentrum) • Városias, hagyományos beépítésű lakóterület (magas státuszú) • Városias, hagyományos beépítésű lakóterület (alacsony státuszú) • Lakótelep (magas státuszú) • Lakótelep (alacsony státuszú) • Kertvárosi családi házas (magas státuszú) • Kertvárosi családi házas (alacsony státuszú) Az alminta mérete • Falusias jellegű családi házas (magas státuszú) (csak a városokkal): • Falusias jellegű családi házas (alacsony státuszú) n = 3.000 • Villanegyed (legmagasabb státuszú) • Lakópark • Zártkert, üdülőövezet • Szegénytelep, szükséglakás, munkásnegyed
Stiglitz-Sen-Fitoussijelentés (2009) • Stiglitz et al. (2009) szerint a jól-léttöbbdimenziós fogalom: • Anyagi életszínvonal (jövedelem, fogyasztás és vagyon) • Egészség • Oktatás • Egyéni tevékenységek (a munkát is beleértve) • Politikai képviselet és kormányzás • Társadalmi és személyes jellegű kapcsolatok • Környezet (jelenlegi és jövőbeli feltételek) • Bizonytalanság (gazdasági és fizikai jellegű)
Stiglitz-Sen-Fitoussijelentés (2009) • Stiglitz et al. (2009) szerint a jól-léttöbbdimenziós fogalom: • Anyagi életszínvonal (jövedelem, fogyasztás és vagyon) • Egészség • Oktatás • Egyéni tevékenységek (a munkát is beleértve) • Politikai képviselet és kormányzás • Társadalmi és személyes jellegű kapcsolatok • Környezet (jelenlegi és jövőbeli feltételek) • Bizonytalanság (gazdasági és fizikai jellegű) ↓ A VÁROSSZERKEZET ÉS A BIZTONSÁG KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA
Főbb kriminológiai elméletek • A kriminológia klasszikus elmélete (Beccaria) • Pozitivista kriminológia-elméletek (Lombroso, Guerry, Quetelet) • Egyéni jellemvonások elmélete (Glueck–Glueck, Mednick, Caspi, Moffitt) • A társadalmi felbomlás elmélete (Shaw–McKay, Sampson, Bursik–Grasmick) • Differenciális asszociáció/társadalmi tanulás/ szubkulturáliselméletek (Sutherland–Cressey, Sykes–Matza, Akers, Wolfgang–Ferracuti, Anderson) • Anómia-ésintézményi anómia-elmélet (Merton, Messner–Rosenfeld) • Feszültség- és általános feszültség-elmélet (Cohen, Cloward–Ohlin, Agnew) • Racionális döntéselmélet (Stafford–Warr, Patternoster, Cornish–Clarke, Matsueda) • Rutin-tevékenységek elmélete (Cohen–Felson) • Fejlődési életpálya-elmélet (Moffitt, Sampson–Laub) • Kritikai kriminológia-elméletek (Bonger, Quinney, Greenberg, Currie, Colvin) • Betört ablakok elmélete (Wilson–Kelling) (…)
A biztonsághoz kötődő kérdések • Van-e az Önök háztartásában biztonsági riasztó felszerelés? (igen/nem) • Valaha volt-e Ön, vagy a háztartásának bármelyik tagja betörés vagy erőszakos támadás áldozata?(igen/nem) • Hogy érzi Ön, a lakóhelye környékén sötétedés után mennyire biztonságos egyedül sétálni?(4 = nagyon biztonságos, 1 = egyáltalán nem biztonságos) • Mennyire súlyosnak ítéli meg az alábbi problémákat a lakása környékén? (betörések, rablások / erőszakos, élet elleni cselekmények / szervezett bűnözés / gazdasági bűncselekmények)(5 = nagyon súlyos, 1 = nem súlyos)
A biztonsághoz kötődő kérdések • Van-e az Önök háztartásában biztonsági riasztó felszerelés? (igen/nem) • Valaha volt-e Ön, vagy a háztartásának bármelyik tagja betörés vagy erőszakos támadás áldozata?(igen/nem) • Hogy érzi Ön, a lakóhelye környékén sötétedés után mennyire biztonságos egyedül sétálni?(4 = nagyon biztonságos, 1 = egyáltalán nem biztonságos) • Mennyire súlyosnak ítéli meg az alábbi problémákat a lakása környékén? (betörések, rablások / erőszakos, élet elleni cselekmények / szervezett bűnözés / gazdasági bűncselekmények)(5 = nagyon súlyos, 1 = nem súlyos) „Kemény”adatok vs. „puha” percepciók
Van-e az Önök háztartásábanbiztonsági riasztó felszerelés?
Valaha volt-e Ön, vagy a háztartásának bármelyiktagja betörés vagy erőszakos támadás áldozata?
Hogy érzi Ön, a lakóhelye környékén sötétedésután mennyire biztonságos egyedül sétálni? 1 = egyáltalán nem biztonságos, 2 = nem biztonságos, 3 = biztonságos, 4 = nagyon biztonságos
Betörések, rablások Erőszakos, élet elleni cselekmények Szervezett bűnözés Gazdasági bűncselekmények
Mennyire súlyosnak ítéli megaz alábbi problémákata lakása környékén? 1 = nem súlyos 5 = nagyon súlyos
Összefoglalás, következtetések • A magyarországi (nagy)városok nem kezelhetők homogén területekként, sem a városi biztonság tekintetében, sem a biztonság lakossági percepciójának tekintetében • A „kemény” (igen/nem) kérdések esetébentöbbé-kevésbé„kiszámítható” térbeli hierarchia rajzolódik ki: magasabb státuszú területek ↔ alacsonyabb kriminalitás alacsonyabb státuszú területek ↔ magasabb kriminalitás • Másrészt, a személyes percepciókra irányuló „puhább” kérdések a városi biztonság/bizonytalanság ettől sok esetben eltérő térbeli mintázataira mutatnak rá
Összefoglalás, következtetések Forrás: Sýkora (2009)
Összefoglalás, következtetések • A magyarországi (nagy)városok nem kezelhetők homogén területekként, sem a városi biztonság tekintetében, sem a biztonság lakossági percepciójának tekintetében • A „kemény” (igen/nem) kérdések esetébentöbbé-kevésbé„kiszámítható” térbeli hierarchia rajzolódik ki: magasabb státuszú területek ↔ alacsonyabb kriminalitás alacsonyabb státuszú területek ↔ magasabb kriminalitás • Másrészt, a személyes percepciókra irányuló „puhább” kérdések a városi biztonság/bizonytalanság ettől sok esetben eltérő térbeli mintázataira mutatnak rá
Köszönöm a figyelmet! • Text • Text • Text
TÁMOP-4.2.2. A-11/1/KONV-2012-0069 A városi területi-társadalmi struktúra, a biztonság, valamint a társadalmi jól-lét összefüggései Berki Márton Kodolányi János Főiskola berkimarton@yahoo.com Kutatásvezető: Prof. Dr. Szirmai Viktória DSc.