710 likes | 1.34k Views
A káposztafélék kártevői és kórokozói, valamint az ellenük való védekezés lehetősége. Milyen növények tartoznak a káposztafélékhez?. A bór hiánya. Karfiol, brokkoli, káposzta Torzsában kialakuló üregek (üregek barnulása)
E N D
A káposztafélék kártevői és kórokozói, valamint az ellenük való védekezés lehetősége
A bór hiánya • Karfiol, brokkoli, káposzta • Torzsában kialakuló üregek (üregek barnulása) • A karfiol és a brokkoli rózsájának közepe megbarnul és fokozatosan összetöpped, esetleg a rózsák közepén másodlagos baktériumos rothadás alakul ki • A retek esetében a gumók belső szöveteinek barnásodnak • A zavar elsősorban olyankor nyilvánul meg, amikor a bór hiányt gyors fejlődés, magas hőmérséklet és nitrogén-túladagolás kíséri
A molibdén hiánya • Leggyakrabban karfiolnál és a brokkolinál • Elmarad a rózsák kifejlődése („kivakulás”-tenyészőcsúcs fagykárosodása, repcebecő-ormányos) ill. levéllemezek redukciója és deformálódása (levéllemez egyik fele erősen redukált és fodrosodott leginkább a széleken) • Jelentkezik: a savanyú talajokon, de a felvehető vasat nagy mennyiségben tartalmazó agyagos talajokon is gyakori • A zavart enyhíti a talaj semleges vagy enyhén lúgos kémhatása
A kalcium hiánya • Tünet: levélszélek elhalása (levélszélek elszáradása következtében ezek fejlődése leáll, de a levéllemez egyéb részei tovább növekednek, aminek következtében a levelek deformálódnak kel- és fejeskáposzta), kínai kel és bimbóskel esetében néhány levél vagy a tenyészőkúp elhalása a fejek vagy a rózsák belsejében, vmennyi káposztafélén a belső leveleken apró, enyhén beesett szürke vagy akár fekete foltok keletkeznek • A kalcium felvételt a talajban előforduló kálium- és nitrogénfölösleg gátolja, de a száraz és a túl nedves talaj is akadály lehet • Véd.: rendszeres öntözés, a talaj semleges vagy enyhén lúgos kémhatás
A fejes káposzta kórokozói • Káposztamozaik • A káposzta xantomonászos feketeerűsége • A káposzta fuzáriumos sárgasága • A káposzta plazmodiofórás gyökérgolyvája • Káposztaperonoszpóra • A káposzta alternáriás levélfoltossága • A káposzta plenodómuszos betegsége • Palántadőlés
Káposztamozaik • Levélen világos- és sötétzöld mozaik foltok, a fő- és mellékerek kivilágosodnak, az erek mentén sötétzöld sávok (érszalagosodás) is megjelenhet • Terjedés: levéltetvekkel és mechanikai úton • Védelem: vektorok ellen ill. rezisztens fajták használata, gyomnövények elleni védelem
Plazmodiofórás gyökérgolyvája • A betegség az erősen savanyú talajokon jelentkezik • Tünet: a növények növekedésükben visszamaradnak, lankadnak, hervadnak, a gyökéren henger vagy gömb alakú daganatok figyelhetők meg (sárgásfehér színűek, nem fásodnak el, felületük egyenetlen, parás, ha a daganatot kettévágjuk, belseje fehér, egynemű, üreg nem található benne) • Fertőzési forrás: talajban 4-6 évig életképes kitartóspóra • Opt.: a talaj vízkapacitása 45 % felett legyen, a talaj pH értéke 7 alatt legyen
Xantomonászos feketeerűség • Tünet: a levélen a levél szélétől kiinduló sárgászöld széles „V” alakú foltok (foltokban a levél erek fekete színűek), a foltok elszáradnak, pergamenszerűek lesznek és a levelek lehullnak, a torzsát kettévágva az edénynyalábok részben vagy teljesen fekete színűek (a karalábénál nem jelentkezik) • Fertőzési forrás: talaj és a vetőmag • Opt.: magas hőmérséklet és páratartalom, esős időjárás • Véd.: egészséges vetőmag, vetésváltás, palántaágyak fertőtlenítése, megelőző permetezés különösen esős időjárás ill. öntözés esetén, réztartalmú szerek használata Champion 50WP, Rézoxiklorid 50WP,
A káposzta xantomonászos feketeerűsége Rezisztens és toleráns fajták termesztése! „Száraztermesztés”
Fuzáriumos sárgaság • Tünet: először az alsó levélerek, majd a levélérközök elsárgulnak (gyakori, hogy csak a levéllemez egyik oldalára korlátozódik), később a levelek elszáradnak, a növények apró fejet fejlesztenek, a torzsát kettévágva az edénynyalábok részben vagy teljesen barna színűek • Fertőzési forrás: talajban lévő növényi maradványok, a mag nem fertőzési forrás • Opt.: magas hőmérséklet és a talaj alacsony 40 % alatti vízkapacitása • Véd.: vetésváltás, ellenálló káposzta fajták termesztése
A káposzta fuzáriumos sárgasága Rezisztens és toleráns fajták termesztése!
Káposztaperonoszpóra • Tünet: sziklevelek sárgászöldek, rajta fehér penészgyep, lomblevelek színén sárgászöld, erek által határolt szögletes foltok, a fonáki oldalon fehér penészgyep, később a levélfoltok elszáradnak • Fertőzési forrás: áttelelő növényeken és növényi maradványokban • Opt.: párás vagy esős, hideg idő, a káliumhiány és a nitrogénfölösleg • Véd.: megfelelő tőszám, vetésforgó, rezisztens fajták, palántaneveléskor legalább 2 alkalommal, kiültetés után szükség szerint kell permetezni. Amistar, Champion 50 WP, Dithane DG, Previcur Energy
Káposzta-peronoszpóra Palántanevelés esetén van jelentősége!
Alternáriás betegség • Tünet: szikleveleken apró, sötétbarna, sárgászöld udvarú foltok, lomblevélen először apró, lilásbarna, majd 10-15 mm kerek, zonált foltok, a maghozó száron és a becőtermésen a foltok aprók, sötétbarnák, középen kivilágosodnak (idősebb levelek fertőződnek) • Fertőzési forrás: növénymaradványok, vetőmag (felszínén és a belsejében is) • Opt.: magas páratartalom és hőmérséklet • Véd.: vetésforgó, növényi maradványok alászántása, egészséges, csávázott vetőmag, kémiai: Amistar, Miltox Speciál Extra, Rézoxiklorid 50WP, stb. A védekezést megelőzően fejesedés időszakában kell elkezdeni, majd 10 naponként 3-4 alkalommal ismételni.
Palántadőlés Gazdanövény: kb. 230 növényfaj Kórokozók: a Pythium, Rhizoctonia, Fusarium, Alternaria fajok és más gombák. Tünet: csíranövények sziklevele és gyökere a talajban elbarnul, elpusztul, a növények nem kelnek ki (hiányos kelés), a palánták gyökérnyaki része üvegessé válik, befűződik, a palánták „kidőlnek” Opt.: rossz talajszerkezet, savas kémhatás, tápanyaghiány, nitrogéntöbblet, kevés fény, magas hőmérséklet - ezek a tényezők elősegítik a fertőzés kialakulását. Életmód: tipikus talajlakó gomba (magon Alternaria), a talajban maradnak fenn petespórák, sclerotia, klamidospórák vagy szaprofiták formájában Védekezés: vetés után és kelés után a talaj beöntözése, 3-5 liter vízben oldott fungicid / 1 m², BUVICID F, FOLPAN 50 WP
A káposzta palántadőlése Palántanevelés esetén van jelentősége!
A fejes káposzta kártevői • Talajlakó kártevők • Dohánytripsz • Káposztapoloska • Káposzta-levéltetű • Keresztesvirágúak földibolhák • Repceszár ormányos • Káposztalepke • Káposzta bagolylepke • Tavaszi káposztalégy
Dohánytripsz • Tápnövény: vöröshagyma, fejes káposzta, uborka, dohány • Kárkép: a levelek közé behúzódó állatok itt szívogatnak (levelek védelmében), „tűszúrásuk” helyén sebzáró folyamat indul el, parásodás • Gazdasági jelentőség: július-augusztus • Előrejelzés: világoskék, vizes tálcsapdák, növények hetenkénti vizsgálata • Fejlődésmenet: soknemzedékű, tavasszal a vöröshagymán ill. gyomnövényeken felszaporodik, a teljes fejlődési ciklus a káposztafejben zajlik le, a nőstények a fiatal növény puha szöveteibe rakják le tojásaikat (a káposztafejben, néhány levél alatt). Az első két lárvaállapotban a lárvák a szövetekből táplálkoznak szívogatással. A harmadik és a negyedik lárvaállapotban a lárva nem táplálkozik. • Védekezés: - korán fejesedő fajtákkal - tripsz toleráns fajták (Histona, Riana) - ACTARA 25 WP (nagy mennyiségű víz, nedvesítő szer)
Káposztapoloska • Leveleken szívogatnak, a szúróserték mechanikailag roncsolják a sejteket, a kibocsátott enzimet tartalmazó nyál megtámadja a környező részeket, szívás nyomán fehér folt- levéllemez elhal, hullámos felületű lesz, a fehér szövetrészek kiszáradnak, kilyukad a levél • 2 nemzedék, imágó telel erdősávok avarjában • Április, májusban jön elő, 2 nemzedék júliusban • Nagyobb hőmérséklet kedvező számára
Káposzta levéltetű • Viaszos bevonat • Külső leveleken szaporodik fel, levelek torzulnak, megsárgulnak, mézharmat • Vírus átvitel • 10-15 nemzedékes • Nem gazdanövényváltós (káposzta torzsáján, keresztes gyomokon telel át) • Nem viaszos fajtákon nem tud felszaporodni • ACTARA 25 WG, JUDO, BI 58, KARATE 2,5 WG, PIRIMOR 50 WG
Repceszár-ormányos 1 nemzedékes, imágó telel, a levél fő erébe, nyelébe ill. a szár bőrszövete alá petézik, a lárva a talajban bábozódik Imágó: tavasszal lyukakat rág a leveleken, száron, levélnyélen az új bogarak a zöld repcebecőt rágják, hámozzák Lárva: levél fő erében, nyelében rágnak, emiatt a levél elszárad lehullik, az idősebbek a repce szárát üresre rágják
Keresztesvirágúak földibolhái Helyrevetett káposztában lehet jelentősége!
KERESZTESVIRÁGÚAK FÖLDIBOLHÁI • KÁRTÉTEL, KÁRKÉP: • Az I-k a csíranövényeket és a fiatal leveleket hámozzák, lyuggatják megnő a párologtatás a növények elszáradnak. • Az idősebb leveleket szitává lyuggatják. • ÉLETMÓD, ÖKOLÓGIA: • 1 n. / I (talajban) kora tavasszal rajzanak és károsítanak. • A száraz, meleg, napsütéses időjárást kedvelik. • Előrejelzés: növényvizsgálattal, ragadós lapokkal. VÉDEKEZÉS: A betelepedő I-k ellen kontakt rovarölő szerekkel (ACTARA 25 WG, BI 58 EC, SUMMIDOG 25 EC stb.)
Káposztalepke • Hámozgatás, rágások a levélzeten, tömegszaporodás esetén csak a torzsa marad meg • Kívülről rág, nem hatol be a káposztafejbe (Káposzta bagolylepke behatol) • 2-3 nemzedék, báb alakban telel • Tojások csoportosan a levelek fonáki oldalán • Április, májustól repül, 2 nemz. Rajzása augusztus • 23°C körüli hőmérséklet és 85% páratartalom • Véd.:LASER (spinozad), DURSBAN DELTA (klórpirifosz-etil), MATCH 050 EC (lufenuron), TRICHOPLUS, DIPEL ES