1 / 96

Lakosság sugárvédelme Munkahelyi sugárvédelem alapvető előírásai

Lakosság sugárvédelme Munkahelyi sugárvédelem alapvető előírásai. Összeállította: Déri Zsolt B.- A.- Z. Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Sugáregészségügyi Decentrum. Ajánlott irodalom: 16/2000 (VI.8.) EüM. rendelet. A sugárvédelem célja.

zuri
Download Presentation

Lakosság sugárvédelme Munkahelyi sugárvédelem alapvető előírásai

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Lakosság sugárvédelme Munkahelyi sugárvédelem alapvető előírásai Összeállította: Déri Zsolt B.- A.- Z. Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Sugáregészségügyi Decentrum Ajánlott irodalom: 16/2000 (VI.8.) EüM. rendelet

  2. A sugárvédelem célja • A determinisztikus hatásból létrejövő egészségkárosodás lehetőségének kizárása. • A sztohasztikus hatások által kiváltott megbetegedések kockázatának társadalmilag elfogadható szintre való csökkentése. • A dolgozók védelme • Akörnyezet (lakosság) védelme • A páciens védelme

  3. A LAKOSSÁG SUGÁRTERHELÉSE • SUGÁRTERHELÉS: • KÜLSŐ (külső sugárzás: D [Gy], E [Sv]) főleg gamma • BELSŐ (belső sugárforrás: A [Bq], E [Sv]) alfa, béta, gamma • A SUGÁRTERHELÉS FORRÁSAI: • Mesterséges • Természetes (NORM: Naturally Occurring Radioactive Materials) • Mesterségesen megnövelt természetes (TENORM: Technologically Enhanced Naturally Occurring Radioactive Materials)

  4. 16/2000 (VI.8.) EüM. rendelet Lakosság külső és belső összes sugárterhelése • Mesterséges forrásokból származó sugárterhelés • Kivéve az orvosi diagnosztikai és terápiás beavatkozással, a nem foglalkozásszerű betegápolással, az orvosi kutatásban való önkéntes részvétellel járó sugárterhelés • Dóziskorlátok • 1 mSv/év effektív dózis, • szemlencse 150 mSv/év egyenérték dózis, • bőr 50 mSv/év egyenérték dózis 1 cm2 területre átlagolva • Különleges körülmények mellett, egyedi évre vonatkozóan OTH engedélyezheti: E > 1 mSv/év, de E < 5 mSv/5 év • A lakosság természetes sugárforrásokból származó sugárterhelésére nincs szabályozás.

  5. 16/2000 (VI.8.) EüM. rendelet Lakosság külső és belső összes sugárterhelése • Dózismegszorítás (az ALARA elv gyakorlati alkalmazása) • Meghatározott forrásból származó, lehetséges személyi dózis tervszerű és forrás vonatkozású szigorítása, amely a sugárvédelem tervezési szakaszában, optimáláskor használatos • Adott forrásra, foglalkozási területre és lakossági csoportra vonatkozik • Értékét az OTH határozza meg. ~ 0,1 mSv/év

  6. 16/2000 (VI.8.) EüM. rendelet • 2. számú melléklet III. Veszélyhelyzeti és baleseti beavatkozási szintek, továbbá veszélyhelyzeti cselekvési szintek • Mindenképp elkerülendő (elnyelt dózis, 2 nap alatt): • egésztest, csontvelő < 1 Gy • szemlencse < 2 Gy • bőr, ivarmirigy < 3 Gy • pajzsmirigy < 5 Gy • tüdő < 6 Gy • Sugársérült: • bőr > 6 Gy, szemlencse > 2 Gy, egyéb > 3 Gy, • egésztest > 250 mSv

  7. 16/2000 (VI.8.) EüM. rendelet Elkerülhető dózis Elkerülhető dózis to to: a beavatkozás kezdete

  8. 16/2000 (VI.8.) EüM. rendelet • 2. számú melléklet III. Veszélyhelyzeti és baleseti beavatkozási szintek, továbbá veszélyhelyzeti cselekvési szintek • 1. sz. függelék – optimált beavatkozási szintek (elkerülhető dózisok): • Elzárkóztatás E =10 mSv/2 nap • Kimenekítés E = 50 mSv/1 hét • Jód-profilaxis D(t) = 100 mGy • Ideiglenes áttelepítés: • elrendelés: E = 30 mSv/hó • visszavonás: E = 10 mSv/hó • Végleges áttelepítés: E = 1 Sv/élettartam

  9. Természetes és mesterséges forrásokból származó átlagos éves effektív dózisok UNSCEAR 2008

  10. HAZAI TÖRVÉNYEK, RENDELETEKMUNKAVÁLLALÓK ESETÉBEN Törvény: 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról Rendelet: 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról Radon elleni védekezés csak a munkahelyeken ! 29

  11. HAZAI TÖRVÉNYEK, RENDELETEKLAKOSSÁG ESETÉBEN Előzmény: 26/1960. ÉM sz. utasítás Megtiltja egyes salakok és pernyék lakóépületek céljára történő felhasználását. 1/1964. (V. 7.) EüM rendelet a sugárzó (radioaktív) anyagokról és készítményekről szóló 10/1964. (V. 7.) Korm. rendelet végrehajtásáról A Rendelet 12. §-a megrősítette a 26/1960. ÉM sz. utasításban foglaltakat. A Rendeletet a 7/1988. (VII. 20.) SZEM rendelet hatályon kívül helyezte. A 7/1988. (VII. 20.) SZEM rendeletet az 1996. évi CXVI. Törvény, majd a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet hatályon kívül helyezte 30

  12. HAZAI TÖRVÉNYEK, RENDELETEKLAKOSSÁG ESETÉBEN Törvény: 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról VII. Fejezet: Felhatalmazó rendelkezések 68. § (2) Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg: g) a radon- és radon leányelem-koncentrációk elfogadható szintjét lakó- és középületekben, valamint az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben, az építőanyagok gyártásához felhasznált alapanyagok, a kereskedelmi forgalomba kerülő építőanyagok, továbbá az építési területek felhasználhatóságának sugárvédelmi szempontból való korlátozását; 31

  13. HAZAI TÖRVÉNYEK, RENDELETEKLAKOSSÁG ESETÉBEN Törvény: 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról III. Fejezet: Hatósági engedélyezés, ellenőrzés és felügyelet 24. § (1) Az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter külön jogszabályban meghatározott módon látja el az építőanyagok gyártásához felhasznált, illetve a külföldről behozott alapanyagok, továbbá a kereskedelmi forgalomba kerülő építőanyagok és egyéb termékek radioaktivitásának ellenőrzését. VII. Fejezet: Felhatalmazó rendelkezések 68. § (2) Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:h) az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel egyetértésben a külföldről származó és kereskedelmi forgalomba kerülő termékek, illetve alapanyagok radioaktivitásával kapcsolatos előírások betartásának és ellenőrzésének szabályait; 32

  14. HAZAI TÖRVÉNYEK, RENDELETEKLAKOSSÁG ESETÉBEN Jelenleg a lakótéri radontól származó sugárterhelés csökkentésére szabályozás nincs! Rendelet előkészítés: MTA Sugárvédelmi- és Környezetfizikai Bizottság Oktatási- és Gyakorlati Sugárvédelmi Munkabizottság. Az új atomtörvény végrehajtásának hatósági előkészítése, Paks, 1996. október A radon aktivitáskoncentráció éves átlaga meglévő és új épületre: 600 Bq/m3 Előterjesztés: Módosítási javaslat az “Építmények, egyéb létesítmények létesítésének közegészségügyi követelményeiről” ESzCsM rendelettervezethezBudapest, 2002. augusztus Cselekvési szint 500 Bq/m3 átlagos éves radon aktivitáskoncentráció. 8. § (7) Az ionizáló sugárzás vonatkozásában a cselekvési szinteket külön jogszabály tartalmazza. A módosítás elfogadásával, vagy elutasításával kapcsolatban visszajelzés nem történt. 33

  15. HAZAI TÖRVÉNYEK, RENDELETEKLAKOSSÁG ESETÉBEN Előterjesztés: A radon elfogadható szintjét lakó- és középületekben, valamint az építőanyagok és építési területek felhasználhatóságának sugárvédelmi szempontú korlátozását szabályozó miniszteri rendeletről Budapest, 2003. április • 1) Meglévő épületekre • a radon-koncentráció elfogadható szintje lakó- és középületekre 400 Bq/m3 éves átlagban, • a radon-koncentráció meghatározását minőség-biztosítással rendelkező mérő-laboratórium végezheti. • 2) Kivitelezés előtti (tervezési) szakaszban • a) a radon-koncentráció elfogadható szintje új lakó- és középületekre 200 Bq/m3 éves átlagban, • az épületek tervezőit, kivitelezőit tájékoztatni kell az adott körülmények között lehetséges radon-koncentráció mértékéről és a koncentráció csökkentésének lehetséges módjairól. 34

  16. HAZAI TÖRVÉNYEK, RENDELETEKLAKOSSÁG ESETÉBEN Előterjesztés: A radon elfogadható szintjét lakó- és középületekben, valamint az építőanyagok és építési területek felhasználhatóságának sugárvédelmi szempontú korlátozását szabályozó miniszteri rendeletről Budapest, 2003. április • az épületek tervezése, kivitelezése során figyelembe kell venni az építési területen mért talajgáz radon-koncentráció értékét. Ennek megfelelően: Nincs teendő < 10 kBq/m3 Egyszerű tervezési óvintézkedések alkalmazása indokolt 10 - 50 kBq/m3 Összetett tervezési óvintézkedések alkalmazása indokolt > 50 kBq/m3 A radon-koncentráció meghatározását minőség-biztosítással rendelkező mérő-laboratórium végezheti. 35

  17. HAZAI TÖRVÉNYEK, RENDELETEKLAKOSSÁG ESETÉBEN Előterjesztés: A radon elfogadható szintjét lakó- és középületekben, valamint az építőanyagok és építési területek felhasználhatóságának sugárvédelmi szempontú korlátozását szabályozó miniszteri rendeletről Budapest, 2003. április Az építőanyagok aktivitás-koncentrációira vonatkozó szintek A kereskedelmi forgalomba kerülő építőanyagnak sugárvédelmi szempontból a következő feltételeket kell kielégítenie: CRa CTh CK < 1 és + + CRa < 150 Bq·kg-1 300 Bq·kg-1 200 Bq·kg-1 3000 Bq·kg-1 Ci az egyes radionuklidok átlagos aktivitás-koncentrációja az építőanyagban, Bq/kg egységben Az építőanyagok gyártásánál olyan alapanyagok használhatók fel, amelyek biztosítják, hogy a késztermék megfeleljen a fenti követelményeknek. Az építőanyagok aktivitás-koncentrációjának meghatározását minőség-biztosítással rendelkező mérőlaboratórium végezheti. 36

  18. HAZAI TÖRVÉNYEK, RENDELETEKLAKOSSÁG ESETÉBEN Előterjesztés: A radon elfogadható szintjét lakó- és középületekben, valamint az építőanyagok és építési területek felhasználhatóságának sugárvédelmi szempontú korlátozását szabályozó miniszteri rendeletről Budapest, 2003. április Jogi problémák: Rendelet = Korlát, vagy cselekvési szint (kötelező vonatkoztatási szint) A legtöbb EU-tagállamban alkalmazott ajánlott vonatkoztatási szint nem illeszthető be a magyar rendeleti szabályozásba ! Az építőanyagokra vonatkozó országonként különböző aktivitáskoncentráció korlátok akadályozhatják az EU-n belül az árúk szabad forgalmazását 2003. júniusa óta a rendelettervezettel kapcsolatban újabb fejlemény nem történt. 37

  19. HAZAI TÖRVÉNYEK, RENDELETEKLAKOSSÁG ESETÉBEN Megjegyzés: 29/1997. (VIII. 29.) KTM rendelet a környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatának feltételrendszeréről 1. § (4) A forgalomba vagy használatba kerülő termékek, technológiák és szolgáltatások (a továbbiakban együtt: termékek) környezetbarát vagy környezetkímélő (a továbbiakban együtt: környezetbarát) minőségét környezetbarát megkülönböztető jelzésként a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium által megbízott szervezet (a továbbiakban: Szervezet) javára a Magyar Szabadalmi Hivatalnál lajstromozott - e rendelet melléklete szerinti - védjegy mint megkülönböztető jelzés (a továbbiakban együtt: védjegy) tanúsítja. 2. § (3) A pályázati tájékoztató tartalmazza az általános pályázati feltételeket, a környezetbarát minőség megállapítására vonatkozó követelményeket és minősítési feltételeket, valamint a minősítő-tanúsító rendszer fenntartására és a minősítő eljárás költségeire fordítandó nevezési, valamint védjegyhasználati díjakat. 3. § (4) Környezetbarát minősítést az a termék kaphat, amely az adott igényt kielégítő egyéb termékkel összehasonlítva, az azonos vagy jobb termékminőség mellett, a környezeti hatást igazoló életútelemzés alapján, számszerűsített adatokkal bizonyított módon megfelel a pályázati tájékoztatóban foglalt feltételeknek. 38

  20. HAZAI TÖRVÉNYEK, RENDELETEKLAKOSSÁG ESETÉBEN Megjegyzés: KvVM Környezetbarát Termék Közhasznú Társaság 13. Kőszerű építőanyagok és építőelemek kiegészítő követelményei pórusbeton termékekhez (2002. október 16.) A termék radioaktív koncentrációja nem haladhatja meg az építőanyagok természetes radioaktivitására vonatkozó Sugárvédelem 112 sz. EU irányelv (Radiation Protection 112 Radiological Protection Principles concerning the Natural Radioactivity of Building Materials) adatainak megfelelő alábbi Földkéreg világátlag értékeket: Radioaktív koncentráció Bq/kg:

  21. Hogyan tovább? ?

  22. Hogyan tovább? • Rendelet tervezetek? • Kockázati indexre • Lakótéri radon aktivitás-koncentrációra • Mérés, ellenőrzés, korlátozás rendszere • Meglévő rendeletek módosítása? • 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról • Munkahelyi radon: módosítás, pontosítás … • Kockázati index: kiegészítés • Lakótéri radon: kiegészítés • Dózisbecslés egyedi esetekre • Útmutató a nemzetközi szakirodalom alapján • Képzés, továbbképzés, előadások … • Szabvány? 40

  23. A sugárvédelem célja • A determinisztikus hatásból létrejövő egészségkárosodás lehetőségének kizárása. • A sztohasztikus hatások által kiváltott megbetegedések kockázatának a más (nem sugárveszélyes) ipari tevékenységek esetén előforduló kockázati szintre való csökkentése. • A dolgozók védelme • A környezet (lakosság) védelme • A páciens védelme

  24. Sugárvédelem SUGÁRTERHELÉS: Az emberi testet érő ionizáló sugárzás hatása, amely következtében károsodás jön létre. SUGÁRTERHELÉS BELSŐ KÜLSŐ 1. TERMÉSZETES 2. MESTERSÉGES 3. MESTERSÉGESEN MEGNÖVELT TERMÉSZETES

  25. Az ionizáló sugárzás elleni védekezés általános elvei

  26. Külső sugárterhelés • Külső sugárforrások: • Ionizáló sugárzást kibocsátó berendezések. • Röntgen berendezések, lineáris gyorsító • Zárt sugárforrások. • A radioaktív anyag olyan módon van valamilyen anyagba beágyazva, vagy olyan ellenálló burkolat veszi körül, amely rendeltetésszerű használat során megakadályozza a radioaktív tartalom környezettel való érintkezését. • Külső sugárforrásból eredő nagy dózisú sugárterhelés, leginkább sugárbalesetek esetén fordul elő. • Általános: az egész testet éri a sugárzás. • Helyi (lokális): a test csak egy jól körülhatárolt részét éri a sugárzás.

  27. Védekezés külső sugárterhelés ellen Műszaki sugárvédelem - építészeti lehetőségek, - munkahelyek megfelelő kialakítása, Általános gyakorlati módszerek (kombinálható) - idővédelem, - távolságvédelem, - sugárelnyelő rétegek alkalmazása

  28. Idővédelem: Az elnyelt dózis a sugárzásban eltöltött idővel arányosan nő! Csökkentés lehetőségei: - felkészülés: a munkafolyamat átgondolása, szükséges eszközök előkészítése, - begyakorlás: inaktív körülmények között, - létszám meghatározása (min. 2 fő), - tartózkodási idő korlátozása.

  29. Távolságvédelem: Az elnyelt dózis a távolság négyzetével fordítottanarányos! A távolság növekedésével bekövetkező dózisteljesítmény-csökkenésre igaz a négyzetes csökkenés törvénye, D ~ 1/r2.

  30. TÁVOLSÁGVÉDELEM

  31. Távolságvédelem Pontforrás sugárzási tere: , ahol K(E): a dózisállandó, D : a sugárforrástól r távolságban lévő pontban a levegőben elnyelt dózisteljesítmény [Gy/h], A: a sugárforrás aktivitása [GBq] .

  32. Távolságvédelem: Az elnyelt dózis a távolság négyzetével fordítottanarányos! A távolság növekedésével bekövetkező dózisteljesítmény-csökkenésre igaz a négyzetes csökkenés törvénye, D ~ 1/r2. Legfontosabb szabályok: • Radioaktív készítményt szabad kézzel megfogni tilos, • Eszközök használata (csipesz, távfogó), • Távirányítás • A hasznosítani kívánt direkt sugárnyalábba nyúlni tilos

  33. Sugárelnyelő rétegek alkalmazása elektromágneses sugárzás (röntgen, gamma) kölcsönhatása az anyaggal • Párhuzamos nyalábok esetében: I  Io·e-x • Szórt nyaláb esetén: I ≈ B(x)·Io·e-x • m gyengítési együttható • felezési rétegvastagság: ln2/m • tizedelő rétegvastagság  3 felező rétegvastagság • B(x) felhalmozódási tényező („build-up” faktor) védőfal védőfal detektor detektor sugárforrás sugárforrás kollimátor

  34. A SUGÁRZÁS ÁRNYÉKOLÁSA BETONNAL 1 MeV energiájú gamma-sugárzás árnyékolása betonnal

  35. Sugárelnyelő rétegek alkalmazása • Megfelelő anyagból és méretezett sugárvédelmi falak, rétegek, vértek alkalmazhatósága. • Primer sugárzásra (használati és szivárgó sugárzás) • Szórt sugárzásra • Szekunder sugárzásra (pl. fékezési rtg.) • Meghatározó a sugárzás típusa (, , , rtg., stb.) • Béta-sugárzás: vékony műanyag rétegek (Z < 13) esetleg alumínium (Z = 13). • Foton-sugárzás ellen: nehéz elemek (Fe, Pb, beton) • Neutron sugárzás ellen: ütköztetés protonokkal (víz, parafin, stb.).

  36. A röntgensugárzás elleni védekezésben legáltalánosabban használt fémek (ólom, vas, cink stb.), illetve építőanyagok (beton, tégla, barit, ólomüveg stb.), sugárgyengítését ólomegyenértékben kell kifejezni. • Ólomegyenérték (jelölése: mm Pb): megadja, hogy a kérdéses anyag adott rétege sugárgyengítési szempontból milyen vastag ólomrétegnek felel meg. Ha a szabvány mást nem ír elő, az ólomegyenérték 90 kV csőfeszültségre és 2,5 mm AI felező rétegvastagsággal jellemzett sugárminőségre vonatkozik. Sugárelnyelő rétegek alkalmazása:

  37. MSZ 824 M4. Különböző anyagok ólomegyenértéke

  38. A RÖNTGENSUGÁRZÁS ÁRNYÉKOLÁSA ÓLOMMAL

  39. MSZ 824 mellékletek M2. A hazai sugárvédelmi méretezési gyakorlatban alkalmazott ólomegyenértékek (tájékoztatás) 4. táblázat Diagnosztikai, valamint felületi és közelterápiás munkahelyek sugárvédelmi tervezéséhez a 4. táblázatban foglalt ólomegyenértékek a következő feltételek között használhatók fel: • 125 kV vagy nagyobb névleges feszültségű röntgenberendezés esetén a sugárforrás-védelem távolsága legalább 2 méter; • a védett hely nem tartozik a 2.4. szakaszban felsorolt létesítményekhez és a röntgenrészleghez nem tartozó állandó munkahelyhez; • a munkaterhelés nem haladja meg az M1. fejezet 3. táblázatának vonatkozó értékeit; • ha a védendő hely adottságai nem felelnek meg a felsorolt feltételek valamelyikének, akkor a sugárvédelmi méretezést részletes számításokkal célszerű igazolni.

  40. A személyzet sugárvédelme Ólomgumi kötények sebészet körkörös képerősítőkhöz kardiológia, endoskopia nagyobb mozgékonyság fogászat

  41. A személyzet sugárvédelme Egyéni védőeszközök Ólomgumi kesztyű Pajzsmirigy-védő gallér

  42. Védekezés belső sugárterhelés ellen • Nyitott radioaktív készítmény vagy nyitottá vált zárt sugárforrás környezettel való érintkezése alkalmával történhet: elcseppenés, porlódás, gőz-, illetve gázképződés. • Belső sugárterhelés: a radioaktív anyag belégzéssel, lenyeléssel, felszívódással a szervezetbe kerül. • Védekezés: megelőzés (munkahely kialakítás, rendszabályok betartása) • Izotóplaboratórium (használat)

  43. Belső sugárterhelés • BELSŐ sugárterhelés: • A szervezetbe radionuklid, radioaktív anyag kerül. • A bejutás módja: • belélegzés légutak • lenyelés gyomor-, bélrendszer • felszívódás ép, vagy sérült bőrfelület • beadás orvosi beavatkozások

  44. Dekontaminálás Felületi radioaktív szennyeződés eltávolítása (beavatkozási szint). Folyamatai:  nedves lemosás, dörzsölés (víz,lúg,sav,stb.),  különböző eszközök (csipesz, kefe, papírvatta  védőfelszerelés (köpeny, gumikesztyű, álarc, csizma)  eljárás pontossága  minimális mentesítő készlet elérhetősége

More Related