200 likes | 328 Views
Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet. GKI Gazdaságkutató Zrt. Sajtótájékoztató Budapest, 2007. szeptember 20. A hideg és meleg étkezési utalványok szerepe. Elért eredmények. A foglalkoztatók, a munkavállalók és a szolgáltatók körében kedvelt, folyamatosan működő rendszer.
E N D
Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet GKI Gazdaságkutató Zrt. Sajtótájékoztató Budapest, 2007. szeptember 20. A hideg és meleg étkezési utalványok szerepe
Elért eredmények • A foglalkoztatók, a munkavállalók és a szolgáltatók körében kedvelt, folyamatosan működő rendszer. • Hozzájárul a gazdaság kifehérítéséhez. • A munkaadók hajlandók növekvő összeget fordítani erre a célra. • Átrendeződés zajlik a meleg utalványok javára: 2003-ban 300 ezer fő kapott meleg és 2,1 millió hideg utalványt, 2007-ben 570 ezer fő meleg és 1,8 millió hideg utalványt. • Évek óta folyamatosan javulnak az étkezés infrastrukturális feltételei a munkahelyen és annak környékén. • A munkavállalók szemében stabilan magas a munkanapokon történő meleg ebéd fogyasztásának jelentősége. • Munkavállalók elégedettek a hideg és meleg utalványok juttatásával és felhasználhatóságával. GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2007. szeptember
A jelenlegi helyzet fő jellemzői • A versenyszférában 2007. év elején a dolgozók 58%-a részesült hideg és 18%-uk meleg étkezési utalványban a munkáltatók válaszai szerint. • Az átlagkeresethez képest az adómentes rész a meleg utalvány esetében közelít az EU átlagához. • Magyarországon a munkavállalók 65%-a fogyaszt munkanapokon meleg ebédet, de csak 32%-uk teszi ezt munkahelyén vagy annak környékén található étteremben. GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2007. szeptember
Románia 20,4 Portugália 18,9 Görögország 16,5 Bulgaria 13,6 Szlovákia 11,2 Spanyolország 9,8 Lengyelország 8,3 Olaszország 8,2 Belgium 6,7 Magyarország meleg 6,4 6,0 Luxembourg 5,6 Cseh Köztársaság Franciaország 5,4 Ausztria 4,8 3,5 Svájc Magyarország hideg 3,2 Németország 3,0 0,0 2,0 4,0 6,0 8,0 10,0 12,0 14,0 16,0 18,0 22,0 20,0 Adómentesség az EU-ban a havi átlagkeresetek százalékában GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2007. szeptember
Gondolati kísérlet az étkezési utalványok értékének emeléséről a munkavállalók körébenHa szabadon választhatna, váltana-e….. GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2007. szeptember
A vizsgálatba bevont vendéglátó helyek: • 75%-a 2003-2007 között lépett be a rendszerbe. • 66%-a szerint a meleg étkezési utalványok értékének növelése bővítené forgalmát. • 80%-a szerint megéri a jeggyel foglalkozni. • 47%-a hajlandó gépi beruházásra, 73%-a új főállású munkaerő felvételére a forgalom növekedése esetén. GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2007. szeptember
Forrás: Szonda Ipsos GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2007. szeptember
Forrás: Szonda Ipsos GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2007. szeptember
A hideg és meleg étkezési utalványok forgalomnövekedése, valamint a meleg étkezési utalványok részarányának alakulása 2003-2006 között GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2007. szeptember
Forrás: Szonda Ipsos GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2007. szeptember
Gondolati kísérlet az étkezési utalványok értékének emeléséről a munkaadók körébenAz étkezési utalványok adómentes összeghatárainak emelése: koncepció-teszt, 2006 Forrás: Szonda Ipsos GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2007. szeptember
Forrás: Szonda Ipsos GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2007. szeptember
A költségvetési hatások becslésének feltételezései • Az étkezési jegy értékhatárának emelése a 2007. évi felmérés szerint 66%-ban addicionális és 18%-ban részben a béremelés terhére történne (fele-fele arányban). Kifejezetten a béremelés terhére adná 6%. • Több év átlagát figyelembe véve 75%-ra adódik az addicionális és 25%-ra a bérhelyettesítő hatás. • A hideg és meleg étkezési jegy értékének emelése többlet fogyasztást és nem többlet megtakarítást generál. • A munkaadók az utalványok értékemelésére vonatkozó ígérvényüket betartják, a létszámbővítésre vonatkozót nem. GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2007. szeptember
Becslés a meleg étkezési utalványok alkalmazása miatt potenciálisan keletkező költségvetési bevétel kieséséről a különböző emelési mértékeke esetén (nyereségadó hatás nélkül)(milliárd forint) * 2007-től az ÁFA egységesen 16,7% felülről Forrás: GKI számítás GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2007. szeptember
Becslés a hideg étkezési utalványok alkalmazása miatt potenciálisan keletkező költségvetési bevétel kieséséről a különböző emelési mértékek esetén (nyereségadó hatás nélkül)(milliárd forint) * 2007-től az ÁFA egységesen 16,7% felülről Forrás: GKI számítás GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2007. szeptember
Az összes költségvetési hatás alakulása 2008-ban (millió forint) Forrás: Szonda-Ipsos felmérés GKI számítás 2007 GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2007. szeptember
Számítások főbb eredményei: • A bér közterhek elmaradása és az ÁFA bevételek többlete kiegyenlíti egymást, a vállalati költségtöbblet nyereségadót mérséklő hatása jelenti a valós költségvetési kiesést. • A konstrukció létéből fakadó teljes költségvetési kiesés a mai számítások szerint 10,6 milliárd Ft. • A teljes költségvetési bevétel elmaradásból 300-350 millió forint az újonnan keletkező bevételkiesés. GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2007. szeptember
Legfontosabb megállapítások: • Hideg és melegétel utalvány a legelterjedtebb béren kívüli juttatás. • Munkavállalók szerinti komplett napi ebéd ára 1.100 Ft Adómentes érték napi 455 Ft. • A dolgozók közel 80%-a számára van meleg ebéd fogyasztására alkalmas étkezési lehetőség a munkahelyén vagy annak környékén. • A döntés a munkaadók kezében van, akik növekvő tehermentes utalványérték esetén nem használják ki a lehetőség maximumát. Ugyanakkor megindult a strukturális átterelődés a meleg utalványok irányába, amit jó lenne tovább erősíteni. • A hidegutalványban részesülő munkavállalók 48%-a szívesen váltana melegutalványra, míg a melegutalványt kapóknak csak 10%-a váltana át hideg utalványra. GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2007. szeptember
Legfontosabb megállapítások: • Cél: • a kétféle étkezési utalvány értéke közötti különbség növelésével a meleg utalványok alkalmazására történő ösztönzés. • 2008. évre a legcélszerűbb 5.000 Ft-os hideg és 11.000 Ft értékű meleg étkezési utalvány juttatása volna, mert így biztosítható az emelésnél figyelembe veendő szempontok összhangja (költségvetési terhek, vállalati ráfordítások, munkavállalói igények). • A meleg étkezésre jogosító utalványok értékének és súlyának emelése kedvező hatással van az elfogadó helyek foglalkoztatási képességére, forgalmára, hozzájárul stabil, legális működésükhöz . GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2007. szeptember