Download
1 / 23
240 likes | 566 Views
Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet. A gazdasági aktivitás fogalma. Kortól függetlenül, magába foglalja mindkét nemhez tartozó mindazon személyeket, akik munkát végeznek a gazdasági javak és a szolgáltatások területén, egy meghatározott időszak alatt. Gazdaságilag aktívak:
E N D
A gazdasági aktivitás fogalma • Kortól függetlenül, magába foglalja mindkét nemhez tartozó mindazon személyeket, akik munkát végeznek a gazdasági javak és a szolgáltatások területén, egy meghatározott időszak alatt. • Gazdaságilag aktívak: • foglalkoztatottak • munkanélküliek • Gazdaságilag nem aktívak • aktív koron aluli személyek • aktív korhatár felettiek, de oktatási intézményekbe járók • háztartási kötelezettséget teljesítő személyek • nyugdíjasok • más okból inaktív személyek (pl. rokkantság, gyes, gyed, stb.)
Gazdasági aktivitás • Gazdaságilag aktívak: • Aktív keresők • Kereső tevékenységet folytató, keresettel, jövedelemmel rendelkezők • Munkanélküliek • Függetlenül attól, hogy részesülnek-e munkanélküli segélyben, vagy szerepelnek-e a munkanélküli nyilvántartásban, azok a személyek, akik állást kereső munkanélküliek, ill. akik első ízben elhelyezkedni kívánók • Gazdaságilag inaktívak: • Inaktív keresők • Azok a személyek, akik aktív keresőként nem dolgoznak, de keresettel, jövedelemmel rendelkeznek • Eltartottak • Akik nem taroznak az előbbiekben felsoroltakhoz, mert általában keresettel, jövedelemmel nem rendelkeznek és megélhetésükről magánszemély vagy intézmény gondoskodik
Aktív/inaktív népesség egymáshoz való viszonya • Demográfiai tényezők: fiatalos és elöregedő társadalmak: inaktívak aránya nő • Társadalmi-kulturális tényezők: pl. iszlám országokban a női munkavállalás korlátozása; fejlett országokban kitolódó tanulási időszak; volt szoc. országokban a nők erőszakos munkába állítása • Jogi tényezők: szabályozzák a munkába állás legalacsonyabb korhatárát, illetve a nyugdíjkorhatárt is megszabják • Gazdasági tényezők: gazdaságilag fejlett országokban működik az egykeresős család-modell; világgazdasági ciklusok (Kondratyev, konjunktúra, recesszió) • Gazdaság szerkezete: több a képzett munkaerő, kisebb munkanélküliség, könnyebben vált
A gazdasági aktivitás különböző megközelítésben egy adott térségben, 2001
Gazdaságilag aktívak az összes férfihoz/nőhöz viszonyítva Európában (%-ban), 1993
Magyarország férfi népességének gazdasági aktivitása 1870-2001 között a férfiak %-ban
Magyarország női népességének gazdasági aktivitása 1870-2001 között a nők %-ban
Magyarország férfi népességének gazdasági aktivitása korcsoport szerint (%-ban), 1994
Magyarország női népességének gazdasági aktivitása korcsoport szerint (%-ban), 1994
Foglalkozási szerkezet • Fogalma: az aktív keresők mely gazdasági ágazatban végzik tevékenységüket • Három alapágazat: • mezőgazdaság, bányászat – primer szektor • ipar, építőipar – szekunder szektor • szolgáltatás – tercier szektor • a magas qualitást igénylő részeinek kiválása: információ tárolása, továbbítása, kutatás és fejlesztés tevékenységei, stb. – kvaterner szektor
Foglalkozási átrétegződés • Ipari forradalomtól kezdődően zajlik • Első fázis: indusztrializáció, a mezőgazdaságba tömörült aktív keresők (80-85%-os csúcs) az iparba áramlanak; Magyarországon: 19. sz. 70-es, 80-as éveitől • Második fázis: a munkaerő a mezőgazdaságból nem csak az iparba, hanem a szolgáltatásba is átvándorol; Magyarországon: 1930-as évektől kezdődően • Harmadik fázis: az iparból is munkaerő szabadul fel és a szolgáltató szektorba áramlik; Magyarországon: 1970-es évek második felében indul el, de súlypontja a 90-es évek eleje • Negyedik fázis: poszt-indusztriális fejlődés, már csak az iparból történik átáramlás a szolgáltatásba, a mezőgazdaság 2-4%, átrendeződés a szolgáltatáson belül, kialakul a kvaterner szektor; Magyarországon: ennek a fázisnak a küszöbén áll az ország
A foglalkozási átrétegződés menete Magyarországon a II. világháború után
Európa gazdaságilag aktív népességének foglalkozási szerkezete (%-ban), 1993
Az aktív keresők foglalkozási szerkezete Magyarországon és néhány Kelet-, Közép-Kelet-európai országban
Az aktív keresők foglalkozási szerkezete a fejlődő világ néhány országában I.
Az aktív keresők foglalkozási szerkezete a fejlődő világ néhány országában II.
Az aktív keresők foglalkozási szerkezete a fejlett világ néhány országában
Gazdasági fejlettség és a népesség életszínvonala • Gazdasági fejlettség • függ: • Nemzeti vagyon mennyisége • Munkaerő fejlettsége • Természeti erőforrások gazdagsága • Politikai –társadalmi viszonyok fejlettsége • mérésére: • Bruttó hazai termék GDP $ • Bruttó nemzeti termék GNP $ • Életszínvonal (≠ életkörülmény) • népesség számára elérhető javak és szolgáltatások összessége egy adott országban • mérése: • Egy főre jutó GDP vagy GNP ill. PPP (vásárlóerő paritás = egységnyi pénzmennyiségből mennyi áru v. szolgáltatás vásárolható) • Életkörülmény (objektív életminőség) • életszínvonal + • adott társ. jog és szokásrendje • politikai-gazdasági stabilitás mutatói (infrastruktúra, pl. lakásviszonyok, közlekedés stb.) • környezet állapota és még sok minden más is • Életminőség • objektív és szubjektív életminőség • Szubjektív életminőség. Kognitív és affektív szintjei: elégedettség és érzet (boldogság)
