16. Fejezet A pénzkínálat

1. “A közgazdasági gondolkodás alapjai”10. kiadásÍrta: Paul Heyne, Peter Boettke, és David Prychitko 16. Fejezet A pénzkínálat

2. Bevezetés • Kérdés • Mi a pénz? • R.A. Radford, brit közgazdász beszámol a koncentrációs tábori foglyok közt kialakuló gazdasági folyamatokról. • A pénz, azaz fizetőeszköz elsősorban a cigaretta

3. Cigaretta, mint pénz • Kérdés • Miért jó, ha barter helyett pénz van? • Miért pont a cigaretta lett a fizetőeszköz?

4. Cigaretta, mint pénz • A cigaretta általánosan elfogadott, mert: • Homogén • Tartós • Kis egységekre bontható • A Vörös Kereszt biztosította a kínálatát • A dohányosok miatt nem értéktelenedik el (nem lesz belőle túl sok!!!)

5. A pénz funkciói • Értékmérő eszköz (cserékben részt vevő áruk értéke) • Forgalmi-fizetési eszköz (a csere közvetítése,a barter nehézségeinek elkerülése) • Felhalmozási eszköz (a vagyon tartásának egyik formája. Nem minden vagyon pénz, a pénz az összes vagyonnak csak nagyon kicsi része)

6. A pénz fejlődése • A pénz azért alakult ki, hogy a kereskedelmet elősegítse. • Az csere elsőként elterjedt eszközei nemesfémek voltak (belső értékkel rendelkező pénz). • Az érmék segítségével standard értékmérőhöz jutottunk.

7. A pénz fejlődése • A fémdarabnál azért jobb az érme, mert csökkenti a tranzakciós költségeket. • A pénzverők a nemesfém egy részét megtartották szolgáltatásukért cserébe seigniorage. A pénz kibocsátójának a pénzteremtésből származó jövedelme. Vegyük észre, hogy akkor keletkezik, ha a gazdaságban forgó pénzállomány növekszik.

8. A pénz fejlődése • Az első bankok az aranyművesek voltak. • Az aranyművesek elismervényt bocsátottak ki a náluk elhelyezett aranyról. • Az elismervényeket elcserélték javakra. • Az ilyen elismervények egységesítésével, standardizálásával jött létre az első papírpénz (belső érték nélküli pénz)

9. Fedezet nélküli pénz • Amíg az aranyműves annyi papírbankót bocsát ki amennyi aranyat tárol, addig nem bank, csak raktár (100% tartalék, teljes aranyfedezet) • A forgalom lebonyolításához erre nincs szükség, hiszen úgyis az elismervénynyel fizetnek • Amikor a bank hitelt nyújt, akkor pénzt teremt. Az elismervény a bank adóssága, kötelezvénye

10. Fedezet nélküli pénz Azóta a pénzteremtési mechanizmus és intézményrendszer nagyon sokat fejlődött, és igen szigorú állami szabályozás keretei közt működik. Bankjegyet csak állami intézmény (központi bank) bocsát ki, a bankok számlapénzt teremtenek. Az elv azonos, a pénz hitelnyújtással keletkezik és a pénzállomány a bankrendszer adóssága, kötelezettsége

11. Fedezet nélküli pénz Kérdés • Vajon a pénz azért általánosan elfogadott csereeszköz, mert a kormány úgy rendelkezik, hogy az legyen? • Mi teszi értékessé a pénzt? (Rendelkezett valaki arról a fogolytáborban, hogy a cigaretta pénz legyen ?)

12. Fedezet nélküli pénz Ahhoz, hogy bármi pénzként tudjon funkcionálni, mindenek előtt arra van szükség, hogy az emberek azt gondolják, hogy az általánosan elfogadott csereeszköz. A mai pénz hitelpénz, valakinek (a bankrendszernek) az adóssága, tartozása, nincs belső értéke mint egykor az aranynak volt

13. A mai pénz természete • Kérdés • Milyen csereeszközöket használunk ma? • Válasz • Készpénz • Látra szóló betét

14. Vagyonmérleg • A vagyon leírására alkalmas elszámolási eszköz Eszközök (követelések) Források (tartozások)

15. Bankszámlapénz • A bankszámlapénz a tulajdonosnak eszköze, a banknak tartozása E Bank F E Ügyfél F Ügyfél számla Ügyfél pénze 1 millió 1 millió

16. Bankszámlapénz • Amikor bankszámlaegyenleggel fizetünk, akkor a bank tartozásával fizetünk, amit elfogadnak tőlünk, mert tudják, hogy tőlük is el fogják fogadni. • Amíg ez a bizalom él, addig a pénz értékes, holott „fedezetlen”

17. Pénzteremtés • Forgatókönyv • 100 ezer Ft hitelt veszünk fel a bankunktól. • A 100 ezret ráteszik a számlánkra. • Tehát • A számlánkon lévő pénz 100 ezerrel Ft-tal bővült, 100 ezer Ft-tal bővült a pénzkínálat.

18. Pénzteremtés • A bank rövid lejáratú hitel nyújtásával teremt pénzt. A hitel visszafizetésekor a pénz megszűnik E Bank F E Ügyfél F Hitel nyújtás 100 ezer Ügyfél számla Ügyfél pénze 100 ezer 100 ezer Hitel felvétel 100 ezer A bank pénzt teremtett, vagyont nem, csak pénzt

19. Pénzteremtés • Folytatás • Átutalási megbízást adsz a bankodnak, hogy fizesse ki a 100 ezer Ft-nyi tandíjat szeptember végéig • A bank regisztrálja a megbízást • Átutalják az összeget az ELTE-nek • A bankszámla-egyenleged 100 ezer Ft-tal csökken • VAJON? • A teljes pénzmennyiség csökkent akkor, amikor a bankszámládról leemelték a 100 ezer Ft-ot?

20. A pénz megszűnése • Szorgalmasan dolgoztunk, a hitel lejáratának idejére ismét van 100 ezer ft. a számlánkon. • Vagy még egyszerűbb eset: ELTE átutalja számlánkra az esedékes 100 ezer ft. tanulmányi ösztöndíjunkat • Amikor ebből a hitelt visszafizetjük, a pénz megszűnik (ha túl bonyolult, gondoljunk az aranyművesre) • Ez a mechanizmus biztosítja, hogy a pénzállomány a forgalomi igényekhez igazodjon

21. Készpénz központi bank mérlege Látra szóló betét Kereskedelmi bank mérlege A mai pénz természete E F E F Készpénz Bankszámlapénz E Pénztulajdonos mérlege F Készpénz bankszámlapénz

22. A mai pénz természete • Készpénz és bankszámlapénz • A kettő közül melyik alkotja a pénzkínálat jelentősebb részét? • A kettő közös vonása. • Általánosan elfogadott csereeszközök • A kibocsátó intézmény megbízható

23. A mai pénz természete • Megfigyelés • A pénzmennyiség bővülhet egy olyan gazdasági rendszerben, ahol az intézmények meg tudják győzni az embereket, hogy tartsák és fizetésre használják a kötelezettségvállalásaikat

24. Pénzteremtés • Mi szab határt a bankok) pénzteremtésének ? • Vissza az aranyműveshez: csak addig tartják, fogadják el az általa kibocsátott pénzt, amíg bíznak benne. • A biztosíték egyik alapvető eleme, hogy tartalékol, arra az esetre, ha…. • Vagyis a nála lévő (arany) tartalékhoz képest nem nyújt „túl sok” hitelt • Ha megrendül a bizalom abban, hogy a bank tud-e „igazi pénzt” adni a saját kötelezvényeiért, akkor jön a bankpánik

25. Állami szabályozás • Ma: szigorú állami szabályok írják elő, hogy a látra szóló betéteket vezető bankoknak mennyi tartalékot kell tartaniuk a látra szóló betéteik, bankszámla pénz adósságaik arányában • Azt is szabályozzák, hogy mit tekintenek tartaléknak • A tartalék már régen nem arany, hanem (kisebb) részben készpénz, túlnyomó részben a bankok központi banknál vezetett számlaegyenlege • A központi bank a bankok bankja

26. Állami szabályozás • Kötelező tartalékráta szabályozás • Tartalékráta = tartalékok/látra szóló betétek • Ez a szabály azonban ma már nem a bankbetétek biztonságát szabályozza, arra más eszközök hivatottak (betétbiztosítás, lender of last resort) • A tartalékráta előírásával befolyásolni lehet a bankok hitelnyújtási vagyis pénzteremtési képességét.

27. Monetáris politika • Az állam egyik legfontosabb makroökonómiai gtazdasági szabályozó eszköze • A pénzkínálat, a pénzállomány befolyásolása • Miután a pénzt zömmel nem a központi bank, hanem a bankszámlavezető kereskedelmi bankok teremtik, a pénzkínálat befolyásolása az ő pénzteremtési képességük befolyásolásán keresztül történik

28. Monetáris politika • A monetáris politika tradicionális eszközei: • Tartalékráta politika: a kötelező tartalékráta változtatása • Diszkontláb politika: a bankok tartalék állományának befolyásolása a bankoknak nyújtott hiteleken keresztül • Nyílt piaci műveletek: a bankok tartalékainak befolyásolása államkötvények adásvételével

29. A magyar bankrendszer • A közelmúlt története • 1947-1987: Egyszintű bankrendszer: a központi bank nem csak a jegybanki szerepet tölti be, hanem a kereskedelmi banki funkciókat is: lakosság, vállalatok. • Egyszámlarendszer – minden vállalat, majd önálló gazdálkodó szervezet csak egyetlen, az MNB-nél nyitott folyószámlával rendelkezhetett • Albankok (Takarékpénztár OTP, MKB, MBB)

30. Magyar bankrendszer • 1987 óta: Kétszintű bankrendszer • 1. szint : A jegybank (MNB) • A jegybank az állam bankja • vezeti az államháztartás számláit • A jegybank a bankok bankja • a pénzügyi intézetek számláit vezeti • hitelezi a kereskedelmi bankokat • A jegybank monetáris hatóság • meghatározza az árfolyamokat, védi a hazai valutát • pénzkibocsátás • 2. szint: kereskedelmi bankok

31. Magyar bankrendszer • A jegybank feladata • a rendelkezésre álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseit, • védi a nemzeti fizetőeszköz külső és belső vásárlóerejét, • kizárólagosan jogosult bankjegy és érmekibocsátásra. • A jegybank függetlensége • A jegybankelnököt 6 évre nevezik ki • A jegybank 1997 óta nem hitelezheti az államháztartást !!!

32. Mi történt az arannyal? • Minden pénz értéke két tényezőből adódik. • A pénz korlátozott kínálata • A hit abban, hogy a kínálat korlátozott is marad • Az Aranystandard • A bankjegyeket egy fix árfolyamon aranyra cserélik. • Az arany korlátozott kínálata behatárolja minden szereplő pénzteremtési képességét.

33. Mi történt az arannyal? • Az Aranystandard rendszer vége • A fedezeti elv • Arany – bankjegy – számlapénz • Pénzforgalom bővülése • Gazdasági válságok • I. VH, Nagy Világválság • Gold Exchange Standard • ₤ túlértékelt (Keynes kritika), • Egyensúlyhiány

34. Mi történt az arannyal? • Aranydeviza rendszer • második világháború után, Bretton Woods • az árfolyampolitikákat összehangoló nemzetközi szervezet (IMF) • a bankjegy korlátozottan sem váltható aranyra • a hazai pénz csak közvetetten van kapcsolatban az arannyal, a dollár tartalékvaluta • 1 uncia arany=35 dollár • a többi valuta értékét dollárban rögzítik, az árfolyamot az országok védik

35. Mi történt az arannyal? • Lassan, nehézkesen lép életbe az új szabályozás • Az 1960-as években a rendszer belső ellentmondásai kiéleződnek • Az USA-nak nem kell védeni az árfolyamot • Romló mérlegek • Rengeteg dollár, amerikai infláció, spekuláció, kettős piac

36. Mi történt az arannyal? • 1971: Nixon, arany-$ konvertibilitás megszűnik • Szabadon lebegő árfolyamok 1976 az arany már csak tartalék • Regionális együttműködések (European Exchange Rate Mechanism, ERM-2, Euro)

37. Gyakorlás Bármely társadalomban annak a szükséges és elégséges feltétele, hogy egy árucikket pénzként fogadjanak el az, hogy A) kormányzati felhatalmazás alapján töltse be a pénz szerepét, függetlenül attól, hogy miféle kormány irányítja a társadalmat; B) mögötte valamilyen belső értékkel rendelkező jószág álljon; C) jelenlegi értékét várhatóan az idők végezetéig megtartsa; D) a társadalom tagjai egyöntetűen elfogadják más termékekért cserébe.

38. Gyakorlás A pénzkészlet növekedésének legalapvetőbb módja A) a megnövekedő kibocsátás, mivel minden kibocsátás egyben jövedelem is; B) az, amikor a szövetségi kormányzat újabb bankjegyeket nyomtat; C) a gazdasági szereplők megtakarítása, vagyis a keletkezett jövedelmük egy részének el nem költésére vonatkozó döntésük; D) a kereskedelmi bankok nettó hitelállományának a megnövekedése.

39. Gyakorlás A kereskedelmi bankok tartalékaihoz hozzáadott minden egyes dollár A) arra kényszeríti a bankokat, hogy egy dollárral csökkentsék a hitelállományukat; B) lehetővé teszi a bankok számára, hogy egy dollárral növeljék a hitelállományukat; C) arra kényszeríti a bankokat, hogy több mint egy dollárral csökkentsék a hitelállományukat; D) lehetővé teszi a bankok számára, hogy több mint egy dollárral növeljék a hitelállományukat.

40. Gyakorlás Ha az amerikai jegybank a gazdasági szereplőktől államkötvényt vásárol, A) akkor ezáltal biztosan megnöveli a kereskedelmi bankok tartalékait; B) akkor megnöveli a pénzmennyiséget; C) akkor a pénzmennyiség nem változott, mert nem teremtődött pénz, csak gazdát cserélt; D) ennek hatására vagyont és ezáltal pénzt is von el a magánszektortól.