1 / 60

Általános államháztartási ismeretek

Közigazgatási szakvizsga. III . modul. Általános államháztartási ismeretek. A diasor hatályosítását elvégezte: Dr. Lentner Csaba és Lantos Ottó. 1. Fejezet Az államháztartás közgazdasági szerepe és jelentősége. Az államháztartás helye és szerepe a nemzetgazdaságban.

cili
Download Presentation

Általános államháztartási ismeretek

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Közigazgatási szakvizsga III. modul Általános államháztartási ismeretek A diasor hatályosítását elvégezte: Dr. Lentner Csaba és Lantos Ottó

  2. 1. FejezetAz államháztartás közgazdasági szerepe és jelentősége

  3. Az államháztartás helye és szerepe a nemzetgazdaságban • Nemzetgazdaság:az ország gazdasági szereplőinek összessége és a köztük lévő kapcsolatok, kölcsönhatások rendszere. • Az állam különleges gazdasági szereplő: • Célja a közfeladatok minél színvonalasabb, de hatékony és gazdaságos ellátása • közpénzekből gazdálkodik – az államháztartási gazdálkodás szigorú törvényi szabályozása, különösen az Alaptörvény közpénzek fejezete, és hozzá kapcsolódó sarkalatos törvények alapján • gazdasági súlya jelentős (a megtermelt jövedelem jelentős hányadát központosítja) • közhatalmi helyzetéből adódóan képes befolyásolni a gazdaságot (szabályozás, jövedelem-elvonás - újraelosztás, monetáris politika)

  4. Az állam felértékelődő szerepe • A neoliberális piacgazdasági modell tartós válsága • Felértékelődő állami szerepek a közhatalmi funkciók, a dekonjunktúra ciklusok ellensúlyozása, szociális-társadalompolitikai beavatkozások területén • A gondoskodó állam lényege, a Jó Állam koncepciója • J. M. Keynes gazdaságfilozófiájának lényege, és reneszánsza 2007-től

  5. Magyarország újjászervezésének területei, programjai • Új Széchenyi Terv (gazdaságélénkítés, munkahelyteremtés, versenyképesség növelés) • Széll Kálmán Terv (költségvetési stabilitás előmozdítása) • Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program (közigazgatás megújítása) A tervek szervesen illeszkednek az Alaptörvény „Közpénzek” c. fejezetéhez (36-44. cikkek)

  6. Állami beavatkozások (intervenciók) • Általános beavatkozások • Nemzetközi és EU kötelezettségek teljesítése (pl. befizetések az EU költségvetésébe) • Biztonság, közbiztonság védelme (pl. rendvédelem) • Jogi és intézményi keretrendszer működtetése (pl. igazságszolgáltatás, közigazgatás működtetése • Az állam gazdasági és pénzügyi tevékenysége (pl. monetáris politika) • Speciális beavatkozások • Egyes vállalkozói csoportok támogatása (pl. kis- és közép vállalkozások, regionális támogatások) • Egyes lakossági csoportok támogatása (pl. családtámogatások rendszere, nyugdíjasok kedvezménye)

  7. A nemzetgazdaság helyzetét meghatározó fő makrogazdasági tényezők és az államháztartás • A nemzetgazdaság egészének folyamatai: • Gazdasági növekedés (a makro-jövedelem számbavételének mutatói, növekedési ütem) • Infláció (fogyasztói árindex, antiinflációs politika) • Külgazdasági egyensúly (fizetési mérleg, az ország külföldi adósságállománya) • Az államháztartás jellemzői: • Jövedelem-centralizáció, jövedelem-újraelosztás szintje • Államháztartási hiány mértéke (negatív egyenleg; EMU: GDP max. 3%-a) • Államadósság mértéke (felhalmozott tartozás; EMU: GDP max. 60%-a)

  8. 2. FejezetAz államháztartás rendszere, az államháztartási gazdálkodás alapelvei, legfontosabb szabályai

  9. Az államháztartás összefüggései az állami szervezeti rendszerrel és az európai uniós tagsággal • Államháztartás reformja: olyan strukturális változások, melyek után megváltozik a költségvetési rendszer működése, az egyes szereplők „viselkedése”, az állami feladatok ellátásának intézményrendszere tartósan hatékonyabbá, gazdaságosabbá válik. • A reform területei: • Feladatellátás (pl. hatékony, ésszerű és célszerű gazdálkodás az állami vagyonnal) • Finanszírozás (pl. adórendszer, kincstári rendszer, külső finanszírozás diverzifikálása) • Management (pl. kontrollrendszer, stratégiai tervezés)

  10. Az államháztartás fogalma • Az államháztartás közgazdasági megközelítésben: az államháztartás közfeladatok ellátását finanszírozó gazdálkodási rendszer. • Feladat-megközelítésben minden olyan tevékenység, amely az állami államháztartás vagyonát hasznosítja, vagy amelyet folyó államháztartási bevételekből finanszíroznak. • Szervezeti megközelítésbenaz államháztartás azon szervezetek köre, amelyek az államháztartás részét képezik, és amelyekre az államháztartási gazdálkodás szigorú szabályait alkalmazni kell. Az Áht. 2010. jan. 1-től definíciót nem tartalmaz, a szabályozás alapvetően szervezeti megközelítésű, de elmozdult a feladat-megközelítés irányába.

  11. Az államháztartás történelmi aspektusai és új kihívásai • Az állam és az államháztartás változó szerepei történelmi aspektusból (Adam Smith, Friedrich List, J. M. Keynes, Milton Friedman, 2007-től újjászervezett gazdaságpolitikák kora) • Fiskális politika felértékelődő szerepe, fiskális kényszer. • MNB kivonása a reálszektor- és az ÁHT refinanszírozásából. Jelenlegi változtatási kényszerek, kihívások, új törekvések az MNB gazdaságpolitikai integrációjának mélyítésére. • Az Euró-zóna válsága, hatásai a magyar gazdaságra. • A közteherviselésbe bevontak köre

  12. Az államháztartás alrendszerei Központi alrendszer Önkormányzati alrendszer • a Magyar Állam, • központi költségvetési szervek, • jogi személyek, amelyeket törvény a központi alrend-szerbe sorol, • Kormány vagy a központi alrendszerbe tartozó jogi személy által alapított költségvetési szervek • helyi önkormányzatok, • nemzetiségi önkormányzatok, • önkormányzati költségvetési szervek, • jogi személyek, amelyeket törvény az önkormányzati alrendszerbe sorol, • költségvetési szervek, amelyek alapítója az önkormányzati alrend-szerbe tartozik.

  13. Az államháztartás rendszerének belső arányai

  14. Az államháztartás rendszerének legfontosabb közös szabályai • Éves költségvetés szerinti gazdálkodás • Költségvetés: pénzügyi terv, szembeállítja az állami vagy önkormányzati feladatok ellátására fordítható költségvetési kiadásokat a költségvetési bevételekkel • Költségvetés egyenlege (hiány/többlet), elsődleges bevétel, elsődleges kiadás, elsődleges egyenleg, külső tétel, belső tétel fogalmai. • Előirányzatokkal való gazdálkodás • Költségvetési gazdálkodás: a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettsége, a kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultsága • Kiadási előirányzatokhoz kapcsolódó fogalmak: tárgyévi kötelezettségvállalás és utalványozás, tárgyéven túli kötelezettségvállalás, hosszú távú állami kötelezettségvállalás • Bevételi előirányzatok: többletbevétel felhasználásának szabályai, bevételek elmaradása (kiadási előirányzatok csökkenthetők, zárolhatók, törölhetők) • Előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás

  15. Az államháztartási alapelvek szerepe, jelentősége • Az alapelvek szerepe • az államháztartáshoz tartozó minden szervezetnek követnie kell a költségvetés tervezése, végrehajtása a bevételek és kiadások számbavétele, valamint a beszámolás során • egyszerre, egymást erősítve kell érvényre jutniuk • Érvényesülésük jogszabályi garanciái: • a költségvetés készítésével és az elszámolással kapcsolatos eljárási szabályok • a költségvetés végrehajtásával és a gazdálkodással kapcsolatos szabályok • a pénzügyi folyamatok számbavételi módját meghatározó szabályok

  16. Az államháztartási alapelvek • Nyilvánosság elve • A tervezés és elszámolás alapelvei • a költségvetés alapján történő gazdálkodás elve • a programozás elve; • a teljesség elve; • a valódiság elve; • az egységesség és áttekinthetőség elve; • a globális fedezet elve; • a bruttó elszámolás elve; • a részletezettség elve. • A költségvetési források felhasználásának alapelvei • felhasználási kötöttség elve, • közbeszerzési kötelezettség elve, • állami támogatások korlátozásának elve.

  17. A Stabilitási törvény A törvény az alábbi kérdésköröket szabályozza: • az államadósság csökkentése (az államadósság fogalma, számítása, adósságcsökkentés, az államadósság keletkezését és növekedését korlátozó szabályok), • Államadósság Kezelő Központ (az Államadósság Kezelő Központ jogállása, feladatai), • Költségvetési Tanács (tagjai, feladata, hatásköre, működésének szabályai, szerepe az államadósság mértékének vizsgálatában), • a közteherviselés alapvető szabályai.

  18. Az államháztartás bevételei Közbevételek Közhatalmi bevételek (fizetési kötelezettségek) Magánjogi bevételek Tulajdonosi bevételek, pl. koncessziós szerződésekből eredő bevételek, vagyonhasznosítás bevételei, osztalék- és kamatbevételek. Alkotmányos alapja: közteherviselés. Szabályozási garanciák! Adó jellegű bevételek Díjjellegűbevételek Szankció jellegű bevételek A közhatalmi bevételek beszedése: Nemzeti Adó- és Vámhivatal (állami adóhatóság) Települési önkormányzat jegyzője (önkormányzati adóhatóság)

  19. Az államháztartás kiadásai(funkcionális csoportosítás) • ÁLLAMI MŰKÖDÉSI FUNKCIÓK • A jogalkotás, az igazságszolgáltatás, a közigazgatás, a honvédelem és a belső rendvédelem működtetése. • JÓLÉTI FUNKCIÓ • A szociális, az egészségügyi ellátó-, a nyugdíj, az egészségbiztosítási, az oktatási, a foglalkoztatási, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi rendszerek működtetése, finanszírozása (ide sorolható lakástámogatási rendszer és a kultúra, sport támogatása). • GAZDASÁGPOLITIKAI FUNKCIÓ • A versenyképesség növelése, műszaki infrastruktúra fejlesztése, közüzemek üzemeltetése, vállalkozások támogatása, regionális támogatások. • ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE

  20. Az Alaptörvény nemzeti vagyonnal való gazdálkodáshoz kapcsolódó alapelvei • Csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett. • Átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható. • Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetekönállóan és felelősen gazdálkodnaka törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint.

  21. A nemzeti vagyongazdálkodás feladata A nemzeti vagyon • rendeltetésének megfelelő, • az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, • elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, • egységes elveken alapuló, • átlátható, hatékony és költségtakarékosműködtetése. További vagyongazdálkodási feladat a nemzeti vagyon • értékének megőrzése, • állagának védelme, • értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, valamint • az állam vagy a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése.

  22. Az államháztartás vagyona, a vagyongazdálkodás szabályai

  23. Az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek Az állami vagyon feletti jogokat és kötelezettségeket a Magyar Állam nevében az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja: • a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt, • a Magyar Fejlesztési Bank, illetve • tulajdonosi joggyakorló szervezet útján

  24. A kincstári rendszer, szerepe, feladatai Centralizált pénzgazdálkodás a központi alrendszerben • Jellemzői, főbb funkciói: • állami feladatok finanszírozása, az ezzel kapcsolatos fizetési műveletek lebonyolítása; • nettó finanszírozást végez, központi alrendszer és a helyi önkormányzatok pénzügyi kapcsolatában meghatározó szerepe van; • az államháztartási jövedelmek hatékonyabb elosztására törekszik; • törzskönyvi nyilvántartást vezet. • Szervezete: • Magyar Államkincstár, • Államadósság Kezelő Központ Rt. • Kincstári ügyfelek: • Kincstári kör • Kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok.

  25. Államadósság kezelése • Központi szereplője: Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság (ÁKK Rt.) • Az ÁKK Rt. főbb funkciói: • az államadósság-kezelési stratégia kidolgozása; • az állami költségvetés fizetőképességének fenntartása; • az államadósság és az államháztartási hiány finanszírozása; • az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezelése.

  26. 3. FejezetAz államháztartás központi szintje

  27. A központi költségvetés főbb bevételei és kiadásai A költségvetés főbb bevételei: • A gazdálkodó szervezetek befizetései (társasági adó, EVA) • Fogyasztáshoz kapcsolt adók (ÁFA, jövedéki adó, regisztrációs adó) • Lakossági befizetések (személyi jövedelemadó, illetékek) • Költségvetési szervek, fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei • Befizetések az államháztartás alrendszereiből • Egyéb bevételek

  28. A központi költségvetés főbb bevételei és kiadásai A költségvetés főbb kiadásai: • Támogatások (egyedi és normatív támogatások, fogyasztói árkiegészítés, családi támogatások, szociális juttatások, civil szervezetek támogatása) • Költségvetési szervek, fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai • Államháztartás alrendszereinek támogatása • Adósságszolgálat • Egyéb kiadások (befizetés az EU költségvetésébe, kormányzati rendkívüli kiadások, állami vagyonnal kapcsolatos kiadások) • Tartalékok(általános tartalék, céltartalékok)

  29. A központi költségvetés szerkezeti rendje

  30. A Költségvetési ciklus

  31. A társadalombiztosítási alapok működésének jellemzői • Társadalmi közös kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszer. • Működési elvei: biztosítási elv, szolidaritási elv. • Alapszerű gazdálkodás; a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai: Egészségbiztosítási Alap, Nyugdíjbiztosítási Alap • Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások. • Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség (az alapok céljaihoz kapcsolódó kiadások) • Mögöttes állami felelősség. • TB igazgatási szervek: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, Országos Egészségbiztosítási Pénztár

  32. Az elkülönített állami pénzalapok működése • Fogalma: az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. • Törvényi létesítési feltételek: kizárólagos országgyűlési hatáskör, az alap rendeltetése, bevételi források, teljesíthető kiadások, felelős miniszter • Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások, egyes alapoknál önkéntes befizetések (adományok, segélyek) • Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség • Jelenleg működő alapok: Nemzeti Foglalkoztatási Alap, Bethlen Gábor Alap, Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, Nemzeti Kulturális Alap, Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap.

  33. 4. fejezetAz államháztartási rendszer helyi alrendszere

  34. Az önkormányzatok gazdasági önállóságának alkotmányos alapjai Az Alaptörvény 32. cikke szerint a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között: • gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat; • meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik; • e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat; • dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről.

  35. Az önkormányzatok vagyona VAGYONELEMEK: ingatlanok, ingók, vagyoni értékű jogok I. Önkormányzati törzsvagyon • Körét az Ötv., más törvény, és az önkormányzat rendelete határozza meg, közvetlenül kötelező önkormányzati feladat ellátását vagy közhatalom gyakorlását szolgálja • forgalomképtelen vagyontárgyak (pl. közutak, közterek) • korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak (pl. középületek, közművek) II. Forgalomképes önkormányzati vagyon • hasznosítása alapvetően önkormányzati döntés alapján • vállalkozásban való részvétel korlátai (!)

  36. A helyi önkormányzatok bevételei • SAJÁT BEVÉTELEK • helyi adók; • díjak; • bírságok; • vállalkozásból, az önkormányzati vagyon hozadékából származó bevételek; • önkormányzati vagyon értékesítéséből származó bevételek; átvett pénzeszközök; • vadászati jog haszonbérbe adása; • a pénz- és tőkepiacról felvett pénzeszközök

  37. A helyi önkormányzatok bevételei • ÁTENGEDETT KÖZPONTI BEVÉTELEK • személyi jövedelem adó, • gépjárműadó, • illeték, • termőföld bérbeadásából származó személyi jövedelemadó

  38. A helyi önkormányzatok bevételei • ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁSOK, TÁMOGATÁSOK • Normatív költségvetési hozzájárulások; • normatív, kötött felhasználású támogatások; központosított előirányzatok; • működőképesség megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások; • fejlesztési és vis major támogatás; • cél- és címzett támogatások.

  39. Költségvetési ciklus • A költségvetés előkészítése • költségvetési koncepció • költségvetési tervezet elkészítése • költségvetési egyeztetések • A költségvetési döntés • a költségvetés tartalmi elemei • A költségvetés végrehajtása • helyi önkormányzati költségvetési szervek • A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése • zárszámadási rendelet elfogadása (költségvetési beszámoló)

  40. 5. FejezetA költségvetési szervek

  41. A költségvetési szerv fogalmi ismérvei Az államháztartás részét képező, az Áht. szerint nyilvántartásba vett jogi személy,amely • jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, önkormányzati feladatokat (közfeladat) • közérdekből, • alaptevékenységként, • haszonszerzési cél nélkül, • jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, • jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett, • az alapító okiratban megjelölt működési körben • közfeladat-ellátási kötelezettséggel, • a költségvetéséből gazdálkodva végez.

  42. Költségvetési szerv alapítására jogosultak(alapítás szerinti csoportosítás)

  43. Költségvetési szerv alapításának főbb szabályai • A létrehozásról jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni. • Az alapító okiratot az alapító szerv adja ki. (Kivételek vannak.) • Az alapító okirat kötelező tartalmát törvény (Áht.) írja elő. • A költségvetési szerv a nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre (főszabály szerint). • A költségvetési szervekről a Magyar Államkincstár vezet nyilvántartást (törzskönyvi nyilvántartás)

  44. A költségvetési szervek típusai

  45. A költségvetési szerv irányítása, felügyelete Irányítási jogosultságok • Alapítói jogok gyakorlása • Vezető kinevezése, felmentése, munkáltatói jogok gyakorlása, • Gazdasági vezető kinevezése, felmentése, díjazásának megállapítása, • A költségvetési szerv tevékenységének ellenőrzése, • A fejezetet irányító szerv külön törvényben meghatározott, az működéssel, gazdálkodással kapcsolatos jogainak gyakorlása, • Jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés, • Jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása, • Egyedi utasítás adása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására. A dőlt betűvel szedett jogosultságok a felügyeleti szerv jogosultságai körébe nem tartoznak!

  46. A költségvetési szerv átalakítása, megszüntetése • Az átalakításról, vagy a megszüntetésről jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni. Jogosult: alapító szerv. • Az átalakítás történhet: • egyesítéssel (beolvadás, vagy összeolvadás), • szétválasztással (különválás, vagy kiválás) • Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabályban (határozatban) rendelkezni kell: • a megszűnő költségvetési szerv valamennyi közfeladatának jövőbeni ellátásáról, • valamennyi jogáról és kötelezettségéről, • meg kell jelölni azt a naptári napot ameddig, vagy azt az időtartamot, amelyre vonatkozóan, és azon kört, mértéket, amelyre kiterjedően a költségvetési szerv utoljára kötelezettséget vállalhat. • A költségvetési szerv a törzskönyvi nyilvántartásból való törléssel, a törlés napján szűnik meg.

  47. A költségvetési szerv tevékenysége • Közfeladat-ellátási kötelezettség • A feladatellátás belső rendje, módja: SZMSZ, ügyrendek. • Alaptevékenység: a létrehozásáról rendelkező jogszabályban (határozatban) és az alapító okiratban a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott közhatalmi vagy közszolgáltató tevékenység. • Vállalkozási tevékenység: az alaptevékenységétől eltérő, rendszeres haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató, értékesítő tevékenység. • Működés, feladatellátás rendszeres felülvizsgálata(irányító szerv)

  48. A költségvetési szerv működésének, gazdálkodásának általános jellemzői • Gazdálkodásuk alapdokumentuma: az irányító szerv által jóváhagyott elemi költségvetés. Tartalma: • kiadások, bevételek és támogatások kiemelt előirányzatokon belül tételenként és szakfeladatrend szerinti tevékenységenként részletezve, • személyi juttatásainak és létszámának összetételét, • szakfeladatrend szerinti mutatók állománya és értékei. • Működésükkel, gazdálkodásukkal szembeni alapvető követelmények: • Gazdaságosság (az erőforrások felhasználásához kapcsolódó kiadás, ráfordítás a lehető legkisebb legyen) • Hatékonyság (a nyújtott szolgáltatás, ellátott feladat értéke, vagy bevétele a lehető legnagyobb mértékben haladja meg a felhasznált erőforrások kiadásait/ráfordításait) • Eredményesség (a kitűzött célok teljesüljenek, a feladat tervezett és tényleges hatása között a lehető legkisebb eltérés legyen, vagy a tényleges hatás kedvezőbb legyen a tervezettnél)

  49. A költségvetési szerv bevételei, kiadásai A költségvetési szerv bevételei • Tárgyévi költségvetési bevételek: támogatás, támogatásértékű bevétel, közhatalmi bevétel, átvett pénzeszköz, egyéb működési és felhalmozási célú bevétel, vállalkozási tevékenység bevételei, átvett maradvány • Korábbi években képződött, felhasználásra jóváhagyott tartalék igénybevétele (alaptevékenységhez kapcsolódóan önkormányzatoknál pénzmaradvány, kincstári körben előirányzat-maradvány, valamint a vállalkozási maradvány) - pénzforgalom nélküli bevételnek minősül. A költségvetési szerv kiadásai • Működési kiadások: személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások (készletbeszerzések, szolgáltatások kiadásai), egyéb folyó kiadások. • Felhalmozási kiadások: intézményi beruházási kiadások, felújítások.

  50. A költségvetés végrehajtásának egymásra épülő folyamatai Költségvetési szerv vezetőjének jogköre (átruházható), érvényességi kelléke: ellenjegyzés. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS Belső szabályzatban kell rögzíteni mely esetekben és kinek kötelező igazolni szakmai szempontból a teljesítést. TELJESÍTÉS (átadás/átvétel) Összegszerűség, fedezet megléte, gazdálkodási, számviteli szabályok betartásának ellenőrzése. ÉRVÉNYESÍTÉS A pénzügyi teljesítés elrendelése. Költségvetési szerv vezetőjének jogköre (átruházható), érvényességi kelléke: ellenjegyzés. UTALVÁNYOZÁS Szigorú összeférhetetlenségi szabályok vannak az egyes jogkörök gyakorlói vonatkozásában!

More Related