170 likes | 278 Views
A nemek eltérő lehetőségei a felsőoktatásban, kutatásban és ennek társadalmi hatásai. Schadt Mária egyetemi docens 2010.10. 15. Az előadás szerkezete. A felsőoktatásban és kutatásban dolgozó nők és férfiak közötti viszonyrendszert a vertikális és horizontális szegregáció jellemzi
E N D
A nemek eltérő lehetőségei a felsőoktatásban, kutatásban és ennek társadalmi hatásai Schadt Mária egyetemi docens 2010.10. 15.
Az előadás szerkezete A felsőoktatásban és kutatásban dolgozó nők és férfiak közötti viszonyrendszert a vertikális és horizontális szegregáció jellemzi 1. Tevékenységek eredményességét gátló tényezők 2. Eredmények elismerésének, a siker elérésének nemek szerinti különbségei 3. Az egyenlőtlenség tapasztalatának nemek szerinti különbségei 4. A nemek szerinti eltérő lehetőségek társadalmi hatásai
Pozitív változások • Az oktatás expanziója jelentősen átalakította a foglakozási szerkezetet • A társadalmi struktúra rétegződésének elve: - teljesítményelven alapuló foglalkozási sikerre (karrier), - az esélyek kiterjesztésére, kiegyenlítésére épül. • Kérdés: Az oktatási lehetőségek expanziója mindkét nem számára ugyanolyan előnyökkel jár-e, változott-e a hierarchia a tudományos életben a férfiak és a nők között? - a nők iskolai végzettségének a férfiakénál gyorsabb növekedése, - az aktív keresők között a nők magasabb iskolai végzettsége együtt jár-e a tudományos karrierek megvalósításának nemek közötti esélyegyenlőségével? Nők arányaa felsőoktatásban 59%, a PhD hallgatók között 44,5%. 31 407 kutató között 34,2% volt nő (2005-ös adatok) 1990-ben és 1996-ban a 25-39, 2001-ben már a 40-49 éves korosztályban is nagyobb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők között a nők aránya.
Kutatás „Nők és férfiak esélyegyenlősége a kutatás-fejlesztésben Magyarországon a 20. századtól napjainkig” Jedlik Ányos kutatói projekt kérdőívének elemzéséből levonható néhány következtetés. • A kutatás 2007 januárjában indult, befejezés 2009. november 30. • Résztvevők: öt egyetemi és akadémiai partner. • A konzorcium vezetője Groó Dóra, a Tudományos és Technológiai Alapítvány igazgatója, • tudományos vezető: Palasik Mária habilitált egyetemi docens, BME, • MTA Társadalomkutató központ, • Politikatörténeti Intézet • PTE Szociológia Tanszék: oktatók, hallgatók (életrajz, kérdőíves felmérés, interjúk)
Egyenlőtlenségek okai: hipotézisek • A tudományos kutatómunka az egyik legmagasabb presztízsű foglalkozás 1. Következmény: a különböző tudományterületeken kutató nők karrierútja, lehetőségei tele vannak ellentmondásokkal. 2. Az ellentmondások okai: - a pozitív változások a nők művelődése, és felsőfokú iskolázottsága terén, legtöbbször csak tudati síkon jelentenek változást - a férfiak és nők társadalmi helyzete, lehetőségei és viselkedése a tradicionális elvárások állandósága miattaz egyenlőtlen viszonyok mentén újratermelődik. - Magyarországon a történeti sajátosságok is hozzájárulnak az egyenlőtlenségek továbbéléséhez - a tradicionális szerepelvárások főleg a nemekre vonatkozó sztereotípiákra a férfi – női szerepek megosztottságára épülnek
A tudományos karrierrel kapcsolatos attitűdök nemek szerintÁtlagos pontértékek, 1=egyáltalán nem ért egyet, 5=teljesen egyetért
A nőket hátráltató tényezők a sikeres karrierben nemek szerint
A tudományos sikert elősegítő tényezők nemek szerinti bontásbanÁtlagos pontértékek, 1=egyáltalán nem függ tőle, 5=teljes mértékben ettől függ
Mi volt az oka annak, hogy megállt, vagy lelassult a karrierje? – nemek szerinti bontásban (N: 1197)
Milyen mértékben jelentett problémát az, hogy munkája miatt kevesebb idő jutott a családjára, mint azt szerette volna? – nemek szerinti bontásban
Ha házastárssal vagy partnerrel él együtt, mennyire volt elégedett az alábbiakkal? – nemek szerinti bontásban (N:1197)
A családot áldozta be a munkáért, vagy a munkát a családért? – nemek szerint (N:1197)
A társadalmi pozíciók nemek szerinti különbsége, eltérő szocializációs és szituációs sajátosságok • Maszkulin szerepek elsőbbsége: magasabb státuszú férfiszerep, kompetensebbnek gondolják magukat, hit, hogy a férfiak jobban preferálják a versenyszituációt, a társas környezetet, feladatorientált interakciójellemzi őket. • Ezek a tulajdonságok jobban megfelelnek a versenyfeltételeknek, gyorsabban elérik céljaikat (rövidebb idő alatt építik fel karrierjüket, elősegít az is, hogy a megkülönböztetés a férfiaknál megelőlegezett jutalmazáshoz vezet, amit a nők többszörös bizonyítás árán tudnak csak elérni). • A hierarchiát a kereső munka fejlődéstendenciái hozták létre, a férfivilág rendi zártsága tartósítja a kultúrában, a politikában, és a gazdaságban. • A NEM, mint diffúz státuszkarakterműködik, és ha a férfiak/nők ugyanabba a státuszcsoportba tartoznak, akkor a tradicionális maszkulin szerepmegosztás érvényesül • Általában azonos képzettségű férfiak és nők közül a férfiak kerülnek jobb helyzetbe, ahol legtöbbször nem a teljesítmény, hanem a NEM a döntő tényező, • A nőket saját nemük „rendies” meghatározottsága hátrányosan érinti, mivel a „saját élet” és a „másokért való lét” ellentmondásai között kell választaniuk. • Nemi szerepek viszonylagos elkülönülésére ható erők: „a nőket teljesítőképességüktől függetlenül, a férfiaknál szűkebb funkciókörbe fokozzák le […] kizárják őket a legmagasabb presztízsű státuszok némelyikéből”
A siker értelmezésének nemek szerinti különbségei • Nők-férfiak siker/egyenlőségfogalma: - a nőknél nagyobb képzettség, jobb szakmai esélyek, kevesebb házimunka kapcsolódik, - a férfiak a nagyobb verseny • A siker férfiakhoz-nőkhöz kapcsolt értelmezése egyenlő: - szakmai sikerrel, a magas keresettel együtt gondos férjjé és családapává teszi őket (a férfinak a munkában kell a legtöbbet nyújtani!) - az apaság nem gátolja a hivatás gyakorlását, sőt még sikeresebb munkára ösztönzi őket, összhangban a tradicionális férfiszereppel - ugyanakkor a gyermekekkel való foglalkozás a tradicionális férfiszerepek normái ellen fordulnak, nem belülről adódnak, a női munkavállalás férfiakra ható következménye, és a karrierről való lemondással társítják. - a nők sikere csak a családi feladatok sikeres ellátásával együtt értelmezhető
„új tudat - régi helyzet” az eltérő lehetőségek társadalmi következményei A kutatónők között azok vannak hátrányosabb helyzetben akik: - férjezettek csökkenő házasságkötés - van gyermekük csökkenő gyermekszám (27 tagország között Magyarországon a legnagyobb a különbség, 28,3% a nők foglalkoztatásában a szerint, hogy van, vagy nincs gyermek, míg a férfiak foglalkoztatottságára a gyermek alig van hatással (4,2%), a tagországok között a 26.) - hátrányosabb családi, területi környezetből származnak nő az esélyegyenlőtlenség - a férj, partner nem támogatja munkájukat növekvő családon belüli konfliktusok A nőknek a férfiakkal azonos elismeréshez: - nagyobbak elvárások kapcsolódnak - ugyanolyan eredmények eléréséhez sokkal több áldozatot kell hozni, a sikerekért magánéleti kudarcokkal fizetnek A tudományos fokozattal rendelkező női kutatók tapasztalata: - nincs esélyegyenlőség a nők és a férfiak között a kutatás-fejlesztésben, - a férfiaknak ilyen jellegű tapasztalata nincs, vagy alig tudatosul