Drogproblémák, kockázati csoportok és a társadalmi környezet

1. Drogproblémák, kockázati csoportok és a társadalmi környezet Rácz József MTA Pszichológiai Intézet

2. vázlat • A társadalmi kontextus: • a kockázati és • az élménytársadalom • Kapcsolathálók és droghasználat • Kockázati csoportok szcénái és terei • A droghasználat színterei: • kockázatos • lehetőségeket biztosító tényezők • Átmenetek a droghasználat formái között • Droghasználó narratívák • az ágencia • amagyarázat • Droghasználók terei, szcénái, színterei – és az átjárások, „utazások” • Segítés és „lázadásművészet”

3. A társadalmi kontextus Kockázati társadalom (Beck) Élménytársadalom (Schulze) • Bizonytalan tudás, intézményesített kiszámíthatatlanság, a katasztrófa anticipációja • Egyéniesített, szabványosított életutak: bűnbakoló társadalom, felelőssé tevés • Eloldódtak a hagyományos osztály- és intézményi struktúráktól: • De: intézményi függés (skizofrén intézményi helyzetek) • Nem árucikket, nem márkát, hanem élményt gyártunk és veszünk: élményorientáció • Külső szemlélet belső szemlélet • A belső narratívumainkat vetítjük ki kollektíven a környező világra – szimulakrum (Baudrillard) • De: kollektív problémadepresszió • (választás + lemondás)

4. Kockázati társadalom Élménytársadalom • Tömegtermelés, tömegfogyasztás – a választás illúziója • Az egyén a világ alakítója • Az egyén a tömegtársadalom jelentéktelenségébe süllyed • Tragikus individualizáció • Az egyéni identitás kialakítása a piac logikáját követi • (rugalmas, ideiglenes, átmeneti) • A félelem szolidaritásán alapuló társadalom + a kockázati helyzetek hiszterizálása • Az „ifjúság” mint kockázat • Biztonságra törekvés, állami felügyelet • Fundamentális szemantika: ambivalens narratívák (a szabadság és az intézményi kötöttségek között) • interaktívak: létrehozzák saját szcénáikat • kevert realitás: se nem virtuális, se nem valós • a mindennapi életbeli teljesítményt növeli: a növelés ≠ jobb működés • Bauman: folyékony modernitás • Új szegénység, új gettósítás • Turista és csavargó: esztétikai viszony • Az „ifjúság” mint élmény (stílus, kor, képzettség) • Csábítás és szabályozás

5. Kockázati társadalom Élménytársadalom Szabályozás: kockázati diskurzusok általi fegyelmezéssel Esztétikai szabályozás Kockázatos „fiatalok”: + pre- és posztadoleszcencia kortárs hatások és a „fiatal” narratíva szabályozása Nincs „felnőttkori” végállapot: pl. lifelonglearning fogalma

6. A posztadoleszcencia A vastagon kihúzott háromszög a posztadoleszcens életszakaszban lévő fiatal felnőttek csoportját tükrözi (Vaskovics , 1996)

7. Kortárs hatások • Kortárs csoport hatás (kortárs „nyomás”) • Kortárs csoport szelekció • Ellenállni a szabályozásnak és a kontrollnak (nonkonformok, „szubkultúrák”); • Vagy: a saját céljaikra használni, a társadalmi előmenetel csatornáivá tenni /kihasználni ezeket a hatásokat Hogy működnek ezek a hatások ma…?

8. Kapcsolathálók szerepkategóriái Pearson és Michell, 2000

9. Egy éves követés után • (11-12, illetve 12-13 évesek) • Kockázati magatartások, droghasználat • Csoportban (középponti helyen) szerhasználók • Több nem-kockázati csoport • → kockázati csoport elmozdulás • Kockázati csoportok „vonzó” hatása (perifériás tagjaik) Pearson és Michell, 2000

10. A kábítószert kipróbálók a kapcsolathálóban (zöld szín – kábítószert kipróbálók) Mahler, 2006

11. A speed, extasy fogyasztók a kapcsolati hálóban A marihuánát fogyasztók a kapcsolati hálóban Mahler, 2006

12. Drogfogyasztók és elutasítók az 1. osztályban (piros – drogfogyasztók; kék – elutasítók) Droghasználók a periférián Nem-használók a centrumban Mahler, 2006

13. Drogfogyasztók és elutasítók a 2. osztályban (zöld – drogfogyasztók; kék – elutasítók) Droghasználók a centrumban Nem-használók a periférián Mahler, 2006

14. Popularitás és szerhasználat Nem a népszerűség, hanem annak változása a lényeges (akár nő, akár csökken); - de népszerűeknél magasabb a szerhasználat, - stabilan népszerűtlenek: kisebb szerhasználat 6. – 7. – 8. -9. osztály: követés – trajektóriák (kb. 6 hónap egy-egy hullám között) 2 születési csoport 368 network, 16.000 diák Moody et al., 2010

15. A kapcsolatháló által közvetített hatások kapudrog? Mason, Mennis és Schmidt, 2010

16. Deviáns magatartások kialakulásának longitudinális vizsgálata Kortárs hatások és hiedelmek Choi és mtsai, 2005

17. Kockázatos terek Attribúció/Interpretáció • a serdülők több illegális tevékenységben vettek részt • a network tagjaik több illegális tevékenységben vettek részt válaszolók válaszolók 55 Protektív terek Attribúció/Interpretáció • a serdülők kevésbé használtak drogokat • a network tagjaik kevésbé használtak drogokat Mason, 2010

18. Kockázati csoportok szcénái és terei Szcénák/Terek és útvonalak Több szcéna/Tér egyszerre, vándorlás a szcénák között: olcsó, tömegterek szcénái felé vezető vándorlás, pl. injekciós droghasználók Párhuzamos szcénák/Terek: pl. elektronikus partikultúrákban résztvevő és dolgozó/tanuló fiatalok A szcéna/tér kitöltése droghasználattal: pl. egyetemista marihuána-használók Virtuális szcénák/terek: pl. közösségi szájtok Szcénák/terek közötti kapcsolatok: a gyenge kötések szerepe • „Ki” az, aki szcénát/teret vált és az útvonalakon „közlekedik”: • az ágencia-fogalom • az ágencia tagadása: felmentés és igazolás, • fatalizmus, nihilizmus • Közlekedési útvonalak: gyenge kötések a kapcsolathálók között

19. Parti A droghasználat színterei (szcénái) a képeken látható személyek nem droghasználók! Diszkó Egyetem

20. Nyílt drogszíntér és belövőszobák (shooting gallery-k) Publikus terek: „kockázatos terek” – „kockázatos emberek” – „kockázatos magatartások”: kockázat a köbön! Térhasználati taktikák: a nyílt drogszíntér – a félelem mint összetartó erő • Vonzó: kiskorától ott lakik, lakóhelybeli közelség, élvezet-, függetlenségkeresés, kíváncsiság • Taszító jellemzői: erőszak, kockázatos magatartások, rendőri jelenlét, társadalmi marginalizáció és szegregáció fokozódása A rendőrség szerepe: • „gyorsan és félve” injekciós használat: a megosztás nő, biztonságosabb injekciós technikák mellőzése, eldobált fecskendők • a nyílt drogpiac felszámolása ---- áthelyeződik a város több, más pontjára(Fitzgerald, 2009) Belövőszobák (shooting gallery-k) • „fizetősek”: droghoz, tűhöz való hozzájutás • „kóstolósok”: drogot adnak cserébe a „biztonságért” • ingyenesek: kockázati magatartások halmozódása

21. A droghasználat színterei 2000 IDU x 400-500 inj/év= kb. 800.000 – 1.000.000 szúrási esemény

22. A drog-használat színterei

23. Shootinggallery Csoki 36 éves, heroinfüggő. Felesége, Zita 35 éves, heroinfüggő. Fiuk, Csabika 17 éves, heroinfüggő. „A drogvilág mélyén” Baptista Szeretszolgálat „Utcafront”, Miletics Marcell, Barcs Miklós, Borbély Péter

24. Kockázati társadalom Élménytársadalom • Az „ifjúság” mint kockázat • biztonságra törekvés, állami felügyelet • kockázati diskurzusok általi fegyelmezéssel • Az „ifjúság” mint élmény • csábítás és szabályozás • esztétikai szabályozás Kockázatos „fiatalok”: + pre- és posztadoleszcencia kortárs hatások (szelekció és kortárs hatás) és a „fiatal” narratíva szabályozása Átjárások és útvonalak a terek és a szcénák között…

25. Átmenet az injekciós droghasználatba „utcai” fiatalok között ´ „Downtowner”: gyerekkoruk óta, nem volt lehetőségük olyan készségek megtanulására, ami a jövőjükhöz kellett volna. Korai elszakadás a családtól, iskolától, társadalmi intézményektől, gyors csatlakozás az „utcához”: rapid bevonódás az injekciós droghasználók közé. „Utazók”: az előző csoportnál idősebbek, tapasztaltabbak a drogokat és az „utcát” illetően. Elégedettek a droghasználatukkal, az injekciózás átmeneti „projekt” az életükben. „Sodródók”: marginális helyzetű fiatalok, korai kapcsolatok droghasználó csoportokkal, kriminalitás, munkanélküliek és alacsony iskolai végzettségűek. A stimuláns szerhasználat „illik” az életstílusukhoz. Az injekciózás a kokainhasználat velejárója volt. „Alkoholisták”: alkoholista családokból származnak, saját alkoholfogyasztásukat sem tudják kontrollálni. Távolságot tartanak az „utcától”, Montreálba, mint a lehetőségek városába, mentek. Iskolázottabbak, esetleg dolgoznak. Az injekciós droghasználat inkább rekreációs jellegű és átmeneti. Montreal: Roy, Nonn és Haley, 2008

26. Narratíva és ágencia • A Mcadams-iágencia-felfogás • --------------------------------------------------- Nyelvi ágens (cselekvő szereplő) • 1. Önuralom (self-mastery): SM • 2. Státusz/Győzelem (victory): SV • 3. Teljesítmény/Felelősség (achievement/responsibility): AR • 4. Empowerment: EM

27. A magyarázatokról Formai - megnyilatkozás - történet - interjú egésze Funkcionális - mentségek/felmentések (excuses) - igazolások (justifications)

28. A bűnbánó - Most arról beszélj nekem, hogy mikor használtál először injekcióval drogot? Tehát hogy az első alkalmat meséld el részletesen, már amennyire részletesen ez elmesélhető! Ez úgy történt, hogy ugyanezek a haverok, akikkel elkezdtem a füvet, ők már kipróbáltak ilyen LSD-t, meg speedet, meg ilyeneket. … Én még nem csináltam soha, és akkor én már úgy nem akartam velük mászkálni. Merttudtam, hogy… Gondolkoztam, mert tudtam, hogy veszéllyel jár az a drog, amit ők csinálnak. A fű, az nem olyan. Mert én akkor nagyon jól éreztem magam a fűtől, híztam is tőle, mert éhségérzetem volt, és ettem egész nap. De mivel hogy a barátaim voltak, mindig velük mászkáltam. És így ott voltam mindig, amikor beadták maguknak, és mindig mondták, hogy „Nem kérsz te is?” „Nem kérsz egy kicsit?” És két hétig így megálltam, hogy áh, mondom, nem kérek, ezt nem csinálom, meg minden. És akkor a végén elfogadtam a heroin-fóliát. Először úgy, a fóliát. Na, jó, akkor elszívom. A fóliától jól éreztem magam, meg minden. És akkor ez is ment így vagy két hétig. Na és, akkor jött az, hogy csináljam tűvel, úgy sokkal jobb. … És akkor a végén rá tudtak beszélni. Mert én amúgy nagyon féltem a tűtől. Azelőtt. Amikor vérvételre kellett volna mennem, vagy injekciót kaptam volna az iskolába, én nem mentem be az iskolába sem. És így, ahogy megszokta a szervezetem a drogot, a heroint, azóta nem félek úgy a tűtől.

29. Az áldozat • Elkezdjük az interjút. Az első kérdésem, hogy mikor használtál drogot először az életedben? Mi volt az első alkalom? 12 évesen. • Hogy történt? Ez úgy történt, hogy a stricik – mondhatom úgy, ahogy kell, nem? – belém lőtték a vénámba. • De hogy kerültél oda? Úgy kerültem oda, hogy 9 évesen megerőszakoltak, és 12 évesen ugyanazok az emberek elkaptak. Ez mind a három rendőr volt. És azt mondták, hogy ezért büntetésből drogot kapok. Lefogtak ketten, a harmadik meg belém szúrta a drogot. • És az milyen drog volt? Heroin. Heroin és morfiummal keverve. • Tehát ez teljesen a te akaratod ellenére történt? Így van, az akaratom ellenére.

30. A kalandor - Meséld el ezt az első alkalmat, légy szíves! Mi volt az a drog, amit először használtál? Szipu volt. (hat rövid kérdés-válasz kimaradt) - És hogyan történt ez a dolog, elmeséled? Hogy hatan összedobtátok rá a lóvét…? Nem. Ez úgy következett be, ez az egész, hogy volt egy harmadik, a Whiscas, és azzal lementünk a Práter utcába, és ott találkoztunk egy másik sráccal, és ők ismerték egymást régebb óta. És akkor mondták, hogy menjünk el szipuzni. Én még akkor nem szipuztam, én még akkor gyerek voltam. Mondom, úgyis ki kell próbálni mindent az életben, addig nem halhat meg az ember, amíg nem kóstolt meg minden fizikait, úgyhogy…. És akkor vettünk egy félliteres hígítót a Móricz Zsigmond körtéren, és nagyon csúnyán beszédültünk tőle.

31. Az ágencia és annak hiánya a narratívában

32. Pali 33 éves állami gondozásban nőtt fel az utcán lakik; szállókon, foglalt házakban alszik, mindig máshol jár tűcserébe van két kislánya És amikor kijöttem (a börtönből), nem tudtam mást csinálni. Kinn, kikerültem vissza az utcára.Ugyanúgy folytattam azt, amit elkezdtem. Pedig a börtönben még tervezgettem is, hogy jó, most abbahagyom a drogot, haza megyek, megváltozok, munka meg minden. Dehát nem. Nem nem nem, nem valósítottam meg azt az álmot, amit szerettem volna.Az lett volna a legszebb, tényleg, hogy abba hagyni tényleg, és akkor mást, mást csinálni. De nem tudtam mást. Ágencia (piros) – felmentés (kék) közötti oszcilláció mozgatja a narratívát: ez az oszcilláció mint retorikai eszköz viszi előre a narratívát! (Az életút narratíva utólagos rekonstrukció eredménye!) De, most is így vagyok, nincs mit tennem. Csak ilyen, én azt mondom, hogy semmittevő vagyok! Felmentések sorozata – áldozat. Ezt nem csak 24 óra alatt lehet el-el, megtudni, hogy nincsen (drog), tudod, hogy most érted, már egyből lehet tudni, rá egy ilyen 5-6 óra múlva, ilyenkor kell, érted?! Amikor elmegy az ember, belövi magát, igaz, hogy akkor elkezd, mondjuk van vonal (díler) 10 órakor vagy 11 órakor belövi, utána úgy is van, hogy kell újra, érted? Kimész tarhálni, mert kell újra, kell újra, kell újra. Érted, utána megint jön három óra-négy órakor, utána megint kell egy este nyolc óra. Érted? Utána arra törekedni, hogy másnap meglegyen. És ez már három. Folyamatos jelen: a „kell” jelenidejűsége, ami beszippantja a jövőt, a múltat, a narratíva egészét. Áldozati narratíva, áldozatként való pozícionálás.

33. Csanád 25 éves felépült injekciós droghasználó jelenleg segítő egy sorstárs közösségi programban Az életutam elindult valami más irányba, mint ami a normálisnak mondható… „rossz tanuló” kategóriába estem…ott van egy ilyen törés az életemben, ami – mondjuk – ezt a felhőtlen, boldog gyerekkort követte…nekem az első kipróbálás, az egy ilyen hatalmas találkozás vagy szerelem kezdete volt az anyaggal. És onnantól viszonylag következetesen és gyorsan léptem az anyagozás útjára. A jó gyermekkort követően minden rosszra fordul, ereszkedő narratív – nincs felmentés. …akkor csörrent meg a telefon, a komlóiak voltak, hogy még ma, ha le tudok menni, akkor fölvesznek. És onnantóla sorsomat igazából a közösség kezébe adtam, egyszerűen felfeküdtem arra a hullámra, amit ott a közösség biztosított, és azon a hullámon megerősödtem, és így álltam le. Ágens funkciók: önuralom, teljesítmény, empowerment. Fordulópont. Én függő maradok, az identitásomban. Szeretnék. Ehhez ragaszkodom, hogy az elsődleges identitásom, az függő. Szenvedélybeteg. És akkor erre aztán pakolódhat felőlem a szak (szociális munkás). „Segítő (szenvedély)beteg”

34. A tér… A hely… A szcéna… A színtér • Kapcsolathálók kollázsa • egészség, jól-lét • Környezeti jellemzők (pl. fizikai, szociális, érzelmi) • Kockázati környezet • kockázati faktorok: illegális tevékenységekben résztvevő kapcsolati háló tagok • kevés kapcsolati tőke: network nagyság, kapcsolatok száma, network pozíció • Reziliencia: egy-egy specifikus területre vonatkozóan (pl. externalizáló viselkedésekkel vagy az iskolai előmenetellel kapcsolatban) - kockázati környezetben megjelenő pozitív kimenet • Lehetőségeket biztosító környezet • szociális tőke generálás • stressz-menedzsment, társas támogatás • újra vonzóvá vált terek (élhető városi terek): • gondoskodó város (≠ gondoskodó állam) • városi szolidaritás • érzelmi, szociális „állagmegóvás” és „megjavítás” lehetősége • „pufferzóna” kialakítása

35. A (felnőtté) valamivé válás… • Terek, szcénák és kapcsolati tőke • Gyenge kötések • Empowerment • Egyéni értelmezés (képessé tenni): ágencia • Közösségi értelmezés: szcénák/terek bevonása, sorstárs segítés (peer-ek) • Kockázati környezet (terek, szcénák): vulnerábilis csoportok, kockázati csoportok • Kockázati faktorok: pl. network jellemzők • Segítők saját gyenge kötései Narratívák szerepe • Személyes mítoszok és narratívák a „felnőttkorban” – a „cél” • Koherensek • Nyitottak • Differenciáltak • A megbékélés szerepe • Integrálóak: ágencia és közösség • Lehetőségeket biztosító környezet (terek, szcénák) • Protektív faktorok: pl. network jellemzők, kapcsolati tőke – gyenge kötések • A segítés feladata: • Narratívák átszerkesztése, perspektívaváltás • Ágencia (felelősségvállalás)

37. Ezredforduló Budapest CityArt Projekt „Kreatív lázadás”: társadalmilag elfogadott „lázadás” Lakótelepi „csellengők” Gyermekvédelmi intézmény Hip-hop kultúra, street art DJ, VJ képzés Graffiti – a legális lehetőség Videótanfolyam Nem a felnőttkorra készít fel, hanem elősegíti az integrációt, az empowerment-et, a segítő kapcsolat kialakulását, önsegítő elemekkel, A szubjektum/Én/identitás/ágencia felépítése a populáris szcénában

38. Köszönöm a figyelmet! www.mtapi.hu raczj@t-online.hu