Váladékok megfigyelése

1. Váladékok megfigyelése 1

2. Bevezetés A váladékok nélkülözhetetlen ismereteket közvetítenek az adott szervek állapotáról és egyben lehetőséget nyújtanak az ápolónak az önálló gondolkodásra, következtetések levonására, a döntés- készség fejlesztésére a változások figyelemmel kísérése révén. Az élő szervezet építő és bontó működése sorén számtalan összetételű salakanyagot képes termelni. A szervek állapotának változásai hatással vannak a keletkező váladékok mennyiségi és minőségi változásaira egyaránt. Ezek ismerete biztosít tájékozódási pont a megfelelő diagnózis felállítá- sában. 2

3. A széklet megfigyelése: Széklet /faeces/: a vastagbél működésének eredményeként kiala- kuló salakanyag, amely az emésztési folyamat végtermékeként jön létre. A széklet keletkezése: A vékonybélből érkező bélsár / chymus/ besűrűsödik és a bélbaktériumok a tápanyag-maradványokat el- rohasztják. 3

4. A székletürítés mechanizmusa Székletürítés: defecatio- reflexfolyamat Reflexközpont: gerincvelő alsó szakaszában található, a receptorok a végbél falában vannak. Ürítés mechanizmusa: A felgyülemlő széklet feszíti a végbél falát. A receptorokban ingerület keletkezik. Az inger az idegeken keresztül eljut a reflexközpontba. A végbél gyűrűs izomzata elernyed. A hasizmok összehúzódnak (hasprés) Bekövetkezik az ürítés. 4

5. A normál széklet összetétele: Szterkobilin(Az epefestékek bélből fel nem szívódó részét szterkobilinogénnek hívjuk, ebből szterkobilin lesz, ez adja a széklet természetes színét.) Víz Cellulóz Kötőszöveti rostok Emésztetlen tápanyagok Baktériumok Bélhámsejtek 5

6. A székletürítést befolyásoló tényezők: Életkor Táplálkozás Folyadékfogyasztás Aktivitás Egyéni szokások Lelki állapot Ürítési szokások Fájdalom Gyógyszerek Terhesség 6

7. A széklet megfigyelésének szempontjai: Az ápolóknak a következőket kell megfigyelni a székletürítésre vonatkozóan, a normál és a kóros összetevőket figyelembe véve: A széklet mennyiségi változásai: ürítések száma, ürítés mennyisége A széklet minőségi változásai: színe, szaga, összetétele, állaga. 7

8. Mennyiségi változások: Normál ürítés esetén: felnőtt – naponta 1-2 alkalommal, gyakorlatilag azonos időben, 200-500gramm mennyiségben Csecsemő- szoptatáskor: napi 5-8esetben -mesterséges tápláláskor: napi 1-2esetben Kóros esetben: -hasmenés (diarrhoea) - tartási képtelenség (széklet incontinentia) - székrekedés (obstirpatio) - székletbeékelődés (faecalis impactatio) - bélszél( flatulencia) 8

9. Minőségi változások: A széklet színe: Normál esetben: Felnőtt- barnás színű formált. Csecsemő- általában sárgás színű. Kóros estben: Acholia (színtelen): epeút elzáródás miatt nem jut epefesték a belekbe. Malaena: szurokszéklet, a nyelőcső alsó szakaszából és a gyomorból eredő vérzés miatt. Okai: erek ruptúrája, gyomorfekély, daganat, gyulladás. Alvadékos vérzés: a tápcsatorna alsó szakaszából (vastagbél szakaszai) ürülhet. Okai: vastagbélfekély, gyulladás, daganat. Friss, piros vérzés: a végbél asló szakaszából származik. Okai: aranyeres csomó, végbél berepedése, sérülés, daganat. 9

10. A széklet szaga: Normálisan: kellemetlen átható szagú, melynek változása az elfogyasztott ételektől függ. Kóros esetben: a betegségtől függő, erősen befolyásolja az étkezésés az adott betegség. Jellegzetes elváltozások: Rothadásos bűzös: fehérje emésztési zavarban Erjedéses, savanykás: szénhidrát emésztési zavar. Édeskés, rendkívül bűzös: melaenában. 10

11. A széklet állaga, összetétele: Állaga: Normál esetben- formált Hasmenésben, emésztési zavarban- híg Felszívódási zavarnál- pépes Daganat- ceruzaszéklet Székrekedés- kemény, rögös Összetétel: Norm. esetben : lásd. Feljebb. Kóros esetben: Nyálkás Gennyes Véres Zsíros Férges Emésztetlen ételdarabok 11

12. A széklet felfogásának eszközei: A széklet felfogása és vizsgálatra küldése során kötelező betartani a higiénés szabályokat. Alapvető hogy minden váladék fertőzöttnek tekintendő. A lehetséges fertőzések elkerülése érdekében védőfelszerelés alkalma- zása kötelező. Ezek: - egyszer használatos köpeny - gumikesztyű Az ápolónak ügyelnie kell arra, hogy a felfogás és a mintavétel során ne fertőződhessen meg, és ne terjeszthesse a fertőzést más személyekre. 12

13. Eszközök: Csecsmők és újszülött: - Pelenka: testtömeg és életkor függvényében eltérő méretű, egyszer használatos, eldobható. Gyermek- felnőtt: - angol WC - Ágytál: műanyag/ egyszer használatos, - WC-és szék (szoba WC): korlátozott mozgás esetén a betegágy mellé gördíthető. -Éjjeli edény: főleg gyerekeknél alkalmazzák - Stoma zsák: amikor a széklet normális úton történő ürítése nem oldható meg, ezért a belet a hasfalra vezetik ki. 13

14. A széklet vizsgálatra küldésének eszközei: F- tartály (faeces- székely tartály): a széklet összetételének meghatározásához használt steril mintavételi eszköz, amely a normál és a kóros alkotók kimutatását szolgálja. Alkalmas a bakterológiai vizsgálatokhoz szükséges mintavételre, és szterkobilinogén kimutatására. Haemoccult- teszt: rejtett vérzés kimutatására szolgáló tesztpapír. Tápcsatornát érintő vérzés van-e. Féreg- féregpete kimutatása: vagy a végbél környékén vagy a székletben találhatóak. Felfogásukhoz anorektalis kaparék szükséges. A kaparékot celofáncsík segítségével nyerik, amelyet 1 éjszakára helyeznek a végbél környékére és a levétel végeztével Petri csészében küldik vizsgálatra. 14

15. A vizelet megfigyelése: Vizelet- urina: a vese működésének az eredménye. Keletkezése: a végleges vizelet a vesecsatornák működé- Sének eredményeként alakul ki, melynek eredményeként megtör- ténik az elsődleges vizeletből történő visszaszívás és kiválasztás. A veseműködés során, a szervezetbe keletkező vízben oldódó anyagok kiválasztása és ürítése történik. A vizeletürítés (diuresis)- reflexfolyamat. Reflexközpont: a gerincvelő alsó szakaszában, a receptorok a húgyhólyag falában található.

16. A vizeletkiválasztó- és elvezető rendszer feladata: hogy a vízben oldódó, a szervezet számára hasznosíthatatlan salak- anyagokat kiválassza és kiürítse a szervezetből. Ürítés mechanizmusa:A felgyülemlő vizelet feszíti a húgyhólyag falát, a receptorokban ingerület keletkezik, mely idegeken keresztül eljut a reflexközpontba és hatására a húgyhólyag gyűrűs izomzata el- ernyed , bekövetkezik az ürítés. Ez az akaratunktól független szabályozás mechanizmusa. Az akaratlagos szabályozás az agykéreg gátló működésének eredménye (1-2 éves kórban, szoktatással alakul ki a vizelet visszatartási szabályozás).

17. A vizeletürítést befolyásoló tényezők: folyadékfogyasztás szociokulturális tényezők egyéni szokások kóros állapotok fájdalom gyógyszerek (vízhajtók) terhesség sebészi beavatkozások izomtónus pszichés hatások

18. A normál vizelet összetétele: • urobilinogén • víz, kreatinin • karbamid • ásványi sók • húgysav A vizelet megfigyelése:az ápolónak két dolgot kell megfigyel- nie a vizeletürítésre vonatkozóan, a normál és a kóros összetevő- ket figyelembe véve: • a vizelet mennyiségi változásai: ürítés mennyisége • a vizelet minőségi változásai: színe, szaga, összetétele, sűrűsége

19. A vizelet megfigyelése • Mennyiségi változások: • Anuria: A vizelet mennyisége napi kb. 100ML Okai: Álanurai – a vizelet megrekedése, melynek a hátterében a vizelet kiürítésé- nek képtelensége áll (kő, dagant, gyógyszer). Valódi anuria: a vesék nem választanak ki, ezért nem ürül vizelet. • Oliguria: a napi vizeletürítés mennyisége 500ML-re korlátozódik Okai: Csökkent folyadékfogyasztás, vizenyők (oedémák) keletkezése, fokozott folyadékveszteség, meleg éghajlat, veseelégtelenség. • Polyuria: A napi ürítés mennyisége több, mint 2000ML. Okai: Fokozott folyadékbevitel, vízhajtók szedése, oedemak kiürülése, veseelég- telenség diabetes insipidus

20. A vizelet ürítésének zavarai: • vizeletretenció: (retentio urinae) a vizelet megragad a hólyagban és nem tud kiürülni (prostata megnagyobbodás, érzéstelenítés, műtéti beavatkozás, bénulás, szorongás, terhesség, eszméletlenség). • Vizelet inkontinencia: a vizelés feletti kontroll elvesztése ( többszö- ri szülés, kismedencei műtét utáni állapot, hólyagizomzat renyhesé- ge, nyugtatók- fájdalomcsillapítók szedése). Típusai: teljes (bénulás miatt), funkcionalis (környezeti változás), megterheléses (köhögés, nevetés elhízás) sürgős szükség ( alkohol, koffein stb) reflexes (gerincvelő sérülés)

21. normál • Minőségi változások: Kóros esetben tartalmaz olyan alkotókat, amelyek normál esetben nem lehetnének benne, ilyenek: • Bilirubin: a máj működési zavara miatt-bilirubinuria: bilirubin vizelése • Cukor , aceton: a máj rendellenes működése miatt alakul ki, amikor a szén- hidrát anyagcserét befolyásoló működésével befolyásolja a vér-cukorszint válto- zásait. (Glikosuria- cukor vizelése, Acetonuria- Aceton vizelés) • Fehérje, genny: a vese gyulladásos működése- és a patológiás terhesség miatt jöhetnek létre. (albuminuria: fehérjevizelés, Pyuria: Gennyvizelés). A vizelet színe: norm. esetben : szalmasárga. Kórosan lehet: • sárgásbarna: a máj betegsége miatt fokozott bilirubin ürítés. • piros, véres: oksa lehet vesekő, daganat, májelégtelenség. Egyes gyógyszerek megfestik a vizeletet( B- vitamin ). Vörös szín: Cékla

22. A vizelet átlátszósága: • piros: vértől • Opál: fehérjétől • Zavaros: gennytől, nyiroktól, oldhatatlan sóktól • Színtelen: polyuria • Téglavörös: fokozott urobilinogén kiválasztáskor A vizelet szaga: • Normál esetben: aromás szagú • Állott vizelet: ammóniára emlékeztető • Cukorbetegségben: Savanykás, aceton szagú • Májbetegségben: májszagú a vizelet szaga A vizelet sűrűségének illetve fajsúlyának változásait a bennük lévő anyagok meny- nyisége és a víz aránya határozza meg. Amikor a vese nem képes szűrni és kiválasz- tani tehát teljesen leáll, akkor a vizelet fajsúlya azonos az elsődleges vizelet fajsúly- ával, tehát a vérplazmával.

23. A vizelet felfogásának eszközei: • Újszülött, csecsemő: Pelenka • Gyermek felnőtt: angol-WC, szoba-WC, pelenka, ágytál, vizeletgyűjtő edény, kathéter, kondomkatéter

24. A vizelet vizsgálatra küldésének eszközei: Steril kémcső: a vizelet középsugaras mintavételből, ketéterből, vagy kondomkatéterből származhat. A mintából kimutatható a vizelet összetétele, és a kórokozó jelenléte is, tehát alkalmas bacteriológiai vizsgálatra is. Vizelőpohár: a vizelet általános vizsgálatára alkalmas mintavételi eszköz, rutin eljárásra szolgál. Tesztcsík: kimutathatóak vele a vizelet minőségi változásai.

25. A köpet megfigyelése: Köpet- sputum: a légutak nyálkahártyájának váladéka, amely tüsz- szentéssel és köhögéssel ürül. A légúti váladék kiürülését szolgáló tüsszentés és köhögés védekező reflexek. Egészséges ember nem ürít köpetet!!!!!!!! A köpet változásai tájékoztatnak a légzőrendszer egyes betegségeiről. Hosszan tartó ártalom (dohányzás, por, kórokozó, allergén) hatására a légző- rendszerben váladék képződhet. • Tüsszentés: a légutak felső szakaszából távolítja el a váladékot. A receptorok az orrüregben és a garatban találhatók. • Köhögés: a légutak középső-alsó szakaszából távolítja el a váladékot. A receptorok a garat, gége, légcső és a bronchusok falában, és a mellhártyában vannak. A köhögés lehet: Inproduktív-száraz, nincs köpet, ugató jellegű. Produktív- köpetürítéssel jár, hangja szörcsölő

26. Minőségi és mennyiségi változások: • Mennyiségi változások: 1-2ml-től - 1literig terjedhet. Oka: hörgőtágulat, tüdőtályog • Minőségi változások: a köpet színét, szagát, konzisztenciáját és tartalmát figyeljük meg. A köpet színe: - normál esetben: színtelen , nyálkás. • Fehér, habos : tüdővizenyő • Sárgás, zöldes: gyulladásos • Élénk piros, habos: tüdővérzés, tuberculosis • Kékes-vörös, alvadékos: tüdőinfarctus • Vércsíkos: tüdődaganat, erőlködéssel járó köhögés • Tapadós, üvegszerű:tüdőasthma

27. A köpet szaga: - Normál estben : szagtalan • Bűzös , rothadásos: tüdőgangrena ( a tüdő szövete elhal). A köpet konzisztenciája lehet: -hígan folyó, -erősen tapadó, üvegszerű A köpet rétegződése: nagy mennyiségű köpet állás közben rétegződik. A köpet tartalma: nyálka, sejtmaradvány, mikroorganizmus, vér, por.

28. A köpet felfogásának eszközei • Köpőcsésze: Fajansz, egyszer használatos papír, műanyag, vesetál. A köpet ürítésekor az ápolónak fokozottan ügyelnie kell a higi- énés szabályok betartására. Köpőcsésze alkalmazásakor az aljára fertőtlenítő oldatot kell tölteni. Célszerű az egyszer használatos eszköz alkalmazása a fertőzés elkerülése érdekében.

29. A köpet vizsgálatra küldése: • Dy- tartály: (dyphtaria tartály) légúti váladék mintavételére szolgál: alkalmassági vizsgálat, vagy kórokozó kimutatására- steril kémcső. • Petri- csésze: gyűjtött köpet vizsgálatára szolgál, összetétel meghatározás. • TBC kimutatására szolgáló eszköz: steril, speciális.

30. A hányadék megfigyelése: A hányás esetén az emésztőrendszer tartalma szájon keresztül ürül, amelyet a traktus antiperisztaltikus ( a béltraktus ellentétes irányú mozgást végez ) mozgása tesz lehetővé. Hányadék, hányás során (vomitus, emesis), a tápcsatorna tartalma a szájon keresztül kiürül. A hányás mechanizmusa: A hányás reflexfolyamat. Kiváltó ok lehet:-az agyi központot ért inger ( láz, gyógyszer,mérgezés) • a szervezet különböző pontjain lévő receptorok ingerlése: szaginger, látvány • gyomorban lévő receptorok ingerlése , amelyet hányinger vezet be. Az idegrendszeri eredetű hányásokat nem vezeti be hányinger.

31. A hányás önmagában tünet, melyben megfigyeljük a hányás módját, számát, mennyiségét, tartalmát és vegyhatását. A hányás módja: 1, bevezeti hányinger: emésztőszervi eredetű, látvány, vagy szag estén is kialakulhat. 2, nem vezeti be hányinger: idegrendszeri hányás vagy sugárhányás. A hányás száma lehet: egyszeri, vagy egymást követően többször is (bukás: újszülött kórban fordulhat elő, mohó étkezésnél, gyomorkapu szűkület). A hányás mennyisége néhány millilitertől, néhány literig terjedhet. Fontos a mennyiség mérése, mert a nagyfokú folyadék és só veszteség súlyos állapotot idézhet elő.

32. A hányadék vegyhatása lehet: • savas: gyomorból származik, de ürülhet a patkóbél területéről is (reflux betegségnél) • lúgos: kitágult nyelőcsőből ürül, ilyenkor bűzös és ételmaradékot is tartalmaz. A hányadék színe és tartalma: • víztiszta, fehéres, habos: gyomorból ered pl: terhesség, alkoholizmus savtúltengés • sárgás, zöldes: epehólyag gyulladás esetén. • friss piros vagy véralvadékos: vérzésesetén pl.: gyomordaganat, gyomorfekély, nyelőcső vérzése miatt. Vérhányás: haematemesis. • kávéalj szerű, barna: gyomorvérzés esetén a sósav emésztő hatására a vér festék- anyaga megváltozik. • sötétbarna színű:bélelzáródáskor (ileus), ilyenkor nagy mennyiségű bélsár ürül, amely széklet szagú. Bélsárhányás: miserere. • ritka esetben a hányás tartalmazhat növényi részeket, bélférget, gyógyszert, idegen anyagokat (főleg gyerekek).

33. A hányadék felfogásának eszközei: hánytál, vesetál. A hányadék vizsgálatra küldése: • Mérőhenger: gyomornedv szekréció vizsgálata miatt, ha fontos a mennyiség. • Kémcső: gyomornedv szekréció vizsgálatában , ha a gyűjtés szakaszosan történik. • mintavételes pohár, vagy műanyagfedeles tartály: a hányadék tartalmának kimutatására. • Gastroccult vizsgálat: alkalmas a vér ki- mutatására. (hányadék, gyomortartalom)

34. A hüvelyváladék megfigyelése: A hüvely belső felszínét bélelő hámban található egy-egy nyálkás váladékot termelő mirigy, amely a hüvely tisztaságáért felelős. Kóros esetben ennek a váladéknak a mennyisége és minősége változik. Mennyiségi változás: gyulladás, fertőzés vagy daganat miatt a váladék mennyisége megnő, így ez a hüvelyből kifolyik.( hüvelyfolyás=fluor). Minőségi változás: tartalmát és szagát kell megfigyelni. Lehetséges eltérések: • Fehér- folyás: fluor, albus leggyakoribb elváltozás, amely ideges, legyengült, vagy vashiányos fiatal nőknél fordul elő, nem társul kóros helyi elváltozással. • Mérsékelten megszaporodott szürkés –fehér színű váladék: gomba

35. Gennyes folyás: fehéres bűzös váladék ürül a hüvelyből, melynek oka lehet a hüvelyben, a méhnyálkahártyán vagy a méhürben zajló gyulladásos folyamat. • Véres folyás: lehet friss piros, alvadékos vagy barnás és bűzös. Hátterében vérzési rendellenesség, vetélés, súlyos esetben daganat áll. • Bő hígan folyó tejszerű elváltozás: nemi fertőzés következménye, amely erősen viszket is. A hüvelyváladék felfogására tisztasági betétet kell használni. Használatakor ügyelni kell a higiénés szabályok betartására. A váladék vizsgálatra küldése: • tárgylemez: az orvos által levett mintát kenik tárgylemezre. • steril kémcső: kórokozó kimutatása céljából.

36. Az agyvíz megfigyelése: Az agyvíz (liquor cerebrospinalis) az agykamrák által termelt testnedv, amely a vérből szűrés révén képződik. Normál körülmények között az agyat és a gerincvelőt táplálja, védi és biztosítja azok állandó hőmér- sékletét. Kóros esetben mennyisége és összetétele is változhat. • Mennyiségi változások: Normál esetben : napi 130ml termelődik. Fejlődési rendellenességben, újszülött korban előfordulhat, hogy a liquertermelés- és a felszívódás egyensúlya felborul és ez az agykamrák tágulatát eredményezi, az agyállomány sorvad, az agy térfogata nő és vízfejűség (hydrocephalus) alakul ki.

37. Az összetétel változásai: - kóros esetben fordul elő. • Zavaros jellegű: agyhártya és agyvelő gyulladás esetén . • Véres-zavaros: vérbajban (lues, nemi betegség), agyvérzés, tumorok. Vizsgálatra küldés: minta vétele a gerinccsatornából (lumbalpunctio) vagy a nyakszirtcsont és a nyakcsigolya közötti résből (cysterna magna) történik. A mintát steril kémcsőben küldik vizsgálatra.

38. A sebváladék megfigyelése: A kültakaró védi a szervezetet a kórokozókkal szemben. A bőr sérülése ennek a védelmi funkciónak az elvesztésével jár. Ilyen esetben a mikroorganizmusokkal szemben csökken a szervezet ellenálló képessége, fokozódik a fertőzés veszély kockázata. A bőr folytonossága megszakad, a korokozó a bőr mélyebb rétegeibe jut. A sebeket : a bőr épségi foka, a kiváltó tényező, a szöveti roncsolás súlyossága, a seb tisztasági állapota, vagy a seb leírható jellemzői szerint lehet felosztani. A seb létrejöhet éles, szúró, vagy tompa eszköztől, csavaró, feszülő vagy súrlódó erőtől. A sebek lehetnek tiszták- műtéti sebzés, és szenyezettek. A sebek ellátása során az asszepszis-antiszepszis szabályainak megfelelően kell eljárni.

39. A sebek megfigyelése: Abban az esetben, ha váladékozik a seb, fontos megfigyelni a sebváladék mennyiségét, színét, szagát állagát állagát és jellegét. A váladék színe, állaga: összetételétől függ. • Savós (serosus): tiszta, híg plazma: a seb gyulladásos reakciójától függ. • Halvány, vércsíkos, savós: vér és plazma található benne. • Véres: friss piros (sanguinolens):sebszétválás, érsérülés. • Gennyes vagy purulens: sűrű, sárgás-zöldes színű, bűzös: fertőzés • Barnás-fekete színű: elhalt szövetrészek esetén.

40. Sebváladék mintavétele: Steril mintavételi cső: táptalajt tartalmaz, a sebváladék tenyésztéses vizsgálata céljából alkalmazható. Anaerob és aerob korokozók kimutatására alkalmas cső vagy üveg: szintén táptalajt tartalmaz. Aerob korokozó kimutatásánál a mintát a seb felületéről nyerjük, míg az anaerob korokozó esetén a váladékot a seb mélyebb rétegeiből vesszük. A mintavételekhez steril mintavételi eszközre és gumikesztyűre van szükség.

41. A punctatumok megfigyelése: A mellhártya lemezi között néhány csepp folyadék található, mely a két lemez súrlódásmentes elmozdulását teszi lehetővé. A hasüregben normál körülmények között nincs folyadék, de kóros esetben a mellhártya között és a hasüregben is felszaporodhat. A szaporulat létrejöhet: • Fokozott vénás pangás • Gyulladásos folyamat • Daganat • Tüdögümőkór következtében Megfigyeljük a mennyiségét és az összetételét.

42. Minőségi eltérés: • Sárgás színű: ha a folyadék szaporulatot nem kórokozó okozza: keringési elégtelenség, májcirrózis, veseelégtelenség). • Zavaros: gyulladásos elváltozások (pleuritis, peritonitis). Tumoroknál. • Az ascites tartalmazhat: vért, epét, gennyet. A váladékok felfogása: A mellkasi csapolás esetén: mérőhengert használunk. Has csapolás esetén: vödör (több liter esetén csak ebben fér el.) Vizsgálatra küldés: steril kémcsőben.

43. A váladékok jelölési módjai. A váladékok dokumentálását a lázlapon, illetve külön lapon végezzük. Minden dokumentum a kórtörténet részét képezi , ezért bennük javítás nem megengedett. Az adatvédelem és a titoktartási kötelezettség a dokumentációra is vonatkozik. A váladékok jelölésére használt jelek egységesek. A széklet jelölése: Mennyiségi változások- a lázlap megfelelő rovatában (függőleges vonal) , hasmenés esetén a vonalak ferdék, ürítés hiánya esetén áthúzott karika. Véres széklet esetén piros vonal vagy piros H, melaena esetén fekete M. Vizelet esetén: A lázlap megfelelő rovatában ml-ben megadott mennyiség.

44. Köpet jelölése: A lázlap megfelelő rovatában a mennyiség milliliterben meghatározva. Véres köpet esetén piros H. Hányadékok jelölése: A lázlap megfelelő rovatába számát függőleges vonallal jelezzük, a mennyiségét milliliterben adjuk meg. Véres piros vonal, vagy piros H. Az egyéb váladékok vizsgálati eredményeit leletösszesítő lapon lehet feltüntetni.

45. A váladékok felfogásának, mintavételének és vizsgálatra küldésének szabályai. • Az ápolói munka során az egyik legfontosabb teendő a fertőzések kialakulásának megelőzése, és a hatékony küzdelem ellene. A fertőzések létrejöttében és terjesztésében a betegeket ellátó személyzetnek jelentős szerep jut. A kórházi fertőzések nosocomialis (kórházi körülmények között terjedő) fertőzések, melynek közvetítésében az ellátó személyzetnek, a nem steril eszközöknek, a nem megfelelő korházi környezetnek óriási szerep jut. A testváladékot minden esetben fertőzöttnek kell tekinteni, ezért kötelező az aszepszis- antiszepszis szabályainak betartása. A váladékot mindig elkülönítve kell tartani. A testváladékok potenciálisan fertőző anyagok, ezért védőfelszerelés kötelező.

46. Aszepszis szabályai: a betegellátás során alkalmazott eljárásoknak, tevékenységeknek a célja, hogy megakadályozza a kórokozók szervezetbe jutását. Steril eszközök. • Módszerek: a felfogás eszközeinek tisztítása- víz, kefe használata • Öblítés fertőtlenítő oldat használatával. (virulencia miatt ) • Öblítés • Szárítás • Sterilezés A mintavételi eszközöknek nem kell feltétlenül sterilnek lennie. Steril eszközt kórokozó kimutatásához alkalmazunk. Megfelelő környezet: elegendő helyiség, elkülönítési lehetőség, könnyű tisztíthatóság, felületek és a légtér fertőtlenítése.

47. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 47