110 likes | 218 Views
Kompetencia alapú képzés. A kulcskompetenciák 2010.december 3. PPKE - Mentorpedagógus. Összeállította: Lovász Judit hallgató. Kompetencia, Kulcskompetenciák.
E N D
Kompetencia alapú képzés A kulcskompetenciák 2010.december 3. PPKE - Mentorpedagógus Összeállította: Lovász Judit hallgató
Kompetencia, Kulcskompetenciák A kompetencia latin eredetű szó, alkalmasságot, ügyességet fejez ki. A Pedagógiai lexikon (1997) szerint „alapvetően értelmi (kognitív) alapú tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális tényezők”. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS -TANÁCS AJÁNLÁSA (2008. április 23.) a következő meghatározást adja: „kompetencia”: a tudás, készségek és személyes, szociális és/vagy módszertani képességek használatának bizonyított képessége munkahelyi vagy tanulási helyzetekben a szakmai és személyes fejlődés érdekében. Az Európai Képesítési Keretrendszer a kompetenciát a felelősség és az autonómia szempontjából írja le.
Az Európai Bizottság munkacsoportokat hozott létre, amely a ma is aktuális nyolc kulcskompetenciát megalkotta. A munkacsoport 2004 decemberére a következő meghatározást fogadta el: „A kulcskompetenciák az ismeretek, készségek és attitűdök átvihető, többfunkciós készletét képviselik, melyre minden egyénnek szüksége van az önmegvalósításhoz és fejlődéshez, beilleszkedéshez és munkavállaláshoz. Ezeket a kötelező iskolai oktatás vagy képzés befejezéséig ki kell fejleszteni, és az egész életen át tartó tanulás részeként a további tanulás alapjául kell szolgálniuk.”
2006-ban készült el az Európai Parlament és a Tanács ajánlása az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról. A meghatározott kulcskompetenciák a következők: 1. Az anyanyelven folytatott kommunikáció 2. Az idegen nyelveken folytatott kommunikáció 3. Matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén 4. Digitális kompetencia 5. A tanulás elsajátítása 6. Szociális és állampolgári kompetenciák 7. Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia 8. Kulturális tudatosság és kifejezőkészség
2006. „A kompetencia – Kihívások és értelmezések” (Demeter Kinga) tanulmányaiból arra következtethetünk, hogy a kompetenciák aktuálisan 3 nagy osztályra bonthatók: alap –, általános - és kulcskompetencia • Alapkompetenciák • Anyanyelvi olvasás • Szövegmegértés • Szóbeli és írásbeli szövegalkotás • Számolási és mérési képességek II. Általános, vagy kereszttantervi kompetenciák - Intellektuális k. (információhasználat, problémamegoldás, kritikai gondolkodás, kreativitás) - Módszertani k. (hatékony munkamódszerek alkalmazása, információs és kommunikációs technológiák) - Személyi- és szociális k.(identitás, együttműködés másokkal) III. Kulcskompetenciák
A NAT-ban megjelenő kulcskompetenciák: • Anyanyelvi kommunikáció • Idegen nyelvi kommunikáció • Matematikai kompetencia • Természettudományos kompetencia • Digitális kompetencia • A hatékony, önálló tanulás • Szociális és állampolgári kompetencia • Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia • Esztétikai–művészeti tudatosság és kifejezőképesség A NAT szerinti kiemelt fejlesztési feladatok: • Énkép, önismeret • Hon-es népismeret • Európai azonosságtudat –egyetemes kultúra • Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés • Gazdasági nevelés • Környezettudatosságra nevelés • A tanulás tanítása • Testi es lelki egészség • Felkészülés a felnőtt élet szerepeire
Magyarországon a nyolc kulcskompetenciára épülő európai referenciakeret a 2007-es felülvizsgálat eredményeként bekerült a Nemzeti alaptantervbe (NAT), ugyanabban a formában, ahogyan azokat az Európai Referenciakeret tartalmazza. Az egyetlen szemléletbeli eltérés az, hogy a matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciákat a NAT nem egységben kezeli, hanem a matematikai kompetenciát a természettudományostól elválasztja. Így a magyar közoktatási rendszerre a NAT 9 kulcskompetencia fejlesztését deklarálja, amelyek azonban tartalmukban és megközelítésükben (sőt nagyrészt megnevezésükben is) teljesen azonosak az EU-s nyolc kulcskompetenciával.
Véleményem szerint helyes az a hazai szemlélet, amely a matematikai Kompetenciát külön kezeli a természettudományostól. Ezt tükrözi a NAT és a az oktatás feladatrendszere. Hiszen a számosság nem csupán a természet, hanem a társadalom Sajátossága is. • Az egyes kompetenciák fejlesztése során figyelembe kell venni, hogy a kompetencia minden esetben hasznosítható tudást, • ismeretekbe ágyazott képességfejlesztést és • alkalmazáshoz szükséges attitűdök kialakítását jelenti. • Példa: gondolkodási műveletek • kulcsszavak, tételmondatok ismeretek, • a lényegkiemelés, szövegértés képesség • a motiváció, akarat, önfegyelem, önismeret attitűd.
A három osztály (az alap- általános- és kulcskompetencia) kompetenciatartalmainak részletezése, a különféle alrendszerei, nem mutatnak rá világosan arra, hogy az alap-, az általános- és a kulcskompetenciák tartalmai, saját osztályukon belül, és osztályaik között, hogyan viszonyulnak egymáshoz. A felosztás – véleményem szerint – nem áttekinthető és nem logikus, mert nem látható az egyes kompetenciák helye a rendszerben: a kompetenciák közötti alá-, fölé- és mellérendelt viszonyok. Ez okozhatja, hogy a kifejezéseket tetszőlegesen értelmezve használják, ahol a kompetencia fogalma mintegy divat-fogalom jelenik meg. Rövid tudományos pályafutása után feltételezhetően eljár az idő e fogalom divatos használata fölött.
Értelmezési bizonytalanságok tapasztalhatók a kompetencia-fogalom körül a gyakorlati életben és az elméleti munkákban. • Napjainkban – az általános műveltséget nyújtó nevelést-képzést, valamint a szakképzést egyaránt kompetenciákhoz kötik, és kompetencia alapú képzésnek nevezik. • Hogyan tovább? • A ma még lemaradók felzárkóztatása érdekében több erő- • feszítésre lenne szükség. • Minőségi nevelés-oktatás-képzés kellene a kezdetektől. • védőnői hálózat (felvilágosítás) • óvoda (részképességek fejlesztése, iskola-előkészítés) • iskola (szükség esetén korrekciós osztályokkal) • szakiskolai rendszer.
Az alkalmazás buktatói • Inadekvát és tisztázatlan a fogalomhasználat • Akadályozottá válik a valódi hatékonyságelemzés • Tévesek lehetnek a következtetések • a közoktatásirányítás számára, • az intézmény fenntartók részére, • az intézményszervezés- és vezetés számára, • a képzés követelményrendszerének megalapozásához