A JÁTÉK SZEMÉLYISÉGFORMÁLÓ EREJE AZ ÓVODAPEDAGÓGUS SZEREPE

1. A JÁTÉK SZEMÉLYISÉGFORMÁLÓ EREJEAZ ÓVODAPEDAGÓGUS SZEREPE

2. ”Aki nem tud énekelni: bizony szegény ember, még ha tele is van forintokkal a ládája. Kodály és Bartók feltarisznyált bennünket énekkel ezer esztendőre. Otthon, mikor valamelyikünk hosszú és magányos útra indult , öregeink azt kérdezték. Jól felöltöztél? Botod van – e? Hát éneket viszel-e magaddal?” Sütő András

3. LEHET - E CÉLJA A JÁTÉKNAK? • kapcsolat teremtőképesség erősödése • személyes igények észlelése, önbizalom erősödése • beszédkészség erősödése • a kreativitás és kritikai gondolkodása elősegítése • játékkészség, frusztráció tolerancia erősödése

4. MEGJELENIK – E AZ AGRESSZIÓ A JÁTÉKBAN ? Konkrét megnyilvánulások: - fizikai:csipkedés, rúgás, stb…. - tárgyi: összetépés, rombolás, stb… - lelki: megszégyenítés, kirekesztés stb…. - verbális: csúnya szavak, igaztalan vádak stb….

5. MIT SZOLGÁL A JÁTÉK? • ÉLETIGENLÉST, (ÉLETKORI SAJÁTOSSÁG )AZ EGÉSZSÉGES TESTI, LELKI ERŐSÖDÉST SZOLGÁLJA. • A GYERMEK ÉLETKORI KOMPETENCIÁJÁNAK ERŐSÍTÉSE • A GYEREK MINDENNAPI „MAGATARTÁSÁNAK”TÜKRE • A CSOPORTBELI SZOCIÁLIS TANULÁS FORMÁJA , LEHETŐSÉGE , ERŐSÍTÉSE.

6. PROGRAM MÓDOSÍTÁSKOR FIGYELEMBE KELL VENNI 1Megváltozott a játék helye az óvodai élet egészében. Az óvodák nevelési felfogása, pedagógiai légköre is nagy változáson ment át. Új értékek fogalmazódtak meg, mint pl: • a gyermek autonómiája, • a gyermek tisztelete, ami magában foglalja a gyermeki vágyak, szükségletek fokozottabb figyelembevételét, • az önállóság prioritása, • az egyéni fejlődési ütem és különbözőségek figyelembevétele, • tolerancia és szolidaritás, • a kooperáció, É s benne az egyén önmegvalósítása, • integratív pedagógiai megsegítés

7. MEGVÁLTOZOTT A AZ ÓVODÁS GYERMEKRŐL EDDIG ALKOTOTT KÉP? • több olyan képességgel is rendelkeznek a gyermekek, amelyeket eddig a kisiskolás korúak sajátjának véltünk, • az eddigi ismereteinkhez viszonyítva a gondolkodási műveletekben is előrébb járnak az óvodások, • tisztulni látszik a szocializációval kapcsolatos differenciáció, az utánzás és a kognitív sémák kialakulásának folyamata, • a környezeti hatásokban jelentkező új ellentmondások • a gyermekek érzelmi életének kibontakozása • A fejlődésének döntő eleme az érzelem óvodáskori differenciálódása.

8. SZÜLŐI MAGATARTÁS , KÉRDÉS? • Mit szokott veletek játszani az óvónéni? • Te mit szoktál az óvónénivel játszani? • Meg szoktad-e mutatni az óvónéninek, hogy mit építettél, mit főztél, hogyan várod a vendégeket, hogy meggyógyult a babád? • Meg szoktátok-e hívni az óvónénit vendégségbe, ünnepségre, hívjátok-e utazni, bábszínházba? • •Melyik játékot szereted az óvónénivel játszani? • Játék közben mit nem szeretsz, amit az óvónéni tesz? • Miben jó, ha segít nektek az óvónéni? • Van úgy, hogy nem szereted, ha az óvónéni játék közben ott van körülötted? Milyen játék az? Miért nem jó, ha ott van az óvónéni? • Szereted-e, amikor az óvónéni talál ki játékokat? • Szereted-e, amikor az óvónéni azt mondja: „Játsszuk azt, hogy…” vagy „Tudok egy új játékot!” • Ha tanácsot kellene adnod az óvónéninek, mit ajánlanál neki, hogy még jobban szeressetek vele játszani?

9. SZÜLŐI KÉRDŐÍV • 1. Családlátogatáson beszéltek-e a játékról, a gyermek kedvenc játékairól, játékszokásairól. Érdeklődött-e az óvodapedagógus a gyermek játszóhelyéről, játékairól? • 2. Napi beszélgetés során esik-e szó a gyermek játékáról? • 3. Fogadóórán szóba kerül-e gyermeke játéka? • 4. Szülői értekezleten volt-e már téma a játék? • 5. Fordult-e már tanácsért az óvodapedagógushoz gyermeke játékkal összefüggő problémájával kapcsolatban? • 6. Ha igen, tudta-e hasznosítani az óvodapedagógus tanácsát? • 7. Van-e lehetősége megtekinteni gyermeke óvodai játékát? • 8. Ha igen, mikor? (reggel, érkezéskor, a nap folyamán bármikor, nyílt napon, külön kérésre? • 9. Szokott-e az óvodában együtt játszani a gyermekével vagy más gyermekekkel is? • 10. Részt tud-e venni a gyermeke óvodai sétáin, kirándulásain? • 11. Kapott-e már megkeresést, hogy mutassa be az óvodai csoportnak foglalkozását, munkáját, annak környezetét, esetleg ház körüli tevékenységét, hobbiját? • 12. Kap-e az óvodától segítséget, tanácsot a játékvásárláshoz? • 13. Igényelné-e ezt a segítséget? • 14. Kapott már fotót gyermekek óvodai játékáról?

10. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS JÁTÉKRA HATÓ MEGNYILVÁNULÁSA • Van, amikor szemlélni kell a játékot. • Van, amikor hagyni kell a gyermekeket problémáik megoldásában. • Van, amikor segíteni kell. • Van, amikor együttes játékunk jelenti a legnagyobb örömet. • Van, amikor közbe kell avatkoznunk. • Van, amikor nem lehet csak szemlélni a játékot, a gyermekek számára megoldhatatlan helyzeteket. • Van, amikor nem szabad mindjárt segítségükre sietni, mert éppen a játék keretében tapasztalhatják meg a különböző problémahelyzetek megoldását. • Van, amikor nincs ránk szükség. • Van, amikor nélkülünk, társaikkal vagy egyedül akarnak játszani, szemlélődni, valamit cselekedni. • Van, amikor a gyermekek önállóan is képesek kiállni igazukért, nélkülünk is megoldják konfliktusaikat.

11. Vezetői ellenőrzéskor szempontok a program alapján • az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége • az óvodapedagógusnak a játék kibontakozását támogató közvetlen megnyilvánulásai • az óvodapedagógus játszóképességei • az óvodapedagógus játéktanácsadó tevékenysége a szülőknek. 1. nyugodt LÉGKÖR 2. játékeszközök biztosítása (a korosztály, a modern kor, a gyermeki játékigény stb.) 3. HELY biztosítása 4. IDŐ a játékhoz (hosszantartó, folyamatos, egybefüggő stb.) 5. játékforrás, élmény- és tapasztalat biztosítása a játékhoz

12. A JÁTÉKESZKÖZÖK BIZTOSÍTÁSA • 1. A gyermekek játékigényének megfelelően biztosította-e az óvodapedagógus az eszközöket? • 2. A játék színterének megfelelően biztosította-e az eszközöket? • 3. A meglévő eszközállomány alkalmas-e a gyermekek játék- és személyiségfejlődésének elősegítésére? • 4. Kellő önállóságot biztosít-e az eszközök megválasztásában és használatában? • 5. Van-e lehetősége a gyermekeknek eszközkészítésre, eszköz kiegészítésre? • 6. Megfelelő-e a különböző eszközféleségek aránya? • 7. Megfelelő időben és formában ad-e segítséget az óvodapedagógus a gyermekeknek az eszközök használatához, az eszközkészítéshez? • 8. A játék közben felmerülő eszközszükségletet tudja-e biztosítani? • 9. Az eszközök elhelyezése inspirálja, serkenti-e a játékválasztást? • 10. Az eszközbiztosítás tekintettel van-e a nemek eltérő játékigényére? • 11. Törekszik-e az óvodapedagógus az eszközök használatával kapcsolatos szokások alakítására? • 12. Elegendő mennyiségű játékeszköz áll-e a gyermekek rendelkezésére? • 13. Hogyan kezeli az otthonról hozott játékeszközöket? • a) zökkenőmentesen használják? b) bevonhatják a közös játékba? c) keletkezik-e nehezen feloldható konfliktus?*

13. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS SZEMÉLYES MEGNYÍLVÁNULÁSAI • 1. Biztosítja-e a játék önállóságát? • 2. Biztosítja-e a játék önkéntességét? • 3. Úgy hat-e a játékra, hogy az a gyermek önmegvalósítását szolgálja? • 4. Inspirálja-e a gyermekeket kreativitásra, új ötletek, elgondolások megfogalmazására? • 5. Segítségadása igazodik-e a gyermekhez? • 6. Indirekt hatásai segítik-e a gyermekek játékválasztását? • 7. Mutat-e érdeklődést, kíváncsiságot a gyermekek játéka iránt? • 8. Játék, játszás közben jellemzi-e a partneri magatartás? • 9. Szerepalakítása hiteles-e? • 10. Személyes részvételével segítette-e a játék kibontakozását? • 11. Tud-e alkalmazkodni a gyermek játék-teremtette fantázia világhoz? • 12. Ötletadásában kellően mértéktartó-e? • 13. Jellemző-e játékstílusára az utasítás? • 14. Sokat magyaráz-e? • 15. A gyermekek játékához kívülállóként ad-e tanácsokat, utasításokat, hivatkozik-e szokásokra? • 16. Az óvodapedagógus ragaszkodik-e saját elgondolásai megvalósítására?

14. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS JÁTSZÓKÉPESSÉGE 1. Kooperatív, együttműködő volt-e a játék során? 2. Fordultak-e hozzá a gyermekek segítségért? 3. Megfelelő formában kaptak-e segítséget a gyermekek? 4. Megértést tanúsított-e a gyermekek problémái iránt? 5. Értő figyelemmel hallgatta-e meg a gyermekek? 6. Érzékelhető volt-e az elfogadó attitűd? 7. Probléma, ill. konfliktus esetén érvényesült-e az egyenlő mérlegelés képessége? 8. Jól ki tudta-e fejezni együttérzését? 9. Bele tudta-e élni magát a gyermek játékvilágába? 10. Bele tudta-e élni magát a gyermek konkrét játékhelyzetébe? 11. Tudott-e azonosulni játékbeli szerepével? 12. Tudott-e igazodni a gyermekek játékbeli igényéhez? 13. Érvényesült-e az empátia megosztottsága, nyitottsága?

15. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS KREATIVITÁSA 1. Kifejezésre jutott-e az óvodapedagógus problémaérzékenysége? 2. Teremtett-e problémahelyzetet a játék során a gyermeknek? 3. Adott-e mintát a többféle problémamegoldásra? 4. A gyermekek problémáinak megoldásában törekedett-e alternatívák megfogalmazására? 5. Bevonta-e a gyermekeket a probléma megoldásába? 6. Jellemző volt-e a probléma megoldása melletti kitartás? 7. A megfigyeléskor kifejezésre jutott-e az óvodapedagógus leleményessége, ötletessége? 8. Sikerélményhez jutottak-e a gyermekek a próbálkozások során? 9. Elfogadta-e az óvodapedagógus a gyermekek ötleteit, javaslatait? 10. Lelkesen fogadta-e a gyermekek újszerű ötleteit, javaslatait? 11. Felismerhető volt-e javaslataiban az eredetiség, újszerűség? 12. Felismerhető volt-e az óvodapedagógus rugalmassága, a változtatások elfogadása? 13. Jellemző volt-e a gyermekek játékában az ötletek szabad áramlása? 14. Jellemző volt-e az óvodapedagógus játékában az ötletek szabad áramlása? 15. Az óvodapedagógus támogatta-e a játékban jelentkező kreativitásjellemzőket? 16. A váratlan, új játékokhoz tudott-e az óvodapedagógus helyettesítő eszközöket ajánlani?

16. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS SZERVEZŐKÉSZSÉGE • 1) Tekintettel volt-e a játék komolyságára? • 2) Kifejezésre jutott-e a teremtett mintha helyzetben vagy a mintha helyzethez való alkalmazkodásban a játék komolysága? • 3) Figyelt-e az eszközök, tárgyak játékbeli funkciójára? • 4) Figyelt-e a gyermekek szerepbeli elnevezésére? • 5) Tudott-e alkalmazkodni a gyermekek által teremtett adott mintha helyzethez? • 6) Bele tudta-e élni magát az adott mintha helyzetbe? • 7) Az óvodapedagógus által teremtett mintha helyzetet elfogadták-e a gyermekek? • 8) A teremtett mintha helyzet alkalmazkodott-e a gyermekek játékigényéhez? • 9) Karakterisztikus volt-e a felvett szerep megformálása? • 10) A mintha helyzetben motiváló hatású • volt-e a gyermekek játékára játékkedve, • hangvétele, • metakommunikációja?

17. A TOLERANCIA - SZEMBEN AZ AGRESSZIÓVAL Szükségünk van: • Biztonságra, igazságosságra • Szabályokra, szokásokra • Pozitív énképre +Csoporthoz tartozásra - együtt Ehhez a nevelői magatartás: • Sztereotípiák elkerülése • Manipuláció elkerülése • Cselekvéseink átélése • Különbségek észrevétele, és azok értelmezése – nem minősítése • Kulturális ismeretek, de a hangsúly a közös vonásokon van • Életkori sajátosságok ismerete, a reakciók figyelembevételénél • Modellnek lenni az óvodapedagógusnak

18. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS KÉPESSÉGEI JÁTÉKBAN • azonosulás • együttérzés • empátia • érzelmi biztonságot adó • kongruens kommunikáció • hatni tudás képessége • kooperációs képesség • kreativitás • gyors reagáló képesség • szervező képesség • kézügyesség • figyelem megosztás képessége • gazdag fantázia • játszásra való beállítódás • kapcsolatteremtő képesség • hitelesség • határozottság • engedékenység • tettetés képessége • mintha helyzet teremtésének képessége • lelkesedés • jókedv, derű, vidámság, humor • felelősség • játékos magatartás • türelem • rugalmasság • alkalmazkodó képesség • művészi hajlam • műszaki beállítódás • sokoldalú érdeklődés

19. AZ ERKÖLCSI FEJLŐDÉS ALAKULÁSA Háttér: • Meglévő értékrend működése/nem működése • Társadalmi értékrend működése/nem működése • A modell bizonytalan, nincs kialakult norma • A modell értékválságban van, labilis, ingadozó • A modell stabil, biztonságos, kiszámítható, következetes • Kortársmodellek Folyamat: • Utánzás, mintakövetés • Tapasztalat, élmények elvárások - értékrend - tettek • Orientálás, utasítás, kérés és elvárás követése • Tettek, cselekedetek • Azok megerősítése/gyengítése

20. A VISSZAJELZÉS KÖVETKEZMÉNYE A dicséret: • Pozitív visszajelzés, bíztatás • Mindig az erőfeszítést dicsérni, soha nem az okosságot • Mindig az erőfeszítést dicsérni, soha nem a személyiséget • Mindig konkrétan dicsérni, magát a tettet • Azonnal visszajelezni, reagálni A büntetés: • Megvalósítható megoldások és alternatívák felkínálása egyszerre • Mindig a cselekvésre vonatkozzon a büntetés, soha nem a személyiség egészére • Analógiák felhozása: „emlékszel, amikor….?” • Tilos a megszégyenítés, a fizikai büntetés

21. INKLÚZIÓ • Inkluzív nevelés: mindenki más Inklúzió = szemlélet Differenciálás = módszer Integráció = helyzet differenciált segítség a játékirányításban - differenciált segítség a tanulásban: cél, taralom, feladat, módszer, eszköz, idő, értékelés

22. AZ IRÁNYÍTÁS ELFOGADÁS „TANÍTÁSA” • Hívjuk fel a figyelmét a szerepek hasznosságára • Tápláljuk a gyermek kíváncsiságát, kérdezhessen bátran • Az előítéletes megfogalmazásokra azonnal reagáljunk, kérdezzünk vissza: „Tudod, mit jelent az, amit mondtál”? • Mi vagyunk amodellek– toleráns viselkedés • Ugyanakkor értékközvetítők is vagyunk

23. A NEGATÍV TARTALMÚ ÉS AZ AGRESSZÍV JÁTÉK • Ajáték és agresszió: A játékban nyilvánul meg az összes képesség és minden motiváció – az agresszió is • A negatív tartalmú játék: nembiztos, hogy agresszív, az átélt élményektől függ, hogy ki mit játszik és miért– engedni egy határig (példák….) • Agresszió a játék menetében: önlevezetés – hagyni (példák...) • Agresszív játék: • egyfajta játékrombolás, • a játék belső szabályainak - fikció - megszegése NINCS SZEREPE A „ROSSZ” JÁTÉK KIFEJEZÉSNEK

24. PREVENCIÓ A JÁTÉKBAN • Differenciált szemlélet és gyakorlat (nem egységes) - más elvárások - más feladatok, cselekvések, tevékenységi körök - más beavatkozás, segítségnyújtás - más időkeret - más értékelési módok • Elfogadás, szeretet (nem „beskatulyázás”), pozitív minta a többi gyerek felé • Felnőtt - gyerek viszony után kezdődik fejlődni a gyerek - gyerek viszony (sorrend) – segítség a beilleszkedéshez • Cél a prevenció: • - család- és gyerekismeret, • - a gyerek személyiségének megfelelő bánásmód, • - és tevékenységrendszer biztosítása – szabály + kreativitás

25. A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE TERVEZÉS A megismert „adatokból” készítjük a fejlesztési terve Bármilyen állapotról bármilyen - előremutató – állapotig való eljutás Elérendő színt nincs. Egy gyereken „belül” több szint létezik a különböző funkciók terén A megfigyelés a természetes környezetben és a valódi tevékenységvégzés közben lesz hiteles, Illeszkedjen a saját programhoz Legyen nyílt a szülők előtt (évente kétszer minimum)

26. A MEGFIGYELÉS, A NYOMON KÖVETÉS • A tanulás és a játék összefüggései: a spontán, szabadjáték szerepének felértékelése • - a játék önmagáért van, a tanulás irányított, még, ha játékos is • - a tanulás is cselekvő, aktív a tapasztalatokon alapszik (nem az élményeken, de az élmény váltja ki a játékot) • - párhuzamos napirend • - vegyes életkor, vagy képességek szerinti kiscsoportos, kooperatív tanulás, felelősség egymásért, kortárs segítés • - differenciált (cél, feladat) idő, módszer, eszköz és értékelési módok • Óvoda-iskola átmenet segítése

27. SZOCIÁLIS KÉPESSÉGEK • Társas kapcsolatok, játék, viselkedés, neveltségi szint, szokásismeret • Társas magatartás, közösségi szokások, együttműködési képességek • Erkölcsi megítélő képesség, udvariasság, érintkezési szokások, alkalmazkodás • Érzelmek, motivációk, beállítódás, akarati megnyilvánulások a, érzelmek, motivációk, beállítódás b, akarati tényezők

28. ÉRTELMI KÉPESSÉGEK Kognitív szféra gondolkodási műveletek - fogalomismeret, tájékozottság - összehasonlítás, megkülönböztetés - következtetés, ítéletalkotás, analízis, szintézis - konkretizálás, általánosítás, csoportosítás, osztályozás - számfogalom, téri, időbeli viszonyok, szimmetria, szerialitás pszichikus funkciók működése - koncentráció, feladattartás, figyelem - érdeklődés - emlékezet - képzelet - problémamegoldó képesség

29. ÉRTELMI KÉPESSÉGEK • Érzékszervi szféra - testséma ismeret - hallásérzékelés (auditív percepció) - látásérzékelés (vizuális percepció) - tapintásérzékelés (taktilis percepció) - koordinációs működés (test-kéz-láb-szem), kinesztetikus észlelés, keresztcsatornák működése - téri irányok, relációk érzékelése, időérzékelés

30. VERBÁLIS KÉPESSÉGEK 1. Nyelvhasználat a, az összefüggő, folyamatos beszéd megjelenése b, a beszéd tisztasága, a nyelvhelyesség 2. Verbális kommunikáció a, beszédértés b, nyelvi kifejezőkészség

31. TESTI KÉPESSÉGEK 1. Nagymozgások a, mozgáskoordináció, motoros képességek b, téri tájékozódás nagymozgással a cselekvés szintjén 2. Finommotorikus mozgások a, alkotó tevékenység (formák összeillesztése , formaalkotás rajzolás, festés, mintázás, kézimunkázás) b, ábrázolás a mindennapi életben (barkácsolás, díszítés)

32. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Farkasné Egyed Zsuzsanna egyedzs@freemail.hu Dr. Bakonyi Anna anyagának felhasználásával készült