Az objektivitás és értékmentesség eszméje Max Weber tudományfilozófiájában

1. Fellner Ákos, filozófus, kommunikáció-kutató, PhD hallgató Tudásmenedzsment Műhely, BKF 2011. május Az objektivitás és értékmentesség eszméje Max Weber tudományfilozófiájában

2. Max Weber (1864-1920) Jogász, közgazdász, szociológus 1889: jogi doktorátus 1891: habilitál 1893: feleségül veszi Marianne Stritger feminista írónőt 1904: az USA-ban tölt pár évet 1914-1918: a heidelbergi katonai kórház igazgatója 1918: részt vesz a Weimari Alkotmány kidolgozásában (később Hitler rá hivatkozva vezeti be a hadijogot Németországban) 1918-1920: a müncheni és bécsi egyetem tanára, az első szociológia tanszék megalapítója Tüdőgyulladásban hal meg

3. Az értékmentesség és objektivitás Weber által vizsgált területei (jelen prezentáció tárgya csak az első négy) • Társadalomtudományok • Eszmetörténet • Szociológia • Közgazdaságtudományok • Művészettörténet • Vallásszociológia • Művészetszociológia • Politológia • Történelemtudományok

4. A tanulmányok történeti háttere Az Archiv c. folyóirat szerkesztőségi állásfoglalása 1904-ben (az első tanulmány) Spranger professzorral folytatott zártkörű vita anyaga, 1913-ból. (második tanulmány) Mindkettőben Weber a kibontakozó nemzetiszocialista ideológia ellen emel szót, pontosabban azellen, hogy a nemzetiszocialista ideológia kezd beszivárogni a német egyetemek szemináriumaira és tudományos folyóiratok szerkesztőségeibe Webernek nem az a szándéka, hogy a társadalmi értékkérdéseket kitiltsa az egyetemekről, hanem az, hogy azok egyoldalúságát kérdőjelezze meg

5. Mi az objektivitás? Mi az értékmentesség? • Az objektivitás és értékmentesség dogmája: • Vizsgálni és leírni úgy a dolgokat/kollerációkat, ahogy vannak (Ding-an-Sich/Things theirself) • Az objektivitás és értékmentesség kritikai szemlélete: • Feltárni azokat a szocializált előfeltevéseket, melyek torzítják/torzíthatják a vizsgálati eredményeket (Weber)

6. Objektivitás és társadalomtudományok • Önmagukban vett társadalmi törvények nem léteznek • A társadalmi törvények szükségszerűen összekapcsolódnak kulturális, gazdasági és történelmi előfeltételezésekkel • A társadalomtudományok nem akkor objektívek, ha kizárnak minden előfeltevést, hanem akkor, ha tervezhetővé teszik, hogy ezen előfeltevések miként befolyásolják az eredményeket

7. Objektivitás és eszmetörténet • Eszmetörténet: olyan filozófiai szaktudomány, amely elsődlegesen ideológiákkal, illetve ideológiáknak a társadalomra, illetve a történelemre gyakorolt hatását vizsgálja • Az eszmetörténet szükségszerűen előfeltevésekkel dolgozik (azaz nincs előfeltevésmentes eszmetörténet). • A társadalmi valóságot (Social Reality) társadalmi törvények ugyanúgy befolyásolják, mint ideológiák • Nem léteznek a priori társadalmi-gazdasági törvények, azok mindig csak történelmi koronként értelmezhetők. • Az eszmetörténet így csak akkor maradhat értékmentes, ha tudatosan reflektál a társadalmi valóságot alkotó ideológiákra is.

8. Objektivitás és szociológia A szociológia feladatai: • A társadalmi cselekvések leírása és megértése • Társadalmi cselekvés minden olyan cselekvés, amely a közösségre bármilyen szempontból hat • Mindez egyedi esetleírások alapján • Ezek lehetséges hatásainak feltérképezése • A szociológiának nem feladata a priori társadalmi törvényszerűségek kutatása, mert azok nem léteznek, csak bizonyos előfeltevések alapján (Weber)

9. Objektivitás és gazdaságtudományok Nem létezik tiszta gazdaságtudomány (Weber) A matematizált makro-mikroökonómia csak az objektivitás látszatát kelti A matematizált ökomómia 3 előfeltevése: 1. a gazdaság szereplőit kizárólag racionális érdekek vezérlik (az egész ember, mint személy nem játszik szerepet) 2. a piacon kizárólag a szabadkereskedelmi elvek érvényesülnek (kartellek, kormányzati érdekek kizárva) 3. az államhatalom mindig semleges a gazdasági folyamatokban A gondot nem az előfeltételezések jelentik, hanem ha ezek reflektálatlanul maradnak. Így az előfeltételezések számát tetszőlegesen bővíthetjük, ha nem reflektálunk rájuk, ugyanúgy öncsalásban maradunk Minden gazdaságtudománynak reflektálnia kell osztályértékekre illetve osztályérdekekre is. Nincs osztályok nélküli társadalom, a gazdasági élet szereplőit nem lehet homogénnek tekinteni (Weber)

10. Weber tudományfilozófiája a tudásmenedzsment (T M) relevanciájában • Miért releváns a tudományfilozófia a TM szempontjából? • A TM a tudással dolgozik • A TM interdiszciplináris • A TM nem pusztán az explicit tudás menedzsmentje • A TM nem azonos a IT vagy HR menedzsmenttel • A tudományfilozófia feladata az egyes szaktudományok ismeretelméleti határainak vizsgálata, így a TM-é is • A TM, mint minden más tudomány, nem lehet értékmentes, explicitté kell tennie saját előfeltételezéseit, amely természetesen történelmi korszakonként, politikai helyzetenként illetve társadalmi osztályokként eltérő lehet

11. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!