190 likes | 368 Views
Magyar politikai gondolkodás története. 2009-2010-es tanév, 1. félév. 6. téma. A rendi politika első nagy korszaka (15. századtól 1526-ig). Mik a rendek? Weber definíciója. Max Weber (1864-1920) klasszikus definíciója (Weber, 1987: 303-308)
E N D
Magyar politikai gondolkodás története 2009-2010-es tanév, 1. félév
6. téma A rendi politika első nagy korszaka (15. századtól 1526-ig)
Mik a rendek? Weber definíciója Max Weber (1864-1920) klasszikus definíciója (Weber, 1987: 303-308) 3.§. Rendi helyzetnek nevezzük a társadalmi értékelésben tipikusan szerepet játszó és figyelembe vett pozitív, illetve negatív privilégiumokat, amelyek alapja a) a jellegzetes életvitel, – s ennélfogva b) a formális nevelés, éspedig ennek valamilyen a tapasztalati b racionális tana, illetve a megfelelõ életformáknak ezek alapján való birtokba vétele, valamint c) a származásnak vagy a foglalkozásnak kijáró presztízs
Weber definíciója (folyt.) A gyakorlatban a rendi helyzet elsõsorban a az egymás közti házasodásban: connubium, b esetleg a közös asztalnál való étkezésben: kommenzalitás, c gyakran: bizonyos kiváltságokhoz kötött nyereség- illetvekeresetszerzésilehetõségek monopoljellegû elsajátításában, illetve bizonyos keresetfajták megvetõ elutasításában, vagy - d másfajta rendi konvenciókban ("tradició") jut kifejezésre.
Weber definíciója (folyt.) "Rendnek" nevezzük az olyan emberek sokaságát, akik egy szervezeten belül a) külön rendi megbecsülést vívnak ki, – és esetleg még b) külön rendi jellegû monopóliumokat is kapnak. A rendek kialakulásában a) elsõdleges szerepe van a rendre jellemzõ életvitelnek, ezen belül különösen a hivatásnak (sajátos életvitelû rendek, illetve hivatásrendek). b) másodlagos szerepe van az örökletesen karizmatikus jellegnek: a rendi származás folytán kijáró presztízsnek (születés szerinti rendek), c) végül szerepe van a politikai vagy egyházi úri hatalmi jogok monopoljellegû rendi elsajátitásának (politikai, illetve hierokratikus rendek)
Rendiség és politika Weber definíciója: a társadalomról szól („korporatista” felfogás) a rendiség a politikában: olyan „alkotmányos” politikai intézményrendszer, amelyben a rendek képviseletének beleszólása van bizonyos döntésekbe („institucionalista” felfogás)
A rendi alkotmányosság 1. 1) A „rendi dualizmus”: az uralkodó és a rendek képviseleti szervének kooperációja és konfliktusa 2) A rendi képviselet kompetenciája: • adók (szemben a király saját jövedelmeivel, a regálékkal): • Magyarországon két ilyen fajta adó subsidium és contributio • igazságszolgáltatás (a parlamentek bíróságok is) • királyválasztás (nem mindenhol, de népszerű eszme) • a királyi adminisztráció ellenőrzése, tisztségviselők megválasztása (ritkán valósul meg, állandó követelés; kivételes példa 17-18. századi lengyel Rzeczpospolita) • törvényhozás (nem a mai értelemben vett törvények, inkább kívánságok kifejezése és alkuk becikkelyezése) • sérelmek megtárgyalása
A rendi alkotmányosság 2. 3) A rendi alkotmányosság alapintézményei • parlament (gyakori neve: Diéta) – általában vagy két kamarából áll (pl. Anglia, Magyarország) vagy három kúriából (pl. Franciaország, Német-Római Császárság) • szenátus – valamilyen állandó testület rendi alapon választva, amely az ország kormányzását felügyeli • választott magisztrátusok (pl. Magyarországon nádor)
Rendiség története 13-14. század rendiség megjelenése Európában 15-16. század a rendi alkotmányosság virágkora 17-18. század a rendi alkotmányosság hanyatlása, a királyi hatalom megerősödése – Szijártó M. István (1965-) szerint ebben kivételes a magyar rendi alkotmányosság
A rendi politika fogalmi kerete Gerics József szerint: • a király mint szuverén • a rendek mint az ország alkotórészei • a rendi országgyűlés mint a rendek képviselete • bizonyos ügyek mint az ország és a király megegyezésének tárgyai (adózás, koronázás, trónutódlás)
Rendi politika ideológiai alapjai Magyarországon – nemesi szabadság Werbőczy megfogalmazásában • Primae secundus • minden nemes egyenlő szabadsága • Primae tertius • a nemesség és jobbágyság eredete (akik nem akartak harcolni) • a királyi hatalom a nemességadásra a nemességtől származik, szabad királyválasztás
Rendi politika ideológiai alapjai Magyarországon – nemesi szabadság Werbőczy megfogalmazásában • Primae nonus – négy fundamentális nemesi jog • idézés nélküli perbefogás tilalma • csak a király parancsol nekik • szabadon rendelkeznek jószágaikkal és jövedelmeikkel, csak védelmi kötelezettségeik vannak, adózásiak nincsenek • ellenállási jog
Rendi politika ideológiai alapjai Magyarországon – Szent Korona-tan a Szent Korona tana • komplex ideológiai képződmény: • részben Szent István kultuszából (annak 13. századi és Anjou-kori újragondolásából), • részben a középkori koronázások szimbolikájából származik (pl. akklamáció, korona mint isteni felhatalmazás, koronázási eskü mint ígéret), • Európa-szerte a Korona az ország szimbólumává válik, de helyi jelentésekkel: • pl. Angliában, Franciaországban a kincstári vagyon birtokosát vagy az ország perképességét biztosító jogi személy voltát fejezi ki, • Magyarországon a király és a nemzet közötti közjogi kapcsolatra utal
A rendi politika kontextusban – 1387. és 1401. évi politikai válság Fontos változás: • egyfelől a királyi hatalom deszcendens eredetébe vetett hit kétségbe vonódik, Zsigmond a főurak és főpapok „választásából” lesz király • 1401-ben a királyt fogságra vetik és egy országtanács a szentkorona nevében kormányoz egy darabig: a rendek a királlyal egyenrangú hatalmi szereplőként kezelik magukat • a konszolidáció egy a főurak és a király közötti „liga” formájában jön létre, a királyi hatalom korlátozottságának tézise elterjedőben van
Albert uralma és Ulászló megválasztása • mind Albert, mind Ulászló a rendekkel kötött formális alku keretében kerül hatalomra • Ulászló elfogadja az Aranybulla és az 1351. évi törvények mellett 1290-es törvényeket és a vélhetően az 1401-es, a király fogsága alatt született határozatokat (legalábbis Engel Pál szerint) uralma alapjaként • Magyarország választott királyságának doktrínája ekkor szilárdul meg • Ulászlót helyettesítésként Sz. István ereklyekoronájával koronázzák meg, a rendek ezt egyenértékűnek ismerik el a szentkoronával (jelzi a rendek hatalmát) • Ulászló uralmának egyik szellemi kidolgozója Vitéz János, aki a rendek közötti hatalommegosztásra alapozza koncepcióját
Hunyadi kormányzósága • a régensi/kormányzói intézmény, majd annak módosítása 1453, V. László nagykorúsítása után egy olyan rendi kormányforma, amely király hiányában/távollétében működik, • ez a rendi alkotmány legteljesebb formája, de kivételes eset, mert a királyt elengedhetetlennek tartják. (Fügedi Erik idézi Piccolomini érsek figyelmeztetését Szécsi Dénesnek, hogy a király nélküli uralom káoszhoz vezet, ne akarjanak király nélküli alkotmányt)
Hunyadi Mátyás uralma • a 13 éves Mátyás megválasztásakor megpróbálják restaurálni a Hunyadi János korának kvázi király nélküli uralmát, de Mátyás 1464-re mindenkit félreállít • ritkán tart országgyűlést, sokan ezért zsarnoknak tartják, de a megyékkel rendszeresen egyeztet és külföldön kifejezetten jól működik együtt a helyi rendekkel • nem tartja tiszteletben a főurak rendjének kiváltságait, ezért is zsarnoknak tartják, de nem nélkülük kormányoz, sőt, sok új hatalmas főúri családot teremt, szokatlan kiváltságokat adományoz (pl. vörös pecsét használata, ami első lépés egy önálló „született báró” csoport kialakulása, a báróság öröklődése felé)
Jagello-kor • a királyi hatalom meggyengül, a királyi tanács nélkül a király nem dönthet, országgyűlés nélkül főurat nem ítélhet el • a rendi intézmények nagy befolyással, sűrűn működnek • Werbőczy munkája a köznemesi rend iránt elfogult formában kodifikálja a rendi alkotmányos elveket • Mohács halálos csapás a régi politikára