ED-13-1-2013-0001 számú projekt

1. ED-13-1-2013-0001 számú projekt „Koncepció a mikro- és kisvállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésére a munkavédelmi kockázatértékelés esetében"

2. ED-13-1-2013-0001 számú projekt Az OiRA hazai alkalmazhatóságának felvetése

3. Mottó „Az állam működése a nemzeti elittől, azoktól a befolyásos emberektől, illetve csoportoktól függ, amelyek meghatározzák az állam ténykedését. Nem mindegy, hogy a nemzeti elit az erkölcs, a kultúra, a tudás és a felelősség pártján áll-e, tehát a nemzet oldalán, vagy csak a saját érdekeit képviseli.” Forrás: (Robert Gilpin nobeldíjas amerikai közgazdász, a nemzetközi kapcsolatok szakértője/ Mikó Eszter: vakmerő remények)

4. Tartalom • A kockázatértékeléssel (és a kkv-kel) kapcsolatos EU szabályozási törekvések és a magyar gyakorlat; • A munkavédelmet „fenyegető veszélyek”; • A változtatás kényszere az EU-ban és Magyarországon;

5. Miért a kkv-kelkell foglalkoznunk ? (elsősorban) A kkv-k a gazdaság motorjai: „A vállalkozások 99%-át kitevő kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k), amelyek 92%-a mikrovállalkozás, döntő szerepet játszanak Európa gazdaságának formálásában. A kkv-k biztosítják a magánszektorbeli foglalkoztatás több mint kétharmadát, és kulcsszerepet játszanak a gazdasági növekedésben”. Forrás: A kkv-k szabályozási terheinek minimálisra csökkentése Az uniós szabályozás hozzáigazítása a mikrovállalkozások szükségleteihez A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek Brüsszel, 2011.11.23. COM(2011) 803 végleges

6. Adminisztratív terhek csökkentésének szükségessége A jelenlegi (európai) munkavédelmi szabályozás bírálatai

7. A mikrovállalkozások költségérzékenysége „Míg egy nagy cég átlagosan alkalmazottanként egy eurót költ szabályozásból eredő kötelezettségeknek való megfelelésre, addig a közepes méretű vállalat körülbelül négy eurót, és a kis vállalkozások akár tíz eurót is.” Forrás: A kkv-k aránytalan adminisztratív terheinek csökkentésére szolgáló modellekkel foglalkozó EU szakértői csoport 2007. májusi jelentése. A kkv-k versenyhátrányba kerülnek adminisztratív terheik miatt saját nemzeti piacukon is.

8. Az Egyesült Királyság Cameron miniszterelnök a brit cégek versenyhátrányát (többek közt) a szigorú munkavédelmi szabályok következmé- nyének tartja. egyszer és mindenkorra leszavazni a munkavédelmi kultúrát -ami egy albatrosszá vált a brit vállalkozások nyaka körül. (Samuel Taylor Coleridge verséből vált közmondássá: a teher amit a szerencsétlen embernek kell cipelnie. Igazából csak a felesleges, értelmetlen szabályozást kifogásolja)

9. Hollandia: Egy speciális kutatás (2003.) – amelyet a TNO a Szociális és Munkaügyi Minisztérium számára végzett – igazolta azt, hogy az adminisztratív, bürokratikus kötelezettségek valóban gondot okoznak a kis- és középvállalkozásoknak. Ez a kutatás megállapította azt is, hogy néhány vállalkozás esetében a kockázatértékelés adminisztratív kötelezettsége keveset ad hozzá a vállalkozás lényegéhez: „csinálni a boltot, túlélni és növekedni”. Egy vállalkozó így jellemezte a kockázatértékelést: „fizetett inzultus”. Forrás: Munkahelyi kockázatelemzési módszerek a nemzetközi gyakorlatban Népszava Könyv Kft. Bp. 2010. Versenyképesség megtartása (növelése) az elsődleges gazdasági cél.

10. EU „…nem csak magyar sajátság, de előfordul más országokban is (pl. Ciprus, Lettország, Írország stb.), hogy külső vállalkozó cég „szabvány” kockázatértékelést ad el a cégnek, a helyi körülmények és kockázatok tényleges felmérése nélkül”. Forrás: SLIC felmérés 2009. évi megállapítása. A kockázatértékelések nagy részénél a „hozzáadott érték” minimális.

11. Saját tapasztalat PB gázpalack felhasadása vágóhídon – 9 életveszélyes sérülés, ebből egy halálos, kettő maradandó – a kockázatértékelés a balesetet okozó gázperzselésre nem tért ki; Lakatos üzemre készített kockázatértékelés egyik fejezete „hígtrágyakezelés” volt – „munkavédelmi szakember” – munkáltató hozzáállása; A munkavállalók nem ismerik a kockázatértékelés rájuk vonatkozó megállapításait; „Elüzletiesedett” munkavédelmi szolgáltatások. (Mottó-saját érdek)

12. Vajon mit tartalmazott a kockázatértékelés?

13. Vajon mit tartalmazott a kockázatértékelés?

14. Vajon mit tartalmazott a kockázatértékelés?

15. Vajon mit tartalmazott a kockázatértékelés?

16. A kockázatértékelés „veszélyei” A kockázatértékelést a munkáltatók egy része egyszeri (statikus) eszköznek (aktusnak) tekinti. Elkészítteti és 3 évig „rá se néz”. Úgy érzi, hogy ezzel „letudta” a munkavédelmi teendőit. A kockázatértékelés nem helyettesíti a munkafolyamatba épített folyamatos ellenőrzést. A kockázatértékelést elkészítő „külső” vállalkozó sokszor nem ismeri kellő mélységig a technológiát és a helyi viszonyokat, különösen a humán oldalt.

17. Amit a munkáltató biztosan jobban tud…

18. Megoldási törekvések

19. A kkv-k szabályozási terheinek csökkentése EU szinten „A szociális partnerekkel folytatott konzultáció alapján, és a jelenlegi kötelezettségek hatásának értékelését követően megvizsgálhatnánk annak lehetőségét, hogy az alacsony kockázatú tevékenységet végző mikrovállalkozásokra vonatkozó kockázatértékelés rendszeres dokumentálását arányos, kockázatalapú megközelítéssel helyettesítsük.” A Tanács 89/391/EGK irányelve (1989. június 12.) A munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló (keret) irányelv Forrás: A kkv-k szabályozási terheinek minimálisra csökkentése Az uniós szabályozás hozzáigazítása a mikrovállalkozások szükségleteihez A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek Brüsszel, 2011.11.23. COM(2011) 803 végleges 2. melléklet – Lehetséges jövőbeni mentességek vagy enyhébb szabályozás

20. Nagy-Britannia „A kockázatértékelési munka megkönnyítésére elkészítettek és letölthetővé tettek egy „Kockázatértékelés és politika” című űrlapot. Ebben röviden leírják, hogy minden munkáltatónak kockázatértékelést kell végeznie. Az öt vagy ennél több munkavállalót foglalkoztató munkáltatónak írásba kell foglalnia kockázatértékelése jelentős megállapításait.” „A HSE a Nagy-Britannia-szerte végzett felügyeleti munkáján túl információs és tanácsadási feladatot is ellát. Azt kívánja elérni, hogy a kockázatértékelés olyan gyakorlati tevékenységgé váljon, amelynek eredménye a valódi kockázatoktól való védelem, és nem csupán papíron végzett gyakorlat.” Forrás: Munkahelyi kockázatelemzési módszerek a nemzetközi gyakorlatban Népszava Könyv Kft. Bp. 2010.

21. A változás szükségessége Magyarországon

23. Jelenlegi helyzet a magyar kockázatértékelések területén A jelenlegi magyar munkavédelmi szabályozás szerint a kockázatértékelést csak munkavédelmi szakember, illetve foglalkozás-egészségügyi szakorvos közösen végezheti el. A kkv-k jellemzően nem rendelkeznek ilyen végzettségű munkavállalókkal, ezért ezt a munkát külső vállalkozóktól kell megrendelniük. Országos szinten ez évente kb. 11 milliárd Ft*. kiadást jelent a mikrovállalkozásoknak. (*Elvi becslés: 660.000 mikrovállalkozással és háromévente 50.000Ft költséggel számolva.) Ezzel a magyar vállalkozások a legtöbb uniós állam munkáltatóival szemben versenyhátrányt szenvednek. (Ott ugyanis nem kell különleges képzettség a kockázatértékelés elvégzéséhez, a munkáltató is elvégezheti – nem kerül külön pénzbe.)

24. Szakmai – gazdasági érvek Tisztán szakmai érvekkel nem lehet támogatást szerezni, a gazdasági hasznot számítani (becsülni) kell. „Legjobb gyakorlat Rázóbordás optikai vezetővonal Svédországban Mennyire hatásos és milyen költséges? Különböző országokból származó tanulmányok szerint a sérüléssel járó balesetek száma 30 %-kal csökkenthető az útpadkán elhelyezett hangjelző bordákkal, es 10 %-kal a középen elhelyezett bordákkal. A költségekre vonatkozó becslések nagyon különbözők. Norvég és egyesült államokbeli költség-haszon elemzések becslései szerint a haszon a költségek többszöröse, a pontos arányszám 3 és 180 között van.” Forrás: Legjobb közlekedésbiztonsági gyakorlatok Nemzeti szintű intézkedések kézikönyve Az Európai Unió Kiadóhivatala 2010.

25. Szabályozási eltérések • A magyar jogi szabályozás szigorúbb előírásokat tartalmaz az EU szabályozásánál (89/391/EGK) a kockázatértékelés elkészítésével kapcsolatban, mivel munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek nyilvánította az elvégzését. (Mvt. 54.§ (8) bek.) • A szigorítás indoka (volt): Magyarországon a munkavédelem színvonala elmarad az EU-s szinttől. • Vajon nem értük még el az EU 1989-es szintjét? • A szigorítások együtt járnak a minőség emelkedésével is? • Szükséges-e fenntartani a szigorításokat? • Mivel helyettesíthetjük a jelenlegi előírásokat.

26. Egységes Európai megoldási javaslat OiRA

27. OiRA - Supporting micro-enterprises • Online interactive risk assessment tool • Take-up around Europe and across sectors • Partnerships with public authorities, social partners, and OSH institutions

28. Az OiRA-t támogatók érvei „Különleges megközelítésekre és intézkedésekre van szükség, hogy a kkv-k megfelelhessenek rendelkezéseknek és szükségtelen terhek nélkül jobban teljesíthessenek. Az OiRA…egy olyan eszköz, amit tovább kell támogatni és ki kell használni a lehetőségeit” Forrás: Andor László az EU foglalkoztatási biztosa Az EU dán soros elnöksége ideje alatti koppenhágai munkavédelmi konferencián „Módszereket kell felfedezni a kkv-k számára elérhető információk és támogatások növelésére, beleértve az OiRA-t is.” Forrás: javaslat a „SLIC” (az EU Munkafelügyeleti Vezetőinek Bizottsága) 2013-15. évi munkatervének témáira

29. Ellenérvek „A mikro- és kisvállalkozásoknak is olyan munkavédelmi kötelezettségeknek kell eleget tenniük, mint a nagy létszámú cégeknek. Ez az egyén biztonsága érdekében érthető, hiszen a néhány fővel dolgozó vállalkozás munkavállalóinak is éppen olyan joga van az egészséges és biztonságos munkavégzéshez, mint a multinacionális cégek dolgozóinak.” Forrás: Munkahelyi kockázatelemzési módszerek a nemzetközi gyakorlatban Népszava Könyv Kft. Bp. 2010. Válasz: A mikrovállalkozások esetében a munkáltató kapcsolata a cége tevékenységével a munkavállalóival sokkal közvetlenebb, így egy „közvetítő kapocs” beiktatása sokszor szükségtelen. A munkáltatónak meg kell adni minden információt és segítséget, és bízni kell a szaktudásában.

30. Ellenérvek Az OiRA eszköz alkalmazása csökkenti a védelem színvonalát. A munkáltató nem munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység révén jut a kockázatértékeléshez. Válasz:Az OiRA kérdéslistáit a munkavédelmi szakma legkiválóbb szakértői állítják (majd) össze. A jól feltett kérdésekre a céget, a végzett tevékenységet, és a munkavállalókat (tehát a helyi viszonyokat) jól ismerő munkáltató, a munkavállalóival közösen adja meg a választ, ezért annak színvonala magasabb lehet az eddigieknél. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a munkáltató ingyen jut magas fokú szaktevékenységhez. A munkavédelmi vállalkozók szaktudása sok esetben nem naprakész – aki Magyarországon egyszer munkavédelmi (munkabiztonsági) végzettséget szerzett azt nem kötelező megújítani. (Ennek megfelelően sok olyan munkavédelmis van, aki akkor szerezte a végzettségét, amikor Magyarországon még nem tanították a kockázatértékelést.

31. Az OiRA alkalmazása melletti további érvek • Át lehet venni más tagállam tapasztalatát nem kell minden munkáltatónak „újra feltalálni a kereket”. • Ha a munkáltató OiRA eszközzel dolgozik a kérdéseken keresztül maga szembesül a munkavédelmi problémákkal, motiváltabb lesz a megszüntetésükre, jobban megismeri a saját cégét. • Az OiRA bevezetésével Magyarország egy, Európában hamarosan mindenhol ismert (és elismert) eszközhöz jut. • Az OiRA csak szoftver megkötöttségetad, a tartalmat a tagországok szabadon választhatják meg, ez előnyt jelent más saját rendszer megalkotásával szemben. • Az OiRA szoftvere ingyenes és hosszabb idejű tesztelésen is átesett már, egyszerűbben, és rövidebb idő alatt bevezethető. • Az OiRA bevezetésére az EU-tól támogatás igényelhető. (Pl. a képzésre.)

32. Az OiRA alkalmazása melletti további érvek • Az OiRA bevezetése más rendszerekhez képest kisebb kockázatú, ezért valószínűleg a magyar döntéshozók is szívesebben támogatják. • Az OiRA lehetővé teszi a munkáltatók munkavédelmi helyzetének egységesmegítélését, ezzel elősegítheti a magyarországi balesetbiztosítás új rendszerének bevezetését. • Az OiRA közösségbe történő belépésünkkel ingyenesen átvehetjük, és megfelelő adaptáció után használhatjuk más államok által készített kockázatértékeléseket. • Az OiRA-ba típus megoldások is feltölthetők, így a kockázatértékelésen kívül a cselekvési terv is a munkáltató rendelkezésére állhat. Ezeket a beérkező észrevételek, „hozzászólások” alapján állandóan tökéletesíteni lehet. • A rendszert már bevezető tagállamok nagy tapasztalattal rendelkeznek a bevezetésben, üzemeltetésben, elfogadtatásban. Ezeket a tapasztalatokat mi „ingyen” megkaphatjuk.

33. Az OiRA hatása a munkáltatókra és a foglalkoztatás jogszerűségére • a vállalkozások anyagi és adminisztratív terhei csökkennek, • a munkáltatók – ezen belül a kkv-k, kiemelten a mikro vállalkozások – versenyképessége nő, • a nemzetgazdaság versenyképessége nő, • a foglalkoztatás jogszerűsége nő: • azok a munkáltatók, akik a kockázatértékelést annak költség-vonzata miatt eddig nem végeztették el, most elkészítik, • a kockázatértékelések színvonala nő (szakértők által összeállított kérdések alapján a konkrét területüket és annak kockázatait jól ismerő munkáltató és munkavállalói közösen készítik el a kockázatértékelést)

34. A projekt megfontolásra javasolja Az Európai Munkavédelmi Ügynökség által kifejlesztetett OiRA programrendszerére alapozva, a jellemző ágazatokra a magyar jogszabályoknak megfelelő, ingyenes hozzáférésű kockázatértékelési eszközök megalkotását és elterjesztését különösen a mikrovállalkozások között. (Hollandiában 175 db. ágazatspecifikus internetalapú kockázatértékelési eszközt fejlesztettek ki, Magyarországon is hasonló számmal kell kalkulálni.)

35. Végső cél: a fenntartható foglalkoztatás Minden munkáltató legyen képes és hajlandó jó munkahelyi környezetet kialakítani!

36. Köszönöm a figyelmet! Arató Zoltán okleveles villamosmérnök okleveles munkavédelmi szakmérnök okleveles irányítástechnikai szakmérnök