TANTÁRGY NEVE

1. TANTÁRGY NEVE KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc

2. ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE • A gyógynövények, illetve a drog fogalma, elnevezése, csoportosítási lehetőségei, felhasználásuk hazai előzményei, főbb területei • A gyógynövény ágazat hazai helyzete, tradicionális termőtájaink, illetve termékeink HEFOP 3.3.1.

3. Előadás • A gyógynövények és a növényi drogok fogalma - Tágabb értelemben gyógynövénynek nevezzük azokat a növényeket, amelyek valamely részét a hagyományok vagy az irodalmi adatok szerint a bennük lévő hatóanyagok miatt gyógyítás céljára felhasználták vagy napjainkban is felhasználják. - A növényi drog a gyógynövényeknek a Magyar Gyógyszerkönyvben, illetve a Magyar Szabványban leírt, hatóanyagot tartalmazó része vagy annak valamilyen elsődleges eljárással feldolgozott terméke. (Ez az elsődleges feldolgozási eljárás a legtöbb esetben a szárítás.) HEFOP 3.3.1.

4. A növényi drogok fajtái • Az adott gyógynövény faj egyedeinek legtöbb hatóanyagot tartalmazó, többnyire szárítással tartósított része, ami az esetleges tisztításon, hámozáson, aprításon kívül más mechanikai jellegű feldolgozásban vagy egyéb kezelésben nem részesült. • Növényi nyersanyagból előállított termék (illóolajok, gyanta, balzsam, stb.) • Növényi nyersanyagból átalakítással nyert termék (pl. orvosi szén) HEFOP 3.3.1.

5. A növényi drogok elnevezése A drog nevét az azt szolgáltató növény, illetve növényi rész nemzetközileg elfogadott latin (görög), illetve magyar nevének alapján határozzák meg az alábbi szabályok szerint: - Első helyen szerepel az adott gyógynövény fajt magában foglaló nemzetség tudományos nevének birtokos esete (a fajnév is abban az esetben, ha a nemzetség több faja is szolgáltat drogot), a második helyen pedig a drogot szolgáltató növényi rész tudományos neve szerepel alanyesetben [pl. a gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare) virágzatából előállított drog tudományos neve: Tanaceti flos]. HEFOP 3.3.1.

6. - Egyes esetekben megőrizték a tradicionális drogneveket, amelyek nem tükrözik az előző bekezdésben ismertetett szabályt (pl. közönséges bojtorján gyökér  Bardanae radix). - A növényi nyersanyagból más eljárással (pl. lepárlással) előállított drogok esetében a termék latin neve szerepel az első helyen, a másodikon pedig a növény tudományos nemzetség nevének (pl. Aetheroleum rosmarini), illetve a több, drogot szolgáltató növényfajt magában foglaló nemzettség esetén a teljes tudományos fajnévnek a birtokos esete (pl. Aetheroleum menthae piperitae) áll. - A növényi drogok magyar neveinek képzése során úgy járunk el, hogy a növény magyar nevét követően megjelöljük a drogot szolgáltató növényi részt, az előzővel egybeírva (pl. bodzavirág). A drogtermékek kereskedelmi nevében több esetben használnak az áru származási-, gyűjtési helyére, színére, elkészítésének módjára, vagy minőségére utaló jelzőket (pl. hámozott édesgyökér) is. HEFOP 3.3.1.

7. A drogok elnevezése során alkalmazott leggyakoribb morfológiai kifejezések HEFOP 3.3.1.

8. A növényi drogok csoportosítása • alfabetikus csoportosítás, • növényrendszertani csoportosítás, • morfológiai csoportosítás (gyökér-, levél-, virágdrogok, herbák, olajok, illóolajok, balzsamok, stb.), • hatáserősség szerint (erős hatású  forte; enyhe hatású  mite), • terápiás hatás szerint (görcsoldó, nyálkaoldó, stb.), • hatóanyagok kémiai szerkezete szerint (alkaloid drogok, flavonoid drogok, glikozid drogok, illóolajok, stb.) HEFOP 3.3.1.

9. A gyógynövények felhasználási területei • fitoterápia, (a drognak tudományosan igazolt biológiai aktivitással, dózishatással kell rendelkeznie, a kezelés hatékonysága pedig orvosilag nyomon követhető legyen), • gyógyszeripar (gyógynövény hatóanyagok feldolgozása gyógyszerré  szívglikozidok, alkaliodok; gyógynövényekből izolált molekulák félszintetikus átalakítása  növényi szteroidok; modellvegyületek izolálása; gyógytermékek előállítása  Peponen; fitokozmetikumok előállítása  Helia D; környezetbarát peszticidek előállítása  piretroidok), • aromaterápia (a dozirozás a gyakorlatban nehezen oldható meg), • élelmiszeripar (aromák, színezékek, gyógyélelmiszerek), • kozmetika, háztartásvegyipar (illóolajok) HEFOP 3.3.1.

10. A gyógynövények gyűjtésének, termesztésének és felhasználásának hazai előzményei • Évszázadok óta gyűjtötték, illetve kiskertekben termesztették e növényeket elsősorban saját felhasználásra. • Honfoglaláskori leletek egyértelműen igazolják a gyógy- és aromanövények felhasználásának elterjedt gyakorlatát. • Az első középkori írásos emlékek (külföldről behívott szerzetesek munkái) a kolostorok, nemesi udvarházak e területen betöltött kiemelt szerepére utalnak. Sok növényfaj (főként a mediterrán eredetűek) hazai meghonosodásának időszaka is ekkorra tehető). • A gyógynövények termesztésének elterjedése a XIX. sz. végén kapott jelentős impulzust, amikor már bizonyos fokú feldolgozási tevékenység is kapcsolódott a termesztéshez. HEFOP 3.3.1.

11. Az I. világháború idején fellépő gyógyszerhiány a gyógynövényekre irányította a figyelmet, amelynek eredményeként 1915-ben létrehozták a Gyógynövény Kísérleti Állomást. • Ezt követően Magyarország fokozatosan gyógynövény nagyhatalommá nőtte ki magát, ami a drogtermelés és drogexport volumenének jelentős megnövekedésében is megnyilvánult. • Kabay János ekkor dolgozta ki a morfin száraz máktokból történő kinyerési eljárását (világszabadalom). • Az illóolaj előállítás iparága (borsosmenta, levendula, kapor) az 1930-as években alakult ki hazánkban. • A vadon termő kamilla világhírt nyer. HEFOP 3.3.1.

12. A II. világháború gyógyszerhiánya a kutatásoknak, a termesztési és feldolgozási technológia fejlesztésének újabb lendületet adott. Ekkor dolgozták ki az anyarozs és a gyapjas gyűszűvirág termesztésének technológiáját. • A világháborút követően a gyógynövény gyűjtés, illetve termesztés 3 szférában zajlott: - gyógynövény gyűjtés, korlátozott termesztés és feldolgozás, - háztáji és nagyüzemi termesztés, - ipari gyógynövények termesztése, feldolgozása Ebben az időszakban a gyógynövény termesztés és feldolgozás sikerágazattá vált. HEFOP 3.3.1.

13. Az 1990-es évek első felében 40 ezer ha gyógynövényekkel hasznosított terület volt. Az előállított drog mennyisége meghaladta a 35 ezer tonnát. • Sajnálatos módon napjainkra az ágazat rendkívül sok nehézséggel küzd, amelyet súlyosbít az újonnan megjelenő világpiaci szereplők által generált versenyhelyzet is. HEFOP 3.3.1.

14. Tradicionális termelési körzeteink • Tiszántúl  kamilla, • Északi-középhegység  csipke, fekete bodza, kökény, galagonya, • Balaton-felvidék  levendula, • Dél-Magyarország  majoránna, bazsalikom, fűszerpaprika, komló, • Bakony  anyarozs, • Nagyalföld  tavaszi mák, • Nyugat-Magyarország  őszi mák, • Magyarország egész területe  édeskömény, koriander, kömény, ánizs, mustár, máriatövis, héjnélküli tök, stb. HEFOP 3.3.1.

15. A gyógynövény ágazat hazai jelentősége, helyzete • A Magyar Gyógyszerkönyv, valamint a vonatkozó rendeletek szabályozása szerint a hivatalos gyógy- és aromanövények száma 214, amelyek drogja forgalomba hozható. E növényfajok közül több mint 180 hazai elterjedésű. • A vadon termő gyógynövények jelentőségét jelzi az a tény, ami szerint az Európában piacon lévő 1200-1300 drogféleség 90%-a származik gyűjtésből. Magyarországon az előállított termékek tömegének 40-45%-a származott a közelmúltban természetes populációkból. • Az EU csatlakozásunkat megelőző időszakig még relatíve nagy felületen termesztettük a gyógy- és aromanövényeket, amelyek közül az édeskömény (Foeniculum vulgare), a konyhakömény (Carum carvi), az ánizs (Pimpinella anisum) és a mustárfajok (Sinapis spp.) termesztése jobbára gépesített technológiával történt. Emellett jelentősnek ítélhető a „hungaricum”-ként ismert majoránna (Majorana hortensis), a bazsalikom (Ocimum basalicum), a macskagyökér (Valeriana officinalis), a körömvirág (Calendula officinalis), és az angyalgyökér (Angelica archangelica) termesztése is. HEFOP 3.3.1.

16. A hazai piacon a legnagyobb tömegben értékesített drogok az alábbiak: kamillavirág, hársfavirág, csalánlevél, csipkebogyó, zsurlófű, cickafarkfű, aranyvesszőfű, orbáncfű, bodzabogyó, bodzavirág, fagyöngy, gyermekláncfűgyökér, bojtorjángyökér. • A termesztett növényfajok közül a termesztés korábbi volumenét tekintve az alábbiak emelhetők ki: mustár, mák, konyhakömény, koriander, édeskömény, máriatövis, ánizs, kapor, orvosi székfű, közönséges orbáncfű, citromfű, majoránna. • Sajnálatos módon az EU csatlakozásunkat követően a korábban sikeres és méltán világhírű gyógynövény ágazatunk fejlődésében a már korábban említett gazdasági, gazdaságpolitikai és piaci okok következtében törés keletkezett. HEFOP 3.3.1.

17. ELŐADÁS/GYAKORLAT ÖSSZEFOGLALÁSA • Az előadás során rövid betekintést nyerhettek a gyógynövények felhasználásának hazai előzményeiben, jelenlegi helyzetébe és megismerkedhettek a hallgatók az alapvető drogismereti fogalmakkal. HEFOP 3.3.1.

18. ELŐADÁS/GYAKORLAT ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI • Ismertesse a gyógynövények és a drog fogalmát, a növényi drogok fajtáit, illetve felhasználásának főbb területeit! • Foglalja össze a gyógynövények felhasználásának hazai előzményeit! • Ismertesse a gyógynövény ágazat magyarországi helyzetét! • Mutassa be Magyarország tradicionális gyógynövény termőtájait! • Ismertesse a növényi drogok elnevezésének szabályait, a drogok csoportosításának lehetőségeit! HEFOP 3.3.1.

19. ELŐADÁS/GYAKORLAT Felhasznált forrásai • Szakirodalom: - szerk.: BERNÁTH J.: 2000. Gyógy- és aromanövények. Mezőgazda Kiadó, Budapest. - szerk. BERNÁTH J.: 1997. Vadon termő és termesztett gyógynövények. Mezőgazda Kiadó, Budapest. - RÁPÓTI J. – ROMÁRY V.: 1999. Gyógyító növények. 13. kiadás. Medicina Könyvkiadó, Budapest. • Egyéb források: • HORNOK L.: 1990. Gyógynövények termesztése és feldolgozása. • http://www.agraroldal.hu/fitotomedicina_cikk.html • További ismeretszerzést szolgáló források: • BABULKA P.: 2004. Gyógy-, illóolaj- és fűszernövények. Ismeretterjesztő CD. Tárnics Kft. HEFOP 3.3.1.

20. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKETKÖVETKEZŐELŐADÁS/GYAKORLAT CÍMEA hatóanyag fogalma, főbb hatóanyagcsoportok, a különböző ökológiai tényezők hatása a növényi hatóanyagok képződésére • Több előadást átfogó oktatási téma előadássorozatának címei: • Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: Előadás anyagát készítették: Dr. habil Zsigrai György HEFOP 3.3.1.