I. diasor

1. Az Szabs tv. leglényegesebb rendelkezéseinek szövegéből összeállított az előadáson levetített két diasor nem tananyag,hanem segítség a 2011/12. tanév II. félévében a Közigazgatási Büntetőjog tárgyból való felkészüléshez. A vizsgán a 2012. évi II. törvény további rendelkezései is kérdezhetők. Hollán Miklós egyetemi docens, NKE-RTK

2. I. diasor

3. Módszertan - áttekintés Módszertan: • jogpolitikai és • dogmatikai megközelítés Tagolás: • I. Elméleti alapvetés illetve • III. Jogforrási kérdések • III. Felelősség • IV. Szankciórendszer • V. Záró gondolat - összegzés

4. Módszertan - áttekintés Papp László • javaslatai az 1968-as Sztv. módosítására (Papp 1987) • 1999-es Sztv. értékelése (Papp 1999) Érvényesülésük (vagy annak hiánya) • az 1968-as Sztv. módosításaiban • az 1999-es Sztv.-ben (annak módosításaiban) • az új, 2012-es Sztv.-ben

5. I. Alapvetés: De/rekriminalizáció Az 1970-es évek dekriminalizációja (tovább) közelítette a szabálysértési jogot a büntetőjoghoz: • a különös részben új vagy kibővült hatókörű szabálysértési tényállások: • korábbi bűncselekmények „leadása”, illetve • az értékhatárok módosítása • az általános rész „büntetőjogias” jogintézményekkel gazdagodik, • a felelősségtan: jogos védelem, végszükség, illetve • szankciórendszer: elzárásra átváltoztatás, önálló elzárás (Papp 1987: 231., 233. o.)

6. I. Alapvetés : De/rekriminalizáció Az 1978-as dekriminalizáció: • csökkentette a bíróságok és növelte a szabálysértési hatóságok munkaterhét (233. o.), hiszen • „a bíróság lehetőleg ne foglalkozzék jelentéktelen ügyekkel … a felelősségre vonás természetesen nem mellőzhető ezek miatt sem” (az 1978. évi Btk. Indokolása) • „az enyhébb esetek elbírálása szabálysértési hatáskörbe került” (Papp 1987: 232. o.) • javította a bűnügyi statisztikát (Papp László 1987: 231. o.).

7. I. Alapvetés : De/rekriminalizáció Vö. 2012. évi Sztv. dekriminalizációja: • alapvetően (jelentős) értékhatár eltolást jelent, • Úgy tűnik nincs tényállás leadás, de annak megfontolása is kizárt volt a 2013. évi Btk. végleges szövege nélkül! • az érintett tulajdon elleni szabálysértésnél az elzárás lehetősége következtében nincs munkateher csökkenés (átrendezés) a bíróságoknál, illetve a rendőrségnél (vö. előkészítő eljárás) • Az elzárás lehetőségének kiterjesztésére [23. § (1) bek. d) pont] tekintettel egyébként összességében munkateher növekedés is lehet a bíróságokon • javítani fogja a bűnügyi statisztikát (ezt az indokolása is kimondja!)

8. Ha a dekriminalizáció oka a cselekménytípus veszélyességének csökkenése (legalábbis a jogalkotó értékelése szerint), akkor az nem vonja maga után feltétlenül a szabálysértési szankciórendszer szigorítását. Ha a dekriminalizáció oka pusztán az eljárás egyszerűsítés (a bírósági tehercsökkentés) vagy statisztika javítás, akkor annak következménye (szinte szükségszerűen) az addigi szabálysértési szankciórendszer szigorítása (lásd IV. pont) I. Alapvetés: De/rekriminalizáció

9. I. Alapvetés : De/rekriminalizáció • „A rekriminalizáció nem volt jellemzője jogalkotásunknak” (Papp 1987: 232. o.), de kivétel pl. • a közveszélyes munkakerülés (1984), illetve • a gazdasági vesztegetés (1987). • „Figyelemmel a […] szabálysértések alakulásának kedvezőtlen tendenciájára, a rekriminalizáció kérdése […] de lege ferenda erőteljesebben merülhet fel” (Papp 1987: 233. o.),

10. I. Alapvetés : De/rekriminalizáció • Így is lett, a jóslat bevált: • Állatkínzás (2004) • A szexuális szolgáltatás igénybe vevő 18. éven aluli (2007) • „Életveszélyes” fenyegetés (2007), • Az értékegybefoglalás (2009) • Gyermek rábírása koldulásra (2009) • Feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel (2010) • Elzárt területre jogosulatlanul belépés stb. (2011)

11. II. A jogforrási rendszer Az 1968. évi „szabálysértési kódex (Sztv. + R.) létrehozásánál jogalkotó helyesen azt az elvet követte, hogy a […] legsúlyosabb – büntetőjogi összefüggést mutató – szabálysértési tényállásokat […] a legmagasabb szintű jogszabály, törvény határozza meg. Az Sztv. rendelkezései állandóbban, s emellett garanciális szempontok is szólnak a törvényi szabályozás mellett.” Az R. különös részi tényállásai az előbbinél kisebb súlyú szabálysértéseket határozzák meg, mobilisabbá, s módosításuk – mivel minisztertanácsi rendeletről van szó – egyszerűbb” (Papp 1987: 235-236. o.).

12. II. A jogforrási rendszer „Az 1999. évi Sztv.-ben „mindaz megtalálható, ami az elmúlt harminc évben bevált. Ilyen például a jogi szabályozás szintje […] a nem alapvető fontosságú szabályokat - az egyes szabálysértések döntő többségét - kormányrendelt tartalmazza, s végül - partikuláris területi hatállyal - az önkormányzatok rendezhetik a saját életviszonyaikat […]” (Papp 1999: 17. o.). Az 1999. évi Sztv.. nem érvényesíti a jogtárgy szerinti csoportosítást • XIV. fejezet: Az emberi méltóság, a személyi szabadság és a közrend elleni szabálysértések, de • ezen belül is tematikus párok, nem pedig jogtárgy alapú csoportok • Magánlaksértés 139. § - Önkényes beköltözés 139/A. § • Távoltartó határozat szabályainak megszegése 139/B. § - Megelőző távoltartás alaptalan kezdeményezése 139/C. §

13. II. A jogforrási rendszer • Ágazati szemlélet maradványai az 1999. évi R.-ben • pl. munkaügyi szabálysértések [1999. évi Sztv. VI. Fejezet]. • Azonos jogi tárgy elleni szabálysértések elkülönült szabályozása • Vö. Rendzavarás 1999. évi 142. § (2) bek. b) pont és és Sportrendezvény rendjének megbontása 1999. évi R. 10/A. § • A Sztv.-ban van enyhébb szabálysértés, mint az R.-ben • Vö. becsületsértés [Sztv. 138. § (1) bek. „ötvenezer”], illetve közerkölcs megsértése [R. 1. § (3) bek. „százezer”] • Nem elzárással büntetendő szabálysértések az Sztv.-ben • pl. vallásgyakorlás jogának megsértése [150. § (1) bek.]

14. II. A jogforrási rendszer Kbtk. szabályozásában komoly szerepet játszott a közigazgatás, különösen a törvényhatóságok szabálysértést statuáló hatalmának korlátozása (vö. 5-11. §, illetve Máthé 1980: 807. o.) „A szabálysértést konstituáló tanácsrendeltekről sincs jelenleg egységes nyilvántartás, és ezeket az állampolgároknak aligha van módjuk megismerni” (Papp 1987: 235. o.) Ilyen nyilvántartás nem jött lére 1999-ben sem, az önkormányzati jogalkotás felett egyedüli érdemi kontroll lényegében az AB maradt.

15. II. A jogforrási rendszer A jogforrásilag három szintű szabályozást lényegében „másfél” szintűvé teszi a 2012. évi Sztv., hiszen • cselekménytípust csak törvény nyilváníthat szabálysértéssé [1. § (1) bek.], • a közlekedési szabálysértések esetén a Kormány – a pénzbírság legalacsonyabb és legmagasabb mértékére vonatkozó rendelkezés keretei között – rendelettel megállapíthatja a pénzbírság kötelező mértékét [11. (3) bek.]. • Az önkormányzatok 2012. május 31-ig [?] kötelesek hatályon kívül helyezni az önkormányzati rendeletekben meghatározott szabálysértési rendelkezéseket. [254. § (2) bek.]

16. II. A jogforrási rendszer Ez egy huszárvágással megoldotta a Sztv. + R. elkülönüléséből eredő fenti problémákat, hiszen • a tényállások szabályozása kizárólagosan törvényi szinten történik, • a közlekedési szabálysértések kötelező szankciója pedig a törvényi maximummal azonos vagy alacsonyabb lehet, • az önkormányzati rendelet, mint jogforrás megszűnik, Sőt Papp László korábbi javaslatával bizonyos mértékben összhangban van az elzárásos szabálysértések jogforrási kiemelése is (2012. évi Sztv.-ben XXIII. Fejezet) • Vö „… szabálysértést követ el” [pl. 178. §], illetve „E törvény XXIII. Fejezetében foglalt szabálysértések miatt szabálysértési elzárás büntetés kiszabásának is helye van” [179. § ]

17. II. A jogforrási rendszer Álláspontom szerint az R. megszüntetése és betagolása az Sztv.-be helyes (sőt már 1999-ben is indokolt lett volna). Különösképpen üdvözlendő újítás az önkormányzatok szabálysértési jogalkotási hatáskörének eltörlése is. Az elzárásos szabálysértések külön kezelése azonban jogtechnikailag és koncepcionálisan indokolatlan: • kb. ugyanannyi karakter lenne „a szabálysértést követ el”, mint az „elzárással büntetendő”. • a külön fejezet a kódex rendszerével sincs összhangban, mivel elzárás más szabálysértés esetén is kiszabható (vö. 2012. évi Sztv. 23. § (1) bek. d) pont. Az anyagi jog különös részét nem szankció, hanem jogtárgy szerint kell tagolni.

18. III. A szabálysértési felelősség „A szabálysértési kódexnek de lege ferenda tartalmaznia kell a szabálysértés fogalmát” Javaslata: Cselekmény, azaz tevés vagy mulasztás Társadalomra veszélyes (kisebb mértékben mint a bűncselekmény) Felróható (szándékos vagy gondatlan) és életkor és beszámítási képesség 251. o. Jogellenes (tényállásszerű és a szabálysértést konstituáló jogszabály által büntetendő ) (Papp 1987: 244. o.)

19. III. A szabálysértési felelősség „Végre definiált a szabálysértés fogalma!”, a büntetőjoghoz való viszonyítást „megoldja a Preambulum” (Papp 1999: 17. o.), illetve a a szubjektív elem (a bűnösség) az 5. §-ból következik (29. o.). • 1999. évi Sztv. 1. § (1) Szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. • Preambulum „ jogsértő magatartások[…], melyek a bűncselekményekhez képest enyhébb fokban sértik vagy veszélyeztetik a társadalom általánosan elfogadott együttélési normáit, akadályozzák vagy zavarják a közigazgatás működését, illetve meghatározott tevékenység vagy foglalkozás gyakorlására vonatkozó jogszabályokba ütköznek.” • 1999. évi Sztv. 5. § Szabálysértés miatt az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti.

20. III. A szabálysértési felelősség • 2012. évi Sztv. 1. § (1) Szabálysértés az a törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra. • (2) E törvény alkalmazásában az a tevékenység vagy mulasztás veszélyes a társadalomra, amely • a) a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükségesnél kisebb fokban sérti vagy veszélyezteti Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek személyét vagy jogait, és • b) e törvényben meghatározott esetekben vagy ismételt elkövetés esetén a törvény szabálysértési elzárás büntetés kiszabását is lehetővé teszi, vagy járművezetéstől eltiltás alkalmazását kötelezően rendeli el. [???] • A b) pont nem értelmezhető.

21. III. A szabálysértési felelősség 2012. évi Sztv. Preambulum „A társadalmi együttélés általánosan elfogadott szabályait sértő vagy veszélyeztető, a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükséges kockázatokkal és veszélyességgel azonban nem rendelkező kriminális cselekmények ” Aggályok? szabályt nem lehet veszélyeztetni, a kockázat = veszélyesség, a kriminális az hazánkban a Btk. (vö. „Kriminalstrafrecht” vs. „Verwaltungsstrafrecht”).

22. III. A szabálysértési felelősség A felbujtó és a segítő felelőssége 1968. évi I. törvény 13. § A szabálysértés elkövetőjével azonos felelősséggel tartozik, aki mást a szabálysértés elkövetésére szándékosan rábír, úgyszintén az is, aki másnak a szabálysértés elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt. Önálló szabályozású kódex, nincs utalás Részben eltérő terminológia használata Tekintettel a „de facto” társtettességre, az Sztv-ben szükség lenne annak utalásszerű definíciójára (Papp 1987: 253. o.)

23. III. A szabálysértési felelősség • 1999. évi Sztv. 6. § A szabálysértést elköveti az is, aki mást a szabálysértés elkövetésére szándékosan rábír (felbujtás), és aki másnak a szabálysértés elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt (bűnsegély). • 31. § (1) A törvény 5-9. §-aiban foglaltak esetében értelemszerűen alkalmazni kell az 1978. évi IV. törvényben (Btk.) meghatározott kísérlet, felbujtás, bűnsegéd, szándékosság […] fogalmát. • „Az Sztv.. 6. §-ában foglalt definíció egyfelől hiányos, másfelől felesleges. Hiányos, mert nem tartalmazza a tettességet, felesleges, mert a felbujtás és a bűnsegély tekintetében csupán megismételni annak Btk.-beli fogalmát és jogkövetkezményét” (Papp 1999: 43. o.)

24. III. A szabálysértési felelősség • 2012. évi Sztv. 2. § (2) A szabálysértést elköveti a felbujtó és a bűnsegéd is. • 2012. évi Sztv. 29. § (1) A […] kísérlet, a felbujtó, a bűnsegéd […] fogalmára [… ] a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény által meghatározottakat a szabálysértésekre is alkalmazni kell. • A 2. § (2) már nem felesleges, de hiányos: a társtettesség továbbra sem szerepel. • Lopásnál a több elkövető által elvitt érték egybefoglalásához (vö. „mindenki az egészért felel” vö. Papp 1999: 44. o.), álláspontom szerint is törvényi rendelkezés (és utaló definíció) kell.

25. IV. Szankciórendszer „Az 1955-től napjainkig tartó szabálysértési kodifikáció tendenciáját tekintve – különösen az utóbbi tíz évben – a szabálysértési jogterület megizmosodásának irányába mutat.” (Papp László 1987: 230. o.) „Figyelemmel a […] szabálysértések alakulásának kedvezőtlen tendenciájára […] a szabálysértési szankciórendszer szigorítása de lege ferenda erőteljesebben merülhet fel” (Papp 1987: 233. o.).

26. IV. Szankciórendszer Ezt követően érdekes módon a szabálysértési szankciórendszer bizonyos „elerőtlenedése” jellemző, így pl. az önálló elzárás eltörlése (1990) Az önálló elzárás eltörlése garanciális (lényegében eljárási) megfontolásokból eredt (Papp 1999: 18.) Vö. 1990. évi XXII. törvény indokolása 6. §-hoz A szabálysértés, mint a társadalomra csekély fokban veszélyes jogsértő magatartás, és az egyes szabálysértési cselekményekért kiszabható elzárás büntetés súlya egymással nem áll arányban. […] Az állampolgári szabadságjogok alkotmányos védelmével összeegyeztethetetlen, hogy államigazgatási hatóság független bírói kontroll nélkül a személyes szabadságot súlyosan korlátozó joghátrány alkalmazásáról döntsön.

27. IV. Szankciórendszer A 2000-es éveket szankciórendszer addig soha nem látott mértékű szigorodása jellemezte (az 1987-es jóslat beigazolódott): • az önálló elzárás bevezetése és hatókörének kibővítése (1999, hatályos 2000) • az elzárással büntetendő cselekmények számának drasztikus növelése (2010) • az elzárás megjelenése amúgy pénzbírsággal büntetendő cselekmények ismételt elkövetése esetén (2012. évi Sztv.)

28. IV. Szankciórendszer • A szabálysértési szankciórendszer szigorítása elérheti a quasi rekriminalizáció szintjét: „Az elzárással büntetendő szabálysértés „akkor mitől szabálysértés és nem bűncselekmény?” (Papp 1999: 18. o.) • A szabálysértési szankciórendszer (akár dekriminalizációból eredő) szigorodása azonban ma már a „garanciális következmények” miatt nem jelent mindig bírósági tehercsökkentést, • sőt egyes esetekben csak bonyolít (vö. 1999. évi Sztv. 119. §), vagy • nem egyszerűsít [vö. 2012. évi Sztv. 118. § (1) bek.].

29. V. Záró gondolat - összegzés • „Figyelemmel a […] szabálysértések alakulásának kedvezőtlen tendenciájára, a rekriminalizáció kérdése vagy a szabálysértési szankciórendszer szigorítása de lege ferenda erőteljesebben merülhet fel” (Papp 1987: 233. o. – Kiemelés tőlem). • Kizáró vagy megengedő a vagylagosság (OR vagy XOR)? Ha a szabálysértési szankciórendszer szigorítása quasi rekriminalizáció szintjét eléri, és a szigorított szabálysértési jog bizonyos határon túl nem alkalmas a bíróságok tehermentesítésére (az eljárás egyszerűsítésére), akkor az elterelés mellett (a rekriminalizáció ellen) az egyetlen érvnek: a „statisztika” marad.

30. Közigazgatási Büntetőjog Corvinus Egyetem 2012/2013. tanév

31. II. diasor

32. 1.1. A szabálysértést meghatározó jogszabályok • 1. § (1) Szabálysértés az a törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra. • 11. § (3) A XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott egyes szabálysértések esetén a Kormány – a pénzbírság legalacsonyabb és legmagasabb mértékére vonatkozó rendelkezés keretei között – rendelettel megállapíthatja a pénzbírság kötelező mértékét.

33. 1.1. A szabálysértést meghatározó jogszabályok • 4. § A szabálysértést az elkövetése idején hatályban lévő jogszabályok alapján kell elbírálni. Ha a szabálysértés elbírálásakor hatályban lévő új jogszabály szerint a cselekmény már nem minősül szabálysértésnek vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új jogszabályt kell alkalmazni. • 2. § (5) Nem lehet a szabálysértési felelősséget megállapítani olyan cselekmény miatt, amelyet jogszabály az elkövetés idején nem rendelt szabálysértésként büntetni. • (6) Nem lehet szabálysértés elkövetése miatt olyan büntetést vagy intézkedést alkalmazni, amelyről jogszabály az elkövetés idején nem rendelkezett.

34. 1.1. A szabálysértést meghatározó jogszabályok • 3. § (1) A szabálysértést meghatározó jogszabályt – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a belföldön elkövetett szabálysértésre kell alkalmazni. • (2) Ha nemzetközi szerződés vagy törvény előírja, e törvényt kell alkalmazni a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a szabálysértést meghatározó jogszabály szerint szabálysértés.

35. 1.2. A szabálysértési felelősség • A szabálysértés fogalma • 1. § (1) Szabálysértés az a törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra.

36. 1.2. A szabálysértési felelősség • 1. §  (2) E törvény alkalmazásában az a tevékenység vagy mulasztás veszélyes a társadalomra, amely • a) a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükségesnél kisebb fokban sérti vagy veszélyezteti Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek személyét vagy jogait, és • b) amelyre e törvény szabálysértési elzárás büntetés kiszabását is lehetővé teszi, vagy járművezetéstől eltiltás alkalmazását kötelezően elrendeli

37. 1.2. A szabálysértési felelősség • 2. § (4) Nem állapítható meg szabálysértés, ha a tevékenység vagy a mulasztás bűncselekményt valósít meg, úgyszintén, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el.

38. 1.2. A szabálysértésért való felelősség • 2. § (1) Szabálysértés miatt az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti. • 29. § (1) A szándékosság és a gondatlanság […] fogalmára […] a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény által meghatározottakat a szabálysértésekre is alkalmazni kell.

39. 1.2. A szabálysértésért való felelősség • 2. § (3) Kísérlet miatt akkor van helye felelősségre vonásnak, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály így rendelkezik. • 2. § (2) A szabálysértést elköveti a felbujtó és a bűnsegéd is. • 29. § (1) A [..] kísérlet, a felbujtó, a bűnsegéd, […] fogalmára […] a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény által meghatározottakat a szabálysértésekre is alkalmazni kell.

40. 1.2. A szabálysértésért való felelősség • 2. § (7) Szabálysértés miatt nem vonható felelősségre, akivel szemben büntethetőséget kizáró ok áll fenn. • 29. § (1) A […] a büntethetőséget kizáró okokra a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény által meghatározottakat a szabálysértésekre is alkalmazni kell.

41. 1.2. A szabálysértésért való felelősség • 2. § (8) A Rendőrségről szóló törvényben felsorolt szabálysértés miatt nem vonható felelősségre a megbízhatósági vizsgálatot folytató személy, ha jogszabályban meghatározott feladata ellátása során követi el a szabálysértést.

42. 1.2. A szabálysértésért való felelősség • 5. § A diplomáciai és a nemzetközi jog alapján büntető joghatóság alóli mentességet élvező személyek szabálysértési felelősségre vonására nemzetközi szerződés az irányadó. • 6. § (1) Nincs helye felelősségre vonásnak, ha a szabálysértés elkövetése óta hat hónap eltelt (elévülés).

43. 1.2. A szabálysértésért való felelősség • 6. § (2) Az elévülés határidejének kezdő napja az a nap, amikor a szabálysértés tényállása megvalósul, kísérlet esetén az a nap, amikor az ezt megvalósító cselekmény véget ér. • (3) Ha a szabálysértés jogellenes állapot előidézésével, illetve fenntartásával vagy kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul meg, az elévülési határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez az állapot fennáll, illetve amíg a kötelesség nem teljesül.

44. 1.2. A szabálysértésért való felelősség • 6. § (4) Ha az elkövetéstől számított hat hónapon belül a cselekmény miatt büntetőeljárás indul, de a nyomozó hatóság, az ügyész vagy a bíróság a szabálysértési eljárás lefolytatása céljából az ügyet átteszi a szabálysértési hatósághoz vagy a szabálysértés miatt eljáró bírósághoz, az (1) bekezdés szerinti elévülés az áttételt elrendelő határozatnak a szabálysértési hatósághoz, illetve a szabálysértés miatt eljáró bírósághoz érkezése napjával újrakezdődik.

45. 1.2. A szabálysértésért való felelősség • (5) A szabálysértés miatt az eljárás alá vont személlyel szemben a szabálysértési hatóság, a fegyelmi jogkör gyakorlója, az ügyészség és a bíróság által foganatosított eljárási cselekmények az elévülést félbeszakítják. A félbeszakítás napjával az elévülési idő újrakezdődik.

46. 1.3. A szabálysértés miatt kiszabható jogkövetkezmények • 7. § (1) A szabálysértés miatt alkalmazható büntetések: • a) a szabálysértési elzárás, • b) a pénzbírság, • c) a közérdekű munka. • (2) A büntetések önállóan és […] egymás mellett is kiszabhatók. • (3) A szabálysértési elzárás mellett nem szabható ki közérdekű munka.

47. 1.3. A szabálysértés miatt kiszabható jogkövetkezmények • 9. § (1) Szabálysértési elzárást csak bíróság szabhat ki. • (2) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a szabálysértési elzárás legrövidebb tartama egy nap, leghosszabb tartama hatvan nap.

48. 1.3. A szabálysértés miatt kiszabható jogkövetkezmények • 10. § Nincs helye szabálysértési elzárásnak, ha az eljárás alá vont személy • a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos személy, illetve kórházi fekvőbeteg ellátásban részesülő személy, • b) a várandósság negyedik hónapját elérő nő, tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő, vagy fogyatékos személy, illetve aki folyamatos ápolást, felügyeletet, illetve kiszolgálást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik.

49. 1.3. A szabálysértés miatt kiszabható jogkövetkezmények • 14. § (1) Közérdekű munka kiszabása esetén az eljárás alá vont személy köteles a számára meghatározott munkát elvégezni, személyi szabadsága egyébként nem korlátozható. • (2) A közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a közérdekű munka legkisebb mértéke hat, legmagasabb mértéke száznyolcvan óra. • (3) Közérdekű munka nem szabható ki abban az esetben, ha az eljárás alá vont személy a 10. § a) és b) pontjában meghatározott feltételek valamelyikének megfelel.

50. 1.3. A szabálysértés miatt kiszabható jogkövetkezmények • 11. § (1) A pénzbírság legalacsonyabb összege – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – ötezer forint, legmagasabb összege százötvenezer forint, szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén háromszázezer forint. • (3) A XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott egyes szabálysértések esetén a Kormány – a pénzbírság legalacsonyabb és legmagasabb mértékére vonatkozó rendelkezés keretei között – rendelettel megállapíthatja a pénzbírság kötelező mértékét.