II. fejezet: A közszolgálati Tisztviselők jogviszonya Ügykezelői alapvizsga diasor

1. II. fejezet: A közszolgálati Tisztviselők jogviszonya Ügykezelői alapvizsga diasor A diasort készítette: dr. Tóth Sarolta (2014.)

2. Az előadás tartalmi felépítése • A közszolgálati tisztségviselők jog- viszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól 2. A közszolgálati tisztviselőkre vonatkozó jogi szabályozás 3. A kormányzati szolgálati jogviszony

3. 1. A közszolgálati tisztségviselők jog-viszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól • Fogalma: munkavégzés céljából létesített különleges jogviszony • többletjogokkal, • többletkötelezettségekkel. • Tágabb értelemben ide tartoznak: • közszolgálati tisztviselők, • közalkalmazottak, • hivatásos szolgálatok dolgozói, • bíróságok, ügyészségek dolgozói.

4. A közszolgálati tisztviselők csoportosítása • a központi közigazgatási szerveknél dolgozó tisztviselők: • a kormánytisztviselők kormányzati szolgálati • kormányzati ügykezelők jogviszony • az önkormányzatoknál és néhány (a Kttv-bennevesített) más szervnél dolgozó tisztviselők: • köztisztviselők, • közszolgálati ügykezelők közszolgálati jogviszony • kormánytisztviselők érdemi döntés-előkészítés • köztisztviselők + döntéshozatal • kormányzati ügykezelők • közszolgálati ügykezelők ügyviteli feladatok

5. A közszolgálati tisztviselőkre vonatkozó jogi szabályozás Kttv. tartalma: -kormánytisztviselőkre vonatkozó rész részletes szabályozás - kormányzati ügykezelő - köztisztviselők csak az eltérő szabályozás - közszolgálati ügykezelők

6. 3. A kormányzati szolgálati jogviszony 3.1. A kormányzati szolgálati jogviszony alanyai 3.2. A kormányzati szolgálati jogviszony keletkezése és megszűnése 3.3. A kormányzati szolgálati jogviszony tartalma 3.4. Az ügykezelőkre vonatkozó eltérő rendelkezések

7. 3.1. A jogviszony alanyai A jogviszony alanyai MunkáltatóMunkavállaló kormány-és köztisztviselő állam önkormányzat ügykezelő vezető ügyintéző

8. 3.2. A kormányzati szolgálati jogviszony keletkezése és megszűnése 3.2.1. A kormánytisztviselők jogviszonyának keletkezése Létesítés feltételei: • általános (pl. magyar állampolgárság, büntetlen előélet, cselekvőképesség) • különös (pl. idegennyelv-ismeret, közigazgatási gyakorlat, szakképesítés) Főszabály: kinevezéssel, határozatlan időre jön létre. A kinevezéssel kapcsolatos minden jognyilatkozatot írásba kell foglalni.

9. A kinevezés tartalma: • a közigazgatási szerv megnevezése, • a kormánytisztviselő neve, • a munkakör, feladatkör meghatározása, • a kormánytisztviselő besorolásának és illetményének meghatározása • az illetmény alapilletményhez viszonyított beállási szintje, • a munkavégzés helye, • az előmenetelhez előírt kötelezettség, • a jogviszony kezdetének napja, • munkáltató aláírása, • a kormánytisztviselő nyilatkozata a kinevezés elfogadásáról.

10. 3.2.2. A kormánytisztviselő jogviszonyának megszűnése és megszüntetése A megszűnés és megszüntetés esetei törvényben meghatározottak! • Megszűnés:a jogviszony alanyaitól független jogi tények következménye. • Esetei: • a kormánytisztviselő halála; • a kinevezésben meghatározott idő letelte; • hivatalvesztés fegyelmi büntetés; • 70. életév betöltése; • a törvény erejénél fogva, a Kttv-ben meghatározott esetek; • az államigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnése.

11. Esetei: • a felek közös megegyezése; • áthelyezés; • lemondás; • felmentés; • azonnali hatállyal a próbaidő alatt. Megszüntetés: a jogviszony alanyai akaratnyilvánításának eredménye.

12. 3. A kormányzati szolgálati jogviszony tartalma Tartalom = kötelezettségek + jogok

13. 3.3.1. A kormánytisztviselők kötelezettségei a) Általános kötelezettségei: • feladatait a köz érdekében a jogszabályoknak megfelelően, szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan ellátni • munkaideje alatt - munkavégzés céljából, munkára képes állapotban - a munkáltató rendelkezésére állni • vezetőkkel és munkatársakkal együttműködni • munkáját személyesen ellátni • b) Sajátos kötelezettségei: • vagyonnyilatkozat • minősített adat megtartása, stb.

14. Az utasítás végrehajtásának kötelezettsége Főszabály: a kormánytisztviselő köteles felettese utasítását végrehajtani. Meg kell tagadniaaz utasítás végrehajtását, ha annak teljesítésével: • bűncselekményt, illetve szabálysértést valósítana meg, • más személy életét, testi épségét vagy egészségét, ill. környezetét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Megtagadhatjaaz utasítás végrehajtását, ha annak teljesítésével: • jogszabálysértést követne el, • saját életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, • emberi méltóságában sértené (erkölcsi korlát).

15. 3.2.2. A kormánytisztviselők jogai • munkavégzéssel kapcsolatos sajátos jogok (Kttv. szerinti speciális szabályozás): • a kormánytisztviselők egyéb sajátosjogai - a munkaidőre, - a rendkívüli munkavégzésre, - a szabadság mértékérevonatkozóan.

16. 3.4. Az ügykezelőkre vonatkozó eltérő szabályok (Kormányzati/közszolgálati) ügykezelő az, aki: közigazgatási szervnél közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti tevékenység gyakorlásához kapcsolódó ügyviteli feladatokat lát el. ÜGYKEZELŐ KORMÁNY- ÉS KÖZTISZTVISELŐ megkülönböztetés alapja: a tevékenység jellege Ügykezelők általános alkalmazási feltétele: • min. középfokú szakképesítés megléte • büntetlen előélet

17. Általános szabályok Ügykezelők jogai és kötelezettségei: • jogviszony keletkezésétől számított 6 hónapon belül ügykezelői alapvizsgát kell tenni, ha nem teszi, jogviszony megszűnése • ügykezelői osztályvezetői megbízás adható (ügykezelőkből álló szervezeti egység vezetésére) • tevékenységüket legalább 5 évente értékelni kell • illetmény: min. garantált bérminimum; max. az illetményalap hatszorosa • vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség bizonyos esetekben • szabadság mértéke: 20-30 nap A Kttv.-nek az ügykezelőkre vonatkozó fejezetei csak azokat a rendelkezéseket tartalmazza, amelyek eltérnek a kormány-, illetve köztisztviselőkre vonatkozó szabályoktól.

18. Köszönjük a figyelmüket! sikeres felkészülést kívánunk!