A diasor hatályosítását elvégezte: Dr. Boros Anita (2013)

1. KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Általános közigazgatási ismeretek: II. modulJogalkotási és jogalkalmazási ismeretek A diasor hatályosítását elvégezte: Dr. Boros Anita (2013)

2. Közösségteremtő, integráló funkció • Magatartásmintát nyújt • Közreműködik a konfliktusok rendezésében • Értékelési alapot nyújt mások magatartásához • Kiszámíthatóvá teszi mások magatartását • Kiszámíthatóvá teszi az emberek saját magatartásának következményeit A norma funkciói

3. A jogi norma olyan magatartási szabályok összessége: • amelyek keletkezése állami, közhatalmi szervekhez kötődik, • amelyek általánosan, mindenkire nézve kötelezőek, • amelyek érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel ténylegesen biztosítják. A jogalkotás kifejezetten jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szerveknek: • az általános és absztrakt magatartásszabályok formájában megfogalmazódó, • jogi normák létrehozására irányuló tevékenysége. A jogi norma és a jogalkotás fogalma

4. belső jogforrás: a jogalkotó szerv • külső jogforrás: a jog külső megjelenési formája, a norma (jogalkotó tevékenység) Az arra feljogosított állami szerveknek az a szabályozó aktusa, amelynek eredményeként az állami szervek meghatározott társadalmi viszonyokba beavatkozási lehetőséget, felhatalmazást kapnak. A jogforrás fogalma

5. Jogszabályok: • belső (anyagi) jogforrás • külső (alaki) jogforrás • Közjogi szervezet szabályzó eszközök Egyéb csoportosítási lehetőségek: • Társadalmi viszonyokhoz való kapcsolódás módja szerint: • Autonóm (eredeti) • Végrehajtási (származékos) • Területi hatály szerint: • Országos • helyi A jogforrások csoportosítása

6. Országgyűlés - Magyarország Alaptörvénye és módosítása, valamint törvény • Kormány - rendelet • Magyar Nemzeti Bank elnöke - rendelet • Kormány tagjai (a miniszterelnök és a miniszterek) - rendelet • önálló szabályozó szerv vezetője - rendelet • helyi önkormányzat képviselő-testülete - rendelet Jogszabályok

7. Érvényesség Hatályosság Az adott jogi norma meghatározott időben, meghatározott területen és meghatározott személyi körre nézve alkalmazandó, illetve alkalmazható. időbeli hatály területi hatály személyi hatály szervi hatály tárgyi hatály A jogszabály keletkezéséhez kötődik. Feltételei: • a jogszabályt megfelelő a jogalkotó hatáskörrel felruházott szerv megfelelő eljárás során alkossa; • a jogszabály illeszkedjék a jogforrási hierarchiába; • feleljen meg a megalkotásra előírt speciális eljárási szabályoknak; • megfelelően legyen kihirdetve. A jogszabály érvényessége és hatályossága

8. 1. Kezdeményezés (jogalkotási terv) 2. Tervezet elkészítése 3. Tervezetek véleményezése 4. Jogalkotó elé terjesztés Előkészítés 1. Elfogadás 2. Aláírás Kibocsátás Kihirdetés, illetve közzététel: a jogszabály kibocsátója (Pl. törvény esetén a köztársasági elnök) Kihirdetés 1. Utólagoshatásvizsgálat 2. Jogszabályoktartalmi felülvizsgálata: a)módosítások b) dereguláció A jogalkotás szakaszai Hatályosulás vizsgálata

9. Preambulum (törvény esetében) • Bevezető rész (rendelet esetében) • Általános rendelkezések • Részletes rendelkezések • Záró rendelkezések A jogszabály szerkezete

10. A dereguláció keretében hatályon kívül helyezendő, illetve módosítandó: • az elavult, szükségtelenné vált, • a jogrendszer egységébe nem illeszkedő, • a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható, • a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagy • az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító jogszabályi rendelkezés. DEREGULÁCIÓ

11. Közfeladat megvalósítását szolgáló jogalkalmazó tevékenység: az anyagi jogviszonyok (meghatározott jogok, illetve kötelezettségek) a döntés következményeképpen jönnek létre (konstitutív jogalkalmazói döntés). • Jogvédelmi célú jogalkalmazó tevékenység: a jogalkalmazó szerv döntése egy korábbi időszakot vesz alapul, egy már korábban létrejött anyagi jogi jogviszonyt, annak fennállását vagy hiányát bírálja el. A jogalkalmazó döntése nem keletkeztet új anyagi jogviszonyt, csupán megállapítja a létező jogviszonyt (deklaratív jogalkalmazói döntés). JOGALKALMAZÁS

12. Eljárás megindítása Konkrét tényállás tisztázása Jogszabály értelmezése Bizonyítás Döntés meghozatala Döntés közlése A jogalkalmazás folyamata Szankció, illetve végrehajtás Ellenőrzés

13. Patyi András megfogalmazásában a hatósági eljárás: • a közigazgatási szerven kívüli érintett jogalany ügyében megvalósuló, • jogilag szabályozott olyan cselekvési rend, amely • egyedi ügy intézése során, • hatósági jogalkalmazás keretében, • az érintett jogalanyra nézve jogi helyzetét megváltoztató, jogvitáját elbíráló vagy jogsértésére reagáló, • közvetlen jogi hatást gyakorló egyedi aktus (rendelkezés) kibocsátása, illetőleg érvényesítése érdekében. A közigazgatási hatósági eljárás

14. A Ket. által megfogalmazott eljárási alapelvek: • A törvényesség, illetve joghoz kötöttség alapelve • A hatáskörgyakorlás célhoz kötöttsége és a joggal való visszaélés tilalma • A szakszerűség, egyszerűség és együttműködés alapelve • A jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme • A jóhiszemű eljárás elve • A törvény előtti egyenlőség és a diszkrimináció tilalma • A szabad bizonyítás elve • A hivatalbóliság alapelve (Ex offitio) • A tisztességes eljáráshoz és a jogszabályban meghatározott határidőn belüli döntéshez való jog • A közigazgatási hatóság kártérítési felelőssége • A tájékoztatáshoz való jog • Költséghatékonyság és a gyorsaság alapelve • A kapcsolattartási formák közötti szabad választás elve • Nyelvhasználat A Ket. eljárási alapelvei

15. Területi hatály Időbeli hatály Személyi hatály Tárgyi hatály Magyarország teljes területe néhány kivételt leszámítva Néhány kivétellel: 2005. nov. 1-jétől Ügyfél, egyéb érintettek, közreműködők, hatóság, szakhatóság A törvény hatálya Közigazgatási hatósági ügy

16. Hatósági ügy: a hatóság részéről az ügyfelet érintő • Jog megállapítása, • Kötelezettség megállapítása, • Adat, tény vagy jogosultság igazolása, • Hatóság nyilvántartás vezetése, • Hatóság ellenőrzés lefolytatása, • Tevékenység/foglalkozás gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és onnan való törlés. Tárgyi hatály

17. Személyi és szervi hatály Az eljárás egyéb résztvevői Hatóság Ügyfél Természetes személy, Jogi személy, Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet Más hatóságok Államigazgatási szerv • Közreműködők: • tanú • hatósági tanú • szakértő • tolmács • képviselő • szemletárgy birtokosa • hatósági közvetítő Önkormányzati hatóság • Akinek az ügy a • jogát, • jogos érdekét érinti, • akivel kapcsolatban • hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, • akit ellenőrzés alá • vontak, • ügyféli jogokkal • felruházott szervezet • hatóságként vagy • szakhatóságként részt • nem vevő, de • feladatkörében • érintett szerv Jegyző, hatósági társulás Törvény, kormányrendelet által feljogosított nem közigazgatási szerv • Egyéb szereplők: • bejelentő • jegyzőkönyvvezető • végrehajtási eljárásban pénzügyi intézmény, munkáltató

18. A KÖZIGAZGATÁSI SZERVEZETEN BELÜL: • Miniszter • Miniszternek alárendelt, de nem minisztériumi jogállású államigazgatási szervek • Fővárosi, megyei kormányhivatalok (törzshivatal + szakigazgatási szervek: pl. földhivatal, egészségbiztosítási pénztár, munkaügyi központ, ÁNTSZ megyei intézetei) • Területi államigazgatási szervek • Járási hivatalok • Helyi államigazgatási szervek Hatóságok

19. Államigazgatási ügyek az önkormányzati szférában • Polgármester: honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem • Jegyző: általános • Hivatal ügyintézője: anyakönyvvezető, gyámhivatal • Önkormányzati hatósági ügyek kizárólag az önkormányzati szférában: • Képviselő-testület • A képviselő-testület által átruházott hatáskörben: • Polgármester • Bizottság • Részönkormányzat testülete • Kisebbségi önkormányzat testülete • Önkormányzat társulása Hatóságok 2.

20. Jogszabály felhatalmazása alapján egyéb szervezet, vagy személy felhatalmazható hatósági jogalkalmazó tevékenységre. Pl.: • KÉTÜSZ (kéményseprők) • Vállalkozó állatorvos (hatósági teendők ellátása) • Különböző kamarák Hatóságok 3.

21. A hatóság eljárási képességének feltételei: • Joghatóság: arra ad választ, hogy a magyar hatóságnak van-e joga eljárni vagy az ügy más ország hatóságára vagy nemzetközi szervre tartozik, vagyis megmutatja, melyik állam hatóságai járhatnak el az adott ügyben, • Hatáskör: azt mutatja meg, hogy a konkrét ügyben milyen típusú közigazgatási szerv járhat el, illetve melyik szint jogosult eljárni • Illetékesség: arra ad választ, hogy több azonos hatáskörű szerv közül területi alapon melyik az az egy hatóság, amely a konkrét ügyben eljárhat. Joghatóság, hatáskör, illetékesség

22. A közigazgatási eljárásnak három nagy szakaszát különböztetjük meg: • az első fokú eljárás (alapeljárás) szakasza, • jogorvoslati szakasz, • végrehajtási szakasz. Az elsőfokú eljárás megindítása történhet • Hivatalból: • Jogszabály alapján • Felügyeleti szerv utasítása, bíróság kötelezése • Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet • Kérelemre Joghatások: jogok megszerzése, kötelezettségek terhe; ügyintézési határidő kezdete. Az elsőfokú eljárás

23. JOGHATÓSÁG, HATÁSKÖR, ILLETÉKESSÉG VIZSGÁLATA Kérelem ellenőrzése BEÉRKEZÉS ELŐÍRT TARTALMI ELEMEK MEGLÉTE, MÁS SZERVTŐL SZÜKSÉGES-E ADATOK MEGSZERZÉSE ÁTTÉTEL ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE ELJÁRÁS FELFÜGGESZTÉSE ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA ÉRDEMI VIZSGÁLAT NÉLKÜLI ELUTASÍTÁS MÁS HATÓSÁGNÁL INDUL ELJÁRÁS HIÁNYPÓTLÁS

24. A határidők veszélyhelyzet elhárítása, kár megelőzése Határidő kezdete: ügy bonyolultsági foka (külön jsz. alapján) soronkívüliség kérelem beérkezését követő nap; hivatalból indítandó eljárásnál az első eljárási cselekmény elvégzésének a napja; felügyeleti szervhez az iratok megérkezésének napja. Határidő meghosszabbítása: indokolt esetben, legfeljebb 30 nappal (soronkívülinél15 nappal)

25. naptári napokban, és nem munkanapokban kell majd megállapítani a közigazgatósági hatósági eljárásokban a határidőket, • ugyanakkor az ügyintézés kezdetét a hatóságoz való beérkezést követő munkanaptól számolják, • ügyintézési határidőbe nem számító időtartamok: pl. szakhatósági közreműködés, szakvélemény elkészítése, hiánypótlás időtartama, eljárás felfüggesztése - ettől jogszabály eltérhet (a „bruttó” és a „nettó” ügyintézési határidő közeledhet) • a határidő elmulasztása esetén: illeték- és díj-visszafizetési kötelezettség Ügyintézési határidők

26. Az eljárás felfüggesztése Kötelező felfüggesztés Felfüggesztés mérlegelés alapján • Kapcsolódó kérdés előzetes elbírálása, amelyben: • az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik; ugyanazon hatóság más döntése; • a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság új eljárásra való kötelezéséről szóló döntése ellen perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő • a jogutód kiléte vitás (kérelmező ügyfél esik ki) • ha a jogutód kiléte vitás (nem a kérelmező ügyfél esett ki); • ügyfél kérése; • hatósági közvetítő kirendelése Jogkövetkezmény: a határidő megszakad; fellebbezésnek van helye.

27. A szakhatósági állásfoglaláshoz (hozzájárulás megadás, ill. megtagadása) való kötöttség, kivéve ha nem áll fenn a beszerzési kötelezettség • A szakhatóság „hallgatása” nem jelenti a hozzájárulás megadását, az állásfoglalást ki kell kényszeríteni (ennek módja a mulasztás következményeinek alkalmazása a szakhatóság felügyeleti szerve útján) „Jogszerű hallgatás” – csak jogszabály külön felhatalmazása alapján • Egyeztetési kötelezettség az eljáró hatóság és a szakhatóság(ok) között • A szakhatósági állásfoglalás figyelmen kívül hagyásának következményei (semmisség, a szakhatóság felügyeleti eljárást kezdeményezhet) Szakhatósági közreműködés

28. Képviselet Képviseletre általában akkor kerül sor, ha az ügyfél nem tud vagy nem akar személyesen eljárni. A képviselet fajtái: Törvényes Meghatalmazotti Ügygondnok által ellátott képviselet

29. Kizárás Abszolút kizárási ok Relatív kizárási ok • Ügyintézőnek saját vagy hozzátartozója ügyében való eljárása; • Másodfokon részvétel, ha alsóbb fokon közreműködés történt; • Hatóság saját ügyében hatóságként való eljárása • Jegyzőre vonatkozó kizárási szabályok • Ha nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

30. A Bizonyítás • A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni • Dönt az adatok alapján vagy szükség esetén bizonyítási eljárást folytat le. • Jellemzői: • hivatalból vagy kérelemre indul; • szabad bizonyítás elve (és korlátai); • lefoglalás jogintézménye. • Bizonyítékok különösen: • az ügyfél nyilatkozata; • az irat; • a tanú vallomása; • a szakértő véleménye, • szemléről készült jegyzőkönyv; • hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv; • tárgyi bizonyíték.

31. Az ügyfél nyilatkozata, adatszolgáltatási kötelezettsége • A gyakorlatban az egyik legfontosabb bizonyíték • Nem korlátozható, mindig megilleti az ügyfelet Az ügyfél írásban és szóban nyilatkozatot tehet a kérelmére indult eljárásban ha a nyilatkozattételt megtagadja és a hatóság reagál a tényállást nem lehet teljes körűen tisztázni a tényállás tisztázásakor figyelembe veszi az eljárást megszüntetheti IGAZMONDÁSI KÖTELEZETTSÉG rendelkezésre álló bizonyítékok adatok alapján dönt

32. Irat A leggyakrabban használt bizonyítási eszköz. MÁS IRAT OKIRAT állítást, tényt, jogot, kötelezettséget igazol nem papíralapú is lehet pl. hangfelvétel, fénykép stb. KÖZOKIRAT A benne foglaltak valódiságát vélelmezni kell, de van helye ellenbizonyításnak, kivéve ha a jog nem enged ellenbizonyítást A külföldön kiállított okirat diplomáciai felülhitelesítéssel érvényes! MAGÁNOKIRAT Az iratokba való betekintési joga! teljes bizonyító erejű egyszerű

33. A tanúként megidézett személyt: • megjelenési • vallomástételi • igazmondási kötelezettség terheli. A szemle lehet: • Ingó • Ingatlan • Személy: • Megtekintése illetve • Megfigyelése. A tanúvallomás és a szemle

34. Szakértőt akkor rendel ki a hatóság, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy jogszabály írja elő. • Megjelenési, véleményadási kötelezettség, tartózkodás a hamis véleményadástól. • Iratbetekintés, jelenlét egyes eljárási cselekményeknél, kérdezés joga. Szakértőként nem járhat el: • Akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok áll fenn, • Aki tanúként nem hallgatható meg, • A tanúvallomást megtagadhatja. Szakértői vélemény

35. A döntés meghozatala Az ügy érdemében hozott döntések: hatósági határozat Eljárási kérdésekben hozott döntések: hatósági végzés A hatóság döntésének speciális formái: 1. az egyezség jóváhagyása 2. a hatósági szerződés 3. a hallgatás eredményeként létrejött döntés A határozat és a végzés egy dokumentumba szerkeszthető!

36. Bevezető rész (adöntést kibocsátó hatóság megnevezése, címe, az ügy száma, az ügy tárgya, ügyintéző neve, elérhetősége) • Rendelkező rész (a hatóság döntése, a szakhatóság megnevezése, állásfoglalása rendelkező része, az ügyintézésre fordított idő, költségekről rendelkezés, tájékoztatás a jogorvoslatról) • Indokolási rész (megállapított tényállás, bizonyítékok, az el nem fogadott bizonyítékok, a döntés alapjául szolgáló anyagi és eljárási normák bemutatása, mérlegelési szempontok) • Záró rész (kiadmányozás dátuma, a hatóság bélyegzőjének lenyomata, a hatáskört gyakorló szerv vezetőjének, vagy az általa kiadmányozásra felhatalmazott vezetőnek az aláírása A hatósági döntés felépítése

37. A döntés közlése A döntés megismerése érdekében a hatóság közli az érintettekkel. A közlés módjai: • postai úton, • elektronikus úton, ideértve a telefaxot ( a határozat és az önállóan fellebbezhető végzés kivételével), • személyesen átadott irat útján, • kézbesítési meghatalmazott útján, • hatóság kézbesítője útján, • kézbesítési ügygondnok útján, • személyesen, • telefonon, • írásbelinek nem minősíthető elektronikus úton.

38. A hatósági Ellenőrzés • Speciális, hivatalból induló eljárás  A hatóság ‒ a hatáskörének keretei között ‒ ellenőrzi • a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, valamint • a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését. • A hatósági ellenőrzésnek különböző eszközei vannak: • adatszolgáltatás, iratbemutatás és egyéb tájékoztatás kérésével megvalósuló ellenőrzés, • helyszíni ellenőrzés, vagy • ha jogszabály lehetővé teszi, a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatás útján történő ellenőrzés.

39. Az ellenőrzés eredménye: • nincs jogsértés  egyszerűsített jegyzőkönyv • jogsértés megállapítása esetén: • a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával végzésben kötelezi annak megszüntetésére, • ha a határidő eredménytelenül telt el, hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást, • ha az adott jogszabálysértés tekintetében más hatóság rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a hatóság kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező hatóság eljárását, illetve fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez.

40. Kérelem alapján: fellebbezés bírósági felülvizsgálat újrafelvételi kérelem Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás A jogorvoslati formák • Ex officio: • saját döntés felülvizsgálata saját hatáskörben (a döntés módosítása, visszavonása) • felügyeleti eljárás • ügyészi fellépés

41. Afellebbezés Fellebbezésre mint jogorvoslatra csak a közigazgatási hatóság első fokon hozott döntései (határozatai, végzései) ellenében kerülhet sor. Fellebbezés benyújtásának jogi hatása A döntés visszavonása, módosítása fellebbezés alapján Fellebbezési eljárás

42. A bírósági felülvizsgálat • A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya!! • végrehajtásra nézve nem halasztó hatályú – bíróság felfüggesztő határozata szükséges • jogszabálysértésre hivatkozással a közléstől számított 30 napon belül bármelyik ügyfél kérheti. • Előfeltétele: • fellebbezési jogot kimerítették • fellebbezés kizárt

43. A bírósági felülvizsgálat A felülvizsgálati eljárás szabályait a Pp. XX. fejezete határozza meg. • A bíróság döntései: • az ügyfél (felperes) keresetét elutasítja; • a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi; • a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi és új eljárás • lefolytatására kötelez; • a közigazgatási döntést megváltoztatja, ha törvény megengedi. • A jogerős ítélet jogkövetkezményei: • nincs helye új eljárásnak; • megismételt eljárás során a hatóságot köti • a bíróság ítélete.

44. Az újrafelvételi eljárás • ügyféli kérelemre csak jogerős közigazgatási határozattal lezárt ügyben van helye • kérelem elbírálása: első fokon eljárt közigazgatási hatóság • Feltételek: • a döntés közigazgatási szakban emelkedett jogerőre; • a határozat meghozatala előtt meglevő, az ügyfelek által önhibájukon kívül nem használt és el nem bírált lényeges tény, adat vagy bizonyíték alapján; • kedvezőbb tartalmú határozatot eredményezett volna; • és ez utólag jutott az ügyfél tudomására.

45. Az újrafelvételi eljárás • A kérelem benyújtásának • objektív határideje: a jogerőre emelkedéstől számított 6 hónap (jogvesztő) • szubjektív határideje: a tudomásszerzéstől számított 15 nap • A közigazgatási hatóság döntése: • kérelmet elutasítja; • jogerős határozatot módosítja; • jogerős határozatot visszavonja; • új határozatot hoz.

46. Az Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás ha az ügyfelek között létrejött egyezséget jóváhagyó határozat meghozatala során alkalmazott alaptörvény-ellenes jogszabály, illetve jogszabályi rendelkezés ellen az ügyfél alkotmányjogi panaszt nyújt be, és ez alapján az Alkotmánybíróság a jogszabályt, illetve jogszabályi rendelkezést megsemmisíti, ha az Alkotmánybíróság nem mondja ki a megsemmisített jogszabálynak vagy jogszabályi rendelkezésnek az adott ügyben való alkalmazhatóságát, az ügyfél harminc napon belül kérelmet nyújthat be az egyezséget jóváhagyó hatósághoz a határozat módosítása, illetve visszavonása iránt.

47. A felügyeleti eljárás • Felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni a hatóság eljárását, döntését ennek alapján intézkedései: • mulasztása esetén: eljárásra utasítás • felügyeleti jogkör alapján dönt • TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT KIVÉTELEK! Ha a hatóság döntése jogszabályt sért: • Felügyeleti szerv döntése: • megváltoztathat; • megsemmisíthet; • megsemmisíthet és új eljárásra utasíthat.

48. A döntés módosítása, visszavonása Ha a hatóság megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. csak egy ízben, és ha törvény eltérően nem rendelkezik, a döntés közlésétől számított egy éven belül lehetséges. DE!A döntést a hatósági nyilvántartásba, illetve a hatósági igazolványba felvett téves bejegyzés, valamint az állampolgársági bizonyítvány ténymegállapítása kivételével nem lehet módosítani vagy visszavonni, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.

49. Az ügyészi fellépés(Ütv. IV. fejezet) Az ügyész felhívással élhet A felhívást az ügyész a felügyeleti szervhez nyújtja be, ennek hiányában az eljáró szervhez. Ha a felhívott szerv nem ért egyet, az ügyész a bírósághoz fordulhat.

50. A semmisség • Semmisségi okok pl.: • magyar hatóság joghatósága kizárt; • nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe vagy illetékességébe; • szakhatóság megkeresése nélkül vagy állásfoglalásának figyelmen kívül hozott döntés; • döntést bűncselekmény befolyásolta. • Következményei: • megsemmisítés, de: • nem semmisíthető meg 3 éven túl a hatósági döntés, ha jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért; • 5 év eltelte után nincs helye a kötelezettséget megállapító döntés megsemmisítésének; • időbeli korlátozás nélkül megsemmisíthető, ha bűncselekmény befolyásolta.