270 likes | 377 Views
Gazdaságpolitika 3. Versenypolitika. Piac. Önszerveződő, állandó mozgásban lévő, a piaci szereplők tanulása révén nyitott rendszer Szelekciós mechanizmus, amely több szinten érvényesül Visszacsatolási mechanizmus
E N D
Gazdaságpolitika 3. Versenypolitika
Piac • Önszerveződő, állandó mozgásban lévő, a piaci szereplők tanulása révén nyitott rendszer • Szelekciós mechanizmus, amely több szinten érvényesül • Visszacsatolási mechanizmus • A piaci szereplők között meglévő különbségeket, egyenlőtlenségeket átörökítő mechanizmus • Koordinációs és dekoordinációs folyamatok egysége • Maga az állandóság megtestesítője a gazdaságban abban az értelemben, hogy a piac adja azt az intézményi keretet, amelyben a koordinációs és dekoordinációs folyamatok zajlanak. Állandósága nem jelenti változatlanságát, maga is változik lényegi sajátosságait megtartva.
A piac 2. • A visszacsatolások révén megszünteti, de ugyanakkor a különböző reagálások, várakozások miatt egyidejűleg újratermeli a bizonytalanságot • A piaci szereplők egyéni és szervezeti tudásán alapuló adaptációs és szelekciós mechanizmus, amely intézményesíti a túlélő magatartási szabályokat.
A mai piac legfontosabb jellemzői: • A piaci környezet gyors változása rugalmasabb, változékonyabb vállalati döntéseket, szervezeti formákat, változékonyabb termékeket, technológiákat igényel • A szereplők száma ugrásszerűen nő, gyors differenciálódásuk, átrendeződésük jellemző, állandó a fluktuáció, a szelekció • Ugyanakkor a piacokon a koncentrációs és centralizációs folyamatok eredményeként az egyre nagyobb piaci hatalommal bíró multinacionális és transznacionális társaságok jelenléte és közreműködése mellett új formációk alakulnak ki.
Diverzifikálódás • A vállalati döntések szükségszerűen többsíkúvá válnak • Termékdifferenciálás egyre nagyobb jelentőséggel bír • A termékek egyre inkább „áruköteg”-ként, áruk és szolgáltatások egymásba csúszásaként jelennek meg • Módosulnak az eladók és vevők kapcsolata • Interneten keresztüli eladás és vétel • Az idődimenzió felértékelődik, a tranzakciók felgyorsulnak • A piaci szerkezetek egyre inkább az oligopolisztikus, ill. a monopolisztikus verseny felé tolódnak el
A piaci verseny felerősödik • Felértékelődik a rugalmas piaci magatartás, tudás • A tér és idődimenzió drasztikus változása (összezsugorodása) • Erősödik a tranzakciók helyi jellege • A korábbinál lényegesen bizonytalanabbá, kockázatosabbá teszi a gazdasági döntéseket • Az információ erőforrássá válik • Innovációs kényszer, az innovációk terjedése rendkívül gyors, s szinte akadálymentes • A versenyelőnyökön alapuló monopolhelyzetek tünékennyé válnak
Piaci verseny: • A piaci verseny a javak és erőforrások szűkösségén alapul • A kiválasztás egy módszere: egy adott feladat ellátására ki a legalkalmasabb, ki tudja leghatékonyabban előállítani az adott terméket • A hatékonyság növelésének motorja • Dinamikus erő, hátterében az innováció, adaptáció és szelekció áll. • Mozgásban a nem rutinszerűen viselkedő szereplők tartják
A piaci verseny funkciói • A jólét maximalizálásának feltétele és mechanizmusa • A teljesítményösztönzés és a hatékonyság növelésének eszköze • A kiválasztás módszere
Piaci verseny - hatékonyság • Statikus és dinamikus értelmezése és értékelése • Statikus elemzésekben: tökéletes verseny biztosítja az erőforrások társadalmi szempontból történő optimális felhasználását hatékonyság mérése: fogyasztói és termelői többlet nagysága • Dinamikus elemzésekben: hosszú távú fogyasztói és termelői többlet maximalizálása a cél
Versenyfelfogások • Európai értelmezés: a verseny társadalmi és gazdasági haszna meghaladja a verseny által okozott károkat, a piacgazdaság elképzelhetetlen verseny nélkül • Távol-Keleten: a világpiacon versenypártiak, belső piacukat azonban védik. A tisztességes versenyt nem jogi, inkább erkölcsi követelményként fogalmazzák. Ez a felfogás megnehezíti a jogi alapú szabályozást
Versenyt korlátozó tevékenységek • Tisztességtelen vállalati magatartás pl: idegen áruvédjegyek utánzása, az üzleti hírnév rontása, üzleti titkokkal való visszaélés, stb. • Fogyasztók megtévesztésére irányuló vállalati magatartás • Versenyt korlátozó kartell megállapodások • Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés pl. tisztességtelen árképzés, az áruvisszatartás, árukapcsolás, indokolatlan árdiszkrimináció, a piacra lépés korlátozása
Az állam szerepe a versenyben • Olyan gazdaságpolitikai beavatkozás, amely fellép a verseny korlátozásának formái ellen - hagyományos antitröszt szabályozás - regulált piacok (pl. természetes monopóliumok, pénz- és tőkepiaci szektor) - a piac működésének általános szabályozási rendszere és a hozzá kapcsolódó intézmények - állami közvetlen befolyásolás (állami szektor működtetése, állami vállalatok alapítása)
Versenypolitika • A korszerű versenypolitika amerikai találmány • Törvényi szabályozás USA: Sherman- törvény (1890) Clayton – törvény (1914) Federal Trade Comission Act (1914) Magyarországon: Versenytörvény (2000.évi CXXXVIII. Törvénnyel módosított 1996. LVII. tv) 2002.évi X. törvény és 38/2002. Korm.rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek társulásával életbe lépő közösségi szabályok Csoportmentességről szóló kormányrendeletek (55/2002, 54/2002, 53/2002, 86/1999) Ártörvény 1990. évi LXXXVII. Tv Reklámtörvény (2001. évi törvénnyel mósodosított 1997. évi LVIII.törvény
Versenypolitika célja: • USA: a fogyasztói jólét alakulását tekinti az antitröszt abszolút vezérelvének. Azt tekinti versenyellenes vagy versenykorlátozó magatartásnak, amely végső soron a fogyasztói jólét csökkenéséhez vezet • EU: csak általában fogadják el az előző elvet. Megengedik a fogyasztói jólét átmeneti csökkenését, ha a vitatott versenycselekmény később – hosszabb távon – mégis növeli a fogyasztói jólétet
Távol-Kelet • Az etikai szempontok szerepe nagy • A formális szabályozásban kevésbé hisznek, mint a piaci szereplők informális befolyásolásában • A vállalatok informális együttműködését a kormányzat általában sokkal jobban eltűri
Versenypolitikával kapcsolatok elvárások: • versenyszabályozás alapvető feladata a piaci verseny dinamikus jellegének erősítése • nem elsősorban ex post, hanem ex ante jellegű szabályozást célszerű alkalmazni • segítenie kell a belépést, növelni a vállalatok számot, a potenciális belépők versenyképességét, segíteni az újonnan belépőket a fejlődési lehetőségek biztosításával. • A szabályozás középpontjába az innovációt és a flexibilitást érdemes állítani.
a vállalatok közötti koordináció megelőzése nem feltétlenül kívánatos, mivel az segítheti az innováció, s hosszabb távon a társadalmi jólét növekedését. • a piaci részesedési, koncentrációs ráták helyett az a vállalatok innovatív tevékenységének, aktivitásának különböző mérőszámainak alkalmazása célszerű. • A szelekciós hatás eredményének elfogadása, az egyéni válsághelyzeteknek a feldolgozása érdekében segíteni kell a társadalmi értékítélet változását, illetve a kilábalást, újrakezdést.
Szükséges az állami szerepvállalást, mert: • segítheti és bővítheti a tudás és a technológiai diffúzió hatókörét, a latens innovációs tartalékok mozgósítását, kihasználását. • csökkentheti a kockázat a gazdaság egészét magával húzó kulcstechnológia területén. • Nemzetközi keretegyezményekkel segítheti az innovatív gazdasági környezet kialakulását, a nemzetközi tudásáramlásba való bekapcsolódást. • Nő az állam koordináló, szervező, finanszírozó, tanácsadó, tájékoztató, közvéleményt formáló tevékenysége iránti igény
Versenytörvény • Célja: a gazdasági verseny tisztaságának és szabadságának védelme • Területei: - tisztességtelen verseny tilalma - a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma - a gazdasági versenyt korlátozó megállapodások tilalma - a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma - a vállalkozások összefonódásának tilalma
Versenypolitikai gyakorlatunk • elsősorban rövid távú szemlélettel bír, • a statikus hatékonyságot tartja szem előtt. • Túl kevés figyelmet fordít a piac változására. • Alapvetően az állapotra és nem a folyamatra koncentrál • a verseny, a statikus társadalmi jólét túlértékelődik a dinamikus jóléttel szemben
Gazdasági Versenyhivatal • Feladata: a verseny védelme, a versenytörvény és az EK szabályok betartatása, a versenykultúra fejlődésének támogatása • A kormánytól független intézmény • Bejelentés nyomán vagy saját kezdeményezésre indíthat eljárást • A versenyfelügyeleti eljárások során döntéseket hoz, amelyek bíróság előtt megtámadhatók
EU versenypolitikája • Tagállamokra vonatkozó nemzeti szint feletti szabályozás • Eljárási, szabályozási harmonizáció • Az európai versenypolitika alapvetően az EK Szerződés által biztosított jogi szabályozásra épül (81-90. cikk). További szabályokat jelentenek a fúziós szabályozásként ismert Európai Tanács rendeletek.
A versenypolitika az alábbi négy fő tevékenységi területre összpontosít: • A versenykorlátozó megállapodások és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélések felszámolása (pl. árrögzítő megállapodások versenytársak között) • Cégek fúziójának ellenőrzése (pl. két nagy cégcsoport fúziója, melynek következménye az lenne, hogy uralnák a piacot) • A monopolisztikus gazdasági ágazatok liberalizációja (pl. távközlés) • Az állami támogatások nyomon követése (pl. állami támogatás nyújtásának tilalma, ha az egy veszteséges vállalkozás életben tartására irányul, bár nincs esély talpraállására)
Elfogadásának alapja Közös érdek, mert a versenypolitika általános célját szolgálja Meggátolja, hogy az EU egészének versenyképessége romoljon, ill. elősegíti annak javulását Összességében és hosszú távon előnyt jelent valamennyi tagország számára
A VEZETÉKES TELEFONHÍVÁSOK KÖLTSÉGEAz Európai Bizottság a távközlési ágazatot teljes mértékben 1998. január 1-jén nyitotta meg a verseny számára. 2000 óta az EU-ban egy háromperces telefonbeszélgetés díja átlagosan 65%-kal, egy 10 perces beszélgetésé pedig 74%-kal csökkent. Helyi és belföldi hívások díja 10 perces beszélgetés eseténSúlyozott átlag a 25 tagú EU-ban€-cent ÁFA-valHelyi hívás díja 10 perces beszélgetés eseténBelföldi hívás díja 10 perces beszélgetés esetén(Forrás: 12. jelentés az európai elektronikus hírközlési szabályozásról és piacokról COM(2007) 155