Monetáris politika a válság idején

1. Monetáris politika a válság idején Karvalits Ferenc alelnök 2012. március 28.

2. Tartalom • Az egyensúlytalanságok kialakulása a válság előtt • Erőteljes alkalmazkodás a válság során • 2011-es folyamatok és az urozóna periféria országai adósságválságának hatása • Mit tehet a gazdaságpolitika? • Mit tehet az MNB a gazdasági helyzet javítása érdekében?

3. 1. Válság előtt, válság alatt

4. Magyarország növekedése lemaradt a régiós versenytársaktól Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

5. Miközben jelentős pénzügyi egyensúlytalanságokat halmozott fel Államadósság a GDP %-ában Külső adósság a GDP %-ában Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

6. A külső eladósodás együtt járt a magánszektor fedezetlen nyitott devizapozíciójának kinyílásával A szektorok nyitott pozíciója Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

7. Régiós összehasonlítás Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején 7

8. A válság kikényszeríti a növekedési modell megváltoztatását, az átmenet nagyon fájdalmas folyamat Forrás: MNB. Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején Állományi hatás : a növekvő kockázatkerülés miatt drágább a meglevő adósságot finanszírozni, ez visszafogja a beruházást illetve általában a belföldi felhasználást Áramlási hatás a növekedés szerkezetében: a külső forrásbevonásra alapozott növekedési modellek korrekcióra kényszerülnek 8

9. A „folyó” mutatókban gyors és nagymértékű alkalmazkodás történt Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

10. A felhalmozott állományokban azonban sokkal kisebb a javulás A leértékelődés miatt a jövedelmekhez képest nem csökken a hitelállomány Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

11. A bankrendszerből folyamatos a külföldi forráskivonás, szintje azonban továbbra is magas A külföldi források változása 2010. június végéhez képest nemzetközi összehasonlításban A bankrendszer külföldi forrásainak betétállományhoz viszonyított aránya regionális összehasonlításban Megjegyzés: 2010-ben 1700 milliárd forinttal, miközben 2011-ben 1800 milliárd forinttal csökkent a bankrendszer külföldi forrásállománya. Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején Forrás: MNB, EKB.

12. A vállalati hitelezés szűkössége rontja a növekedési lehetőségeket Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején Forrás: MNB.

13. Az adósságleépítés mind a lakosságnál, mind az államháztartásnál a folyó kiadások csökkentését követeli meg, a rossz konjunkturális helyzetben visszaesnek a beruházások Belföldi felhasználás (szezonálisan igazított szintek) Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

14. Szűkös gazdaságpolitikai eszköztár • Nincs lehetőség keresletösztönző gazdaságpolitikára • A kormány mozgásterét korlátozza, hogy az adósságfenntarthatóság romlása azonnali kockázati prémium emelkedéssel jár • A jegybank mozgásterét korlátozza a deviza-eladósodottság • Csak a kockázati felárak mérséklődése mellett lenne lehetőség monetáris lazításra • A kockázati felárak magas szintjének legfontosabb tényezői: • Globális kockázatkerülés • Közvetlen érintettségünk az eurozóna pénzpiaci feszültségeiben • Fiskális pálya bizonytalansága: átmeneti bevételek nagy súlya, jelentős megújítási igény • Növekedési kilátások bizonytalansága • Nemzetközi környezet • Szabályozói bizonytalanság okozta befektetői kockázatkerülés • Pénzügyi közvetítőrendszer működése Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

15. Az export azonban segített a kilábalásban Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

16. 2011 közepén a lassú kilábalási folyamat megtört, ismét romlottak a kilátások • Két fő oka: • Az európai adósságválság eszkalációja • A hazai kockázati megítélés romlása Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

17. Az európai adósságválság • Európában a szuverén és banki kockázatok egymást erősítik • Egyre több kérdőjel az európai bankrendszer portfolió-minőségével és tőkehelyzetével kapcsolatban: • Egymással szembeni bizalmatlanság: befagyó pénzpiacok • Forrásköltségek emelkedése: emelkedő CDS-ek • Tőkebevonás nehézségek: csökkenő részvényárak • Év végére jelentős likviditási problémák, a válság során tapasztalt legmagasabb banki CDS-ek • A bankszektor problémái a periféria szuverénválságát is erősítették • November végére megnőtt az esélye a hitelpiaci összeomlásnak (credit crunch) és a szuverén válság felgyorsulásának Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

18. Az állam refinanszírozási költsége jelentősen emelkedett az eurozónában 5 éves CDS felárak (2011 június átlaga = 100) Forrás: Thomson-Reuters, Bloomberg. Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

19. A bankok refinanszírozási költsége jelentősen emelkedett az euroövezetben Anyabankok ötéves CDS felárainak alakulása Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

20. AZ EKB év végi eszközei oldották a feszültségeket A likviditásbővítés javította a bankszektor helyzetét, ami jelentősen oldotta a szuverén válságot 2011. november 3-án az EKB bejelenti második fedezett kötvényvásárlási programját (CBPP 2, 40 Mrd euro) A dollárforrás-zavarok kezelésére a fejlett országok jegybankjai december 5-től csökkentették a fennálló dollár swap keretek költségeit EKB 3 éves hiteltender Először december 21-én: 489 Mrd euro Másodszor februári éves hiteltendert 529 Mrd euro értékben vettek igénybe Sikeres, a bankszektor feszültségeit érdemben oldotta Enyhített fedezeti kör előírások (ABS kötvények) Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

21. Az EKB eszközei enyhítették a pénzpiaci feszültséget A bankközi piaci mutatók jelentősen estek Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

22. Hogyan érint minket az adósságválság eszkalációja? • Exportpiacaink beszűkülnek • Számottevő romlás a kockázati megítélésben: leértékelődő árfolyam, emelkedő finanszírozási költségek • Anyabankoktól származó források beszűkülése és megdrágulása, a hitelezési feltételek további szigorítása • Az óvatos fogyasztói magatartás tartós fennmaradása • A külső és belső kereslet egyidejű romlása alacsonyabb beruházási aktivitást és rosszabb foglalkoztatási kilátásokat okoz • A romló növekedési pálya újabb költségvetési egyensúlyjavító intézkedéseket tesz szükségessé Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

23. Európa a recesszió határán Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

24. Lassuló exportdinamika Az exportpiaci részesedés alakulása Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

25. A piaci szereplők csak egyre magasabb kockázati felárak mellett voltak hajlandóak finanszírozni a költségvetést Magyar állampapír-piaci referenciahozamok alakulása Forrás: Thomson-Reuters, MNB. Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

26. A helyzet stabilizálása érdekében a jegybank kamatemelésre kényszerült Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

27. A romló kockázati megítéléshez magyar specifikus elemek is hozzájárultak • A BIS adatai szerint a banki forráskivonás Magyarországról volt a legnagyobb a régióban • Kezdeti kitettség • Hazai profitkilátások Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

28. A bankrendszer romló jövedelmezősége versenyhátrány az anyabanki forrásallokációs döntésekben A bankrendszer és a fiókok éven belül kumulált adózás előtti eredménye Bankrendszeri adózás utáni jövedelmezőségi mutatók nemzetközi összehasonlításban Megjegyzés: A bankrendszer 2011 végén éven belül kumulált adózás előtti eredménye -45 milliárd forint (bankadó és végtörlesztés nélkül 310 milliárd forint). Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején Forrás: MNB.

29. A romló kockázati megítéléshez magyar specifikus elemek is hozzájárultak • A BIS adatai szerint a banki forráskivonás Magyarországról volt a legnagyobb a régióban • Kezdeti kitettség • Hazai profitkilátások • Fiskális finanszírozhatósági kockázatok: • Jelentős lejáratok • Alacsony növekedés mellett a magas hozamszint tartósan nem fenntartható Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

30. Lejáró állami és bankrendszeri éven túli források Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

31. A kockázati feláraink jobban emelkedtek, mint a régióban Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

32. A régió többi valutájához képest többet gyengül a forint az euróval szemben Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

33. Nincs forrása a belföldi kereslet élénkülésének A háztartások felé a 2011. évi SZJA kiengedést követően tartósabb visszafogás érvényesül, elsősorban a transzferek és a közszféra béreinek megszorítása miatt. Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

34. A kormányzati intézkedések miatt növekvő aktivitási ráta, de a foglalkoztatás lassú emelkedése miatt végig magas munkanélküliségi ráta Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

35. … a csökkenő reáljövedelmek mellett nincs tere a fogyasztásbővülésnek Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

36. A kedvezőtlen beruházási környezet és a szigorú hitelkondíciók miatt tartósan visszafogott beruházási aktivitás a magánszektorban Beruházási aktivitás a magánszektorban Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

37. Mérséklődő infláció A költségsokkok közvetlen hatásainak kifutásával mérséklődik az infláció A keresletre és a költségsokkokra érzékeny termékek inflációja Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

38. A márciusi előrejelzés számokban Decemberihez hasonló reálgazdasági, de magasabb inflációs pálya Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

39. Főbb üzenetek Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején • 2012-ben stagnálást és 2013-ban is csak visszafogott gazdasági növekedést várunk, a kibocsátás mindvégig elmarad potenciális szintjétől • Az inflációt az indirekt adóemelések, a tartósan gyenge árfolyam és a szabályozott áremelések jelentősen a cél fölé emelik 2012-ben • Az alappálya szerint az elkövetkező negyedévekben a kamatszint tartása szükséges az inflációs cél 2013-as eléréséhez • A kamatszint csökkentésére a jövő év elején, a kockázati prémium érdemi mérséklődésével és az inflációs alapfolyamatok javulásával kerülhet sor • Az alappálya mentén felvázolt kamatszint biztosítja, hogy az árfolyam nem kerül a pénzügyi stabilitás szempontjából kritikus zónába

40. Az elmúlt hónapokban a pénzügyi stabilitási kockázatok némileg mérséklődtek, de a helyzet törékeny • A nemzetközi helyzet javulása (LTRO, görög megállapodás) több csatornán keresztül javította a bankszektor deviza és forint likviditási helyzetét is • Az elmúlt hónapokban bekövetkezett tőkeemelések a hazai bankszektor szolvencia helyzetén is javítottak • A szabad forintlikviditás az új szabályozás miatt csökkent, ugyanakkor a stressz forgatókönyvekben is kielégítő • Folytatódott a gyors ütemű külföldi forráskivonás, ami a swap-piacokat kedvezőtlen pénzpiaci helyzetben nyomás alá helyezheti és a növekedési kilátások szempontjából is igen kedvezőtlen • A szektor alapvető sérülékenysége tehát nem változott: a likviditás és szolvencia továbbra is igen érzékenyen reagálhat a kockázati megítélés változására Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

41. Továbbra is úgy látjuk, hogy jelentős finanszírozási kockázatokkal és reálgazdasági költséggel járhat együtt egy IMF megállapodás nélküli forgatókönyv • A piac bizalmának megingása így a forintállampapír kibocsátást is veszélyeztetheti, ezért a finanszírozási tartalékok gyorsan kimerülhetnek és a devizatartalék folyamatosan csökkenhet. • Kedvezőtlen kockázati vállalási hajlandóság mellett bekövetkező tartós bizalomvesztés akár a január elejeihez hasonló helyzethez is vezethet Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

42. 3. Mit tehet a jegybank a gazdasági helyzet javítása érdekében?

43. Mit tehet az MNB? • Elsődleges célját szem előtt tartva a rendelkezésre álló eszközökkel mérsékli a növekedési áldozatot és lehetőségeihez mérten simítja az alkalmazkodást • Az MNB lehetőségei korlátozottak • Monetáris lazítás a devizaadósság következtében pénzügyi stabilitási kockázatot jelenthet • Alapvető célok: • inflációs cél elérése - kiszámítható környezet • pénzügyi stabilitás biztosítása - növekedés közvetett • árfolyam túllövések elkerülése támogatása • Egy kibővített monetáris eszköztár segíthet • piaci kudarcok kezelésében, piacépítésben • de hosszabb távon hiányt/adósságot generálhat és • bizalomromlást, tőkekivonást, stabilitási kockázatokat okozhat Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

44. Az MNB eddigi intézkedései • Az MNB nem tudja helyettesíteni a piacot – az átmeneti piaci zavarok elhárításában és a piac építésében lehet szerepe • Devizalikviditás biztosítása • A hitelállomány 65 százaléka devizában van • A devizaszűke különösen piaci sokkok idején okoz jelentős zavart, amit a jegybank deviza swap eszköztárával enyhíthet • Kockázat: a devizatartalék csökkenésével fokozódik a bizalomhiány • Forintlikviditás bővítése • Elmúlt években gyors forintlikviditás bővülés • Rendszerszinten érdemi likviditásfelesleg – nincs probléma • Jelentős sokkok esetén egyedi szinten lehetnek kockázatok Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

45. A nem konvencionális eszközök nemzetközi tapasztalata • Alapvető célok: • Defláció elkerülése – „nulla kamatszint” melletti további monetáris lazítás • Piaci súrlódások enyhítése, transzmisszió javítása • Főbb beavatkozási módok: • Banki likviditásnyújtás – kis kockázat, szűk alkalmazhatóság • Hitelpiaci beavatkozás (értékpapír-vásárlás), a jegybank állami garanciával hitelkockázatot vállalva csökkenti a piaci felárakat Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

46. A nem konvencionális eszközök nemzetközi tapasztalata • A nem konvencionális eszközöket érdemi mennyiségben csak fejlett országok használták • Feltörekvő országokban a kamaton kívüli lazítás árfolyam- gyengülést, tőkemenekítést, prémiumnövekedést okozhat • Hitelkockázat átvállalás közvetve fiskális költséget jelenthet, így csak ott alkalmazható, ahol nincs fenntarthatósági probléma • Feltörekvő országokban hiányzik a vállalati értékpapír-piac Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

47. Hogyan indulhat újra a magyarországi hitelezés? Probléma Alacsony hitelezési hajlandóság (kockázatkerülés) Romló gazdaságpolitikai hitelesség Gyengülő hitelportfolió minőség Alacsony hitelezési képesség Alacsony tőkeellátottság (bankadó, végtörlesztés) Szűkülő finanszírozási források (külső forráskivonás, alacsony megtakarítás) Zavarok a bankközi piacok működésében Feladat • általános bizalom építés • növekedési potenciál és versenyképesség erősítése • hitelkockázat átvállalás • piac konform gazdaságpolitika • piacépítés • új finanszírozási konstrukciók támogatása • likviditás biztosítása Kormányzati feladat Jegybanki feladat Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

48. Új kihívások a hitelezési képesség javításában A bankok biztonságos működéséhez egyre nagyobb forintlikviditási puffer szükséges • Bizonytalan nemzetközi környezet, piaci zavarok • Kockázati megítélés romlása • Swap piaci ráutaltság ismételt növekedése A bankrendszer mérlegének lejárati szerkezete romlott • A hosszabb lejáratú források hiánya közrejátszhat a hitelezési képesség romlásában Hosszabb távon új finanszírozási struktúrát kell kialakítani • Belső, stabil forintforrások piacát kell fejleszteni Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

49. Monetáris politikai eszköztár bővítés • Hosszú, 2 éves lejáratú, fedezet melletti refinanszírozás, változó kamatozással • Lejárati összhang növelésével erősíti a bankok mérlegét • Hosszabb lejáratú kihelyezéseket támogatja • A forintlikviditást érő sokkok esetén védőhálót biztosít • Új jelzáloglevél vásárlási program • Cél a lejárati eltérés csökkentése – hosszú források között kiemelt fontosságúak a jelzáloglevelek • Feltétel: az univerzális jelzáloglevél kibocsátási jog megteremtése • A jegybank ismételten vásárol jelzáloglevelet az elsődleges piacon • Fedezeti kör bővítése • Növeli a bankok likviditási pufferét, likviditási védőhálót biztosít Karvalits Ferenc - Monetáris politika a válság idején

50. Köszönöm a figyelmet!