Download
1 / 30
310 likes | 467 Views
GAZDASÁGPOLITIKA. I. ELŐADÁS ELŐADÓ: DR. MARINOVICH ENDRE 2014. FEBRUÁR 13. BEVEZETÉS, KÖVETELMÉNYEK I. A TÁRGY CÉLJA:
E N D
GAZDASÁGPOLITIKA I. ELŐADÁS ELŐADÓ: DR. MARINOVICH ENDRE 2014. FEBRUÁR 13.
BEVEZETÉS, KÖVETELMÉNYEK I. A TÁRGY CÉLJA: A hallgatók átfogó képet kapjanak a gazdaságpolitika céljairól, eszközeiről, döntéseinek hatásairól, megismerkedjenek a magyar gazdasági folyamatok, gazdaságpolitika főbb alakító tényezőivel, illetve tendenciáival. KÖVETELMÉNY: Szóbeli kollokvium
BEVEZETÉS, KÖVETELMÉNYEK II. KÖTELEZŐ IRODALOM: • Az előadásokon elhangzottak. A diák letölthetőek a Coospace-ről. • Az előadásokon megadott folyóirat- és újságcikkek. • Veress József (szerk.): Fejezetek a gazdaságpolitikából – AULA 2004, ill. 2005. vagy Veress József (szerk.): Gazdaságpolitika a globalizált világban – Typotex, 2009 alábbi fejezetei: 1., 2., 3., 4., 5., 7., 9.
BEVEZETÉS, KÖVETELMÉNYEK III. AJÁNLOTT IRODALOM: Bod Péter Ákos: Gazdaságpolitikai döntések válságos időkben– Századvég, Budapest, 2011 Veress József (szerk.): A gazdaságpolitika nagy elosztórendszerei – TYPOTEX, Budapest, 2007
BEVEZETÉS, KÖVETELMÉNYEK IV. OKTATÓ: Dr. Marinovich Endre professor emeritus Társadalomtudományi Intézet Nemzetközi és Európa-tanulmányok Intézeti Tanszék (D. II. 22. szoba) Fogadóóra: csütörtök 8,00-9,30 Tel.: 46-77-897 E-mail: Marinovich.Endre@kkk.bgf.hu
A GAZDASÁGPOLITIKA FOGALMA I. Nehéz egyértelmű definíciót találni. A gazdaságpolitika szorosan kapcsolódik a makroökonómiához. Egyfajta megfogalmazás: az állam nézetei, elhatározásai, döntései, amelyeket társadalmi-politikai céljainak megvalósítása érdekében a gazdaság befolyásolására alkalmaz. A gazdaságpolitika jelentősen befolyásolja a társadalmi-gazdasági szereplők döntéseit, mozgásterét a gazdaság-elemzésnél a gazdaságpolitikát is vizsgálni kell.
A GAZDASÁGPOLITIKA FOGALMA II. Más megközelítésben a gazdaságpolitika közép-pontjában szükséglet-kielégítés áll. Szükséglettípusok gazdaságpolitikai szempontból: Egyéni Össztársadalmi Fejlesztési ! Demonstrációs effektus kiküszöbölése!
GAZDASÁG ÉS POLITIKA A gazdaságpolitika kormányzati szintű kategória. nem kizárólag a közgazdasági racionalitásból indul ki. A közgazdaságtan a preferenciákat általában adottnak veszi, a politika a preferenciák megváltoztatására is törekszik. A gazdasági és a politikai célszerűség szembekerülhet egymással. Mindezt a választási ciklusok felerősítik.
SZÜKSÉG VAN-E GAZDASÁGPOLITIKÁRA? Alternatív közgazdaságtan: nincsen rá szükség, az irányzat az egész hagyományos közgazdaságtant támadja. A legfontosabb cél az emberi jólét növelése. Racionális várakozások iskolája: a gazdaságpolitika hatástalan. Az előre látható kormányzati döntések nem gyakorolnak hatást a kibocsátásra, ha váratlan a döntés, az destabilizáló hatású lehet. Joseph Stiglitz: a piaci hibák kiküszöbölésére irányuló kormányzati döntések újabb hibákat szülnek.
SZÜKSÉG VAN-E GAZDASÁGPOLITIKÁRA? George J. Stigler: a gazdaságpolitikára mindenképpen szükség van, de fontos a tudományos megalapozottság. Milton Friedman: szükség van rá, de csak igen szűk körben. Szigorú korlátokat kell érvényesíteni.
A GAZDASÁGPOLITIKA FUNKCIÓI (FELADATAI) I. Már Adam Smith foglalkozott az állam szerepének meghatározásával: • A társadalom védelme külső támadásokkal szemben; • A társadalom tagjai között ne legyenek igazságtalanságok; • Olyan kiadások, intézmények létrehozása, amelyek a társadalom többségének érdekeit szolgálják.
A GAZDASÁGPOLITIKA FUNKCIÓI (FELADATAI) II. Samuelson-Nordhaus négy gazdaságpolitikai funkciót különböztet meg: • Jogi keretek biztosítása; • A makroökonómiai stabilizációs politika meghatározása • Az erőforrások elosztásának a gazdasági hatékonyság fokozását célzó befolyásolását; • A jövedelemelosztást befolyásoló programok kidolgozását.
A GAZDASÁGPOLITIKA FUNKCIÓI (FELADATAI) III. Jelenleg öt funkcióról beszélhetünk: 1. Társadalmi-jogi keretek biztosítása 2. Verseny biztosítása 3. Redisztribúció 4. Allokáció rövid távon 5. Stabilitás hosszú távon
A GAZDASÁGPOLITIKA CÉLJAI IDŐTÁV SZERINT CÉLOK CSOPORTOSÍTÁSA IDŐTARTAM SZERINT: • TÁVLATI CÉLOK • STRATÉGIAI CÉLOK • TAKTIKAI CÉLOK
A GAZDASÁGPOLITIKA CÉLJAI I. Általánosságban: társadalmi jólét növelése, a jóléti függvény maximálása Kicsit pontosabban: • gazdasági növekedés elősegítése • hatékonyság növelése • gazdasági stabilitás • a gazdaság modernizálása • jövedelemegyenlőtlenségek csökkentése
A GAZDASÁGPOLITIKA CÉLJAI II. Számszerűsíthető módon (a makroökonómiai „bűvös” négyszögből kiindulva): 1. Fenntartható (egészséges) gazdasági növekedés 2. (Ár)stabilitás 3. (Teljes) foglalkoztatás 4. Egyensúly (külső és belső)
A GAZDASÁGPOLITIKA CÉLJAI III. 1. Fenntartható gazdasági növekedés Mérés: GDP-növekedés + GDP-szerkezet Szerkezet: export, beruházás vs. fogyasztásorientált 2. Árstabilitás Infláció alakulása (ezen belül esetleg maginfláció) 3. Foglalkoztatás Munkanélküliségi ráta, foglalkoztatási ráta, aktivitási ráta
A GAZDASÁGPOLITIKA CÉLJAI IV. 4. Egyensúly Külső egyensúly: külkereskedelmi mérleg, folyó fizetési mérleg (egyenleg összege, illetve a GDP százalékában) Belső egyensúly: államháztartási egyenleg (a GDP százalékában)
ISMÉTLÉS: NEMZETKÖZI FIZETÉSI MÉRLEG A pénzügyi mérlegek azon együttese, amely a nemzetközi kereskedelem lebonyolításához szükséges nemzetközi pénzmozgásokat méri. Árumérleg Szolgáltatás-mérleg Jövedelem-egyenleg Viszonzatlan átutalások FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG Tőkemérleg Tévedések és kihagyások FIZETÉSI MÉRLEG
A MAGYAR GAZDASÁG ÉS A KLASSZIKUS GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLOK I. (FORRÁS: KOPINT-TÁRKI 2013)
A MAGYAR GAZDASÁG ÉS A KLASSZIKUS GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLOK II. (FORRÁS: KOPINT-TÁRKI 2013)
A MAGYAR GAZDASÁG ÉS A KLASSZIKUS GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLOK III. (KOPINT-TÁRKI, KSH 2013)
A MAGYAR GAZDASÁG ÉS A KLASSZIKUS GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLOK IV. (KOPINT-TÁRKI, EURÓPAI BIZOTTSÁG 2012)-
A GAZDASÁGPOLITIKA ESZKÖZRENDSZERE 1. MAKROGAZDASÁGI ESZKÖZÖK monetáris politika, költségvetési politika, árfolyam-politika 2. MIKROGAZDASÁGI ESZKÖZÖK versenypolitika, iparpolitika, kereskedelempolitika, foglakoztatási politika (konkrétabban pl. támogatások, szubvenciók) 3. TÁRSADALOMPOLITIKAI ESZKÖZÖK oktatáspolitika, lakáspolitika, egészségügy- és nyugdíj-politika
A GAZDASÁGPOLITIKA RÉSZPOLITIKÁI Ágazati típusú részpolitikák: agrárpolitika, iparpolitika Funkcionális típusú részpolitikák: pénzügypolitika (monetáris és fiskális politika), versenypolitika, külgazdaságpolitika Rendszerpolitika: versenypolitika, infrastruktúra-politika, támogatáspolitika Folyamatszabályozó politika: pénzügypolitika, jövedelempolitika
A GAZDASÁGPOLITIKA SZEREPLŐI I. Közvetlen szereplők: Belföldiek: parlament kormány állam központi közigazgatási szervek) központi bank (függetlenség!) Külföldiek: nemzetek feletti intézmények nemzetközi intézmények nemzetközi szerződések
A GAZDASÁGPOLITIKA SZEREPLŐI II. Közvetett szereplők: Szövetségek (pártok, közjogi szövetségek (kamarák, TB-önkormányzatok, magánjogi szövetségek (piaci szövetségek, érdekszövetségek, lobbyk) Tanácsadók (tanácsadó intézmények, szakértői testületek, tanácsok, csoportok)
