Az előadás vázlata

1. Budai Béla Dénes: A régiókról

2. Az előadás vázlata • Néhány gondolat az Európai Unió születéséről • A régió fogalma • A NUTS rendszer • Miért van szükség regionális szervezésre ? • Az idegenforgalmi régió szerepe, funkciója az EU-ban és Magyarországon Budai Béla Dénes: A régiókról

3. Felhasznált irodalom: • Péteri László: A turizmus és a területi tervezés, területfejlesztés, területrendezés kapcsolata, In: Falu-város-régió, 2003/6. sz., p. 13. skk. • Szabó Mihály: Az Európai Unió küszöbén (Az új EU-s fejlesztési lehetőségek a turizmusban) – előadás (a szerző engedélyével) • Horváth K. József: Úton a régiók európájába; in: Üzleti 7, 2003. december 8., p.1., p.4. • Európa 10 pontban (Pascal Fontaine: „10 lecons sur l’Europe” c. kiadványának magyar nyelvű változata; Szerk.: Erdész Kinga) • Kovács Balázs: A turizmus szerepe az Európai Unióban KKV szemmel (előadás), 2003; Miniszterelnöki Hivatal Turisztikai Államtitkárság Budai Béla Dénes: A régiókról

4. Magyar Péter: Az Európai Unió története, Press Publica, é. n. • A Közigazgatási szolgáltatások Korszerűsítési Programja; A regionális intézményrendszer kiépítése (vitanyag), BM Kiadó, 2003 • A Közigazgatási szolgáltatások Korszerűsítési Programja; A közigazgatási kistérség (vitanyag), BM Kiadó, 2003 • Internetcímek; az Európai Tájékoztatási Központ kiadványa • Kovács Andrea: A strukturális alapok és Magyarország (szakdolgozat) • Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról; Magyar Országgyűlés, 2001 • Gyakorlati tudnivalók az európai Unióról; Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Budapest, 2003 • Régiók rejtelmei, >> térségi különbségek az Európai Unióban; interjú Froman Balázs BKÁE adjunktussal; in: 2 heti turizmus, VI. évf. 25-26. sz. 2003. december 15., p. 6. Budai Béla Dénes: A régiókról

5. 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról:36. § (1) Tény- és híranyagot tartalmazó közlemények - a forrás megjelölésével - szabadon átvehetők. Nyilvános tárgyalások és beszédek tartalma szabadon felhasználható, de az oktatási, tudományos, ismeretterjesztő, továbbá a szórakoztatás céljából tartott előadások felhasználásához, valamint beszédek gyűjteményes kiadásához a szerző hozzájárulása szükséges. Budai Béla Dénes: A régiókról

6. Az európai gondolat 1. • Dante, Comenius, Rotterdami Erasmus, Kant, Saint-Simon, Victor Hugo utópiái • az európai közgondolkodásban nem vertek gyökeret • Richard Coudenhove-Kalergi gróf „Páneurópa” c. könyve a monarchia idejéből Budai Béla Dénes: A régiókról

7. Az európai gondolat 2. • Ortega y Gasset spanyol társadalomtudós nagy hatású könyve: „A tömegek lázadása” • Európa megújulását sürgette • Föderatív és konföderatív megoldás az „Egyesült Európa” megvalósításához • A Páneurópa-terv Hitler hatalomra jutása után: egyesülés helyett a revans szelleme Budai Béla Dénes: A régiókról

8. Churchill, (Zürich, 1946. szept.) • Francia-német szövetségen alapulóeurópai Egyesült Államok • „Ha az európai országoknak sikerülne egyesíteniük 300-400 milliós lakosságukat, közös örökségük gyümölcseként olyan jólétet, dicsőséget és boldogságot érhetnénk el, amelyet nem korlátozna semmiféle mezsgye, határ… Budai Béla Dénes: A régiókról

9. Szükség van arra, hogy az európai család vagy legalább annak minél nagyobb része újraformálja kapcsolatait. Létre kell hoznunk valamiféle Európai Egyesült Államokat. • Nagy-Britannia „barátja és támogatója” (kívülről) és nem részese a folyamatnak • 1948 május: Hágai Kongresszus • 1949. május 5., London: 10 állam részvételével megszületett az Európa Tanács (és a kék zászló, körben a sárga csillagokkal) Budai Béla Dénes: A régiókról

10. Az újjáépítés • Marshall terv: 13,6 MD $ • A segély elosztására az érintett 16 kormány létrehozta a Gazdasági Együttműködés Európai Szervezetét (ma: OECD) • Az eredeti feladat megoldása után értékes kormányközi fórumot jelentett Budai Béla Dénes: A régiókról

11. Európa 1948-ban végérvényesen kettészakadt • 1949. április 4-én aláírták az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete, a NATO alapokmányát • Válaszul létrejött a Varsói Szerződés Budai Béla Dénes: A régiókról

12. Egyesít a szén és acél 1. • Jean Monnet felismerése: a nehézipar, a szénbányászat, a vas- és acélipar minden háborús készülődés alapja • ha előállításuk közös ellenőrzés és irányítás alá kerül, kiküszöbölhető az örökös szembenállás Budai Béla Dénes: A régiókról

13. Egyesít a szén és acél 2. • Robert Schuman francia külügyminiszter • nagy politikai álma a francia-német kibékülés volt • 1950. május 9., Párizs: • Külügyminisztérium óra termében ismerteti a sajtónak Monnet ötletnek felhasználásával kialakított terveit Budai Béla Dénes: A régiókról

14. Konrad Adenauer és német kancellár és Alcide de Gasperi olasz kormányfő megértették és támogatták a tervet • szerepük döntő volt az elfogadásban • 1950. május 9-ét később Európa nappá nyilvánították Budai Béla Dénes: A régiókról

15. A római szerződés • 1957. március 25-én, Rómában, a Michelangelo építette városháza dísztermében a külügyminiszterek aláírták az európai Gazdasági Közösség (közös Piac) és az Euratom alapító szerződését Budai Béla Dénes: A régiókról

16. A Maastrichti Szerződés • 1992. február 7-én a hollandiai Maastrichtban írták alá • Bevezették az Európai Unió elnevezést • Létrejött a „három pilléres” szerkezet Budai Béla Dénes: A régiókról

17. Az Európai Unió pillérei • Az első az addig működő három Közösség • EK (Európai Gazdasági Közösség) • Euratom (Európai Atomenergia Közösség) • ESZAK (Európai Szén- és Acélközösség) • Második: a közös kül- és biztonságpolitika • A harmadik a rendőrségi és bűnügyi együttműködés Budai Béla Dénes: A régiókról

18. Schengen • 1985. június 14-én írták alá a luxemburgi Schengenben • a személyek belső határellenőrzésének megszüntetéséről szól • egyidejűleg megerősítették a külső határok őrzését • 1995. március 26-án lépett hatályba Budai Béla Dénes: A régiókról

19. Nizzai csúcs, 2000. december 7-10. • lezárta a tagállamok által a bővítés előfeltételének tartott intézményi reformokat • „Road map” – útiterv a csatlakozási tárgyalások lezárására Budai Béla Dénes: A régiókról

20. Az euro • Európai közös valuta • 1999 január 1-jén vezették be az ECU helyett • 2002-ig csak az elszámolásokban • 2002 márciusig kétféle valuta • ezután csak egyetlen törvényes fizetőeszköz Budai Béla Dénes: A régiókról

21. A négy szabadság • a munkaerő • a szolgáltatások • a tőke • és az árukszabad mozgása Budai Béla Dénes: A régiókról

22. A munkaerő • Minden uniós állampolgár szabadon vállalhat munkát az EU egész területén, munkavállalási engedély nélkül • A szakképesítések két csoportja • gyógyszerészek, fogorvosok, általános ápolók, szülésznők, állatorvosok, jogászok, építészek • tagállam előírhatja bizonyos gyakorlati idő, illetve képesség igazolását Budai Béla Dénes: A régiókról

23. A munkaerő 2. • Egyes EU országok átmeneti mentességet kértek, de Nagy-Britannia, Svédország, Hollandia, Görögország, Dánia, Írország és Finnország nem alkalmaz derogációt Budai Béla Dénes: A régiókról

24. Szolgáltatások • Többnyire a szolgáltatás igénybevevője lépi át a határt • Utazás: az utazás „nemzeti termék” marad • Fő szempont a bizalom Budai Béla Dénes: A régiókról

25. Tőke • Akadálymentes deviza- és valutaáramlás • EMU tagság nem automatikus • az euró-övezet majdani bővülése ösztönzőleg hat a turizmusra • az EU-polgárok 3/4-e az unión belül üdül Budai Béla Dénes: A régiókról

26. Áruk • Tilos az import és az export mennyiségi korlátozása • közös vámtarifák alkalmazása lép életbe Budai Béla Dénes: A régiókról

27. Egyéb érvek az EU-ról • Egypólusú világ • Francis Fukuyama: A történelem vége • Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása é a világrend átalakulása • Európa ellenpólus szerepe Budai Béla Dénes: A régiókról

28. Az elsődleges cél:az életminőség javítása Budai Béla Dénes: A régiókról

29. A régió fogalma • Cuius regio, eius religio • Rex (rego, regi, rectum) • Mai értelmezések • A régiófogalomhoz mindig attribútumot kell kapcsolni, hogy értelmezhető legyen • pl.: tervezési-statisztikai régió, idegenforgalmi régió, turisztikai régió • eurorégió Budai Béla Dénes: A régiókról

30. Régiók - regionalizmus A régió definíciója • Területileg homogén gazdasági-társadalmi egység, amelynek saját intézményrendszere és identitása van. Régiók felértékelődése az EU-ban (Horváth Gyula) • Globális folyamatok - verseny • Érdekérvényesítés / Etnikai szempontok • Tervezési funkció • Finanszírozási képesség • EU támogatás alapja

31. Forman Balázsadjunktus, BKÁE • „Az EU-ban az országnál kisebb, de mégis átfogó területi közigazgatási egységeket nevezik régiónak. Ezek lehetnek • természetföldrajzi alapúak • történelmi hagyományokon nyugvóak • kisebb körzetek összevonása után mesterségesenlétrehozottak Budai Béla Dénes: A régiókról

32. A régió lényegi követelménye Forman szerint • saját közigazgatással • saját anyagi forrásokkal rendelkezzenek • a régiókat az teszi fontossá, hogy ezek a közösségi támogatási politika célterületei Budai Béla Dénes: A régiókról

33. Németország példája • történelmileg kialakult tartományok szövetsége (saját parlamentjük és költségvetésük van) • lakosságszám 5 – 18 millióig • a Hansa városok a maguk pár milliós lakosságával szintén önálló régióként szerepelnek Budai Béla Dénes: A régiókról

34. Franciaország példája • hagyományosan centralizált ország • a kormányzati irányítás a 96 megye élére kinevezett prefektusra épül • ebből hoztak létre 22 területfejlesztési régiót • a megyék a korábbi szellemben végzik munkájukat, a régiók csak a gazdasági-fejlesztési feladatokat vették át • választott régiós testület – erős kormánybefolyás Budai Béla Dénes: A régiókról

35. További példák • Ausztria, Spanyolország, Svédország: a történelmi, hagyományos tartományokból alakultak ki a régiók • Finnek: 16 megyéből, alulról történő építkezéssel 5 régiót alakítottak ki. • Írország: egy régió az egész ország Budai Béla Dénes: A régiókról

36. Somody Imre • A VÉP életmód-program nagysága • 40.000 ember • A történész felismerése: ekkora volt a polisz is • Ezt a „nagyságrendet” még „fejben lehet tartani” Budai Béla Dénes: A régiókról

37. A polisz és a régió analógiája • A régiós szervezés és nagyságrend teszi lehetővé a források (a pénz) hatékony elosztását és a munka megszervezését • Csodavárás kizárva: a támogatás nem több, mint a GDP 4 %-a • Rotschild: „Nincs ingyen leves.” Budai Béla Dénes: A régiókról

38. NUTS • Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques • Területi Egységek Statisztikai Nomenklatúrája • A hazai közigazgatást is át kell alakítani, hogy a regionális fejlesztésekre szánt pénzek megérkezhessenek Budai Béla Dénes: A régiókról

39. Hogyan lehet pénzhez jutni? • „Az 1. célkitűzés … tekintetében a tagállamok tervet nyújtanak be a Bizottsághoz.” • „… a terveket olyan földrajzi keretben dolgozzák ki, amelyet az érintett tagállam a legmegfelelőbbnek talál, de amely főszabályként a NUTS II. szinthez tartozó egyetlen régióra terjed ki. Mindazonáltal a tagállamok benyújthatnak általános fejlesztési tervet, amely felöleli néhány vagy az összes … régiójukat.” Budai Béla Dénes: A régiókról

40. NUTS II-es Régiók az EU-ban

41. Tervezési – statisztikai régiók

42.  A NUTS területi egységek(egyben az EU 5 fokozatúnak deklarált igazgatási szintjei) • NUTS I. – országok (3 – 7 millió lakos) • NUTS II. – régiók(800 ezer – 3 millió) • NUTS III. – megye (800 ezernél kisebb) • NUTS IV. – kistérségek • NUTS V. – helyi önkormányzatok(települések)

43. Mi várható nálunk ? • 2010-ig valószínűleg marad a megye • a pénzek fogadására fel kell készülni • az előcsatlakozási alapok egy része végleg elveszett, csak minimális részt költöttünk • nincs kiforrott elképzelés • Nemzeti Fejlesztési Terv • Széchenyi Terv Budai Béla Dénes: A régiókról

44. A KÖZÉPSZINT PROBLÉMÁJA • Az idegenforgalmi hivatalok helyzete • a Tourinform hálózat helyzete • alulról építkezés vagy deko ? • a jövő lehetséges változatai • RIB és RMI most és a jövőben Budai Béla Dénes: A régiókról