Az előadás szerkezete

1. Az EU-s támogatások hatása a területi kohézióraA területfejlesztési értékelések bemutatása – workshop 2013. április 25. Balás Gábor (Hétfa Kft.) vezető értékelő

2. Az előadás szerkezete • Az értékelés célja • Területi folyamatok • A területi kohézió a tervezésben • Megvalósítási eszközök • Forráskihelyezés mintázata • Fejlesztési források területi kohéziós hatásai • Következtetések • Javaslatok

3. I. Az értékelés célja Fő kérdések: • Hogyan alakultak a hazai területi folyamatok? • Mi volt a fejlesztési források szerepe? • Milyen tényezők befolyásolták e hatást? • Hogyan tudná a területi kohéziót jobban szolgálni a fejlesztéspolitika? Megközelítés: A folyamatok és tényezők feltárása a szándékoktól a megvalósításon és a megvalósuláson át az eredményekig.

4. II. Területi folyamatok • Részletes elemzés • 2000-2011 (2000-2004, 2004-2007, 2007-2011) • Statikus helyzet és dinamikus folyamatok 26 mutatóra • Régiós, megyei, kistérségi, települési szinteken • Megmagyarázandó főbb folyamatok: • A hagyományos törésvonalak nem változtak, de • általában erősödő megosztottság (centrum-periféria!) • Jelentős belső átrendeződések/helycserék a régió alatti szinteken, régiós szinten konvergencia klubok • A válság hatására csak ideiglenes konvergencia

5. II.1 Területi folyamatok – a GDP és változásai GDP/fő az országos átlag százalékában, 2010 TGE/fő, 2010 A GDP évi átlagos növekedési üteme, 2000-2010 GDP szigmadivergenciája, 2000-2010

6. II.2 Területi folyamatok – a foglalkoztatás és változásai A foglalkoztatotti ráta (15-74 évesek), 2011 Foglalkoztatotti ráta (15-74 évesek), 2011 A foglalkoztatotti arány éves átlagos változása, 2000-2010 Hoover-index a foglalkoztatotti rátákban, 2000-2010

7. II.3 Területi folyamatok – a belföldi vándorlás Belföldi vándorlási különbözet évi átlaga 1000 lakosra, 2000-2010

8. III. Területi kohézió a tervezésben Tervezés bizonytalan fogalmi keretben: • Változó európai szintű értelmezések közepette terveztünk • NSRK: Európai felzárkózás, belső kiegyenlítés, területi harmónia és szinergia a fejlesztésekben • ROP-ok: regionális felzárkózás és belső kiegyenlítés, térhasználat • ÁOP-ok: általános elvek, kiegyenlítési célok, ágazati implicit célok

9. IV. Megvalósítási eszközök

10. V. A forráskihelyezés mintázatai – V/1. Megítélt források területi eloszlása • Adatelemzésben vizsgált források: • 2004-2012 időszak : NFT-KA/ISPA– NSRK–EMVA • Összehasonlíthatóság - területi azonosítás problémák • 15 kistérségi esettanulmány: településszerkezet, fejlettség, K-NY • ÚMFT-ÚSZT források: • kiegyenlítettebben, de • eltérő regionális stratégiákkal • 2007-től EMVA-val együtt vizsgálandó

11. V.2 A forráskihelyezés mintázata - Pályázati aktivitás és nyerési esély A versenyben a helyi kapacitások (pályázati aktivitás) a döntő faktor

12. V.3 A forráskihelyezés mintázata – Kifizetések 2007-12 között Az EMVA –val együtt már van kiegyenlítési erőfeszítés, de - lett egy szürke zónája a fejlesztéseknek - ott hat-e a forrás ahova érkezik?

13. V.4 A forráskihelyezés alulnézetben • Nem mindig a sok pénz boldogít • nem az számít mennyi, hanem hogy milyen forrást nyertek; • A percepció és a valóság sokszor eltér: • Inkább keleten, ahol nagyok a várakozások és • ahol gyengék voltak a horizontális kapcsolatok; • Sikeresek: elégséges pályázati kapacitások + eleve jobb intézményi kapacitások • Átlag alattiak: nem volt meghatározó szereplő • A források népszerűségét az elérhetőségük, a helyi igényekhez való illeszkedésük és adminisztratív terhei határozzák meg. • legnépszerűbbek az egykori hazaiak – befolyásolható feltételrendszer; • legkevésbé népszerű a LEADER - bonyolult adminisztráció

14. VI. A fejlesztési források hatása a területi kohézióra - hatásvizsgálat Cél: a túlcsordulásokat is figyelembe vevő hatások meghatározása és támogatástípus szerinti szétbontása Erős feltevésekre épített térökonometriai vizsgálat: Költések hatására, 2010-ig 3 változóra (jövedelem, foglalkoztatás, vándorlás) kistérségi szinten 4 lépcsős vizsgálat: Alapmodell építés Támogatási változók beépítése - mely területegység változóira hatnak a források? Robosztusság vizsgálat – mely források hatnak biztosan Végül: növelte vagy csökkentette a kohéziót Értelmezési korlátok: Kontrollcsoport és adatproblémák miatt csak a nagyon robosztus eredményeket interpretáljuk eredményeink ott érnek véget (2010), ahol izgalmassá válnak

15. VI.1 Területi kohézióra gyakorolt hatások - Jövedelem 1

16. VI.2 Területi kohézióra gyakorolt hatások - Jövedelem 2 A hatások csak helyben szignifikánsak

17. VI.3 Területi kohézióra gyakorolt hatások - Jövedelem 3 A támogatások csökkentik a jövedelmi különbségeket

18. VI.4 Területi kohézióra gyakorolt hatások – Jövedelem 4 A támogatások hatására bekövetkezett jövedelem (TGE) változás 2004-2010 (millió Ft/fő) Az alacsonyabb jövedelmű vidékekhez többet tett hozzá KMR, BKÜ, Nógrád kimaradt BP átlag felett nyert, de természetes dinamikájánál kevesebbet

19. VI.5 Területi kohézióra gyakorolt hatások – Foglalkoztatás • Időben és térben túlcsorduló hatások jelentkeznek: • A foglalkoztathatóság és a K+F támogatásai növelik a foglalkoztatást a szomszédban (2, ill. 1 év késéssel) • A közösségi vállalati infra idővel javítja (2 év) helyben • A vállalati támogatások és a kommunális infra- fejlesztések két év késéssel rontják, de a szomszédban - A kohéziót erősítette 2007 és 2008 kivételével

20. VI.6 Területi kohézióra gyakorolt hatások – Vándorlás • Hatások helyben, de nagyon heterogének (két irányúak) • Vállalati támogatások: • általában rontják, de a turisztikaiak javítják (GOP túlysúly) • Öregedés és munkanélküliség szerint heterogén • Foglalkoztathatóság javítása: • átlagosan javít, de • álláskínálat és munkanélküliség szerint heterogén(-2,15-3,96) • Aktívak képzése: • Átlagosan javít (3,06), de • Munkanélküliség szerint heterogén (-2,48 – 7,00) • Kohézióra gyakorolt hatásban vegyes a kép: • Délen és Nógrádban javított • Keleten rontott

21. VI.7 Területi kohézióra gyakorolt hatások – A KMR fejlesztések túlcsorduló hatásai • Kísérleti modell a TGE-re • Asszimmetrikus szomszédsági mátrixszal (gravitációs modell) – Budapest mindenkinek szomszédja • Kis mértékben javult a modell illeszkedése • Továbbgondolandó eredmények: • A KMR-ből származik a hatások többsége, de ezek jellemzően a KMR-ben is csapódnak le; • A KMR-en kívüli térségekben jelentkező hatások nagy része a KMR-ből származik vagyis; • A KMR-be kerülő források fontosak mindenkinek, de növelik az egyenlőtlenséget

22. VI.8 Területi kohézióra gyakorolt hatások – Az esettanulmányok szemszögéből - 1 • Legfontosabbnak ítélt források a fejlődéshez : • idegenforgalmi vonzerő növelése, oktatási fejlesztések, városközpont fejlesztések (+kistérség specifikus fejlesztések) • hiányolt, keveselt támogatások: • munkahelyteremtés, vállalkozásfejlesztés • félbemaradt / meghiúsult támogatások • helyi infrastruktúra fejlesztések • Sikeresnek tartották a fejlesztést, ha • egymásra épültek, • Kooperációban valósult meg. • Sikeres térségekben • elégséges fejlesztési kapacitás; • jó és a fejlesztések hatására javuló intézményrendszer; • tervezett fejlesztések; • Sikertelenek - a szereplők közötti összhang, együttműködés hiánya

23. VI.9 Területi kohézióra gyakorolt hatások -Az esettanulmányok szemszögéből - 2 • A fejlesztésben sikertelen kistérségekben: • belső koordináció teljes hiánya (mind vertikálisan, mind horizontálisan) • meghatározó intézményi szereplő hiánya • belső egyenlőtlenségek stagnáltak • Nem alakították át a források a belső erőviszonyokat • Térségi eltérések a sikertényezőkben: • nagyvárosi térségekben - a nagyváros kapacitásai • középvárosi térségekben - versengő szereplők alkuja • kisvárosi és falusias térségben - fejlesztést koordináló intézményi szereplő léte (fejlesztési központ) • Az LHH (33) kapacitásait fejlesztette a fejlesztéspolitika, a többi LHH-ban (14) visszafejlődött az intézményrendszer

24. VII.1 Következtetések– Szinergiával növelhető a hatás Ennyi pénz már hat, de szinergiákkal lehetne növelni. DE • …jelenleg túl nagy a koordinációs igény: • a lehatárolás és • a források ütemezése miatt és • Sikertelen a koordináció • A fejlesztéspolitika irányításában • Az ágazatok céljai és a helyiek kereslete között • A helyi szereplők között • Mert: • A kooperáció nem sajátja a magyar kultúrának • helyben a verseny és a tervezhetőség hiánya • központban a felelősség megosztás akadályoz • Szintek között az alkalmazott technikák rosszak

25. VII.2 Következtetések – Az egyik megoldás egy erős szereplő Erős intézményi szereplő egy lehetséges, de törékeny megoldás: • Siker ott volt ahol volt a térség egészét átfogó szereplő • nagy és közép városokban a központi város • másutt a kistérségi munkaszervezet vagy egy nagyvállalat • Ugyanezen helyeken tudtak csak egymásra épülni a pályázatok • sikeres horizontális koordinációra alig találtunk példát, ezt kényszeríteni nem lehet • Projektgazdák építik tovább korábbi fejlesztéseiket, de stratégia alapú pályázás lényegesen ritkább • Ha több szereplő fejlesztéseit kellene összehangolni, az csak akkor megy, ha van erős szereplő • Ugyanakkor: az egyszereplős fejlesztések sérülékenyebbek lettek (lásd Pécs)

26. VII.3 Következtetések –Létre hozható-e a kooperáció? • Az intézményrendszert fejlesztette a kooperációs lehetőség (LHH), de nem javította a kooperációs kényszer (kötelező konzorciumok) • A fejlesztéspolitikában kialakult intézmények • vagy integrálódtak a helyi szervezetekbe • vagy meg fognak szűnni a projektek után. • Az NFT-ben kialakult kooperációk visszafejlődtek, kivétel az LHH program • Az NSRK-ban azok a projektek integrálták a kistérséget, amelyek eleve integrált célt hordozó intézmény vitt • ezekből kevés volt és • többször versenyeztek a szereplők egymással, mint ahányszor együtt többet nyerhettek volna • Ha volt ösztönzés, közösen megszerezhető forrás, akkor volt kooperáció • A tervezés nem ösztönzött kooperációra, de jó indikátora a helyi kooperációnak Vagyis: Kooperációt a közös érdek hoz létre, a kényszer kevés

27. VIII.1 Javaslatok a szinergia növelésére • Csökkentsük a koordinációs szükségletet • Erősítsük meg a koordinálni képes kapacitásokat • Anyagi ösztönzőkkel segítsük elő a helyi együttműködéseket • Kiindulópontok: • Területi igazgatási rendszer új erős szereplőket hoz • A vertikális koordinációra építő rendszerek magától is sikeresek, ha nem gátoljuk • A horizontális koordinációra csak érdek mentén van esély • Konkrét lépések: • Kapacitásfejlesztés támogatása a térségi integrációban érdekelt új és régi szereplőknek; • Ágazati probléma térképek létrehozatala, amelyre építve a verseny helyett normatívan (kiszámíthatóan) finanszírozott közszolgáltatási fejlesztések;

28. VIII.2. Javaslatok a szinergia növelésére • Sikeresnek ítélt fejlesztések újabb fázisának támogatása; • A gyengébb kapacitású szervezeteknek kisprojekt kiírások és fejlesztési tanácsadás; • Az önkormányzati nem kötelező feladatokra fejlesztési keret 7 éves ütemezéssel • A fejlesztéspolitikában erős területi intézményrendszer kiépítése a már meglévő kapacitások bázisán az új területi közigazgatáshoz igazított megyei szintű koordinációval • A források átjárhatóságának növelése • Speciális esetekben közvetlen állami fejlesztés • Nagyobb támogatás intenzitás az együttműködésben megvalósuló projektekre • Szűk keretben együttműködési innovációra ösztönző intézményi pályázatok

29. Köszönöm a figyelmet! balasgabor@hetfa.hu