Mozgással a fejlődésért

1. Mozgással a fejlődésért MOZGÁS-TANULÁS-OKTATÁS SPORT-SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉS

2. Pécsi Tudományegyetem Testnevelő tanár Mesterszak Készítette: Erdeiné Békési Valéria 2011.

3. „A gyermekkor az élet talapzata.Jó alapokra nagyszerű és pompás építmény emelhető.”Novarai Fülöp Életcélunk: a gyermek, az ifjúság sporttal nevelhetősége, ennek megvalósítása. Egyén és életkor specifikus figyelembevételével a sport iránti igény felkeltése, az életen át tartó mozgás iránti vágy kialakítása.

4. BÉBIKOR • Születéstől három éves korig a mozgásfejlődés a legbiztosabb jele az értelmi képességek fejlődésének. Ez az időszak az érzékszervi-mozgásos-értelmi fejlődés szakasza, és kiemelkedő fontossággal bír a későbbi tanulási képességek alakulását illetően. • 10 hónapos korban mászik a gyermek. A mászás –a keresztező mozgások révén- erős fejlesztő hatással bír, összehangolja a jobb és bal agyfélteke harmonikus működését, fejleszti az idegrendszert, nagyban segíti a tanulási képességek fejlődését. • Tündér Tanoda: mozgásfejlődés

5. 1-3 év A gyerek a sokféle és gyakori mozgással tulajdonképpen ösztönösen fejleszti saját magát, felkészíti agyacskáját a későbbi tanulásra. • Az érzékszervi-mozgásos tanulás időszaka ez (szenzomotoros intelligencia), a cselekvésbe ágyazott gondolkodás ideje. A gyermek legfőbb tevékenysége a játék. Mozgás és ismeretszerzés (gondolkodás) egyszerre van jelen, segítik egymást. • Tündér Tanoda: Mozgásfejlődés, mozgással a fejlődésért

6. Érzékszervek bekapcsolása

7. Egyensúly, helyzetérzékelés, testséma,figyelem

8. A fejlesztő pedagógus is legtöbbször mozgásfejlesztéssel kezdi a tanulási zavarokkal küzdő gyerek felzárkóztatását. Néhány keresztbe lendítéssel percek alatt „be tudjuk kapcsolni” magunkat és összehangolni a két agyfélteket a tanuláshoz.

9. ÖRÖM A MOZGÁS Nagyon fontos és nélkülözhetetlen a mozgástanulás szempontjából hogy a gyermek örömét lelje a mozdulatokban, a mozgásban. Míg a felnőttek tetteit általában az értelem befolyásolja, a gyerekek azzal foglalkoznak, ami megragadja és leköti őket. Így törekednünk kell arra, hogy a gyermek örömét lelje cselekedeteiben, feladataiban, a mozgással egybekötött játékban.

10. Szeretek tornászni, már 4 évesen ilyen ügyes vagyok!

11. ÓVODÁSKOR • TÉRI TÁJÉKOZÓDÁSA KIALAKUL. • Az alapvető téri irányok (bal-jobb, fent-lent) pontos észlelése elengedhetetlen az olvasástanulás során, hiszen nem mindegy, hogy melyik betű „hasa” melyik irányba fordul, hogy a betűk szára jobb vagy bal oldalon van-e, hogy felfelé vagy lefelé kell-e húzni a vonalat egy-egy betű leírása közben. Pl: d-p, b-d, b-p, t-f, n-u, stb. • Testi fejlődése: koordinációs és kondicionális képességek fejlesztése –az óvodapedagógusok képzésének fejlődése kapcsán- egyre inkább beépül az óvodai testnevelés gyakorlatába. • Tündér Tanoda Testséma fejlesztés-fejlesztő foglalkozások

12. Az első gyermekkor (4-7 év) • A gyermek állandóan készen áll a játékra, a mozgásra. Motorikus tanulási képességének eredményeként rengeteg új mozgást képes megfelelő színvonalon elsajátítani. Javul a mozgások pontossága és gazdaságossága. Az alapvető mozgásformákból kialakulnak –oktatásunk során- a sajátos sportági technikák. (pl. „magastávolugrásból” lesz a magas- és távolugrás). Megfelelő bemutatás és szóbeli utasítás alapján képes megérteni a globális mozgásfeladatokat. A mozgásgyorsaság és az állóképesség jelentékenyen fejlődik, az ízületi mozgékonyság nagy egyéni eltéréseket mutat. Erőfejlesztésnek még nincs itt az ideje. Kialakul az ismert mozgások variálása.

13. Sikerélmény, kitűzött cél elérése kitartással, további motiváló erő a folytatásra.

14. A második gyermekkor (8-12 év) • Ez az életkori periódus a serdülésig tart. Fő jellemzője a nemek közti testalkati, fiziológiai és motorikus különbségek megnyilvánulása. Az időszak első felében a gyermek állandóan készen áll a mozgásra, a teljesítményre való törekvése kialakul. Javul a motorikus tanulási képesség, főleg a mozgás ritmusa. A második felében csökkennek és szinte eltűnnek a felesleges mellékmozgások, pontossá és gazdaságossá válnak. A változás egyrészt a pszichés fejlődésben, a kondicionális és koordinációs képességek javuló színvonalából ered. Előtérbe kerül a teljesítménykésztetés, a siker utáni vágy.

15. „A szépség vagy te, SPORT!a testeket te formálod nemessé, elűzöl romboló vad szenvedélyeket, acéllá edzel lankadatlanul.Lábak, karok, törzsek összhangja és tetszetős ütem tőled való.Bájt és erőt te fűzöl együvé,szilárddá és rugalmassá te téssz.”Pierre de Coubertin Óda a sporthoz

16. Pubertáskor (12-18 év) A sportágválasztás utáni motoros képességfejlesztéssel a lehető legjobb eredmény elérése, speciális kondicionális képesség fejlesztés. A mozgásos cselekvés komplex kognitív-motoros, értelmet is foglalkoztató tudatos, célra irányuló tevékenység” (Bátori 1991.) A sport –mint a motoros tanulás tartalma- cél és eszköz is a tanítás-tanulás folyamatában és egyben a személyiség fejlesztésének sajátos eszköze is. Versenysport-maximális teljesítmény-kiváló eredmény

17. A sport lehet: • Preventív (megelőző) • Regeneráló (helyreállító) • Aktivizáló (cselekvésre ösztönző) • Rekreációs (felfrissítő)

18. A sport funkciói: • Személyiségformálás, a nevelés eszköze (pedagógiai eszköz) • Az egészség megőrzése, megszilárdítása, fejlesztése (egészségsport) • A szabadidő eltöltése, szórakozás (szabadidősport) • Képességek fejlesztése, teljesítmények fokozása (teljesítménysport) • Versenyzés, vetélkedés, magas szintű teljesítmény (versenysport) • Csúcsteljesítmények elérése, élsport (profisport) • Gyermekek sportolási lehetőségei, igénykialakítás, sporttehetség kiválasztás, tehetséggondozás (diáksport, iskolai sport)

19. A sporttevékenységhez szükséges erkölcsi tulajdonságok: Áldozatkészség Állhatatosság Bátorság Becsületesség Önuralom Nagylelkűség Szerénység Barátság Boldogság Együttérzés Fegyelmezettség Hűség Pontosság Rendszeretet Felelősségtudat Szabályok elfogadása

20. Sportolási alkalmasság: • Alkati sajátosság, genetika • Izomcsoportok ereje (állóképesség, gyorsaság) • Pszichikai állapot • Motorikus képességek • Technika • Mozgás (teljesítő képesség)

21. Mönks és Knoers többtényezős tehetségmodellje (1997)Mönks (1997) szerint a tehetség három személyiségjegy interakciójából jön létre. Az egészséges fejlődéséhez megértő, támogató társadalmi környezetre van szükség a család, az iskola és a társak részéről. Más szóval: a hat faktor pozitív interakciója a tehetség megjelenésének feltétele Pedagógiai szemle 2007. júniusRévész László – Bognár József – Géczi Gábor Kiválasztás, tehetség és pedagógiai értékek az úszásban

22. A sportágra való kiválasztás és a tehetséggondozás Nem elég felismerni a kiemelkedő képességű gyerekeket és a sportág felé csábítani őket, a tehetséggondozás ennél lényegesen nehézkesebb és hosszabb feladat. Nemcsak edzéselméleti, élettani szempontból kell figyelemmel kísérni az eredmények alakulását, legalább ennyire fontos a gyerekek nevelése is. Révész László – Bognár József – Géczi Gábor Kiválasztás, tehetség és pedagógiai értékek az úszásban

23. Pedagógiai szerep Az oktatóval szemben támasztott követelmények közül kiemelkedik a szakmai felkészültség, az erkölcs, az általános műveltség és a pedagógiai rátermettség. Ez utóbbin belül különbséget kell tenni az elméleti és a gyakorlatban alkalmazottpedagógiai képzettség között. Nem elégséges elméleti ismeretekkel rendelkezni, azokat megfelelően kell tudni alkalmazni. Gombocz János (2004): A testnevelő tanár és az edző pedagógiai szerepe

24. Kommunikáció: A pedagógiai kommunikáció elsődleges tárgya a nevelő és növendék között zajló interakció. Ezt a kapcsolatot az információáramlás és a kódjelek használata tartja fenn. Az emberi kommunikáció szükségszerű, többcsatornás és többszintű, legfőbb eszköze a beszélt nyelv, és jellemzői közé tartozik még, hogy adekvát, speciális és adott mikrokörnyezetben zajlik. Rétsági Erzsébet – Dlugosz Krisztina (2004): A kommunikációról – különös tekintettel a testnevelés tanítására. Iskolai Testnevelés és Sport, 20. sz. 20–24.

25. Tanulói tevékenységek: • Egy időben mindenki mozog • 1 tanuló mozog, a többi figyel • 2-3 tanuló mozog, a többi figyel • Nagyobb csoport mozog • A tanulók figyelnek a magyarázatra • A tanuló megszakítja a mozgást: a javítás, magyarázatra figyel • Csapatszellem kialakulása

26. Bemutatás Szervezés Javítás Magyarázat Ösztönzés Nevelési célzatú közlés Fegyelmezés Dicséret Kérdések-visszacsatolás Megfigyelés Tervezés Szakmai felkészültség Módszertani felépítés Differenciálás A gyerek érdeklődésének fenntartása (változatosság, sikerélmény) Teljesítményfokozás Munkánk menete: Bemutatás - szemléltetés – magyarázat – gyakorlás – hibajavítás – ellenőrzés – értékelés Motiválás, érthető és elérhető célkitűzés Személyre szabott indíttatás Könnyen elsajátítható feladat Technikai alapokra felbontott mozgás szerkezet (képességek figyelembe vételével) Testi képességeket előkészítő gyakorlatok Mozgás lényegét adó mozzanatok Módszertani felépítés Dicséret Tanári tevékenységek:

27. A sporttevékenységet oktató erkölcsi tulajdonságai: Pártatlanság Igazságosság Következetesség Felelősségtudat Határozottság Önuralom Bátorság Jóindulat Szakmai felkészültség Egyéni elbírálás • A sportágat szabályzó összes szabály betartása • Egyéni életvitele, magatartása legyen követendő modell • Felelősségtudat tanítványai szakmai felkészítéséért • Emberséges bánásmód • Pedagógiai felkészültség • Edző-sportoló, tanár-diák viszony kialakítás (igényesség, őszinteség, következetesség, bizalom)

28. Személyiségértékek (fair play szabályai) • Becsületesség, lojalitás és határozott, méltóságteljes viselkedés (a méltatlan magatartással szemben is) • A partner tisztelete • Az ellenfél tisztelete, akár győztes, akár legyőzött (abban a tudatban, hogy nélkülözhetetlen partner, akihez sportbarátság fűz) • A versenybíró döntéseinek vita nélküli elfogadása • A győzelmet „játékkal” akarja, visszautasítva a győzelem bármi áron való megszerzését. • Jogtalan előny elvetése • Közösségi magatartás • A tulajdon megbecsülése, megvédése • Önbecsület, sportágának hírnevének növelése

29. A hatékony tanulás jellemzői • Belső motiváció: érdeklődés, figyelem, akarat, érzelmek • Találékonyság, ötletgazdagság • Pozitív önértékelés: kudarc feldolgozása, differenciálás • Rugalmasság: különböző helyzetekhez való alkalmazkodás • Autonómia: érdeklődési köre, személyes igénye, célja összhangban áll a tevékenységekkel. Tanulási stílus: • Vizuális: szemléltetés, szövegek látása, vázlatkészítés • Auditív: tanári magyarázat, hangos tanulás • Társas: közös tanulás (projekt módszer)

30. Projektmódszer A projekt közösen végzett cselekvések sorozata. Egy-egy témát diákok, tanárok komplex módon dolgoznak fel. Fejleszthető tanulói tevékenységek: kooperáció önálló kutató munka kreativitás szövegértés szövegalkotás szóban, írásban lényegkiemelés könyvtár, internet használata kommunikációs képességek kézügyesség, gondolkodás fejlesztése Tervezés – megvalósítás Honfi-Komlódi: Projektpedagógi-vezérfonal 2010.

31. VízprojektIllyés Gyula Általános Iskola 2007.

32. Természetismeret, magyar-dráma, technika, informatika, ének, idegen nyelv tantárgyak mellett a testnevelés is teret kap.

33. Rétsági Erzsébet: Serdülők életmódja és testneveléssel kapcsolatos véleményük A serdülőkor fontos állomás a felnőttkori életmód megalapozása szempontjából. Kulcsszavak: egészségre nevelés, dohányzás, alkoholfogyasztás Következtetés: jelen vannak ezek az egészséget károsító magatartásformák. Nem tudatos az egészséges életmódról kialakult kép a serdülőkorban. A táplálkozást és a rendszeres testedzést tartják az egészségmegőrzés legfontosabb tényezőinek. Testnevelés szabadidőben végzett sporttevékenység edzés Feladatunk: Több csatornán (biológia, osztályfőnöki, testnevelés órák) az egészséges életmód témáját folyamatosan feldolgozni. Sport iránti szeretetük, a rendszeres edzés viselkedésbe rögzült szokássá váljék! Magyar Sporttudományi szemle 11.évf. 44. szám 2010/4

34. „Tisztesség vagy te, SPORT!Ha tőled jő, igaz kincs a dicséret,mert csak derék munkával nyerhető!”Pierre de Coubertin Óda a sporthoz

35. Sportol a családsportszombat A sportnak semmivel nem pótolható nevelő ereje van. A sportban kapnak a fiatalok hiteles visszajelzést teljesítményeikről. Megtanulják a siker és a kudarc elviselését, a tehervállalás örömét, az ítéletalkotás felelősségét, a konfliktustűrést- és kezelést, mindazt, aminek hiánya a mai társadalom mentálhigiénés gondjaiban fejlődik ki. 

37. A sport a nemzet kultúrájának szerves része, a nemzeti egészségvédelem alapvető eszköze, valamint a szabadidő eltöltésének társadalmilag is hasznos módja. Az állam támogatja • a polgárok sportoláshoz fűződő jogának gyakorlati érvényesülését • az esélyegyenlőség eszményének jegyében kifejtett sporttevékenységet • a diáksportot, a szabadidősportot • a versenysportot, az élsportot, az olimpiai eszmét • a fogyatékkal élők sportját • a fair play szabályait

38. A sport a műveltségünk alapjait biztosító kultúra szerves része: ez a testkultúra. • Testi nevelés ( ismeretek, intézkedések, feltételek, tevékenységek köre) • Testnevelés (szervezett foglalkozások: óvodai, iskolai, egyetemi, munkahelyi, lakóhelyi, szabadidő, rekreáció) • Sport (emberi vetélkedés, versengés sajátos formája, jobb teljesítmények elérése, az ember fizikai teljesítményén túl a szellemi, sakk, műszaki segédeszközök, autó, motort, ejtőernyő, stb., és az állatok, ló, bevonásával szélesedtek a sportszerű vetélkedés keretei)

39. A sport társadalmi jelenség. A sportbeli mobilitás a társadalmi mobilitás része. • szórakoztatás, tömegek mozgatása a versenyeken, rendezvényeken • a média hatása a közvetítésekkel, híradásokkal • nézettségi mutatók, népszerűség • motiváló tényező a sport irányába • reklám lehetőség • életmód-alakító tényezők (példamutatás)

40. Társadalmi jelentősége: • Növeli az ország imagát • A társadalom esélyegyenlősége • A sport, mint tevékenység és mint szórakozás • A sport, a nevelés eszköze • Versenysport: utánpótlás nevelés • Iskolai testnevelés és diáksport • Szabadidősport • Politikai funkció: nemzeti tudat kialakítás az eredményesség által, elismerés • Gazdasági funkció: bevételek, reklám, turizmus, stb.

41. A béke vagy te, SPORT! A népeket egymáshoz fűző szép szalag: és testvérré lesznek mind általad, önuralomban, rendben és erőben. Mert önbecsülést tanulnak az ifjak tőled, s más népek jellemét is éppúgy megértik, s nagyra tartják, hogyha te tanítod őket túlszárnyalni egymást: Mert versenyed a béke versenye. Pierre de Coubertin Óda a sporthoz

42. „A tekintély különös dolog: Megszerezheti, aki nem is pályázik rá. Megérdemelheti, aki észrevétlenül, csendben dolgozik. Lidércként kergetheti, aki élete célját látja benne. Kierőszakolhatja, akinek semmi ürügye sincs hozzá.” Dr. Kerékgyártó Imre

43. Bibliográfia: • Tündér Tanoda Gyermekfejlesztés, iskola-előkészítés otthon, onlineCsaládinet.hu Kulcsár-Domján Rita konduktor-tanító Szórakoztató mozgástanulás • Farmosi István-Gaál Sándorné Óvodások és kisiskolások testi és mozgásfejlődése 2007. • Peter Hirtz-Arturo Hotz-Gudrun lugwig: Mozgáskompetenciák 2004. • Bakonyi Ferenc: A 3-6 éves óvodások testi fejlődése, fizikai erőnléte és motorikus szintje 1981. • Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet: Tanítási-tanulási stratégiák 2009. • Új Pedagógiai szemle 2006. szeptember Tanítási-tanulási stratégiák az úszásoktatásban. • HarmoNet család+otthon: Lakatos Katalin Életkorok, ajánlott mozgásformák 2006. • Honfi-Komlódi: Projektpedagógi-vezérfonal 2010. • Juhászné Gáspár Dorottya: A projektmódszer (Magyar Fejlesztőpedagógusok és Gyógypedagógusok Nemzetközi Szakmai Egyesülete honlapjáról • Rétsági Erzsébet: Serdülők életmódja és testneveléssel kapcsolatos véleményükMagyar Sporttudományi szemle 11.évf. 44. szám 2010/4 • Rétsági Erzsébet – Dlugosz Krisztina (2004): A kommunikációról – különös tekintettel a testnevelés tanítására. Iskolai Testnevelés és Sport, 20. sz. 20–24. • Gombocz János (2004): A testnevelő tanár és az edző pedagógiai szerepe • Révész László – Bognár József – Géczi Gábor: Kiválasztás, tehetség és pedagógiai értékek az úszásban 2009.