Általános lélektan

1. Általános lélektan A tanulás pszichológiája

2. Mi a tanulás és miért is kell tanulnunk? • a tanulás viszonylag tartós viselkedésváltozás, mely nem mindig nyilvánul meg • változó környezet és adaptáció • az evolúció hatása a tanulásra: minél értelmesebb a faj, annál több időre van szükség, hogy az egyed elsajátítsa a fajra jellemző viselkedésmintákat • adaptációs szempontból létezhet: • obligát tanulás • fakultatív tanulás

3. A tanulás formái • egyes tanulási formák automatikusak: pl. nyálazás az étel látványára, félig automatikusak, pl. úszástanulás, nyelvtanulás, nem automatikus, pl. sakktanulás • imprinting • habituációs tanulás • asszociatív tanulási formák: • klasszikus kondicionálás • operáns kondicionálás • komplex tanulás

4. Az imprinting • követési reakció, egy korai, gyors és mély bevésődés (Lorenz) • a születés utáni szenzitív periódusban alakul ki, mely rövid időre korlátozódik • a kioltásnak ellenáll • a bevésés hatékonyabb, ha rövid időközökkel többször látja az újszülött állat a bevésődött állatot vagy tárgyat

5. a hívóingerek változóak: • csirkéknél 375-625 Hz közötti hang • lazacnál a szülőhely szagingerei • kecskéknél ízjelzések, az anya felismeri erről gidáját • a kritikus szenzitív periódus fajonként változó • kacsáknál az első 36 óra • kutyáknál a 3. és 10. hét közötti időszak

6. A habituációs tanulás • a habituáció-diszhabituáció latens tanulási forma • igen korán kimutatható, újszülöttek és csecsemők könnyen habituálódnak

7. A klasszikus kondicionálás • alapvető tanulási forma • a hívóingerre a válasz mindig bekövetkezik • a tanulás során egy semleges ingert és egy feltétlen ingert többszörösen társítunk, melynek eredményeként létrejön a tanulás (Pavlov)

8. Pavlov kondicionáló kísérletei • Az emésztés vizsgálatától a tanulás felfedezéséig: • a gyomorba helyezett táplálék nem eredményezett elegendő szekréciót • az emésztőnedv szekréciója a táplálék látványára is elkezdődött • a nyálazás a kísérletvezető látványára is beindult

9. Pavlov kísérleti berendezése

10. A klasszikus kondicionálás alapterve • ucs - feltétel nélküli inger • ucr - feltétel nélküli válasz • cs - feltételes inger • cr - feltételes válasz

12. Hétköznapi példa a klasszikus kondicionálásra villámlás dörgés villámlás összerezzenünk

13. megerősítés: a semleges ingert követő feltétel nélküli inger alkalmazása • próba: a feltételes és feltétel nélküli inger együttes bemutatása • kioltás: a megerősítés sorozatos elmaradása a feltételes válasz kimaradását (gátlását) eredményezi. A spontán kiújulás bármikor visszatérhet. • generalizáció: amikor a feltételes választ az eredeti ingerhez hasonló ingerek is kiváltják • diszkrimináció: az eredeti ingerek szelektív megerősítése szelektív válaszhoz vezet. Pl. Pavlov az ellipszis és kör diszkriminációjának kísérlete kutyáknál.

14. A feltételes és feltétel nélküli inger idői viszonyai • szimultán: a cs és ucs egyidőben • késleltetett: először adjuk a cs-t és ez az ucs-ig tart • nyom: először a cs, de az még az ucs előtt megszűnik • visszafele: a cs-t az ucs után adjuk • idői: ebben az esetben a cs maga az idő, azaz az ucs-t szabályos időközökben adjuk

15. A szemantikus kondicionálás, mint a generalizáció speciális esete • a szemantikus kondicionálás azt jelenti, hogy egy szó vagy mondat jelentését kondicionáljuk • kísérlet: áfonya + „jó” szó után A cserkész segíti társait feltételes inger kiváltja a nyálazást, mert jelentése „jó”, míg A barátom beteg feltételes inger nem, mert jelentése „nem jó”.

16. Példák a klasszikus kondicionálásra • medvetáncoltatás furulyaszóra • az éhes macskák és a barátok története (Lope de Vega) • jeges víz és a hang következménye vasokonstrikció, hang is kiválthatja önmagában • új ízekre hosszú idő elteltével is averzió alakul ki

17. „A” esemény „a” neuron „B” esemény „b” neuron Mi működteti az asszociációt?

18. Mi működteti az asszociációt? • kontiguitás: az asszociáció kialakulásához elegendő a két esemény időbeli egybeesése, vagy időbeli érintkezése • bejósolhatóság: Rescorla (1968) - a kapcsolat megszilárdulása annak a függvénye, hogy az egyik esemény mekkora valószínűséggel jósol be egy másikat, vagyis a cs mennyi információt szolgáltat az ucs bekövetkeztéről.

19. Kamin (1969): blokkolási kísérlet • KÍ.CS.fény-áram fény+hang+áram hang O • KO.CS. fény+hang+áram hang cr • A feltételes ingerek némileg specifikusak, a következményre nézve relevánsabbakat figyelembe vesszük, a redundáns elemeket nem • Garcia és Koelling (1966): a belső stresszt könnyebben asszociáljuk ízingerekhez, mint fény- vagy hangingerekhez. Az ingerek minőségi relációi befolyásolják a tanulást.

20. Garcia & Koelling (1966)

21. Bejósolhatóság és érzelmek • jobb, ha kapunk egy megbízható jelzést, hogy most fog fájni, mintha kiszámíthatatlan egy kezelés során a fájdalom. Így rövid, korlátozott időre jelenik meg az érzelmi reakció. Az utóbbi esetben könnyebben állandósul a szorongás.

22. Az operáns kondicionálás • az o.k.-ban a tanulás az organizmus valamilyen cselekvésének az eredménye • a választ ezért tanuljuk meg, mert annak következményei vannak • a kondicionálás során az organizmusnak valamit tennie kell! • szerepe van benne a személy involválódásának, motivációjának

23. A klasszikustól az operáns kondicionálásig • Thorndike (1931), elmélete átmenet a klasszikus és operáns kondicionálás között • a „problémaketrec”: macska bent, hal kint, az ajtó szerencsével nyitható ezért próba-szerencse tanulás • ebben a tanulási helyzetben a véletlennek is szerepe van

24. a megfigyelés: a macska először véletlenül nyitja ki az ajtót, majd egyre gyakrabban sikerül ezt megtennie • törvények: • gyakorlás t.: ha két esemény időben egymáshoz közel fordul elő, akkor megtanuljuk a köztük lévő kapcsolatot • effektus t.: ha egy cselekvést (+) megerősítés követ (jutalom), akkor ez növeli a viselkedés jövőbeni megjelenésének gyakoriságát. A viselkedést annak következményei irányítják.

26. A neobehaviorizmus és az operáns kondicionálás • B.F. Skinner és a viselkedéslélektan előretörése • a mentális esemény csupán a viselkedés egy formája • a belső állapotok szubjektívek és közvetlenül nem mérhetőek

27. erőteljesen befolyásol minket az, hogy mi történik a környezetünkben • a Skinner-doboz: a pedál és táplálék • ha az állat megtanulja, hogy a pedál lenyomásával táplálékhoz jut, akkor egyre gyakrabban nyomogatja azt

29. A megerősítés és kioltás • a megerősítés a válaszolás tendenciájának fokozódását jelenti, a kapcsolat az inger és válasz között erősebb lesz • a megerősítés típusai: • elsődleges megerősítés: alapvető szükségletekkel kapcsolatosak. A megerősítés akkor a leghatékonyabb, ha az állat deprivált.

30. másodlagos megerősítés: nem alapvető szükségletekről van szó, de ezek kielégítése közvetetten elérhető. Megerősítő jellegüket a primér szükségletekkel való asszociációjukból nyerik. • a klasszikus kondicionálásban szereplő feltételes inger szerepelhet másodlagos megerősítőként egy operáns tanulásban: pl. pedál hang élelem. A hang megerősítőként működhet, a kapcsolat erőssége attól függ, hogy a másodlagos megerősítő mennyire pontosan jósolja be az elsődleges megerősítő elérhetőségét.

31. A kioltás magyarázata • a választ ha nem követi megerősítés, az fokozatosan kimarad • ha a megerősítés részleges a kioltás később következik be, mint konzisztens megerősítés esetében magyarázatok: - ha nincs megerősítés, akkor az alany elveszíti érdeklődését az asszociáció iránt - ha nincs megerősítés, akkor az organizmus egy új választ tanul , tehát a viselkedés megszűntetése akkor hatékony, ha egy preferált viselkedéssel helyettesítjük azt - a válaszhoz frusztráció kondicionálódik, ez okozza a kioltást

33. Megerősítések

34. pozitív megerősítés: a válasz utáni megerősítés növeli a válasz újólagos előfordulásának valószínűségét (jutalom) • negatív megerősítés: ha a személy valamilyen választ produkál, akkor valami kellemetlen, negatív dolog megszűnik. pl. lenyomja a pedált, hogy az áramütés megszűnjön, tehát a pedálnyomás megerősítőként hat • büntetés: más mint a negatív megerősítés, mert ez esetben a viselkedéshez egy averzív, kellemetlen következményt kapcsolunk • kioltás: a megerősítés hiánya, a frusztráció következménye

35. A büntetés • a leggyakrabban használt viselkedésmódosító módszer, bár nem eredményezi konzisztensen a nemkívánt viselkedés megszűnését • A nemkívánt viselkedés fennmaradásának okai: • a büntetett viselkedés önmagában jutalmazó jellegű • a viselkedés a személy felindult állapotában történik. pl. a halálbüntetés nem csökkenti a gyilkosságok számát • a kioltott viselkedés nem tűnik el teljesen. pl. visszaeső bűnözők

36. Hatékony büntetési módszerek • alternatív válasz: a pozitív viselkedést vonzóvá kell tenni a büntetéssel párhuzamosan • konzisztens büntetés: a leghatékonyabb, hogy a nemkívánt viselkedést a megjelenés után mindig büntetjük, következetesen • azonnali büntetés: ha sok idő telik el a vislekedés és büntetés között, akkor a büntetés nem hatékony • megfelelő, arányos büntetés: meg kell magyarázni a viselkedés miért helytelen, illetve ne csak ekkor figyeljünk oda a büntetettre

37. Problémák a büntetéssel kapcsolatban • az erős büntetés agressziót vált ki a büntetettből, vagy tehetetlenséget • a büntetés önmagában nem szilárdít meg egy új kívánatos viselkedést • a büntetés metódusa lemásolható, utánozván az agresszivitás nő • a szorongó személy „kívánhatja” a büntetést, mert ezáltal csökkenti belső szorongását

38. Megerősítési tervek • folyamatos megerősítés: a kívánt viselkedést mindig megerősítjük. Új választanuláskor ez a leghatékonyabb. • részleges megerősítés: a megerősítés nem követi minden alkalommal a viselkedést (válasz- és időarány)

39. részleges megerősítési tervek • rögzített válaszarány: a megerősítés meghatározott számú helyes viselkedést követ (pl. három pirospont jegyre váltható) • változó válaszarány: változó számú választ erősítünk meg (pl. vadászó oroszlán, vagy „félkarú rabló”) • rögzített időarány: meghatározott, állandó idő után kapja az alany a megerősítést (pl. hétvégén magaviseleti értékelő) • változó időarány: az alany nem tudja, hogy mennyi idő után kap megerősítést (pl. a horgász dugója nem azonos időként tűnik el)

40. Összetett viselkedések alakítása (shaping) • függő befolyásolás a megerősítések révén • az állatidomárok technikái • az oregoni állatkert mozgásra szólítja fel a majmokat, ping-pongozó galambok és vízisíző mókusok  • az elv az , hogy az egyszerű, közelítő viselkedést jutalmazzuk, majd az egyre komplexebbet, összetettebbet, általában részleges megerősítéssel

42. Operáns kondicionálás az oktatásban • Skinner és a programozott oktatás: a programok az ingerek olyan szerveződései, melyek a kívánatos eredmény fele visznek (terminális viselkedés) • a tanítás technológiája: • apró lépések megerősítése • a megerősítés az egyes lépések teljesítésétől függ • lineáris vagy elágazó programok • a Premack-elv és a negatív megerősítési trükkök

45. Viselkedésterápia • a tanulás és kondicionálás alapelvein alapul. • a maladaptív viselkedést segít enyhíteni, illetve lecserélni egy adaptívra. • a viselkedésre irányul. • ma inkább kognitív-viselkedés terápia: a viselkedés mögötti hiedelmekre is figyel, mert ezek torzítják a beteg valóságát. Ezen és a viselkedésen kíván módosítani.

46. Pl. fóbiák, szorongás, addikciók kezelésére. • H: fóbia klasszikus kondicionálással alakult ki (l. kis Albert) • Nehézség: elkerülő viselkedés miatt nincs lehetőség új asszociációk épülésére. • Így is kell megszüntetni: kioltással, ellenkondicionálással. • cél: szorongás csökkentése a fóbiás tárgy jelenlétében. Más érzelmet kondicionálnak a félelem tárgyához.

47. Néhány fóbia tárgya és elnevezése

48. A komplex tanulás • a hangsúly nem az asszociatív kapcsolatokon van • az inger lényeges, de a válasz a kontextustól és a memóriában tárolt kognitív információktól függ

49. Belátásos tanulás • Köhler (1917): csimpánz, ketrec, banán, bot kísérlet • a csimpánz átszervezi az észlelési keretet • a csimpánz nem választ tanul, hanem eszköz-cél relációt (viszonylatot)