Előzmények: A szakképzés átalakulásának főbb lépései:

1. A szakképzés jelenlegi helyzete, trendek, tendenciák MagyarországonDr. Garai PéterigazgatóTürr István Képző és Kutató Intézet Pécsi Igazgatóság(Pécsi Regionális Képző Központ jogutód) 1

2. Előzmények: A szakképzés átalakulásának főbb lépései: -Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) létrehozása (a 90-es évek közepére egységes formát ölt) -A duális képzési rendszer meghonosodása, a kamarák aktív szerepvállalásának kezdete (2000-től) -A Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozása (TISZK) (2004-től) -Az új, moduláris OKJ létrehozása (2006-tól) -Szakképzés Fejlesztési Társulások alakulása (SZASZET) (2007-től) -A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok feladatainak kibővülése (irány-arány meghatározás) 2008-tól 2

3. Helyzetkép: • Évről évre kevesebb tanuló a szakiskolákban (80 %-a a fiataloknak érettségit adó képzésben vesz részt) • Egyre kínzóbb munkaerőhiány jelentkezik a gépészeti, építőipari, vendéglátó-ipari szakterületeken, más szakmából túlképzés van, igen rosszak az elhelyezkedési mutatók • A képzés jellege abszolút elmélet-orientált, a gyakorlat súlya a gazdaság elvárásaihoz képest igen csekély • Az érvényben lévő Országos Képzési Jegyzék (OKJ) rendkívül összetett, bonyolult, sem az iskolák, sem a munkáltatók számára nem átlátható • A központi programok az OKJ nehézkes felépítésének megfelelően szintén igen összetettek, kevés gyakorlatot irányoznak elő • A szakmai és vizsgakövetelmények a moduláris felépítés miatt nagyon bonyolultak, igen hosszadalmas vizsgákat írnak elő (gyakran 5 nap a szakmai záróvizsga) • A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB) csekély hatást gyakorolnak a szakképzésre, nem képesek határozottan sem az iskolákat, sem a gazdaság szereplőit, sem pedig a fiatalokat a munkáltatók által ténylegesen igényelt szakképesítések felé orientálni • A Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK) szintén nem töltik be teljes mértékben jelenlegi formájukban a feladatukat – túl sokféle formában működnek, tagintézményeiket csak korlátozott mértékben tudják irányítani

4. A szakiskolai képzés legfontosabb eleme a gyakorlati oktatás jelenlegi összetétele: -Gazdálkodó szervezetnél (a tanulók 80-85%-át érinti) ELŐNYE: -a gazdaság szereplői a számukra legfontosabb ismereteket oktatják HÁTRÁNYA: a cégek nem rendelkeznek forrásokkal a képzés fejlesztésére -Iskolai és TISZK tanműhelyben (a tanulók 15-20%-a) ELŐNYE: a tananyag teljességét oktatják HÁTRÁNYA: nincsenek kihasználva az iskolai tanműhelyek, igen drága a fenntartásuk és a folyamatos korszerűsítésük, nem életszerű a képzés

5. A tanuló gyakorlati foglalkoztatása történhet: Iskolai tanműhelyben , TISZK, SZASZET tanműhelyében (a tanuló semmiféle juttatást nem kap, nem elég életszerű a képzés) Tanulószerződéssel (gazdálkodónál) (a tanuló ösztöndíjat, egyéb juttatásokat kap, életszerű a képzés) Együttműködési Megállapodással (gazdálkodónál) (a tanuló jellemzően nem kap juttatásokat, öszvér megoldás mer iskolai és vállalati helyeken zajlik a gyakorlat, egyik sem tud eredményes lenni)

6. Az Európai Unió szakoktatási rendszereinek területi megoszlása Szerk.: Garai P. 2008. Európában három féle szakoktatási rendszert lehet megkülönböztetni. --- (duális, liberális, vegyes) Magyarországnak a duálist célszerű fejleszteni (lényege, hogy az elméleti képzést az iskola a gyakorlatit pedig a gazdaság biztosítja) A Liberális modellnél a képzés mindkét elemét a gazdaság oktatja, a vegyesben pedig a duális és a liberális is megtalálható. 6

7. Pályakezdő szakmunkások elhelyezkedési rátái az Európai Unió országaiban 2010-ben Szerk.: MKIK adatok feldolgozása alapján Garai P. 2010. A szakoktatás színvonalát a pályakezdők elhelyezkedési arányai mutatják legjobban. (a liberális és a vegyes rendszerek a legjobbak) Magyarország lemaradásának oka: -a nyugati országokhoz képest sokkal nagyobb bürokrácia -a szakmai irányításban az állam túlsúlya a magánszféra rovására -elaprózódott, korszerűtlen iskolarendszer 7

8. Pályakezdő szakmunkások elhelyezkedési rátái Magyarországon 2010-ben Szerk.: MKIK, OM, NSZFI adatok és saját felmérések alapján Garai P. 2010. Magyarország az egyetlen EU tagállam, ahol nem működik pályakövetési rendszer -max 10-20%-a helyezkedik el a pályakezdőknek ---- az EU-ban 40-50% -minél fejletlenebb egy térség annál rosszabbak a mutatói szükséges lenne : --- kötelező érvényű pályakövetési, mérési rendszer bevezetése --- ezzel párhuzamosan mielőbb a gazdaság kezébe kellene adni a szakoktatás tartalmi irányítását 8

9. A szakiskolai tanulók arányának csökkenése Magyarországon 1990 és 2010 között, régiónként A gazdaságilag fejletlenebb régiókban nagyobb arányú a szakiskolai tanulói létszám csökkenése. -a szakiskolák száma harmadára csökkent -a szakiskolai tanulók száma negyede az érettségire készülő tanulóknak 12-16 év múlva megfeleződik a mai tanulólétszám --- teljesen megbénulhat a gazdaság!!! 9

10. Az Európai Unió finanszírozási rendszereinek területi megoszlása • A szakképzés fontos jellemzője a finanszírozás rendszere. Az Európai Unióval ellentétben, ahol közvetlenül a magánszféra fizeti a költségeket Magyarországon az állam a fő teherviselő úgy, hogy a gazdaságtól vonja el a szakképzési hozzájárulást. Ennek felhasználását terveink szerint szigorítjuk, a szakoktatásra koncentráljuk, szakmák szerint differenciált dotációs rendszert készítünk. • Írországban teljesen önfenntartó a szakoktatás, mivel tényleges termelő tevékenységet is folytat. Közép-Európában jellemzően a gazdaság és az állam együttesen finanszíroz. 10

11. A roma szakiskolai tanulók aránya a Dél-Dunántúlon összesen az 1990/1991-es tanévtől a 2006/2007-es tanévig Szerk.: OKM – KSH adatok, roma önkormányzati és iskolai felmérések, becslések alapján Garai P. 2010 A DDR-ban a roma szakisk. tanulók aránya 34%. Tíz év múlva a teljes tanulói létszám 80-90%-át fogják adni a romák -40-50%-uk teszi csak le a szakmunkásvizsgát --- oka a tananyag elméletcentrikussága -Németországban a török vendégmunkások gyermekei adják a szakoktatás bázisát (speciális gyakorlatorientált képzést kapnak) 11

12. Lehetséges és tervezett megoldási koncepciók • A képzések szakmai tartalmát fokozatosan át kell dolgozni, gyakorlat-centrikussá kell tenni (szakképesítéstől függően 70-80 %-ban gyakorlati részeket kell beépíteni az új központi programokba) • A szakmai és vizsgakövetelményeket feltétlenül egyszerűsíteni kell, rövid, maximum 3 napos záróvizsgák rendszerén kell dolgozni, jóval kevesebb adminisztrációval és kisebb vizsgaköltséggel • Újra meg kell szervezni a képzés felügyeleti rendszerét, mely a gyakorlati és az elméleti oktatásra egyaránt vonatkozik • A szintvizsgák minél szélesebb körben történő bevezetését szükséges szorgalmazni, a tapasztalatok szerint nagyon jó minőségellenőrzési módszerként működik • Roma fiatalok szociológiai specialitásainak figyelembevétele a szakképzésben

13. Szakmák szerint differenciált iskolai normatív finanszírozási rendszert és tanulói ösztöndíj szükséges kialakítani, a felnőttképzésben is alkalmaznánk (Kamara és RFKB döntések alapján) • Terv a hároméves, 9. évfolyamtól kezdődő szakiskolai képzési rendszer fokozatos és egyre meghatározóbb bevezetése a gyakorlati készségekre épülő szakmáknál, amennyiben a tapasztalatok ebben a tanévben pozitívak lesznek • Pályakövetési rendszer kialakítása is szükséges • TISZK-ek működését egyszerűsíteni kell, oktatási intézményi forma preferálása célszerű a gazdasági helyett, felnőttképzési tevékenységbe be kell vonni a szervezeteiket • 3 éves szakképzés preferálása • 16 éves tanköteles kor evezetése • Nulladik évfolyam bevezetése • Szakképesítésenkénti kerettantervek bevezetése • Szakközépiskolai szakképzés átalakítása • Differenciált ösztöndíjrendszer kialakítása • Felnőttképzés, FAT átgondolása, egyszerűsítése (digitális írástudás, stb.) • TISZK 35 és 20 százalékos dotációja

14. Stratégiai fontosságú feladat szorosan bevonni a gazdaság szereplőit, elsősorban a Kereskedelmi és Iparkamarát a szakképzés megszervezésébe, irányításába • (természetesen a gazdaságot képviselő kisebb szervek is részt vesznek a munkában) • A kamarával közösen tervezett feladatok: • a gépészeti, építőipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari szakképesítések tartalmi elemeinek átdolgozása a gazdaság igényeinek megfelelően (központi programok, szakmai és vizsgakövetelmények) • szintvizsgák rendszerének kibővítése • pályaorientációs, pályakövetési tevékenység kialakítása • szakmai felügyeleti tevékenység kibővítése (jelenleg csak a gyakorlati képzés személyi, tárgyi feltételeire terjed ki) • vizsgaelnöki delegálások kibővítése • a hiány, illetve preferált szakképesítések körének meghatározása (RFKB keretein belül) • a beiskolázási irányok és arányokhoz kötődő feladatok kibővítése (RFKB keretein belül)

15. Összegzés Fő cél a munkahelyteremtése Magyarországon! Egyik legfontosabb előfeltétele a gazdaság igényeinek megfelelően képzett és kellő számban rendelkezésre álló szakember. Elérésére gyakorlatcentrikus képzési struktúra kialakítására van szükség a szakképzésben és a felnőttképzésben egyaránt! Ennek nálunk leginkább a német-duális képzési modell felel meg, jól előkészített pályaorientációval, pályakövetéssel, új felügyeleti és szakmák szerint differenciált finanszírozási, ösztönzési rendszer bevezetésével.

16. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Dr. Garai Péter 16