A közbeszerzési törvény 2010-ben – 2009. év végi és 2010. januári módosítások és problémák 2010. január 7.

1. A közbeszerzési törvény 2010-ben – 2009. év végi és 2010. januári módosítások és problémák 2010. január 7. dr. Fribiczer Gabriella főosztályvezető Közbeszerzések Tanácsa Titkárság

2. Törvény-módosítások • 2008. évi CVIII. törvény– első kör: 2009. április 1-je – második lépcső: 2010. január 1-je (a 2009. október 1-jei hatálybalépés elhalasztásra került) • 2009. évi XXXVIII. törvény – rendezett munkaügyi kapcsolatok – 2009. június 1-jétől hatályos • 2009. évi LVI. törvény – Ket.-módosítás – 2009. október 1-jétől hatályos • 2009. évi LXXXI. törvény – Kbt.-módosítás – 2009. július 22-étől hatályos

3. Törvény-módosítások 2009. november 1-jétől hatályos változások: • bankszámla helyett fizetési számla • bizonyos klasszikus ajánlatkérők esetében a szerződéstervezetnek/megkötött szerződésnek tartalmaznia kell az ajánlatkérő által pénzforgalmi szolgáltatójának adott, az igazolt szerződésszerű teljesítés ellenére elmaradt határidőben történő fizetés esetére szóló beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulást

4. Törvény-módosítások 2009. november 28-ától hatályos változás: • Az (1) bekezdés g) pontjának alkalmazását nem érinti, ha az ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet a jogerős közigazgatási határozatban vagy jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozatban foglalt kötelezettségét az előírt határidőben vagy határnapon teljesíti. • Indoka: annak egyértelművé tétele, hogy a munkáltatóknak a bírság 15 napos határidőn belüli teljesítése esetén is viselniük kell a jogsértés hátrányos jogkövetkezményeit (a módosított Ket.-szabályok értelmében a hatósági nyilvántartásba történő felvétel feltétele a közigazgatási határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válása; a Ket. végrehajthatóságra vonatkozó rendelkezései alapján azonban a jogerős közigazgatási döntés csak abban az esetben végrehajtható, ha a döntésben előírt határidő, határnap eredménytelenül telt el)

5. Törvény-módosítások 2009. december 3-ától hatályos változás: - villamossal végzett helyi közforgalmú vasúti szolgáltatás tárgyú szolgáltatási koncesszió esetén, ha az a Kbt. és a közúti közlekedésről szóló törvény hatálya alá is tartozik, utóbbi törvény szerint kell eljárni

6. Törvény-módosítások • 2008. évi CVIII. törvény – következő lépcső: 2010. január 1-je Elvileg: elektronikus közbeszerzés a közösségi eljárásrendben, módosított jogorvoslati szabályok és egységes adatbázis + Közérdekvédelmi és Közbeszerzési Hivatal új közbeszerzési szabályokkal?

7. Módosuló jogorvoslati szabályok

8. Lényeges elemek • kötelező előzetes vitarendezés • hosszabb szerződéskötési moratórium • változó eljárás-indítási határidők • kötelező érvénytelenségi esetek/kötelező 10%-os bírság • egységes (kombinált per) és a Döntőbizottság eljárás-indítási kötelezettsége

9. Előzetes vitarendezés • 2010. január 1-jétől kötelező a jogorvoslati eljárás megindítását megelőzően, ha az ajánlattevő nem ért egyet az írásbeli összegezésben foglalt valamely megállapítással (tehát csak az eljárást lezáró döntéssel szemben kezdeményezhető!!); • az eredményhirdetést követő 5 napon belül • a kérelemben meg kell jelölnie az írásbeli összegezés vitatott pontját, a javaslatot, észrevételt, az álláspontot alátámasztó adatokat, tényeket, illetőleg az azt alátámasztó dokumentumokra hivatkozni kell • faxon vagy elektronikus úton kell a kérelmet megküldeni • az ajánlatkérő álláspontjáról az eredményhirdetést követő naptól számított 8. napig köteles tájékoztatni az ajánlattevőt

10. Előzetes vitarendezés • felfüggesztő hatály: a kérelem benyújtásától az ajánlatkérő válaszának megküldését követő 10. napig a szerződés nem köthető meg • elírás esetén az írásbeli összegezést az ajánlatkérő kijavíthatja, a javított összegezést az eredményhirdetést követő 5 napon belül kell megküldeni az összes ajánlattevőnek • kivétel a kötelező előzetes vitarendezés hatálya alól: az elírás miatt, az előzetes vitarendezés eredményeként, vagy az ajánlatkérő által észlelt törvénysértően kihirdetett eredmény miatt módosított, illetőleg javított írásbeli összegezés tartalmára vonatkozóan előzetes vitarendezési kérelmet nem lehet benyújtani

11. Változó szerződéskötésimoratórium A szerződéskötési moratórium időtartama: • közösségi eljárásrend: 12 nap • nemzeti eljárásrend: 20 nap az írásbeli összegezés megküldésének napját követő naptól számítva

12. Automatikus felfüggesztés • 2010. január 1-jétől a jogorvoslati eljárás megindulása (a jogorvoslati kérelem főbb adatainak a Közbeszerzések Tanácsa honlapján történő közzététele) esetén a szerződést a Döntőbizottságnak az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozata meghozataláigNEM LEHET MEGKÖTNI (azaz az ajánlati felhívásban megadott szerződéskötési időponttól el kell térni) • ezzel egyidejűleg a szerződéskötés megtiltása, mint ideiglenes intézkedés-típus megszűnik • kivétel: a Döntőbizottság a szerződés megkötését kérelemre engedélyezheti

13. A szerződés megkötése engedélyezésének feltételei A Döntőbizottság kizárólag akkor engedélyezheti a szerződés megkötését, ha • az ajánlatkérő erre irányuló kérelmet nyújt be, és • az engedélyezést halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdek védelme (ideértve: nemzetgazdasági okot), illetőleg a közérdek védelme indokolja A Döntőbizottság döntése során valamennyi veszélyeztetett érdeket köteles figyelembe venni, és akkor engedélyezheti a szerződés megkötését, ha annak előnyei meghaladják a szerződéskötéssel járó hátrányokat. A halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdeket illetőleg közérdeket (nemzetgazdasági okot) meg kell jelölni, az indok fennállását igazoló dokumentumokat be kell nyújtani. A Döntőbizottság a kérelemről 5 napon belül végzéssel dönt. A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

14. Kötelező érvénytelenség • Semmis a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés azon rendelkezése, amely a) kizárja vagy korlátozza az ajánlatkérő szerződésszegése esetére irányadó jogkövetkezmények alkalmazását, vagy b) a késedelmi kamatra vonatkozóan a Ptk. 301/A. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltaktól a jogosult terhére tér el. • Semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha a) azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg; b) a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok [96/B. § (4) bekezdése, 99. § (3) és (4) bekezdése] megsértésével kötöttek szerződést, és ezzel megfosztották az ajánlattevőt attól, hogy a szerződéskötést megelőzően jogorvoslati eljárás megindítását kérelmezze, egyben olyan módon sértették meg a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat, hogy az befolyásolta az ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljárás megnyerésére.

15. Kötelező érvénytelenség • Fentiektől eltérően a szerződés nem érvénytelen, ha a) az ajánlatkérő azért nem folytatott le hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárást, vagy kötött közbeszerzési eljárás mellőzésével megállapodást [2/A. §], mert úgy ítélte meg, hogy a hirdetmény nélkül induló közbeszerzési eljárás alkalmazásával, vagy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő szerződéskötésre (megállapodás megkötésére) e törvény szerint lehetősége volt, valamint szerződéskötési szándékáról külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetményt tett közzé, továbbá a szerződést (megállapodást) nem kötötte meg a hirdetmény közzétételét követő naptól számított tizedik napon belül; b) kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. • A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek (így különösen a késedelmes teljesítésből, az új közbeszerzési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges változásából vagy az érvénytelenségből következő kötelezettségekből eredő költség) nem tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek, a szerződés érvényességéhez fűződő további gazdasági érdekek pedig kizárólag akkor, ha a szerződés érvénytelensége aránytalan következményekkel járna.

16. Kötelező érvénytelenség A módosult Kbt. alapján a bíróság a szerződés értékének tíz százalékát köteles lesz bírságként kiszabni, ha a súlyos közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenség kimondásának mellőzése kifejezetten a kivételek alapján történt.

17. Változó eljárás-indítási határidők A határidők számításának kezdőpontja: • a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetén: - az eredményhirdetésen jelen lévő ajánlattevők esetében az eredményhirdetést követő naptól; - az eredményhirdetésen jelen nem lévő ajánlattevők esetében az írásbeli összegezés megküldését követő naptól; • egyéb ajánlatkérői döntés esetében a döntésről szóló értesítés megküldését követő naptól; • egyéb esetekben a vitatott ajánlatkérői döntés közzétételét vagy a dokumentáció átvételét követő naptól; • Kbt. mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontjától, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdésétől; SZÁMÍTOTT 15 NAP/KÖZÖSSÉGI ELJÁRÁSRENDBEN 10 NAP

18. Változó eljárás-indítási határidők Kizárólag mellőzés esetén van jelentősége a tudomásra jutásnak: ha az a fenti határidő leteltét követően jut a kérelmező tudomására a jogsértés, legfeljebb 1 évig (szerződéskötéstől, teljesítés megkezdésétől). Mindkettő: JOGVESZTŐ HATÁRIDŐ

19. Hivatalbóli eljárás-indítási határidők Már 2009. április 1-jén hatályba léptek: • A közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében az eredményhirdetést követő naptól, • egyéb esetekben a vitatott ajánlatkérői döntés közzétételétől számított 30 napon belül. • A támogatást nyújtó szervezet a jogsértés tudomásra jutásától számított 30 napon belül • Mellőzéssel történő beszerzésnél - a szerződés megkötésének időpontjától, - ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdésétől számított 1 éven belül • A támogatást nyújtó szervezet a jogsértés megtörténtétől számított 1 éven túl nem kezdeményezhet eljárást.

20. A jogorvoslati kérelem kötelező tartalmi elemeinek változása 2010. január 1-jétől: a kérelemben meg kell jelölni az előzetes vitarendezés eredményét, illetve az ajánlatkérő válaszát; a kérelemhez csatolni kell: az előzetes vitarendezés kapcsán az ajánlatkérő válaszát tartalmazó dokumentumot; Elektonikus benyújtás?: példányszámra vonatkozó előírások hatályon kívül helyezése (eljrárásrendenként elkülönítve)

21. A jogorvoslati kérelem beérkezésével összefüggő rendelkezések • már 2009. április 1-jétől: a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem benyújtását követően haladéktalanul gondoskodik a kérelem főbb adatainak a Közbeszerzések Tanácsa honlapján történő közzétételéről; • 2010. január 1-jétől: a jogorvoslati kérelemnek a Közbeszerzések Tanácsa honlapján történő közzétételétől a Döntőbizottság szerződéskötést engedélyező végzésének vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatának vagy érdemi határozatának meghozataláig a SZERZŐDÉS NEM KÖTHETŐ MEG

22. A közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos peres eljárások szabályainak változása • a Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata és a szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti egységes per (a Kbt. 2010. január 1-jétől hatályos 350-350/B. §-a) • a szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti per (a Kbt. 2010. január 1-jétől hatályos 350/C. §-a)

23. A közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos peres eljárások szabályainak változása • a Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata és a szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti egységes per (a Kbt. 2010. január 1-jétől hatályos 350-350/B. §-a) • a szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti per (a Kbt. 2010. január 1-jétől hatályos 350/C. §-a)

24. Az egységes per • egyszerre kérhető a Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata és a szerződés közbeszerzési okok miatti érvénytelenségének megállapítása • a kombinált per feltételei: - csak abban az esetben kerülhet sor, ha a Döntőbizottság már meghozta az érdemi határozatot és a szerződést már megkötötték • kombinált per csak akkor indulhat meg, ha a felperes a Döntőbizottság határozatával és a szerződés megkötésével sem ért egyet • csak akkor kerülhet sor, ha a keresetlevélben a határozat felülvizsgálatát és a szerződés érvénytelenségének megállapítását is kérték, egyesítéssel tehát kombinált per nem jöhet létre (sőt: amennyiben a kérelmező elmulasztotta a határozat felülvizsgálatával egy időben a szerződés közbeszerzési okok miatti érvénytelenségének megállapítását is kérni, utóbb ezt már külön perben sem teheti meg!!)

25. Az egységes per • a kombinált per feltételei: • a kombinált perben kizárólag a szerződés közbeszerzési érvénytelenségi okok miatti érvénytelenségének megállapítása kérhető, egyéb, a Ptk.-ban szereplő érvénytelenségi ok ebben a perben nem tárgyalható • a kombinált per felperese a vesztes ajánlattevő, alperesei: a nyertes ajánlattevő, az ajánlatkérő és a Döntőbizottság Fővárosi Bíróság illetékes; a keresetlevelet a Döntőbizottsághoz kell benyújtani Az alternatív szankció (a szerződés értékének tíz százalékát jelentő bírság) kiszabását a bíróság a kombinált perben sem mérlegelheti, ha az érvénytelenség kimondását kifejezetten azért mellőzi, mert az az alóli kivételek valamelyikének esete áll fenn.

26. A szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti per • a perindításra kötelezett a Döntőbizottság, amely eljárása során észlelheti a súlyos közbeszerzési jogsértést és amely pártatlan és perindításra kötelezhető • a határozat meghozatalától számított harminc napon belül köteles megindítani az érvénytelenségi pert (nem mérlegelhet!!!) • a pert a Pp. általános szabályai szerint kell megindítani, így erre a perre a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékessége nem áll fenn • amennyiben a Döntőbizottság által kötelezően megindított perrel egyidejűleg a Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata iránt is peres eljárás indul, a két per egyesítésére nem kerülhet sor, mivel azt a Döntőbizottság perpozíciói kizárják • kötelező alternatív szankció ekkor is!

27. Gyakorlati kérdések, problémák

28. A kkv-k sikeres részvételét elősegítő módosítások

29. Kötelező részajánlattételi lehetőség biztosítása Mikor kötelező és célszerű? • kötelezettség: Kbt. 22. § (1) bek. a), b) és d) pont • kerete: a gazdasági ésszerűség • milyen beszerzési tárgyakra célszerű? • milyen feltételek mentén célszerű? (Megj: a részajánlattételi lehetőség más körben is biztosítható) DB-határozatok!

30. Kötelező részajánlattételi lehetőség biztosítása • ahol nem kötelező: alapelvek (verseny nyilvánossága és ajánlattevők esélyegyenlősége) és visszaélésszerű joggyakorlás vizsgálata! (pl. gyógyszertár üzemeltetés és gyógyszer-szállítás) • kötelező kör: - a beszerzés tárgyának jellege: alapvetően különbözik beszerzési tárgyanként - szerves kapcsolódás követelménye/önálló beszerzés lehetősége - eltérő helyszín/funkció és eltérő munkálatok jelentősége

31. Kötelező részajánlattételi lehetőség biztosítása • gazdasági ésszerűség: a fővállalkozási szerződés, mint szerződés-típus, nem feltétlenül elfogadható • nem fogadható el a szervezési az egyes tevékenységek közötti szervezési jellegű célszerűségi szempont (ha nincs eltérő speciális körülmény) • komplex szolgáltatás (megvalósítás és üzemeltetés; PPP): elfogadható • egyszerű eljárás!

32. Francia példa Francia elvek: • kötelező, kivéve, ha nem lehet egymástól elkülöníteni elemeket meghatározni • legyenek a részek egyneműek • a részajánlatok külön is megállják a helyüket • időbeni és földrajzi szempontokat/megközelítést is lehet érvényesíteni • azonos jellegű áru- vagy szolgáltatás-csoportok is elkülöníthetők • mentesség: ha a részajánlatok útján történő megvalósítása műszaki, gazdasági, pénzügyi vagy funkcionális hátrányokkal járna vagy a versenyt korlátozná

33. Az ajánlatkérők fizetési fegyelmének javítását célzó módosítások

34. Az ajánlatkérők fizetési fegyelmét célzó módosítások • pénzügyi fedezet elvonására vonatkozó szabály (összegezésben kötelező pont van bevezetve erre) • a felhívást csak a pénzügyi fedezet/biztosíték birtokában lehet közzétenni (----; 2009. október 1.)

35. Gyakorlati tapasztalatokon alapuló módosítások

36. Hiánypótlás • jellege: kötelező, teljeskörű (minden eljárásban és eljárásrendben) • a hiánypótoltatható hiányok: alkalmasság, kizáró okok (?), egyéb dokumentumok, formai hiányosság (nem megfelelő pldszám is) • korlátai: elbírálási szempontok, szakmai ajánlat • az önkéntes hiánypótlás: megmarad, határideje rögzítésre kerül • változás: „legalább egy alkalommal” kikerült • minden eljárásban kötelező! (módosítás: 2009. július 22.)

37. Szerződésben/ajánlatban/részvételi jelentkezésben közreműködők Teljesítésben részt vevő szervezetek • ajánlattevő/közös ajánlattevők • alvállalkozók (új definíció) • 10% alatt • 10% felett ! összesen legfeljebb 50%-os mértékben (2009. október 1-jéig) • akik nem vesznek részt (de meg kell jelölni őket az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben): erőforrás-szervezetek (módosítás egyértelművé tette) közös: nincs az ajánlatkérőre bízva a megjelölés kötelezettségének előírása (azaz: előírás hiányában is kötelező!)

38. Erőforrás-szervezetek • alvállalkozó és erőforrás-szervezet fogalmának elhatárolása • Ptk. szerinti többségi befolyási viszony hiányában: meghatározott alkalmassági igazolási módok esetén kizárt az erőforrás-szervezetre támaszkodás (alapvetően: múlt) (módosítás: referenciák kizárt voltának egységesítése)

39. Erőforrás-szervezetek • szigorítások • összeférhetetlenség (mind) • többszörös megjelenés tilalma (mind) • kizáró okok igazolása (mind) • igazolás módja: alkalmassági eset igazolása (mind)+ megállapodás (csak Ptk. szerinti többségi befolyás hiánya)+ (közjegyző által hitelesített – csak Ptk. szerinti többségi befolyás hiánya) kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozat (mind)

40. Többszörös megjelenés tilalma • ! ha van részajánlattételi lehetőség: részenként értendő és vizsgálandó • kiterjed: ajánlattevő, közös ajánlattevő, 10% feletti alvállalkozó és erőforrás-szervezet; továbbá nem lehet 10% feletti alvállalkozó és erőforrás-szervezet (módosítás, 2009. július 22.)

41. Kizáró okok • Útmutató a Kbt. 63. §-ában hivatkozott igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról a magyarországi letelepedésű ajánlattevők, alvállalkozók és erőforrást nyújtó szervezetek vonatkozásában • Útmutató a Kbt. 63. §-ának (2)-(3) bekezdéseiben hivatkozott igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térségben letelepedett ajánlattevők alvállalkozók és erőforrást nyújtó szervezetek vonatkozásában Mindkettő: 2009. július 10.; hazai módosult: 2009. szeptember 23. Közbeszerzési Értesítő lapszáma: 2009. évi 80. szám és 111. szám

42. Kizáró okok • csak nyilatkozat (kivéve: ajánlattevő eltérő döntése; megéri?!) • vegyes megoldás lehetősége • igazolás: nyertes: 8 napon belül • ha nem vagy rosszul igazol: második legkedvezőbb (ha van) a 17. napig • hiánypótlás az eredményhirdetés után nem lehetséges • és ha csak egy marad?

43. Kizáró okok • igazolások kiadása: 4 napon belül (külföldiek? fordítás is!) • nem kérhető igazolás: ajánlatkérő által hozzáférhető nyilvános, ingyenes, közhiteles nyilvántartás esetén (nincs ilyen) (köztartozásmentes adatbázis és e-cégnyilvántartás nem elfogadható • OMMF, Bányászati Hatóság, APEH a rendezett munkaügyi kapcsolatok tekintetében: másképp van szabályozva

44. Kizáró okok Kbt. 2009. június 1-jei módosítása: • rendezett munkaügyi kapcsolatok: csak a munkaviszony létesítésével kapcsolatos bejelentetési kötelezettség elmulasztása • feltéve, ha munkaügyi vagy Art. szerinti mulasztási bírság • és csak 2 évre visszamenőleg • folyamatban lévő eljárásokban is! • kikerült: az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvénybe ütköző magatartás • igazolás módja: munkaügyi hatóság és APEH nyilvántartása

45. Kizáró okok • egyszerű eljárásban (a meghirdetésesben és a meghirdetés nélküliben is) kötelező az igazolás • kétszakaszos eljárás (csak az eljárás végén)

46. Kizáró okok • eltiltott ajánlattevők listája • hamis adatszolgáltatás következménye

47. Kirívóan alacsony/magas ellenszolgáltatás • kirívóan alacsony ellenszolgáltatás: • vizsgálat alapja: az adott ágazatban általában szokásos bérek az árajánlat alapján kalkulálható bérköltségek viszonylatában/az adott ágazatban szokásos általános árszint az eszköz- és anyagköltségek tekintetében • gazdasági ésszerűséggel különösen össze nem egyeztethető az árajánlat akkor (és ezért érvénytelen), ha az „adott ágazatban szokásos élőmunka ráfordításra” tekintettel jogszabályban vagy kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre nem nyújt fedezetet • az adott ágazatban általában szokásos bérekről, eszköz- és anyagárakról (szakmai szervezetek), a munkabér és a közterhek kalkulálásához szükséges jogszabályokról, kollektív szerződésekről, miniszter által ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésekről a KT kötelező tájékoztatása • kirívóan magas ellenszolgáltatás?

48. Költségvetési kiírási program használata • 2010. január 1-jétől kötelező • jelenleg két, ezen a területen piacvezető cég programja található meg az építésügyért felelős miniszter honlapján, az alábbi címen: http://nfgm.gov.hu/feladataink/terfejl/hirek/koltsegvetesi_program.html • árazatlan költségvetési kiírás rendelkezésre bocsátásának kötelezettsége (munkafolyamatok, munkaidő és gépidő, mennyiség)

49. Költségvetési kiírási program használata • rezsióradíj fogalma: 191/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet 2. § h) pont • mérvadók: a költségvetési programban meghatározott élőmunka normatívák • irányadók: Építőipari Ágazati Kollektív Szerződésben évente meghatározott, Ágazati Bértarifa Megállapodásban szereplő, szakmai ajánlásban rögzített építőipari rezsióradíjat; • figyelembe kell venni a kivitelező indokolását • 2009-re vonatkozó: 1900 Ft

50. Építési tárgyú közbeszerzési szabályok