1 / 15

Az egészségbe történő befektetések kontrollingjának alapjai, az outcome és KPI mérések jelentősége

Az egészségbe történő befektetések kontrollingjának alapjai, az outcome és KPI mérések jelentősége. Dózsa Csaba elnök Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság. Az eredmény alapú egészségügyi befektetés és forráselosztás terminológiai kérdései. Eredményesség, outcome definiálása és mérése

amalie
Download Presentation

Az egészségbe történő befektetések kontrollingjának alapjai, az outcome és KPI mérések jelentősége

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az egészségbe történő befektetések kontrollingjának alapjai, az outcome és KPI mérések jelentősége Dózsa Csaba elnök Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság

  2. Az eredmény alapú egészségügyi befektetés és forráselosztás terminológiai kérdései Eredményesség, outcome definiálása és mérése Az inputoktól az outcome-ig – az eredményesség és hatékonyság mérése Forrás: Häkkinen és Joumard, 2007

  3. Eredményesség (outcome) a sürgősségi ellátásban (példa) • (OUTCOME) • EREDMÉNYESSÉG: • Az ellátás biztonságosabb legyen • Egyenlő hozzáférés • Halálozás csökkenjen • Életfunkciók javuljanak • Stroke betegek életkilátásai javuljanak • INPUT: • SBO építése • műszerek beszerzése • finanszírozás kedvező irányú módosítása • stb… Erre van szükség? Visszacsatolás !!! Folyamatos minőségmonitorozás

  4. Eredményesség (outcome) mérése • MIT MÉRÜNK? • Klinikai eredmény- módosító tényezők: eü-i rendszer sajátosságai (pl. hozzáférés állapot súlyossága, stb.) Önmagában nem ad megbízható információt. • Elégedettség – beteg / dolgozói– VISSZACSATOLÁS nélkül értelmetlen • Gazdaságosság– intézményi monitoring. Minőségköltség mérése: csak akkor felismerhető, ha folyamatosan mérjük és értékeljük a folyamatokat és a hozzájuk tartozó eredményeket indikátorok segítségével. A kapott információ 3 típusba sorolható: • A beavatkozás hatására • a szolgáltatás értéke nő • a szolgáltatás megbízhatósága egyenletes • A beavatkozás hatása nem mutatható ki, de a működési költségek csökkennek. HOGYAN MÉRÜNK? Kritériumokkal– bizonyítékokon alapuló irányelvek alapján Standardokkal– előre megfogalmazott elvárások Indikátorokkal – feltétel: valid adatok gyűjtése. Strukturális, folyamat, eredmény indikátorok

  5. QALY – Quality-Adjusted Life Years - Életminőséggel korrigált életév Az egészségbe történő befektetés mérőszáma NEM a tőkemegtérülés mutatója (NPV), hanem a QUALY Az egészség-nyereség univerzális mérőeszköze. Lehetővé teszi különböző betegségek, egészségügyi technológiák összevetését. Egyetlen mutatóban összegzi az élethosszban (mortalitás) és életminőségben (morbiditás) bekövetkező változásokat.Számításánál az életév-nyereséget minőségi súlyokkal korrigálják, ahol az 1 a teljes egészséget, 0 a halált jelzi(Forrás: ESKI fogalomtár online)

  6. Mérés indikátorokkal: a PATH projekt • A kórházi minőségfejlesztést támogató teljesítményértékelési eszközrendszer (PerformanceAssessmentTool for quality improvement inHospitals) • A PATH olyan • átfogó eszközrendszer, amely segítséget nyújt • a kórházak számára a teljesítményük értékeléséhez, az eredményeik felülvizsgálatához, • és hogy az eredményekből kiindulva minőségfejlesztési tevékenységet végezzenek, • más kórházak hasonló gyakorlati tapasztalatait is felhasználva.

  7. Minőség/teljesítmény-értékelési rendszerek (példák) Várható intézkedések természete Fejlesztő, támogató Büntető, összegző Belső folyamatos minőségfejlesztés belső értékelés WHO PATH 2003 Pl. BSC QIP USA, n.közi 1984 Szabályozás forrása Külső pl. akkreditáció külső elszámoltatás NHS Anglia 2006 ACHS Ausztrália 1989 BQS Németország 2000 P4P USA NHS Anglia 1999 NHS QOF Anglia Forrás: Boland – Fowler (2000), Veillard et al. [2005], Guisset [2008], Klazinga [2000] és a MARQuIS kutatás alapján

  8. PATH modell és indikátorok Egynapos sebészeti arány Aszpirin felírása AMI betegek elbocsátásakor Kizárólagos szoptatás Műtét utáni tromboembólia Vérkomponensek felhasználása Profilaktikus antibiotikum alkalmazás Tűszúrás okozta sérülések Dohányfüst-mentes kórház audit Műtő-kihasználtság Dolgozói dohányzási prevalencia Ápolási idő Császár-metszések aránya AMI, stroke miatti 30 napon belüli kórházi halálozás

  9. Rehabilitációs indikátorok A PATH rehabilitációs alprojekt 2009-ben indult, nemzetközi koordináció – dr. Boros Erzsébet és Takács Erika Rehabilitációs szakkórházak és osztályok számára Javasolt indikátorok: Funkcionális értékelés felvételkor és távozás előtt Multidiszciplináris rehabilitációs terv A rehabilitációs program nem tervezett megszakítása Halálesetek auditja Indikátor-leírások fejlesztés alatt

  10. PATH’09/10 magyar résztvevői Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Jósa András Oktató Kórház, Nyíregyháza Semmelweis Egyetem Szent Imre Kórház Szent Pantaleon Kórház, Dunaújváros Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Zala Megyei Kórház

  11. Finanszírozói szempontok feltételes támogatás, visszatérítés esetén A kockázatmegosztás modellezése

  12. Finanszírozási típusok és az eredmény(esség) alapú forráselosztás kapcsolata

  13. Szabályozási és egészségpolitikai keretrendszer • Az eredményesség alapú forrásallokáció sikeres gyakorlati megvalósításának szabályozási és egészségpolitikai feltételei • Purchaser / providersplit • Egészségügyi technológiák transzparens befogadási és támogatási rendszere (coverage policy) • Bizonyítékokon alapuló egészségpolitika (evidence-basedhealth policy) és tudatos stratégiai szolgáltatásvásárlás (strategicpurchaserrole) • evidencebasedpurchasing (EBP) – klinikai, költség-, ill. összehasonlító hatékonyság (comparartiveeffectiveness) • és a megvalósítás főbb fázisai • Tudatos, stratégiai szolgáltatásvásárlói szerep • Passzívból aktív (proaktív) közvásárlói szerepvállalás • Eszközök: népegészségügyi prioritások beemelése, indikátorrendszer, számon kérhetőség (elszámoltathatóság) • Mechanizmusok: tervezés, értékelés, monitorozás

  14. Összefoglalás Mind a köz- mind a magánfinanszírozott ellátásra igaz, hogy • Nem beszélhetünk eredményességről, ha azt nem mérjük megfelelően • a méréshez szükséges nemzetközi adatgyűjtési és értékelési módszerek rendelkezésre állnak • visszacsatolás nélkül a mérés értelmetlen

  15. Köszönöm a figyelmet! csaba.dozsa@medecon.hu

More Related