130 likes | 434 Views
Fizikai kémia és kolloidika. Oktatók: Dr . Tolner László egyetemi docens, tárgyfelelős Talajtani és Agrokémiai Tanszék 2094. szoba D r. Kampfl Györgyi egyetemi adjunktus Kémia és Biokémia Tanszék, szoba. Fizikai kémia. A kémiai folyamatok fizikai vonatkoztatását vizsgáló tudományág
E N D
Fizikai kémia és kolloidika Oktatók: Dr. TolnerLászló egyetemi docens, tárgyfelelős Talajtani és Agrokémiai Tanszék 2094. szoba Dr. Kampfl Györgyi egyetemi adjunktus Kémia és Biokémia Tanszék, szoba
Fizikai kémia A kémiai folyamatok fizikai vonatkoztatását vizsgáló tudományág • Állapotjellemzés, • Energia átalakulások • Gázokra vonatkozó törvényszerűségek • Folyadékokra – oldatokra – vonatkozó törvényszerűségek • Fázisok, fázisátalakulások, összetett rendszerek • A kémiai átalakulások sebessége • Egyensúlyi összefüggések • Elektrokémia
Kolloidika Kolloid – enyvszerű (görög) valódi oldat – 1 nm – kolloid – 500 nm – makroszkopikus részecske Diszperz rendszer, (talaj, köd, füst, csapadék) Makromolekula, (élőlények, humusz, műanyagok) Molekula asszociátumok (mosószerek, kolloidstabilitás) Felületi jelenségek (nedvesedés, habzás)
Fizikai kémia és kolloidika - környezettechnológiák • Anyag és energia-megmaradás törvénye • A hőenergia –> mechanikai energia korlátozott • Gőzgép, belsőégésű motor, hőerőmű • Hűtő és klímaberendezések, hőszivattyú • Gázok cseppfolyósíthatósága, tárolhatósága • Szennyeződések kicsapása (szennyvíztisztítás) • Katalízis (kipufogó-gáz tisztítás) • Abszorpció, adszorpció (füstgáztisztítás) • Felületaktív molekulák – emulzió képzés (szennyezés eltávolítás, fixálás)
Követelmények • Heti 2 óra előadás (szerda 13:30-15:00 215 szeminárium) • Két hetente 2 óra gyakorlat (hétfő 15:15-16:45 Kémia Tsz hallgató labor, 1.hét: 1cs, 2.hét: 2cs) kötelező! • 2 laborgyakorlat, a többi számolási gyakorlat • 2 ZH gyakorlatokon, számítási feladatok • 1 pót ZH, vizsgaidőszak 1. hetében (csak 1 pótolható v. javítható)
Követelmények - értékelés • Elérhető 100 pont (51-60 elégséges, 61-75 közepes, 76-85 jó, 86- jeles) • Félév során teljesíthető 50 pont (minimum 26!) • 2 db ZH: 2 x 15 pont = 30 pont • Aktivitás gyakorlatokon 10 pont • Labor gyakorlat 10 pont • Vizsga során teljesíthető 50 pont • 25 pont írásbeli (feladatmegoldás) minimum 13 pont! • 25 pont szóbeli
Fizikai Kémiai alapfogalmak • Rendszer: anyagfajták összessége, amelyeket valamilyen szempontból kiválasztva a vizsgálat tárgyává tesszük • Környezet: anyagok, amelyeket nem sorolunk a rendszerhez • Modell rendszerek: valóság egyszerűsített változatai • Könnyebben megfigyelhető • Egyszerűbb matematikai leírás pl. tökéletes gázok • Rendszer-környezet: kölcsönhatás lehetséges • Mechanikai: következménye a munkavégzés • Termikus: következménye a hőcsere • Kémiai: anyagfajta átmenet – hely szerint: pl. diffúzió átalakulás: egyes anyagok megjelennek / eltűnnek (nem transzport) • Elektromos: töltésátmenet • Mágneses • Gravitációs
Fizikai kémia: kémiai kölcsönhatás párosul valamilyen más kölcsönhatással Rendszer – környezet kapcsolata lehet: • Elszigetelt: sem energiaátmenet, sem anyagátmenet • Zárt rendszer: energiaátmenet: , anyagátmenet: – • Nyitott rendszer: energiaátmenet: , anyagátmenet: pl. adiabatikus kapcs.: anyagátmenet: energiaátmenet: pl. munkavégzés , DE: hőcsere: – Cél: rendszer állapotának, állapotváltozásának leírása • Hogyan? • Milyen mértékben? • Mi okból?
Rendszerek felosztása • Homogén: adott tulajdonságot jellemző mennyiségek nem függenek a helytől • Tiszta: 1 komponens (egymástól függetlenül létező kémiai anyagfajták) • Többféle komponens: pl. elegy (egyik alkotó kiemelve: pl. oldatban) • Inhomogén: legalább egy mennyiség függ a helytől • Heterogén: ugrásszerű változás, több fázis jelenléte Fázis: rendszeren belül azonos fizikai és kémiai tulajdonságú részek (Lehetnek nem összefüggőek is!)
Rendszer állapota: a rendszert jellemző fizikai és kémiai mennyiségek összessége • ( alap) Állapot jelzők: közvetlenül könnyen mérhető adatok pl. V, p, T, n • Állapotfüggvények: adott állapothoz egyértelműen hozzárendelhető mennyiség (állapot megváltozik → állapotfv. is megváltozik) • Termodinamikai paraméterek: nem közvetlenül mérhetőek pl. S (entrópia), H (entalpia), U (belső energia), F ( szabadenergia), G (szabadentalpia) A mennyiségek nem függetlenek egymástól → egyenletek • Állapotegyenlet: alap állapotjelzők közti kapcsolat Pl. ideális gázok állapotjelzői közötti kapcsolat: Ideális gázok egyenlete (gáztörvény) pV=nRT
Ideális gázok • A molekulákat pontszerűnek tekintjük • Részecskék között rugalmas ütközések • Egyéb kölcsönhatásoktól eltekintünk Kísérleti tapasztalatokból: • Boyle-Mariotte törvény: p1V1=p2V2 • Gay Lussac I. törvénye: V1/T1 = V2/T2 • Gay LussacII. törvénye: p1/T1= p2/T2 Egyesített gáztörvény: p1V1/T1= p2V2/T2 = konstans pV= nRT