4. A társadalmi struktúra és rétegződés

1. 4. A társadalmi struktúra és rétegződés

2. Mi a struktúra? • A struktúra valamilyen egésznek a felépítését és belső tagozódását jelenti. • Kifejezi azt is, hogy a részek egymással és az egésszel összefüggésben vannak. • Az emberi társadalmak nem egyszerűen egyének formátlan halmazai, a társadalmat alkotó egyének között többé-kevésbé állandó viszony alakul ki. • Ez alapján a személyek különböző társadalmi pozíciókat foglalnak el. Ezeket a gyerekekre is átörökítik. • Ezek a pozíciók NEM EGYENLŐEK

3. Az egyenlőtlenség, amit nem kedvelünk… A társadalmat: • a mindenkinek hasznos együttműködés • ugyanakkor az egyenlőtlenség jellemzi. A kisebb vagy nagyobb emberi társadalmak (a törzsektől a nemzeti társadalmakig) távolról sem ideálisak, sok szenvedés, elnyomás, kizsákmányolás forrásai: • Egyes pozíciókkal nagy hatalom és kedvező anyagi körülmények • Más pozíciókban semmi hatalom és nagy szegénység

4. A társadalmi szerkezet szociológiája A társadalmaklegalapvetőbb • természetét • szerkezetét • az egyenlőtlenségeket és • azok igazságos vagy igazságtalan voltát vizsgálja. Különböző megközelítések, eltérő fogalmak: társadalmi osztály, réteg státuszcsoport (Kolosi Tamás, 1984) Társadalmi szerkezet: a társadalmon belüli különböző pozíciók közötti viszonyok. A társadalmi szerkezeten belül státusok vannak, a státusok betöltői szerepek szerint viselkednek. a szerepek meghatározott viszonyokat írnak elő, az őket betöltők számára ezek a meghatározott viszonyok alkotják a társadalom szerkezetét.

5. A társadalmi szerkezet nézőpontjai A társadalmi szerkezet néhány kategóriában foglalja össze a különböző pozíciókat. Ezek a kategóriák különböznek egymástól: • történetileg pl. munkás-paraszt-értelmiségi, vagy vezető • vagyoni állapot (tőketulajdon) szerinti kategóriák • a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely szerint • a szűkös javakhoz való hozzájutás módja és mértéke (bér, önálló jövedelem, tőkejövedelem) szerint A kategóriák között enyhébb vagy élesebb érdekellentétek állnak fenn.

6. A társadalmi réteg és társadalmi rétegződés A társadalmi réteg: - foglalkozás - iskolai végzettség - lakóhely - jövedelem nagysága alapján definiált társadalmi kategóriák (értelmiségi, szakmunkás) A társadalmi rétegződés: • különböző ismérvek alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének eltérése (munkahely, lakóhely, iskolai végzettség) • hierarchikus sorrend az életkörülmények és az életmód különböző dimenzióiban • A rétegződés erősen empirikus fogalom, sok dimenzióban vizsgáljuk

7. A társadalmi osztály Az osztályok a termelőeszközökhöz való viszony alapján definiált társadalmi kategóriák Marxi értelemben: • termelőeszközöket nem birtokló munkások • csak saját maguk foglalkoztatásához elegendő termelőeszközzel rendelkező kispolgárok vagy önálló kisiparosok, kereskedők • tőkések, nagybirtokosok annyi anyagi termelőeszközt birtokolnak, hogy azokkal bérmunkásokat foglalkoztatnak

8. A státuscsoport és munkajellegcsoport Státuscsoport: Kolosi Tamás 1981-82 es vizsgálatának kategóriája, olyan egyének vagy családok csoportja, akik az általában használt 7 dimenzióban együttvéve hasonló helyzetben vannak Munkajellegcsoport Ferge Zsuzsa (1969) a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely, konkrétabban a foglalkozás jellege alapján megkülönböztetett kategóriákat Elit -A társadalmi hierarchia csúcsán elhelyezkedő kis létszámú csoport. Hatalmi elit, a politikai és a gazdasági hatalmat kezében tartó szűk csoport. NEM a hétköznapi értelemben használjuk, tehát nem a „legkiválóbbak” Módszerek Survey módszer: a szociológiai adatfelvétel legtöbbet használt módszere. A vizsgálni kívánt népességből (populációból) mintát választunk, a mintába került megfigyelési lehetőségekről standardizált kérdőívet töltünk ki, a kérdésekre adott válaszokat kódoljuk, a kódolt adatokat táblázatok alapján vagy matematikai-statisztikai módszerekkel elemezzük,

9. Fontosabb rétegződés vizsgálatok A társadalmi szerkezet és rétegződésvizsgálat ( Survey típusú adatfelvétel) Az első 1963 évi KSH rétegződés felvétel; 1988-ig ötévenként KSH felvétel a családi vagy háztartási jövedelmekről. 1981-1982 KSH és Társadalomtudományi Intézet sokdimenziós rétegződés felvételt készített(Kolosi Tamás és munkatársai) 1992 óta BKE Szociológia tanszék és Tárki Magyar Háztartás Panel

10. Három speciális módszer • Önbesorolásos módszer: a megkérdezettek nyilatkoznak, hogy milyen osztályba, rétegbe sorolják magukat • Presztízsvizsgálat: foglalkozások sorrendje „presztízs”, megbecsülés, jövedelem, befolyás, hatalom, társadalmi hasznosság Blau és Duncan (1967) társadalmi-gazdasági státus • Kolosi Tamás-Róbert Péter: foglalkozási pozíciók, lakóhely, stb. - társadalmi státus hierarchia a státus csoportok között • Elit (3%) – nagy és közepes vállalkozók, felsővezetők és értelmiségiek • Felső-középosztály (8%) • Középosztály (31%) • Munkásosztály (38%) • Depriváltak( megfosztottak)(20%) • Kolosi Tamás-Róbert Péter – rendszerváltáskor fennálló életkor alapján • elveszett nemzedék (1988-ban nem voltak aktívak a munkaerőpiacon) • kilépő nemzedék • aktív nemzedék • belépő nemzedék

11. A rendszerváltás, mint átrendező fordulópont 1990 óta az átalakuló társadalmak értelmezése a legkomolyabb tudományos kihívás: az állami tulajdonon alapuló, redisztributivtársadalmat a piac és a többpárti demokrácia intézményein alapuló társadalom váltotta fel. A társadalmi státusok rendszere átalakult: • egyes státusok eltűntek (pártkáderek) • mások megjelentek (munkanélküli, nagyvállalkozó)

12. Az egyenlőtlenségi rendszer átalakulása A piacgazdaság térnyerése a folyamat elején jelentős foglalkoztatottság visszaeséssel járt együtt. • csökkenő foglalkoztatottság – növekvő munkanélküliség • jelentős ágazati átalakulás a foglalkoztatottság szerkezetében (nőtt a pénzügyi és humán szolgáltatásokban, drasztikusan esett a nehéziparban és a mezőgazdaságban) • a gazdaságban a korábban jellemző nagyvállalati szerkezet helyett több kisebb szereplő + a külföldi tőkebeáramlás révén a multinacionális vállalatok • jelentősen nőtt az inaktívak között a nyugdíjasok száma • növekedett a tudás és technológia intenzív iparágak részaránya

13. 1987-2003 közötti tendenciák Tendenciák: • az azonos életkori kohorszokon belül jelentősen nőttek az egyes iskolai képzettségi szintekkel elérhető jövedelemkülönbségek • azonos iskolázottsági szinten belül: különbség az életkori kohorszokban • az alacsonyabb iskolai végzettségnél: a fiatalok helyzete romlott • alacsonyabb-idősebb / felsőfokúnál kisebb a különbség

14. Köszönöm figyelmüket!