A társasági adó 1996. évi lxxxi . Tv.

1. A társasági adó 1996. évilxxxi. Tv.

2. A társasági adó alanyai vállalkozási tevékenységük alapján társasági adófizetésre kötelesek. Vállalkozási tevékenység ↔ gazdasági tevékenység Az Áfa.-törvény szerinti gazdasági tevékenység esetén a tevékenység célja, vagy gazdasági eredménye lényegtelen, addig a Tao.-törvény szerinti vállalkozási tevékenység jövedelem- illetve vagyonszerzésre irányul. A társasági adó alanya

3. A szabályozás adóalanyiság szempont két fő kategóriát különböztet meg: – a belföldi, valamint – a külföldi illetőségű adóalanyokat. A belföldi illetőségűadóalany adókötelezettsége teljes körű: az ún. világjövedelemre, (a belföldről és külföldről származó jövedelmére) egyaránt kiterjed. A külföldi vállalkozó adókötelezettsége korlátozott: csak a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére terjed ki. A társasági adó alanya (2)

4. Adóalany a külföldi személy, illetve az üzletvezetése helye alapján külföldi illetőségű, ha a) belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak (a továbbiakban: külföldi vállalkozó); b) belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, külföldi vállalkozó kamatot, jogdíjat, szolgáltatási díjat fizet (juttat) számára; kivéve, ha a külföldi személy, a külföldi illetőségű illetősége szerinti állam és a Magyar Köztársaság között hatályos egyezmény van a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén (a továbbiakban: külföldi szervezet); c) ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedésének elidegenítése vagy kivonása révén szerez jövedelmet (a továbbiakban: ingatlannal rendelkező társaság tagja). Ingatlannal rendelkező társaság: az adózó, amennyiben 1. a beszámolójában vagy a belföldi illetőségű adózónak vagy külföldi vállalkozónak minősülő kapcsolt vállalkozásaival együttesen, az egyes beszámolókban kimutatott eszközök mérlegfordulónapi piaci értékének (együttes) összegéből a belföldön fekvő ingatlan értéke több mint 75 % és 2. tagja (részvényese) vagy a csoport valamelyikének tagja (részvényese) az adóév legalább egy napján olyan államban rendelkezik külföldi illetőséggel, amellyel a Magyar Köztársaság nem kötött a kettős adóztatás elkerüléséről egyezményt vagy az egyezmény lehetővé teszi az árfolyamnyereség Magyarországon történő adóztatását A társasági adó alanya (3)

5. A Tao. Az illetőség szempontjából a bejegyzés jogát tekinti meghatározónak! Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül a) a gazdasági társaság, (ideértve a nonprofit gazdasági társaságot is) az egyesülés és az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is) és az európai szövetkezet, b) a szövetkezet, c) az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, d) az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda, az erdőbirtokossági társulat, e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete (a továbbiakban: MRP), f) a vízitársulat, g) az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, h) a felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), továbbá a diákotthon, i) európai területi együttműködési csoportosulás, j) az egyéni cég. A társasági adó alanya (3)

6. Külföldi illetőségű adózó, a külföldi személy, illetve a külföldi illetőségű, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak. Külföldi személy csak akkor válik magyar társasági adó alanyává, ha székhelye külföldön van, de vállalkozási tevékenységét, illetve általában annak meghatározott hányadát belföldi telephelyen végzi. A társasági adó alanya (4)

7. a) olyan állandó üzleti létesítmény, berendezés, felszerelés, ahol és/vagy amellyel az adózó részben vagy egészben vállalkozási tevékenységet folytat, függetlenül használatának jogcímétől, különösen az üzletvezetés helye, a belföldi képviseletet, az irodát, a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, b) az építkezés vagy az összeszerelő tevékenység helye, ha időtartama összesen legalább három hónapig tart, c) a külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni belföldön lévő természeti erőforrás közvetlen hasznosítása esetén, d) a külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni ingatlan és természeti erőforrás térítés ellenében történő hasznosítása, esetén, e) a külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni azon tevékenységek esetében, amelyeket más személy a külföldi személy nevében vállal, ha a külföldi személy nevében szerződést köthet belföldön, illetve áru- vagy termékkészletet tart fenn, amelyből rendszeresen szállít a külföldi személy nevében, f) telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni a külföldi személyt, ha nevében más személy belföldön felmerülő kockázatokra köt biztosítást, g) nem minősül telephelynek: 1. a külföldi személy árujának vagy termékének kizárólag tárolására, bemutatására használt létesítmény, 2. a külföldi személy árujának, illetve termékének kizárólag tárolás, bemutatás, más személy általi feldolgozás céljából történő készletezése, 3. létesítménynek kizárólag a külföldi személy számára történő áru-, illetve termékbeszerzési, valamint információgyűjtési célú fenntartása, 4. a létesítménynek kizárólag egyéb előkészítő vagy kisegítő jellegű tevékenység folytatása céljából való fenntartása, 5. a független képviselő (a bizományos is) útján kifejtett tevékenység, amennyiben ez a személy szokásos üzleti tevékenysége keretében jár el; h) a külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni, ha fióktelep útján végez vállalkozási tevékenységet; A telephely fogalma

8. 1. a Magyar Nemzeti Bank, 2. a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetek, 3. a kizárólag a fogvatartottak foglalkoztatása céljából létesített közhasznú társaság, illetve a tevékenységét folytató közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, 4. a Tartalék Gazdálkodási Közhasznú Társaság, illetve a tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság, 5. a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaság, illetve a tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság, 6. a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., 7. a jogszabályban meghatározott közszolgálati műsorszolgáltatók, 8. a felszámolás kezdő napjától a felszámolási eljárás alatt állók, 9. a pártok, 10. a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, 11. a külön törvényben és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően működő, kizárólag készfizetőkezesség-vállalást folytató részvénytársaság, 12. az a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az adóévben az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősül, 13. a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is) és diákotthon. Nem alanya a társasági adónak

9. A belföldi illetőségűadózó társaságiadókötelezettsége • a társasági szerződése közokiratba foglalásának,ellenjegyzésének napján kezdődik, • ha vállalkozási tevékenységét acégnyilvántartásba történbejegyzése előtt megkezdheti, az elsőjognyilatkozatmegtételének napján, • ha belföldi illetősége az üzletvezetés helyére tekintettelkeletkezik, • más esetben azon a napon, amelyen az alapítását szabályozójogszabály szerint létrejön. A külföldi vállalkozó társasági adókötelezettsége a fióktelepének acégnyilvántartásba történbejegyzése napján kezdődik. Amennyiben a külföldivállalkozó cégnyilvántartásba be nem jegyzett telephelye útján végez belföldönvállalkozási tevékenységet, adókötelezettsége a telephely létrejöttéteredményezőelsőjognyilatkozat megtételének napján keletkezik. A külföldivállalkozó adókötelezettsége az általa belföldön végzett építkezés esetén azépítkezés kezdetének napján kezdődik, ha az építkezés időtartama meghaladja azegyezményben meghatározott időtartamot, illetve (egyezmény hiányában) ahárom hónapot. Az adókötelezettség kezdete

10. A belföldi adózó adókötelezettsége azon a napon szűnik meg, amelyen a megszűnését szabályozó jogszabály szerint megszűnik, vagy amely napot követő napon bármely egyéb okból kikerül a társasági adó hatálya alól. Ha a felszámolási eljárás a cég cégnyilvántartásból való törlése nélkül fejeződik be, az adókötelezettség az eljárás megszűnésének napját követő naptól új adóévként folytatódik. A külföldi vállalkozó társasági adókötelezettsége fióktelepének a cégnyilvántartásból való törlésének a napján szűnik meg. A külföldi vállalkozó adókötelezettsége megszűnik a fióktelepe ellen belföldön vagy az ellene külföldön indított felszámolási eljárás kezdő napját megelőző napon. Az adókötelezettség megszűnése

11. + Bevételek (a számviteli törvény szerint) – Költségek, ráfordítások (a számviteli törvény szerint) = ADÓZÁS ELTTI EREDMÉNY (az eredménykimutatásból) + Növelőtételek (a Tao.-törvény szerint) – Csökkentőtételek (a Tao.-törvény szerint) = ADÓALAP x Adómérték (19%/10%) = SZÁMÍTOTT ADÓ – Kedvezmények = FIZETENDŐADÓ Az adóalap megállapítása

12. Kiindulópont: a számviteli törvény szabályai szerint megállapított adózás előtti eredmény (eredménykimutatás) Tao.-törvény: adóalap növelőés csökkentőtételek. A számviteli szabályok szerint megállapított adózás előtti eredmény adóalap-meghatározási célokra egy az egyben nem vehető figyelembe, ezért kell azt korrigálni. E korrekció hátterében az áll, hogy a számviteli szabályok szerint készült eredménykimutatás, valamint az adózásra, adóalap-meghatározására vonatkozó szabályok eltérőcélokat szolgálnak. A számviteli szabályok alapvető célja, hogy az érintett vállalkozás (cég) tulajdonosai, hitelezi, üzleti partnerei megbízható és valós képet kapjanak a vállalkozás elért eredményéről, gazdasági helyzetéről. E szabályok első sorban nem adóztatási célokat szolgálnak! Az Szmt. több esetben is a választási lehetőséget biztosít a vállalkozó számára a számviteli kimutatások elkészítése során, illetve az óvatosság elvére figyelemmel nem enged eredményt kimutatni olyan esetekben, ahol az eredmény tényleges realizálása bizonytalan. Az adójogi szabályozás főcélja a közterhekhez való hozzájárulás biztosítása, és ezzel összefüggésben az adóalap védelme. Az adóalap védelme mellett egyéb célokat is szolgál(hat)nak egyes korrekciós tételek, így • a kétszeres adóztatás megakadályozását, • vannak kvázi szankció jellegek, és • vannak kvázi adókedvezmény jellegek is. Az adóalap megállapítása (2)

13. Amikor adóalap bármely adóévben negatív, a szabályozás lehetővé teszi e veszteséges évek negatív eredményének a következő évek eredményébe való beszámítását (az adóalany döntése szerint), vagyis az adóalap csökkentését. (2009-ig egyes esetekben az adóhatóság engedélyére is szükség volt a veszteségelhatárolás szabályainak alkalmazásához). Veszteségelhatárolás

14. A Számviteli törvény szerintiaz értékcsökkenés: az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végénvárható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöketelőreláthatóan használni fogják. A Tao.-törvény a Számviteli törvényben meghatározottakhoz képestmásképpen szabályozza az értékcsökkenés rendszerét: a társasági adóalapmeghatározása során alkalmazható leírási kulcsokat (%) állapít meg és rendelalkalmazni. A tárgyi eszközök és immateriális javak értékcsökkenése

15. A korrekció célja, hogy az adóalap megállapítása során a számviteli értékcsökkenés helyett a Tao. szerinti értékcsökkenés legyen figyelembe véve. Adózás előtti eredmény + Számviteli törvény szerint megállapított értékcsökkenés – Tao.-törvény szerint megállapított értékcsökkenés = Adóalap A tárgyi eszközök és immateriális javak értékcsökkenése (2)

16. A terven felüli értékcsökkenés elszámolása adóalap növelő tétel. A terven felüli értékcsökkenés visszaírása adóalap csökkentő tétel. A terven felüli értékcsökkenés

17. Az Szmt. szerint a gazdasági társaságban lévőtulajdonirészesedést jelentőbefektetésnél értékvesztést kell elszámolni, a befektetéskönyv szerinti értéke és piaci értéke közötti – veszteségjelleg– különbözetösszegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összeg. A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnálértékvesztést kell elszámolni, ha azértékpapír könyvszerinti értéke és piaci értéke közötti különbözetveszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összeg. Ellenkező irányú folyamatoknál az értékvesztést vissza kell írni. Az eszközök értékvesztése

18. Az adóalap meghatározása során, az elszámolt értékvesztés összegét adóalap növelő, míg a visszaírt értékvesztés összegét adóalap csökkentő tételként kell figyelembe venni. Az eszközök értékvesztése (2)

19. Eszközök értékvesztése, valamint a behajthatatlanná vált követelések hatása az adóalapra Adózás előtti eredmény + A követelések könyv szerinti és piaci értéke közötti veszteségjelleg jelentős és tartós különbözetre elszámolt értékvesztés – A követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész + Behajthatatlanná vált, de elévült, vagy bíróság előtt nem érvényesíthető követelés = Adóalap Behajthatatlan követelés

20. Ha a tulajdonosok a finanszírozást jelentősrészben tulajdonosi kölcsön formájában biztosítják, akkor jövedelmükkamatként fog megjelenni, amit nem befolyásol a társasággazdálkodásának eredménye, és mindemellett a társasági adóztatásszempontjából a tulajdonosok számára kedvezően, az állam számára pedighátrányosan a társaság a kamatfizetési kötelezettségét a ráfordításai közöttszámolja el, ami a társasági adóalapját csökkenti. Az így kifizetett kamat adózásból való kikerülésének megakadályozásátszolgálja az a szabály, miszerint az adóalapot növeli a kapott kölcsön, valamint minden más, kamatozó, a mérlegbenkimutatott, hitelviszonyt megtestesítértékpapírnak, illetve váltótartozásnaknem minősülkötelezettség kamata adóévi napi átlagos állományának asaját tőke adóévi napi átlagos állományaháromszorosát meghaladó részére jutó arányos része. Az alultőkésítés „szankciója”

21. Tekintettel arra, hogy az osztalékfizetés csak az adózotteredmény terhére történhet, – a kétszeres adóztatás elkerülése érdekében – akapott osztalék címén elszámolt bevételt adóalap csökkentőtételként kellfigyelembe venni (annál a vállalkozásnál aki az osztalékot kapja). Nem lehet azonban adóalap csökkenttételként figyelembe venni az ún.ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék címén elszámolt bevételt. Kapott osztalék

22. Az adóalapot csökkenti: • az iskolai rendszerű szakképzésben közreműködő adózónál tanulónként havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 24 %-a, ha az adózó a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzését jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján végzi, illetve 12 százaléka, ha az iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi, - a sikeres szakmai vizsgát tett szakképző iskolai tanuló után folyamatos tovább foglalkoztatása esetén, valamint a korábban munkanélküli személy, továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személy, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy után a foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék, a járulék költségkénti elszámolásán túl Foglalkoztatási quasi kedvezmények

23. legalább 50 % megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén személyenként, havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér, de legfeljebb az adóév első napján érvényes minimálbér, feltéve, hogy az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt, - az adóév első napján mikrovállalkozásnak minősülő adózónál - döntése szerint - a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma előző adóévhez viszonyított növekményének és az adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összegének szorzata, feltéve, hogy az adózó foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma a megelőző adóévben legfeljebb 5 fő és az adózónak az adóév utolsó napján nincs nyilvántartott adótartozása, Foglalkoztatási quasi kedvezmények

24. Az Szmt. szerint e rendkívüli bevételekis az adózás előtti eredmény részét képezik. A Tao.-törvény az ellenérték nélkül nyújtott juttatások esetébenaz ezeket nyújtó adóalanynál adóztatja a jövedelmet. Annál az adóalanynál, aki a támogatást nyújtja Adózás előtti eredmény (benne a ráfordításként elszámolt támogatás) + Nyújtott támogatás = Adóalap Az adóalapot növelia behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett követelés, kivéve 1. ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy 2. ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll. A visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás

25. A számviteli szabályok alapján egyszer már ráfordításként figyelembe lehetett venni az adózás előtti eredmény kiszámítása során, de emellett a Tao.-törvény lehetővé teszi, hogy az adóalany ugyanezen költségeit még egyszer – ezúttal adóalap csökkentő tételként – figyelembe vegye, elszámolja. A kutatás, fejlesztés ösztönzése

26. Az adóalapot csökkenti a kapott jogdíj alapján az adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt bevétel 50 %-a. Jogdíj: a) a szabadalomnak, a védett eljárásnak, a védjegynek, illetve hasonlójognak, b) a know-hownak, az üzleti titoknak, c) az irodalmi, a művészeti vagy a tudományos művek szerzi jogának,valamint a szerzői joggal szomszédos jogoknak használatáért, hasznosításáért, felhasználásáért vagy a használati jogáért kapottellenérték. A jogdíj „kedvezménye”

27. Az Szmt. szerint az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kellképezni azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévőügyletekből,szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetésikötelezettségekre, amelyek a mérleg-fordulónapon valószínűvagy bizonyos,hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, ésazokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította. Mindemellett az adózás előtti eredmény terhére – a valós eredménymegállapítása érdekében a szükséges mértékben – céltartalék képezhetőazolyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődőjövőbeni költségekre,amelyekről a mérleg-fordulónapon feltételezhetővagy bizonyos, hogy a jövőbenfelmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan és nemsorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. Céltartalék

28. A céltartalék képzés és felhasználás hatása az adóalapra Adózás előtti eredmény + Az adóévben képzett (ráfordításként elszámolt) céltartalék összege – Az adóévben felhasznált (bevételként elszámolt) céltartalék összege = Adóalap Céltartalék (2)

29. Az adóalapot növeli az a költségként, ráfordításként elszámolt, a számviteli szabályok alapján az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg, amely nincs összefüggésben a vállalkozás bevételszerző tevékenységével. Nem a vállalkozás érdekében felmerült költség

30. A vállalatcsoportnak a transzferárak szokásos piaci ártól való – bármilyen irányba történő – eltérítésével lehetősége van a jövedelmek átcsoportosítására, és ezáltal a csoportszintű adófizetési kötelezettség csökkentésére. Az adóalap-módosítás kiinduló pontja a szokásos piaci ár meghatározása.A szokásos piaci árat a következőmódszerek valamelyikével kellmeghatározni: • összehasonlító árak módszerével • viszonteladási árak módszerével • költség és jövedelem módszerrel • egyéb módszer alapján Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása

31. A) Ha transzferár megegyezik a szokásos piaci árral Adózás előtti eredmény +/–0 módosítás Adózás előtti eredmény = Adóalap B) Ha az alkalmazott transzferár miatt az adózás előtti eredmény magasabb,mint az a szokásos piaci ár alkalmazása esetén lenne Adózás előtti eredmény – A transzferár és a szokásos piaci ár különbségének eredménynövelőhatása = Adóalap C) Ha az alkalmazott transzferár miatt az adózás előtti eredményalacsonyabb, mint az a szokásos piaci ár alkalmazása esetén lenne Adózás előtti eredmény + A transzferár és a szokásos piaci ár különbségének eredménycsökkenthatása = Adóalap A kapcsolt vállalkozások közti belsőelszámoló ár hatása az adóalapra

32. Ha az adózó adózás előtti eredménye vagy az adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimumot, akkor választása szerint a) adóbevallásában bevallást kiegészítő nyilatkozatot tesz, vagy b) a jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti adóalapnak. A jövedelem-(nyereség-)minimum a korrigált összes bevétel 2 %-a. Adóalap-minimum

33. A társasági adó a pozitív adóalap 19 %-a. A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 50 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 %, az e feletti összegre 19 %, ha • nem vesz igénybe az adóévben társasági adókedvezményt, és • az adóévben legalább 1 fő a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma, és • az adóalapja vagy az adózás előtti eredménye az adóévben és az azt megelőző adóévben legalább a jövedelem-minimum összegével egyezik meg, és • az Áht.-ban meghatározott, a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének való megfelelés hiányát az adóévben és a megelőző adóévben a munkaügyi hatóság, az adóhatóság vagy az egyenlő bánásmód követelményének ellenőrzésére jogosult hatóság jogerős és végrehajtható hatósági határozata, illetőleg - a határozat bírósági felülvizsgálata esetén - jogerős bírósági határozat nem szabott ki munkaügyi, vagy az egyenlő bánásmódról szóló törvényben meghatározott bírságot vagy az Art. szerinti mulasztási bírságot, • az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszeresének - ha az adózó székhelye a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van, akkor a minimálbér - adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. Az adó mértéke

34. Nem kell az adót megfizetnie a) a közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek nemminősülőalapítványnak, közalapítványnak, társadalmi szervezetnek –kivéve az országos érdek-képviseleti szervezetet –, köztestületnek,továbbá a lakásszövetkezetnek, ha – a gazdálkodására vonatkozó különjogszabályok elírása szerint és külön nyilvántartott – vállalkozásitevékenységéből elért bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nemhaladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 %-át, b) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak, amennyiben a pénztárkiegészítővállalkozási tevékenységből származó bevétele nem haladjameg a pénztár összes bevételének a 20 %-át. c) a vízitársulatnak az adónak olyan része után, amelyet a közfeladatkéntvégzett tevékenységből elért bevétele képvisel az összes bevételen belül, d) a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnakés a szociális szövetkezetnek az adónak olyan része után, amelyet atörvény melléklete alapján megállapított kedvezményezetttevékenységből elért bevétele képvisel az összes bevételen belül. Adómentesség

35. Nincs átfogó szabályozás, csak részterületek harmonizációja: – a Tanács 90/434/EGK irányelve a különbözőtagállamok társaságainakegyesülésére, szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjérealkalmazandó adóztatás közös rendszeréről (Fúziósirányelv) – a Tanács 90/435/EGK irányelve a különbözőtagállamok anya- ésleányvállalatai esetében alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről (Anya-leányvállalati irányelv) – a Tanács 2003/49/EK irányelve a különbözőtagállambeli társultvállalkozások közötti kamat- és jogdíjfizetések közös adózásirendszeréről (Kamat-jogdíj irányelv). Továbbá megemlítendőmég: – a társult vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettősadóztatás megszüntetéséről szóló egyezmény (90/436/EGK), – a társult vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettősadóztatás megszüntetéséről szóló egyezmény hatékony végrehajtásátcélzó magatartási kódex – az üzleti adóztatás magatartási kódexe Közösségi szabályozás

36. Meghatározott társasági formák Meghatározott részesedés (10%) legalább 2 éves időtartamra fenntartva. Amennyiben az érintett társaságok az irányelvben foglalt feltételeknekmegfelelnek, és az anyavállalat – a leányvállalatában fennálló részesedéséretekintettel – felosztott nyereséget kap, az anyavállalat állama: – tartózkodik az ilyen nyereség adóztatásától (mentesítéses módszer), vagy – adóztatja az ilyen nyereséget, miközben felhatalmazza azanyavállalatot, hogy levonja a fizetendőadó összegéből az ilyennyereségre jutó és a leányvállalat, illetve a vállalati láncban lejjebbelhelyezkedőleányvállalatok által megfizetett társasági adót amegfelelfizetendőadó összegéig (beszámításos módszer). Emellett az irányelv rögzíti, hogy a felosztott nyereség, amelyet aleányvállalat juttat az anyavállalata részére mentesül a forrásadó(osztalékadó) alól. Anya-leányvállalati irányelv

37. Az Európai Bíróság szerint a tagállam az adómentesség megadását nem teheti attól függővé, hogy a minimális részesedés a mentesség igénybe vételének időpontjában már legalább 2 éve fennálljon. Azon feltételek meghatározása, hogy a 2 év eltelte előtt miként vehető igénybe a mentesség, a tagállam hatáskörébe tartozik. A tagállam nem köteles ezen feltételek körében pusztán az anyavállalat olyan tartalmú nyilatkozatát elfogadni, amely szerint a részesedést az előírt ideig fenn fogja tartani. Denkavit International BV, VITIC Amsterdam BV és Voormeer BV C-283/94., C-291/94. és C-292/94.

38. A tényállás megvalósulásának idején a francia szabályozás előírta, hogy forrásadót kell kivetni a belföldi illetőségű társaság által a külföldi illetőségű anyavállalat részére történő osztalékfizetésre, míg szinte teljes mértékben mentesítette a társasági adó alól a belföldi illetőségű társaságok által a belföldi illetőségű anyavállalat részére fizetett osztalékot. A Bíróságnak az Anya-leányvállalati irányelv elfogadását követő mintegy másfél évtizeddel kellett úgy döntést hoznia, hogy az irányelv rendelkezéseit nem vehetta figyelembe, mert az alapeljárás az irányelv elfogadását megelőző időszakban történt eseményekre vonatkozott. A Bíróság döntését a Szerződés rendelkezéseire kellett, hogy alapozza, amely alapján kimondta, hogy • az EK-Szerződés 43. és 48. cikkét akként kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely hátrányos megkülönböztetést alkalmazva korlátozza a letelepedés szabadságát azzal, hogy a külföldi illetőségű anyavállalatra hárítja az osztalék adózásának terhét, míg szinte teljes mértékben mentesíti e teher alól a belföldi illetőségű anyavállalatokat. • az EK-Szerződés 43. és 48. cikkét akként kell értelmezni, hogy azzal még akkor is ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely kizárólag a külföldi illetőségű anyavállalatok számára írja elő a belföldi illetőségű leányvállalataik által fizetett osztalék forrásadó útján történő adóztatását, ha a szóban forgó tagállam és valamely másik tagállam közötti adóegyezmény, amely megengedi e forrásadó alkalmazását, lehetővé teszi a fenti nemzeti szabályozás alkalmazása következtében viselt adótehernek az e másik tagállamban fizetendő adóba történő beszámítását, azonban az anyavállalat számára lehetetlen ezen adónak az egyezmény szerinti beszámítása e másik tagállamban. Denkavit Internationaal BV, Denkavit France SARL v a Ministre de l’Économie, des Finances et de l’Industrie, C-170/05.

39. Nem magánszemély osztalékjövedelmére kivetett adó – osztalékadó – nincs a magyar adórendszerben. A magánszemély osztalékjövedelmének adóztatása (az Szja.-alapján) nem tartozik az irányelv hatálya alá. Társasági szinten a kapott osztalék adóalap csökkentő tétel (mind a belföldi, mind a külföldi – de nem ellenőrzött külföldi vállalkozás – által fizetett osztalék). Magyar végrehajtás

40. Az irányelv hatálya azon társaságok átalakulásával összefüggőadóztatásikérdések szabályozására terjed ki, amelyek: – az irányelvben felsorolt, valamely társasági formák egyikében működnek. E körbe tartoznak amagyar társasági formák közül: a közkeresetitársaság, a betéti társaság, a közös vállalat, a korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság, az egyesülés, és a szövetkezet. Atagállami jogrendszerek alapján létrejött, és az irányelvben megjelölttársasági formák mellett az irányelv rendelkezéseit alkalmazni kell azeurópai részvénytársaságra (SE) és az európai szövetkezetre (SCE) is; – valamely tagállamban adójogi illetőséggel rendelkeznek; – az irányelvben felsorolt, valamely tagállami adónem alanyakéntműködnek. E körbe a magyar adónemek közül a társasági adó tartozik. Az irányelv a hatálya alá tartozó társaságok átalakulásávalösszefüggésben rögzíti, hogy az egyesülés, a szétválás, a részleges szétválás,valamint az eszközátruházás nem eredményezheti azon tőkenyereségmegadóztatását, amely az átadott eszközök és források valódi értéke ésadózási célra szolgáló értéke közötti különbségéből származik. Az átadott eszközök és források valódi és adózási célra szolgáló értékeközötti különbségéből származó nyereség tehát nem ténylegesen realizáltnyereség, és ebből adódóan az adófizetés fedezete sem áll a társaságrendelkezésére. A szabályozás természetesen nem zárja ki, hogyamennyiben később a társaság e nyereséget realizálja – pl. valamelyeszközét az adózási célra szolgáló értékén értékesíti – akkor e nyereségadófizetési kötelezettséget eredményezzen. Az átalakulásokhoz hasonlóan kezeli az irányelv az európairészvénytársaság és az európai szövetkezet székhelyének áthelyezésénekesetét is. Fúziós irányelv

41. Kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás (ideértve az egyesülést, a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság vesz részt, ha a) a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese a jogutód által az átalakulás keretében újonnan kibocsátott részvényt, üzletrészt, és legfeljebb azok együttes névértéke 10 %-ának megfelelő pénzeszközt szerez, b) szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei arányos részesedést szereznek a jogutódokban, c) az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába, részvényesébe olvad be. Kedvezményezett eszközátruházás: az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (az átruházó társaság) - megszűnése nélkül - legalább egy önálló szervezeti egységét átruházza egy másik társaságra annak jegyzett tőkéjét megtestesítő részesedés ellenében; önálló szervezeti egység: egy társaság olyan részlegének összes eszköze és kötelezettsége, amely részleg szervezeti szempontból független, a hozzá tartozó vagyonnal működni képes egységet képez. Kedvezményezett részesedéscsere: az a jogügylet, amelynek alapján a megszerző társaság részesedést szerez egy másik társaság jegyzett tőkéjében annak ellenében, hogy a jegyzett tőkéjét képviselő értékpapír(oka)t, üzletrész(eke)t bocsát ki, és az(oka)t, valamint - szükség esetén - legfeljebb az átadott összes értékpapír, üzletrész együttes névértékének a 10 %-át meg nem haladó pénzeszközt ad a megszerzett társaság tagjainak, részvényeseinek, feltéve, hogy a megszerző társaság a jogügylet révén megszerzi a szavazati jogok többségét vagy, ha a jogügylet előtt a szavazati jogok többségével már rendelkezett, azt tovább növeli. Magyar végrehajtás

42. A kedvezményezett átalakulás, részesedéscsere következtében keletkezett nyereséget adóalap csökkentő tételként kell figyelembe venni. Ez a csökkentés azonban nem végleges, mert utóbb a realizált eredmény összegével az adóalapot meg kell növelni az eredmény realizálásakor. Kedvezményezett eszközátruházás esetén az átruházó társaság adózás előtti eredményét csökkenti az önálló szervezeti egység átruházása alapján elszámolt bevételnek az átadott eszközök könyv szerinti értékét meghaladó részével, illetve növeli az átadott eszközök könyv szerinti értékének az elszámolt bevételt meghaladó részével, vagyis az ügyleten realizált nyereséggel csökkentheti, a veszteséggel pedig növelheti adóalapját. Magyar végrehajtás

43. Az irányelv alapján azon kamat- és jogdíjfizetések mentesek egy adott tagállamban ilyen kifizetésekre vonatkozó forrásadó alól, amelyek esetében ahaszonhúzó egy másik tagállam vállalkozása vagy egytagállam vállalkozásának egy másik tagállamban levőállandó telephelye. Az irányelv csak akkor alkalmazandó, ha az a vállalkozás, amelyik kamatokvagy jogdíjak kifizetője, vagy az a vállalkozás, amelynek állandó telephelyétkamatok és jogdíjak kifizetőjének tekintik, társult vállalkozása azonvállalkozásnak, amelyik az említett kamatnak vagy jogdíjaknak haszonhúzója,vagy amelynek állandó telephelyét ezek haszonhúzójaként tekintik. Az irányelv is meghatározza azt, hogy mely, az egyes tagállamijogrendszerek alapján létrejött társasági formák esetén kell alkalmazni arendelkezéseit. Az irányelv alkalmazásának feltétele, hogy az érintett társaságaz irányelvben maghatározott valamely tagállami adónem – Magyarországesetében a társasági adó – hatálya alá tartozzon. Az irányelv alkalmazásában egy vállalkozás akkor tekinthetőegy másikvállalkozás "társult vállalkozásának", ha 25%-osminimális részesedésikövetelményeknek eleget tesz (2 év). Az irányelv megteremti annak a lehetőségét, hogy aleányvállalat által az anyavállalat részére fizetett kamat és jogdíjmentesüljön a forrásadó-fizetési kötelezettség alól, ha az érintettvállalkozások megfelelnek az irányelvben meghatározott feltételeknek atársasági forma, a részesedés mértéke, a tagállami illetőség, valamint arészesedésfennállásának időtartama szempontjából. Kamat-jogdíj irányelv

44. 2. § (4) b) Adóalany a külföldi személy, illetve az üzletvezetése helye alapján külföldi illetőségű, ha belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, külföldi vállalkozó kamatot, jogdíjat, szolgáltatási díjat fizet (juttat) számára; kivéve, ha a külföldi személy, a külföldi illetőségű illetősége szerinti állam és a Magyar Köztársaság között hatályos egyezmény van a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén (a továbbiakban: külföldi szervezet); Kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezményünk minden tagállammal van, így de facto betartjuk az irányelv rendelkezéseit. Magyar végrehajtás