Szubtrópusi forró sivatag és félsivatagok:

1. Szubtrópusi forró sivatag és félsivatagok:

2. A szárazföldek felszínének több mint ¼-e félsivatag és sivatag. Szahara 9 100 000 km2 Ausztráliai s. 3 400 000 km2 Arab s. 2 600 000 km2 Turkesztáni s. 1 900 000 km2 É-amerikai s. 1 300 000 km2 (Nagy medence, Mojave, Sonora,) Thar s. 600 000 km2 Namib és Kalahári s. 570 000 km2 Takla Makán, Gobi s. 520 000 km2 Iráni s. 390 000 km2 Atacama 360 000 km2 A zóna nagyobbik része az É-i féltekén van a 15-50 szélességi körök között. két típusuk van: a szubtrópusi forró sivatagok, 15-35. szélességi körök között, és mérsékeltövi hidegtelű sivatagok, 30 50. szélességi körök között.

3. A szubtrópusi forró sivatagok É-i határa egybeesik a datolyapálma É-i elterjedési határával.

4. Sivatagos területek kialakulásának okai Orográfiai Zonális Intrazonális

5. Éghajlata: • száraz hónapok száma a félsivatagokban 11 • a sivatagokban 12 • egész évben magas légnyomás uralkodik • lefelé irányuló légmozgás következtében nincs felhőzet • a felhőzet hiányában nagy a napi hő ingás (akár 40-50 C-is) • állandóan fúj a forró passzát szél • erős a párolgás • Jelentős a nappali felmelegedés Talajai:futóhomok, mélyedésekben takir, a félsivatagokban szerozjomtalajok. Az erőteljes párologtatás miatt hajlamos az elsósodásra. Az agyagos talaj nehezen engedi át a vizet ezért gyorsan kiszárad, a homokos talajban a méjebb szintekbe szivárog a víz s ott elraktározódhat. Típusai:szikla v. kő sivatag: HAMMADA kavics sivatag: SERIR agyag sivatag SEBCHA és TAKIR homok sivatag ERG sós sivatag SOTT

6. Alacsony a fajok száma (pl. D-amerikai hammadákban 100 000 km2-en 250 faj, a Szaharában 150 000 km2-en 300 faj) • Szárazsághoz alkalmazkodó életformák: • Szinte kivétel nélkül évelők és fás szárúak. • Egyes növények tolerálják a kiszáradást:egyes páfrányok, algák, mohák, zuzmók, pl. jerikói rózsa, mannazuzmó… • Mag állapotban több évig nyugszik, eső idején kicsirázik, rövid idő alatt virágzik és termést érlel. EFEMER növények: Solanum, Artemisia, Salsola fajok. • Geofiton fajok a földalatti szervekben vészelik át a szárazságot • Szukkulens termet: pozsgás levélben v. szárban nagymennyiségű vizet raktároz nyálkaanyagokhoz kötve. Amerikában a kaktuszok, Afrikábanegyes kutyatejfélék, egyébmás családok is. Az ázsiai és az ausztráliai sivatagokban a szukkulens növények ritkák. • Délafrika különös nyitvatermő növénye a Welwitschia mirabelis, óriási répagyökerében raktároz vizet, két hatalmas levele a talajon nő folyton egy irányba. • A gyökerek rendszerint mélyre hatolnak a víztartó rétegekig. • A levelek rendszerint kicsik, bőrszerűek, gázcsere nyílások a mélybe süllyedtek, egyes fajoknál a levelek hiányoznak, tövisekké redukálódtak (kaktuszok, pálmák, füvek)

7. Állatvilág alkalmazkodása: • Részben a vízhiányhoz részben a táplálék hiányhoz is alkalmazkodniuk kell. • Talaj felszín alatti járatokban élnek. • Keveset, gyorsan és többnyire éjszaka mozognak • Magas urinkoncentráció elviselése • Kis vízveszteség • Ritkán isznak de sokat és raktározzák a vizet pl. teve • Egyáltalán nem isznak hanem a növényi táplálék asszimilálása során szabadítanak fel vizet pl. egyes ugróegerek • Magas hőmérséklet elviselése pl. a kígyók, gyíkok 40-50 c-t is. • Rágcsálók két lábon ugrálnak. • Rovarok elveszítik repülőképességüket Szahara: Datolyapálma Egypúpú teve Zsírosfarkú juh Sivatagi ugróegér Sivatagi róka Sivatagi macska Tüskésfarkú gyík Sivatagi vipera Sivatagi pacsirta Solymok Sivatagi sáskák, tücskök, ászkák Atacama sivatag: Guanakó (Láma) Vikunya (Alpakka) Kondorkeselyű Degu Ausztrál sivatag: Laboda és seprőfű fajok Keménylevelű fűfélék Alacsonynövésű eukaliptuszok és akáciák Kenguru nyúl Nagyszámú hüllő pl. azAgama

8. Fűfa (ausztrália) Tegezfa

9. Jozsua fa Kandeláber aloe

10. Welwitschia mirabelis