Az északi modell

1. Az északi modell Versenyképesség és jóllét Szilágyi László Ökopolisz Alapítvány

2. Dánia • a Világgazdasági Fórum 2009-2010-es listája szerint a világ 5. legversenyképesebb országa • A jövedelmi egyenlőséget nézve első a világon. • Egészségügyi, jóléti és oktatási mutatói alapján, illetve lakóinak elégedettsége alapján „a világ legboldogabb helye” • A világ második legbékésebb állama a 2008-as és 2009-es Béke Világindex szerint. • 2008-ban a Transparency International szerint a világ legkevésbé korrupt állama.

3. Hogyan? • széles alapokon nyugvó és magas jövedelmi adókkal működő adórendszer • A közoktatás és nagyrészt a felsőoktatás is ingyenesen hozzáférhető • a juttatásokhoz minden, a követelményeknek megfelelő állampolgárnak joga van hozzáférni, tekintet nélkül foglalkoztatási és családi helyzetére. A rendszer univerzális

4. Mi a titok? • Magas bizalomra építő társadalom • fokozott együttműködési hajlam • egymás tiszteletére alapoznak • Kompromisszumkészség, konfliktuskezelés • a stabil oktatási rendszer, • erős szakszervezeti képviselet, • a nemek közötti egyenlőség és egyenjogúság • ambiciózus környezetvédelmi politika.

5. Egyenlőség, kompromisszum • Egyenlőség, helyi autonómia, fenntarthatóság • Kis mértékű hierarchia, vagy annak hiánya, „lapos” stuktúrák” • Háromoldalú béralku • Kohéziós társadalom • konzultáció, konszenzusos politika, a politikai kompromisszum Janne Haaland Matlary professzor, Osloi Egyetem, Politológia Tanszék Korábbi külügyi államtitkár, Norvégia

6. Nők a munkaerőpiacon: 75-80 % • A gyermekgondozás rendszere kiváló, bőkezű közpolitika, átlagos vagy jó születésszám • Az óvodaa közpolitikai javak közé tartozik • Az apák is kiveszik a részüket a gyereknevelésből és a házimunkából • Az anyák 70-80% százaléka teljes munkaidőben dolgozik

7. Egyensúly, átláthatóság • Valódi egyensúly a bíróságok, a parlament és a végrehajtó hatalom között • Az előléptetéseknél nem jellemző a klientúraépítés és a pártfogói rendszer • A politikai okból kinevezettek indikátora a végrehajtó hatalomban – Görögország vezet, Magyarország a középmezőnyben, a skandináv államok az utolsók • Extra erőfeszítés a korrupció és kivételezés megelőzésére • A politikusok nem kerülhetnek kivételezett helyzetbe, nem szerezhetnek vagyont, elszámoltathatóság • Svédországban minden adóbevallás nyilvános

8. Oktatás, információ • Független és szabad sajtó, valódi pluralizmus • Jó iskolák, jól képzett munkaerő, a fizikai munkát végzők között is • A közoktatásban a középiskola után is nagy arányban vesznek részt, népfőiskolák • Erős internet-penetráció – otthon is szélessávú internet használata

9. Gazdasági modell • Nagy redisztribúció • Adómentes beruházási alapok • Magasabb hozzáadott értékű munkahelyek • Cél: teljes foglalkoztatás, a munkavállalói függés csökkentése • Regionális politika • Független jegybank, rögzített árfolyampolitika • Belső kereslet ösztönzése • „Hitelszocializmus” • Olcsó vízienergia, olaj, szél

10. Svéd tripartit modell • nagyvállalati túlsúly • dejól szervezett, erőteljes és hatalmas tagsággal rendelkező ágazati szakszervezetek, • illetve az önszerveződő középosztály civil mozgalmai. • A munkaadók és a munkavállalók folyamatosan ágazati kollektív megállapodásokat kötöttek, ahol maga a kormányzat alig több mint facilitátorként vett részt.

11. Csakis anyagilag független és a közügyekben tájékozódásra képes, tehát képzett, művelt középosztály képes demokráciát működtetni. Széles középosztály hiányában a demokrácia hamar elhal, névlegessé, autokráciává silányul és eluralkodik rajta a magánérdek. (Pogátsa Zoltán)

12. Jóléti célok • A cél az volt, hogy ha egy középosztálybeli úgy gondolja, hogy hosszabb-rövidebb időre a munkaerőpiacon kívül kíván maradni, akkor azt megtehesse. Ennek oka lehet tanulás, továbbtanulás, gyermekvállalás, gyermeknevelés, egészségügyi kezelés, vagy bármi. • A jólétben, biztonságában élő polgárok sokkal megalapozottabb demokráciát működtetnek, a minőségi részvétel az ellenőrzés és a  felvilágosult választói hozzáállás pedig mindenképpen visszahat a gazdaságra is.

13. Az állam szerepe • Az állam jóval nagyobb szerepet vállal a polgárok számára elérhető jóléti ellátások finanszírozásában és megszervezésében, mint más európai országokban. • Ehhez az adórendszernek is alkalmazkodnia kellett: az adók széles bázisúak és magasak. • Az ellátások jelentősebbek, mint például a brit Beveridge modell esetén és jóval nagyobb állami újraelosztást eredményeznek, mint a Bismarck jóléti modell.

14. Univerzális • A skandináv modellben megtalálhatók a munkavégzéshez kötött, valamint az alanyi jogon járó univerzális ellátások is - de az utóbbiak dominálnak. • Ez a rendszer az egyén individuális jólétére épül, ellentétben a bismarcki modell család-alapú megközelítésével. • 50 év távlatában a modell legtisztább formáját alkalmazó Svédország az egyik legsikeresebb ország Európában, amely a jövedelem-újraelosztáson keresztül mérsékelte a jövedelmi különbségeket,elsősorban a keresetkiesés magas szintű kompenzálásával és a teljes népességet lefedő univerzális ellátásokkal.

15. Nők • Skandináviában kiemelkedően magas a táppénzt igénybe vevő kisgyermekes nők aránya, beteg gyermekük ápolása miatt. Ennek hiányában a nők kevéssé tudnák összeegyeztetni családi és munkahelyi kötelezettségüket. • Így a skandináviai táppénzszabályozás nagymértékben hozzájárul a magas női munkaerő-piaci részvételi arányhoz, és az európai viszonylatban magas népszaporulathoz

16. Két út Északi modell • jól képzett, rugalmas • jóllétben élő • „szervezett” munkaerő Demokratikus, átlátható társadalom Távol-Keleti modell • alacsony képzettségű • olcsó • kiszolgáltatott munkaerő Autoriter társadalom

17. Drága? • Egyes vélemények szerint a "drága" skandináv modellt alkalmazó gazdaságoknak már össze kellett volna omlaniuk a közkiadások súlya alatt. Ehhez képest a világ öt legversenyképesebb állama közé tartoznak.

18. Globalizáció • Bevándorlás • Idegengyűlölet • A politikai osztály kritikája • A multik viselkedése • Káros médiahatások • Szenvedélybetegségek

19. Finn példa • A mozgáskorlátozottakról szóló, 1946-ban elfogadott törvény szerint az államnak teljeskörűen kompenzálnia kell az érintett csoportok hátrányait. • Ennek eszközei a szükség esetén lakhatást biztosító intézmények, a speciális szakmai képzések, az állam által biztosított munkalehetőségek és a fizikai rehabilitációt biztosító intézmények. • Létezik egy 12 iskolából álló hálózat is, azok számára, akik állapotuk miatt nem tudnak a közoktatás intézményrendszerében tanulni (egyébként az oktatás integrált). • Az ellátás része a különféle speciális berendezések, protézisek és egyéb eszközök biztosítása is.

20. A gyógyászati segédeszközök helyzete Magyarországon Szilágyi László Ökopolisz Alapítvány

21. Nagy piac • 800 ezer embertársunk ellátásáról van szó • 40-45 milliárdos állami költés • 5-7 milliárd hiány • 55-60 milliárd kellene • a gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre fordított közpénzek aránya a fejlett országokban 3:1 Magyarországon 7:1 • 8-9 milliárd forintnyi térítési díj a felhasználóktól • A közgyógyellátásban kiszolgált eszközök után a helyi önkormányzatok kb. 3 milliárd forintot fizetnek. • A szolgáltató cégek további 35-40 milliárd forint értékű eszközt szállítanak a kórházakba • Összességében 85-95 milliárdos piac

22. Állami kiadás • a kifizetett támogatás 55-65%-át az állam adó formájábanvisszakapja azt követően, hogy egészségnyereséget létrehozva „megforgatta” a GYSE-piacon. • Mindeközben a gyártók és forgalmazók adózás utáni eredménye összesen nem haladja meg az 1 milliárd forintot.

23. Rendszerhibák • A „támogató-emancipáló” modellt kell preferálni, minőségi termékekkel és betegközpontúsággal. A mai ellátás ezzel szemben az „elfektető modell” szerint szerveződik, a mennyiségi szemlélet és a betegek kiszolgáltatottsága jellemzi. • „A magyarországi GYSE finanszírozás elavult, pazarló és betegellenes, jelenlegi formájában történő továbbműködtetése jelentős társadalmi veszteséget okoz.” Dankó Dávid – dr. Molnár Márk Péter: Gyógyászati segédeszközök – Javaslatok egy minőségi ellátási rendszer kialakítására - Vitaanyag Budapest, 2010. november 20.

24. TÁMOGATÁSI RENDSZER • A támogatási rendszer változásai kiszámíthatatlanok, így nem lehet szolgáltatást nyújtani • A közgyógyellátási rendszer torz piaci érdekeltségeket hoz létre, és minőségromboló hatású • A támogatási rendszer az eszközökhöz és nem a betegeknek nyújt támogatást, így az üzleti szempontok a betegérdekek fölébe kerekednek • A betegek által átmeneti ideig használt eszközök kölcsönzése vagy tartós használatba adása nem megoldott

25. TÁMOGATÁSI RENDSZER • A gyógyszertámogatás rendszerét mechanikusan alkalmazzák itt is • A támogatási rendszer nem veszi figyelembe az eszközökhöz kapcsolódó szolgáltatások fokozódó jelentőségét

26. PIAC • A fűnyíró-elvű beavatkozások hatására a rövid távú üzleti szemlélet előtérbe kerülése • Megosztott, részérdekeket képviselő érdekképviseletek • piaci befolyás alatt álló betegszervezetek • korrupció

27. ELLÁTÁS SZABÁLYOZÁSA • Nem megoldott a gyártók és a forgalmazott eszközök minőségi kontrollja, a nem-megfelelő termékek és szállítók kiszűrése • A GYSE-ellátással kapcsolatos felelősségek túl sok hatóság között oszlanak meg, így a piac valójában szabályozatlan • Az orvosok GYSE-vel kapcsolatos ismeretei nem elegendőek

28. HATÓSÁGI FOLYAMATOK • A termékbefogadási eljárások bürokratikusak • Az egyedi és bizonyos adaptív eszközök kérelemre történő befogadása működésképtelen • A támogatáselszámolás rendszere elavult

29. Rendszerszinten kell kezelni • A szociális ellátásokkal együtt kell kezelni a problémát • A gyógyászati segédeszközök a TB pénzbeli ellátásait es a szociális ellátórendszert is tehermentesíteni tudják. • A GYSE-be való befektetés többszörösen megtérülhet a munkaerőpiacon

30. Közös felelősség • Fokozott állami szerepvállalás • Reintegrációs szemlélet • Betegközpontú szolgáltatás • Minőségbiztosítás • Bérlet, kölcsönzés és szervíz • A korrupciós jelenségek letörése

31. Köszönöm a figyelmet! Szilágyi László Ökopolisz Alapítvány szilagyi.laszlo@lehetmas.hu