A vállalkozás céljai, belső érintettek

1. A vállalkozás céljai, belső érintettek Vállalatgazdálkodási alapok 2. előadás

2. Üzleti vállalkozás • Szervezet: az emberek szövetkeznek egymással valamilyen cél elérésére • Alapvető cél: a szervezet tevékenységének irányultságát, létének értelmét kifejező cél • Üzleti vállalkozás: olyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett • Vállalat: jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozás szervezeti kerete

3. Alapvető cél Szervezet jellege Küldetés / Misszió egyéniség Távlati, tartós célok / Vízió Közvetlen irányítási célok Operatív, működési célok Vállalati célstruktúra Pl. nyereségesség, jó image Pl. reklamáció lebonyolítása Pl. anyagbeszerzés

4. Vízió, misszió • Misszió: küldetés, amelyet a vállalat a jövőben be akar tölteni. Megfogalmazza mi a vállalat létezésének célja, milyen elvek és értékek alapján működik. Elkötelezettséget teremt a szervezet tagjai számára. Általában nem kapcsolódik konkrét időtávhoz. • A missziók típusai: • (a stratégiai szándék alapján) • „politikai” töltésű missziók (érdekcsoportok elvárásainak való megfelelés) • a vállalati cselekvés alapelveit meghatározó missziók (működési filozófia), • a vállalat társadalmi szerepét, felelősségvállalását leíró missziók. • Vizió: a vállalat által felvázolt, elérni kívánt jövőbeli állapotot rögzíti. Azt mondhatjuk, hogy a Hova akarunk eljutni? • A víziók típusai: • (a stratégiai szándék alapján) • az alapvető képességekre összpontosító víziók (pl. kiemelkedő minőség), • a vállalat tevékenységét és helyzetét meghatározó víziók (pl. alapvető tevékenység) • „jelszavas” víziók, (pl. Győzzük le XY-t!) • képzelőerőre irányuló víziók (pl. Internet a kommunikáció érdekében) • Közös bennük: • rögzíti a vállalat alapvető jövőbeni szándékait (iránykijelölés), • megfogalmazásuk valamilyen karizmatikus vezetői egyéniséghez kapcsolódnak, • szorosan kapcsolódnak a vállalati kultúrához.

5. MOL • Elhatároztuk, hogy Közép-Európa legtekintélyesebb, legalább tízmilliárd dolláros piaci értékű integrált multinacionális olajvállalatává válunk, tengertől tengerig terjedő működési területen. • Az energiaforrásokat és szaktudásunkat az emberek kényelmét biztosító, életminőségét javító termékekké és szolgáltatásokká alakítjuk otthonaikban és az utakon egyaránt.

6. OTP • …-nek tekintjük, hogy lakossági, vállalakozói és önkormányzati ügyfeleinknek teljeskörű és kiemelkedő színvonalú pénzügyi szolgáltatásokkal álljunk rendelkezésére. • …-unk, hogy lendületes növekedéssel, hatékony irányítással és üzemvitellel, továbbá felelős társadalmi szerepvállalással Közép- és Kelet Európa legkedveltebb univerzális bankcsoportjává váljunk.

7. Érintettek • Érintett felfogás • Érintett minden olyan személy vagy csoport, amely lényeges, tartós, kölcsönös kapcsolatban áll a vállalat működésével. • Belső érintettek • Külső érintettek

8. A tulajdonosok céljai • Természetes személyek • Egyetlen tulajdonos • Tőzsdén jegyzett vállalat • Intézményi tulajdonosok • Állam, állami intézmények • Bankok és más pénzintézetek • Vállalatok • Egészségbiztosítási alapok

9. Ügynök megbízó probléma • Az ügynök részéről jelentkező opportunista cselekvés, amelynek alapja az információs asszimetria, azaz a megbízó és az ügynök eltérő informáltsága. • Saját részvény • Munkavállalói részvénytulajdonosi programok

10. A vállalkozási forma tulajdonlási szempontból • Egyéni vállalkozás: egyetlen személy tulajdonában lévő üzleti vállalkozás. Jogi felfogásban az egyéni vállalkozás és maga a vállalkozó egy és ugyanaz. • Társaság: két vagy több tulajdonos által alapított (személy és/vagy tőkeegyesülés jellegű) üzleti vállalkozás, ahol a partnerek osztoznak az eredményen és a vezetés felelősségén.

11. Az egyéni vállalkozás előnyei és hátrányai Előnyei: • az alapítás és megszüntetés egyszerű (vállalkozói igazolvány) • könnyen áttekinthető • a vállalkozó függetlensége • nincs kötelező adatszolgáltatás az üzletmenetről • kedvező adózás Hátrányai: • szerényebb nyereségszerzési lehetőség • a pénzügyi erőforrásokhoz jutás korlátozottsága • túlzottan sokoldalú követelmények a vállalkozóval szemben • korlátlan felelősség • a vállalkozás korlátozott élettartama

12. A gazdasági társaságok közös jellemzői: • üzletszerű közös gazdasági tevékenység • vagyoni hozzájárulás a működéshez (kivéve az egyesülést) • a tagok közös kockázatvállalása

13. Társasági formák előnyei Előnyök • Adózási előnyök • Tulajdonlási lehetőség nagyobb tőke nélkül • Jogi védettség viták esetére • Jelentősebb tőke és hitelforrások • A folytatás lehetőségetulajdonváltozás esetén Hátrányok • Személykonfliktusok lehetősége • Menedzseri felelősség hiánya

14. Kkt • Felelősségi viszonyok: minden tag korlátlanul és egyetemlegesen (a hitelező bármelyi tagtól követelheti követelését )felel a társaság kötelezettségeiért • Az alaptőke minimális nagyságát a törvény nem írja elő • A tagok munkavégzéssel is részt kell vegyenek a működésben (személyegyesítő jelleg) • BT • Alapító tagok száma: legalább 2 (legalább egy kültag és legalább egy beltag) • Felelősségi viszonyok: beltag(ok) korlátlan és több beltag esetén egyetemleges, kültag(ok) korlátolt (a vagyoni hozzájárulás mértékéig) • Az alaptőke minimális mértéke nincs előírva • A beltag tőkével és munkával is köteles közreműködni, a kültag csak tőkéstárs • KFT • Egy személy is létrehozhatja • Felelősségi viszonyok: minden tag felelőssége korlátolt (csak vagyoni betétjéig terjed) • Minimális törzstőke: 500 ezer forint (korábban: 3 millió forint) • a tagok vagyoni hozzájárulása (törzsbetét) • Az üzletrész értékesíthető (de a többi tagnak elővételi joga van) • RT • Alapító tagok száma: • Zártkörű alapításnál: legalább 2 • Nyilvános alapításnál (részvényjegyzés útján): legalább 5 • A tag részvényes felelőssége részvénytulajdona névértékéig (vagy kibocsájtás kori értékéig) terjed • Az alaptőke legkisebb összege: 5 millió Ft (korábban: 20 millió Ft) • Az alaptőkét a tagok részvényjegyzéssel biztosítják • A tagsági jogokat a részvény testesíti meg (forgalomképes, szabadon átruházható)

15. A vállalkozási forma megválasztásának szempontjai Az új vállalkozások megszervezésénél, a forma megválasztásánál és változtatásánál a lehetséges jogi formák előnyei, hátrányai mérlegelendők. Az elemzés során minden döntést meghatározó feltételt minősíteni kell és ennek eredményeként fontossági sorrendet célszerű felállítani.

16. A vállalkozási forma megválasztásánál vizsgálandó tényezők • a tulajdonlás módja, • a tulajdonosok felelőssége, • az üzlet indításának költségei, • az üzlet folytonossága, tartóssága, • az érdekeltség átruházhatósága, • a tőkeszükséglet, • az irányításban való részvétel lehetősége, • az eredményfelosztás, • vonzerő a tőkebevonásra, • a szállítók, a vevők, a leendő ügyfelek preferenciái, • az adózási és támogatási feltételek, • magánvagyon nagysága.