Dr. Dióssy László c. egyetemi docens

1. Hulladékgazdálkodás(hulladéktörvény céljai, fő hulladékcsoportok, hulladékgazdálkodás alapelvei, főbb adatok, hulladékgazdálkodás célrendszere) Dr. Dióssy László c. egyetemi docens

2. 2012. évi CLXXXV. Törvény a Hulladékról Célja: a környezet és az emberi egészség védelme a környezetterhelés mérséklése a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás az erőforrás-felhasználás hatásainak csökkentése a hulladékképződés, illetve a képződő hulladék káros hatásainak megelőzése, mennyiségének és veszélyességének csökkentése a használt termékek újrahasználata

3. a fogyasztási láncban szereplő anyagok termelési-fogyasztási körforgásban tartása a hulladék minél nagyobb arányú anyagában történő hasznosítása a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása

4. Hulladékok fő csoportjai16/2001 KöM rendelet szerint(A hatályon kívül helyezett 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Tv. Hulladékkategóriákról szóló mellékletében Q-val jelölt kategóriák megszűntek!) • 01 ÁSVÁNYOK KUTATÁSÁBÓL, BÁNYÁSZATÁBÓL, KŐFEJTÉSBŐL, FIZIKAI ÉS KÉMIAI KEZELÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK • 02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK • 03 FAFELDOLGOZÁSBÓL ÉS FALEMEZ-, BÚTOR-, CELLULÓZ ROST SZUSZPENZIÓ-, PAPÍR- ÉS KARTONGYÁRTÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK • 04 BŐR-, SZŐRME- ÉS TEXTILIPARI HULLADÉKOK • 05 KŐOLAJ FINOMÍTÁSÁBÓL, FÖLDGÁZ TISZTÍTÁSÁBÓL ÉS KŐSZÉN PIROLITIKUS KEZELÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK

5. 06 SZERVETLEN KÉMIAI FOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK • 07 SZERVES KÉMIAI FOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK • 08 BEVONATOK (FESTÉKEK, LAKKOK ÉS ZOMÁNCOK), RAGASZTÓK, TÖMÍTŐANYAGOK ÉS NYOMDAFESTÉKEK TERMELÉSÉBŐL, KISZERELÉSÉBŐL, FORGALMAZÁSÁBÓL ÉS FELHASZNÁLÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK • 09 FÉNYKÉPÉSZETI IPAR HULLADÉKAI • 10 TERMIKUS GYÁRTÁSFOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK • 11 FÉMEK ÉS EGYÉB ANYAGOK KÉMIAI FELÜLETKEZELÉSÉBŐL ÉS BEVONÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK; NEMVAS FÉMEK HIDROMETALLURGIAI HULLADÉKAI

6. 12 FÉMEK, MŰANYAGOK ALAKÍTÁSÁBÓL, FIZIKAI ÉS MECHANIKAI FELÜLETKEZELÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK • 13 OLAJHULLADÉKOK ÉS FOLYÉKONY ÜZEMANYAGOK HULLADÉKAI (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat) • 14 SZERVES OLDÓSZER-, HŰTŐANYAG- ÉS HAJTÓGÁZ HULLADÉKOK (kivéve 07 és 08) • 15 HULLADÉKKÁ VÁLT CSOMAGOLÓANYAGOK; KÖZELEBBRŐL NEM MEGHATÁROZOTT ABSZORBENSEK, TÖRLŐKENDŐK, SZŰRŐANYAGOK ÉS VÉDŐRUHÁZAT • 16 A JEGYZÉKBEN KÖZELEBBRŐL NEM MEGHATÁROZOTT HULLADÉKOK

7. 17 ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL KITERMELT FÖLDET IS) • 18 EMBEREK, ILLETVE ÁLLATOK EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSÁBÓL ÉS/VAGY AZ AZZAL KAPCSOLATOS KUTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK (kivéve azokat a konyhai és éttermi hulladékokat, amelyek nem közvetlenül az egészségügyi ellátásból származnak) • 19 HULLADÉKKEZELŐ LÉTESÍTMÉNYEKBŐL, SZENNYVIZEKET KELETKEZÉSÜK TELEPHELYÉN KÍVÜL KEZELŐ SZENNYVÍZTISZTÍTÓKBÓL, ILLETVE AZ IVÓVÍZ ÉS IPARIVÍZ SZOLGÁLTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK • 20 TELEPÜLÉSI HULLADÉKOK (HÁZTARTÁSI HULLADÉKOK ÉS AZ EZEKHEZ HASONLÓ, KERESKEDELMI, IPARI ÉS INTÉZMÉNYI HULLADÉKOK), BELEÉRTVE AZ ELKÜLÖNÍTETTEN GYŰJTÖTT HULLADÉKOKAT IS

8. Hulladék keletkezésének okai • Fogyasztási igények • Technológiai színvonal Beavatkozási lehetőségek Alapanyag , nyersanyag hatékonyabb kihasználása Hatékony hulladékgazdálkodás megvalósítása

9. A Hulladékgazdálkodás az a tudatos emberi tevékenység, mely során: • Hulladék keletkezésének megelőzése • Csökkentése • A keletkezett hulladék minél nagyobb arányban történő újrahasznosítása • Megfelelő kezelése és ártalmatlanítása a fő szempontok.

10. A hulladékgazdálkodás célrendszere Újrahasználat, hasznosítás Hulladék-képződés megelőzése, hulladék veszélyességének csökkentése Biztonságos ártalmatlanítás

11. Hulladék elvek • A hulladék nem haszontalan anyag • A hulladékot drágább előállítani, mint kezelni. • A hulladék keletkezését kell megelőzni, nem pedig a keletkezett hulladék sorsáról gondoskodni.

12. Hulladékgazdálkodás alapelvei • Az újrahasználat és újrahasználatra előkészítés elve • A kiterjesztett gyártói felelősség elve • Az önellátás elve • A közelség elve • A szennyező fizet elve • A biológiailag lebomló hulladék hasznosításának elve • A költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosításának elve • A keresztfinanszírozás tilalmának elve

13. Magyarországon évente 75 millió tonna hulladék képződik (2005) ( a lehető legkiterjesztettebb értelmezésben) 5 % veszélyes • 5 % veszélyes 10 % inert 10 % inert 85 % nem veszélyes 10 % kereskedelemben és szolgáltatásokban 90 % erőművi salak

14. 5 % veszélyes hulladék évi 3,5 – 4 millió tonna ~ 1% települési szilárd hulladék ~ 10 % növényi és állati ~ 25 % vörösiszap ~ 35% erőmű, hulladékégető ~ 30 % fémkohászat, ásványolaj- termék feldolgozása

15. A keletkezett hulladékok megoszlása a főbb hulladékkategóriák szerint (Forrás: KvVM-HIR) (ezer tonna)

16. A hulladékkezelés alakulása (szennyvíziszap nélkül) (Forrás: KvVM-HIR)

17. A keletkező TSZH összetétele, 2004

18. A kezelt hulladékmennyiségek alakulása 2004-2016 közötti időszakban

19. Célok … Általános cél, hogy hazánkban 2014-ben ne keletkezzen 20 millió tonnánál több hulladék, amit megelőzési intézkedésekkel kell biztosítani. (Települési: 5 Mt, Veszélyes: 1 Mt, Nem-vesz: 14 Mt) A hulladék hasznosítása terén el kell érni, hogy a képződő hulladék mintegy 40%-a anyagában, 10%-a energetikai hasznosításra kerüljön. (Települési: 40/10%, Veszélyes:30/5%, Nem-vesz: 45/15%) Ártalmatlanításra kerülő hulladék 50%. (Települési: 60%, Veszélyes: 50%, Nem-vesz: 30%) Továbbra is folyamatosan biztosítani kell a hazai, ártalmatlanítandó hulladék mennyiséget kiszolgálni képes, korszerű ártalmatlanító kapacitásokat

20. Célok TSZH … A települési szilárd hulladék 2014-ben se haladja meg az 5 millió tonna (500 kg/fő/év), a háztartásokban a napi 1 kg/fő mennyiséget. A szelektív gyűjtés infrastruktúrájának biztosítása a lakosság 80%-a számára. 2014-ig a papír, üveg, fém és műanyag hulladékok 35%-os hasznosítása (2008/98/EK szerint 2020-ig 50%). A települési szilárd hulladék újrafeldolgozható (papír, műanyag, fém, üveg és szerves) frakciói esetében az újrafeldolgozás arányának 40% fölé emelése. A lerakással történő ártalmatlanítás arányának 60% alá csökkentése.

21. Célok(nevesítetten a törvényben!) • 2020-ig a háztartási hulladék (papír, fém, műanyag, üveg) újrahasználatra előkészítésének és újrafeldolgozásának együttes mértéke az 50%-ot érje el • 2020-ig az építési-bontási hulladék újrahasználatát, újrafeldolgozását 70%-ra kell növelni • A települési hulladék részeként lerakásra kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget 2016-ra az 1995-ben képződött 35%-ára, azaz 820 000 tonna alá kell csökkenteni

22. Hulladéktörvény végrehajtási rendeletei szerint: • A vegyes hulladék gyűjtéséhez a közszolgáltatónak két különböző űrmértékű gyűjtőedény közti választást kell biztosítania • A gyártó köteles visszavenni a nem csekély mennyiségű csomagolóanyagot, a forgalmazó is ha az üzlete legalább 500 négyzetméteres • A gyártó nemcsak az általa forgalmazott, hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezéseket köteles átvenni, hanem a más gyártó termékeit is. • Az autók gyártóinak, illetve forgalmazóinak minden új vagy használt autó eladásakor tájékoztatniuk kell a vevőt arról, hogy a kocsi hulladékká válása esetén hol, és milyen feltételekkel veszik azt át. Hulladéknak az a kocsi számít, amelyet már kivontak a forgalomból.

23. GLOBÁLIS HULLADÉKSZENNYEZÉS Három példa földön, vízen, levegőben…

24. Az űrszemét… • A Föld körül jelenleg közel 10 ezer műhold kering. Ezek többsége 200 és néhány ezer kilométer közötti magasságban mozog, majd innen felfelé csökken a számuk (az „emberes” űreszközök körülbelül 400 kilométeres magasságban keringenek). • Még egy térségben található sok mesterséges hold: ez az ún. geostacionárius és geoszinkron pályák zónája. Itt, 36 000 kilométerrel a felszín felett egy űreszköz ugyanannyi idő alatt kerüli meg bolygónkat, mint ahogy a Föld megfordul a tengelye körül. Az itt mozgó műholdakról tehát folyamatosan nyomon tudják követni a földfelszínnek ugyanazt a vidékét, ezért itt általában távközlési és meteorológiai célú űreszközök találhatók. • Jelenleg évente átlagosan néhány tucat műholdat bocsátanak fel. Egy-egy műhold ideális esetben 8-10 évig vagy még tovább üzemel, de bizonyos idő után "nyugdíjazzák", és a használatból kivonják.

25. Az űrszemét… • A legtöbb űrszemét alacsony Föld körüli pályán mozog, számuk a magassággal csökken, illetve a 36 ezer kilométer magas geoszinkron pályán átmenetileg ismét megnő. Utóbbi az a térség, ahol egy mesterséges égitest keringési ideje megegyezik a Föld tengelyforgási idejével, ez a geoszinkron pálya, ezért sok távközlési és meteorológiai hold itt található.

26. Az űrszemét… • Jelenleg valamivel több mint 13 ezer űrszemétdarabottartanak nyilván, ám ennél sokkal nagyobb a számuk. • Becslések alapján az egy centiméternél nagyobb testekből közel 600 ezer lehet, ezek 99%-a még azonosításra vár. • Mivel az egyes darabok Föld körüli keringési sebessége több kilométer másodpercenként, egy apró, csavarhúzó méretű tárgy is végzetes lehet, ha egy űrhajóval vagy űrállomással találkozik.

27. Az űrszemét… • Az űrszemét nagyobb darabjainak visszatérése még a Föld légkörében vagy felszínén is jelenthet problémát. • 2006-ban egy orosz kémműhold darabjai haladtak el egy utasszállító gép közelében a Csendes-óceán felett. • 1979-ben a Skylab űrállomás darabjai hullottak le Ausztráliában nagy területen. • Az igazán nagy űreszközöknél azonban nem véletlenszerű a lezuhanás. 2000. június 4-én a nagyméretű CGRO-szonda égett el a légkörben. • 2001. március 23-án a Mir-űrállomás is a légkörben izzott fel, majd töredékei a Csendes-óceán déli részében végezték - az előbbiekhez hasonlóan biztonságos, irányított beléptetést követően. • Mindeddig nem tudni olyan eseményről, amikor egy visszahulló űrszemét vagy egy űrben keringő darab emberéletet követelt volna. • A lehetséges károkért, esetleg bekövetkező katasztrófáért és kárért nevesített költségviselő nincs

28. Szemétszigetek a Csendes-óceánban… • A Csendes-óceán északi medencéjének legfőbb áramlási rendszerében egy az óramutató járásával azonos irányú, körkörös áramlási rendszer mozog: Panama partjainál Északi-Egyenlítői-áramlásként indul, nyugati irányba átszeli az óceánt, Pápua-Új-Guineánál észak felé fordulva Kuro-Shio-áramlásként folytatja útját, majd északon ismét átszeli az óceánt, Észak-Amerikát elérve, Kanada, Alaszka partjainál az áramlat egy része lefelé fordul, s mint Kaliforniai-áramlás tart dél felé Amerika nyugati partjai mentén. • E hatalmas cirkuláció által közrefogott víztömegben, körülbelül a 135. és a 155. nyugati hosszúsági és a 35-45. északi szélességi fokok között valósággal megreked az áramlatok által idehordott szemét, amely mára a szerény becslések szerint 700 ezer, a pesszimistábbak szerint 1,5 millió négyzetkilométernyi területet borít (ez a teljes Csendes-óceán 0,4-0,8 százaléka, hozzávetőleg tizenötszöröse Magyarország területének). • A "Nagy Csendes-óceáni Szemétsziget" akár több millió tonnányi hulladékból is állhat .

29. Szemétszigetek a Csendes-óceánban… Mérete és sűrűsége ellenére a szennyezés nem látható a műholdfelvételeken, mivel nagy része a felszín alatt lebeg. Egyre általánosabban elfogadott és bizonyított nézet szerint a szemétsziget két nagyobb részre oszlik: nyugati része Japánhoz közel, míg keleti tömbje Hawaii és Kalifornia partjai között gomolyog. A kettő között egy kevésbé sűrűn szennyezett terület terül el a Hawaii-szigetektől északra.

30. Szemétszigetek a Csendes-óceánban… • A szemétmező nagyjából hatvan éve növekszik. A kutatók szerint mára nagyjából Texas területének kétszeresét teszi ki. Főleg műanyag flakonok, tartályok, zacskók alkotják. Ezeket a napsütés, a szél és a hullámok apró részecskékre őrölték fel. • A tengerben élő állatok és a vízimadarak ebből a mérgező anyagokat is tartalmazó keverékből táplálkoznak. • Annak köszönhetően, hogy a szemétsziget nemzetközi vizeken található, egyetlen állam sem érzi magát felelősnek. Nincsenek ezzel kapcsolatos törvények, egyik állam sem felel a problémáért, ezért eddig nem volt megfelelő motiváció az óceán tisztítására. Az emberek többsége nem tud magáról a problémáról sem.

31. Ivory Coast 2006 augusztus … A történet: • A görög tulajdonú, panamai zászló alatt hajózó Probo Koala olaj tankert bérelte a holland Trafiguraolajkereskedelmi társaság. • A hajó gyenge minőségű kokszolási nehézolajat tankolt Texasban. A magas kéntartalom miatt az olajat előbb finomítani kellett volna Tunéziában. • Ehelyett a Probo Koala 3 hónapra lehorgonyzott Gibraltárnál, és „csináld magad” akcióban nekilátott a házi finomításnak. • Nátronlúgot és katalizátort adtak az olajhoz, aminek hatására a kéntartalom legnagyobb része leülepedett. • Az olajat Nigériában kellett volna eladni, de előtte Amsterdamban meg akartak szabadulni a fenékiszaptól. • A kikötő-hatóságnak olajos szennyvízként jelentették be, de szivattyúzás közben feltűnt a szokatlan szag, a szivattyúzást leállították. • A kémiai vizsgálat során kiderült, hogy az anyag veszélyes hulladék, és a kikötő-hatóság 500.000 € -t kért az ártalmatlanításért • A management nem akart ennyit fizetni, ezért tovább hajóztak Észtországba, ahol az olajat átrakták egy Nigériába szállító hajóra.

32. Ivory Coast 2006 augusztus … A bűncselekmény: • A Probo Koala elindult Elefántcsont-partra. • Az iszap átvételére és kezelésére a Puma Energy cég a helyi Tommy céggel szerződött le. • A Puma Energy céget közösen tulajdonolta a holland Trafigura és az ivory elnök családja. A Tommy céget egy hónappal azelőtt alapították, sem tapasztalata, sem eszközei nem voltak ilyen veszélyes hulladék kezeléséhez. • A Tommy az ártalmatlanítást 15.000 €-ért vállalta. • Az iszapot tartályautókba szivattyúzták át, majd az éj leple alatt Abidjankörnyékén 14 helyen leürítették, köztük ivóvíz bázisok és mezőgazdasági területek mentén. • Ezután a Probo Koala visszaindult Észtországba. • Az észt hatóságok a Greenpeaceaktivisták nyomására kivizsgálták az esetet és megállapították, hogy ugyanaz a toxikus anyag van a tanker térben, ami Ivory-n mérgezést okozott. • A hajót zár alá vették és elindult a nemzetközi vizsgálat.

33. Ivory Coast 2006 augusztus … A szennyező anyag: • Az iszap mennyisége: 500 t • Tartalom: 40t maró nátronlúg, 25t kénvegyület, amelyből 2t kénhidrogén, 12t merkaptán (ez okozta a szagot), több tonna fenol. • Jelleg: rothadt tojás és fokhagyma szag, szem és orr-nyálkahártya irritáció A mérgező hatás: • 8 ember meghalt • 80.000 embert kellett orvosi kezelésben részesíteni • Hányás, orrvérzés, légzési nehézségek, vetélés, hosszú távon máj, tüdő és vesekárosodás. • Ivóvíz bázisok, halastavak és agrár területek mérgeződtek meg • Esőzések alkalmával újabb kénhidrogén felszabadulás várható A következmények: • Az ivory környezetvédelmi, közlekedési minisztert és a kikötő igazgatót leváltották. A Tommy cég vezetőjét 20, egy hajózási ügynököt 5 évi börtönre ítéltek. 3 Trafigura dolgozót is letartóztattak Ivory-n, de 200 millió $ fejében elengedték. A cég Hollandiában komoly büntetésre számíthat. A területeket csak részben kármentesítették.

34. A világ 7 szemétcsodája 1.Csendes – óceáni szemétsziget

35. 2. New York szemétlerakója

36. 3. India, Roro azbeszt bányák

37. 4. Füstös hegység, Fülöp-szigetek, Manila

38. 5. Hajóbontó kikötő, Alang, India

39. 6. Yucca hegység, Nevada, USA

40. 7. Elektronikai hulladéklerakó, Guiyu, Kína