A nem szakrendszerű oktatás bevezetéséből adódó intézményi feladatok

1. A nem szakrendszerű oktatás bevezetéséből adódó intézményi feladatok Kern Zoltán közoktatási szakértő 06303392530 kernzoltan56@t-online.hu nem szakrendszerű oktatás

2. A fejlesztések céljai – oktatáspolitikai prioritások nem szakrendszerű oktatás

3. ÚJ PEDAGÓGUS SZEREPEK • A pedagógusok többsége úgy védekezett a tantervek, a sokszor egymásnak ellentmondó utasítások cikcakkjaival szemben, hogy kiiktatta az életéből a tanügyi dokumentumokat • A pedagógusok nagy hányada számára az éppen használt tankönyv tölti be a tanterv szerepét • az iskola „vaskos bástyái” még mindig ellenállnak annak a tartalmi és módszertani paradigmaváltásnak, amely nélkül aligha képes felkészíteni diákjait a 21. század nem szakrendszerű oktatás

4. ÚJ PEDAGÓGUS SZEREPEK Tény, hogy nálunk nem az életkori sajátosságok figyelembevételével igyekeznek javítani az oktató-nevelő munkát, hanem ellenkezőleg: az oktató-nevelő munka javításával szeretnék befolyásolni az életkori sajátosságokat. nem szakrendszerű oktatás

5. ELŐZMÉNYEK - reformpedagógia • Rudolf Steiner-iskolák - Waldorf-pedagógia. • Dewey-pragmatista iskolája + Montessori elvei. • Julius L. Meriam Dewey elveit követve az iskolastruktúrát bontja tovább tevékenységformák: megfigyelés, játék, beszélgetés, kézimunka iskolai foglalkozás 4 x 90 perc nem szakrendszerű oktatás

6. ELŐZMÉNYEK - reformpedagógia • Dalton-plan: osztályszerkezet felbontása. önálló munkavégzés • Winnetka-plan: a tanár vezető szerepe megszűnik. • Jena-plan: epochális oktatás. • Celestin Freinet (1869 - 1966) az iskola és az élet közötti fal lebontása nem szakrendszerű oktatás

7. A valamilyen szerű iskolák jellemzői: - reform iskolákból nem a teljes koncepciót veszik át, hanem csak ötleteket, megoldásokat, és ezeket ötvözik a hagyományossal, - fontos, hogy a kiválasztott elemek integrálódjanak. nem szakrendszerű oktatás

8. ELŐZMÉNYEK • A magyar diákok a megtanultakat nehezen tudják alkalmazni a gyakorlatban. • Nem lemondva az ismeretek elsajátításáról, vagyis „ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés” megvalósítása nem szakrendszerű oktatás

9. ALAPELVEK • A passzív befogadó és feldolgozó magatartás helyett, a saját meglévő képességek, viselkedésformák kipróbálására, és újak kialakítása. • Irányítás helyett, inkább az együttműködést elősegítő magatartás nem szakrendszerű oktatás

10. Leggyakrabban használt módszerek 90 % Ismeretszerzés Falus és mtsi (1989) • 53,5% nevelői magyarázat és bemutatás Tanórákon elhangzó szavak • 79% tanárok • 21% diákok nem szakrendszerű oktatás

11. Fogalmak, értelmezések • Nem szakrendszerű az oktatás, ha a tanulók részére a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét egy, tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. (Kt. 121.§ (34.) • A tanári (felső tagozatos, szakrendszerű) és a tanítói tanulásszervezés keveredhessen – méghozzá iskolánként, sőt osztályonként eltérő mértékben, ahogy azt a Kt. 8.§ (3)-ban meghatározott időkeretek is szabályozzák. nem szakrendszerű oktatás

12. Nem szakrendszerű oktatás és kompetenciafejlesztés • A nem szakrendszerű oktatásban a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése az alapvető, az egész folyamatot meghatározó feladat . • Nem szükséges a javasolt iskolai tudás tantárgyak szerinti tagolása nem szakrendszerű oktatás

13. Fogalmak, értelmezések Helyi tanterv • Az a tanterv, melyet egy iskola pedagógiai programjában kitűzött céljainak, alapelveinek megfelelően kiválaszt/összeállít. A követelmények és a tananyagok (ezek időbeli elrendezése és a hozzárendelt eszközök rendszere) az iskola hagyományos klienseinek elvárásait és fejlesztési prognózisát teljesítik. Az iskolák helyi tantervei jellemző módon úgy alakulnak ki, hogy az egyes nevelőtestületek a helyi sajátosságoknak megfelelően választanak az akkreditált kerettantervek közül, és azt a megadott keretek között saját viszonyaikra adaptálják. nem szakrendszerű oktatás

14. Fogalmak, értelmezések Kerettantervek • A miniszter az iskolázás adott szakaszára vonatkozóan - a Nemzeti alaptantervre épülve és a helyi tanterv készítéséhez alapul szolgálva - választható keret-tanterveket ad ki (akkreditál). A kerettantervek meghatározzák a tantárgyak rendszerét, az egyes tantárgyak időkeretét (óraszámát), a tananyag felépítését és felosztását az egyes évfolyamok között, továbbá az adott szakasz befejező évfolyamának kimeneti követelményeit. nem szakrendszerű oktatás

15. Fogalmak, értelmezések Tantervi tananyagtartalom • Tantervi tartalmat, amely részletes felsorolás formájában ("kánon") megadja az adott terület, tantárgy legfontosabb adatait, témáit, témaköreit, fogalmait, képleteit, helyneveit, személyeit, műveit, nyelvtani szabályait stb. nem szakrendszerű oktatás

16. Törvényi háttér • Kt.8.§ (3)az 5. és 6. évfolyamon (az alapozó szakaszban) a rendelkezésre álló tanítási időkeret 25-50%-át nem szakrendszerű oktatás keretében, az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a növelésére kell fordítani. • Kt. 133.§ (1)az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben, majd azt követően az 5. 6. évfolyamokon felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást. nem szakrendszerű oktatás

17. Törvényi háttér • Kt.17. § (8) bekezdés"Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket. E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítókra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegy-tizenkettő éves korosztály neveléséhez és oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el." nem szakrendszerű oktatás

18. Törvényi háttér • „Az emelt szintű oktatás kivételével az iskolai oktatás ötödik évfolyamán az adott tantárgy oktatására és pedagógus munkakör betöltésére jogosít a szakkollégium elvégzését igazoló tanítói végzettség és szakképzettség.” [127 (8)] • „A 2012/2013. tanítási év végéig az ötödik–hatodik évfolyamon, továbbá emelt szintű oktatás esetén az e törvény 17–a (1) bekezdésének b) pontja szerint az első-negyedik évfolyamon, a nem szakrendszerű oktatásban pedagógus-munkaköri tölthet be az a tanár, aki 2004. szeptember 1-jéig legalább öt év gyakorlatot szerzett az első-negyedik évfolyamon.” [128. (20)] nem szakrendszerű oktatás

19. Törvényi háttér • Kt.128. § (19) A 2008/2009 – 2010/2011. Tanítási évben az 5. 6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás megszervezhető oly módon is, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra 20%-át éri el nem szakrendszerű oktatás

20. Tanulási környezet tényezői • A tanulás és tanítás tartalma • A problémák jellege • Az oktatási technikák, módszerek • Az osztálytermi kultúra nem szakrendszerű oktatás

21. Tartalmi elemek a helyi tanterv módosításához • Tanulásirányítás Átlaghoz igazított módszerek Szabályozás helyett vezérlés, ami az iskolai kudarcot növeli. Az egyéni különbségek nem érvényesülnek. Gyors tanulási tempó, a tankönyvek megtanítása. merev tananyagbeosztások és tananyag elrendezések. nem szakrendszerű oktatás

22. Tartalmi elemek a helyi tanterv módosításához • Tanulásirányítás Mintatanmenetek mechanikus alkalmazása A gyerekek terhelése nem megfelelő, a játékos, rugalmas tanulásszervezés nem vált általánossá. A tapasztalás a cselekvéses tanulás kevés teret kap. Az iskolai osztályok heterogén összetétele nem meghatározó a módszerek kiválasztásában A magatartászavar és a tanulási nehézségek problémája a kezdő és bevezető szakaszban nem rendezhető. a tanulás iránti pozitív attitűd jelentősen csökken a felső tagozaton. nem szakrendszerű oktatás

23. Változások a helyi tantervi szabályozásban. • Műveltségi területeken, tantárgyakon átívelő – fejlesztési feladatként jelenik meg a készség- és képességfejlesztés, a tanulás, valamint a kulcskompetenciák fejlesztése. • A nem szakrendszerű oktatásra szánt órakeretben nem tantárgyi ismeretek tanítása folyik tantárgyi rendszerben,hanem alapozás, felzárkóztatás, fejlesztés. Meghosszabbodott az alapozás szakasza nem szakrendszerű oktatás

24. Változások a helyi tantervi szabályozásban. • A nem szakrendszerű oktatásban nem az ismeretátadásra, hanem a képességek fejlesztésére helyeződik a hangsúly, és ez tantárgytól független, ill. bármelyik tantárgyi ismeretanyaghoz kapcsolódva megoldható. • A kulcskompetenciák, képesség együttesek megalapozása folytatódik ötödik, hatodik évfolyamon nem szakrendszerű oktatás

25. Változások a helyi tantervi szabályozásban. • A helyi tantervben a nem szakrendszerű oktatáshoz kell igazítani a beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit, a magasabb évfolyamba lépés feltételeit. • Azoknál a tantárgyaknál, ahol az iskola csökkenti a szakrendszerű órakeretet, csökkenteni kell a tananyag terjedelmét is nem szakrendszerű oktatás

26. Tanítási-tanulási környezet megváltoztatása. • Szemléletváltás: Nem szaktárgyakban gondolkodunk Nem osztályban gondolkodunk Nem feltétlen heti órarendben gondolkodunk Megszűnik a „tankönyvközpontúság” Ismeretátadás helyett fejlesztés Vége a „frontális” munkaforma uralmának – módszerváltás (differenciálás, kooperatív technikák , epochális oktatásstb.) Az értékelés funkciói közül a szelektálás, minősítés helyett uralkodóvá válik a megerősítő, fejlesztő, motiváló funkció: a tanulás értékelése és tanuló értékelése nem szakrendszerű oktatás

27. Nem szakrendszerű oktatás elterjesztése • Célkitűzések: Az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának növelése Alapkészségek megerősítése, pótlása Az eltérő tanulói fejlettségi szint kezelése A helyi tanterv eredményeinek elemzése alapján, az elvárt teljesítménytől elmaradók felzárkóztatása, lehetőség teremtése ahhoz, hogy a tanuló elérje a helyi tanterv elvárt követelményszintjét. Olyan készség és képességfejlesztés, amely később a további sikeres tanulás előfeltétele nem szakrendszerű oktatás

28. Problémák, leküzdendő gátak • Szelektív iskolarendszer • Homogén csoportokra törekvés • Ismeretközpontúság • Tanárközpontúság • A tanár saját magát tartja a legfőbb ismeretforrásnak • A tanulás helyett még mindig a tanításon van a hangsúly • A tantárgyak közötti integráció hiánya • „Krétapedagógia” • 9. Merev hagyományok, pl. ergonómiai szinten nem szakrendszerű oktatás

29. Kérdések a nem szakrendszerű oktatással kapcsolatban • A kezdő szakasz időtartama elegendő-e a kulcskompetenciák biztos kialakítására? • Megfelelő–e az óvoda és az iskolakezdés között a kapcsolat? • Milyen stratégiák léteznek az iskolai kudarcok elkerülésére? • Kellőképpen figyelünk-e a gyermekek eltérő ütemű fejlődéséből adódó egyéni különbségekre? • Milyen a korai idegennyelv-tanulás és a kisgyermekkori IKT helyzete? • Megfelelő-e a tanítók módszertani kultúrája? nem szakrendszerű oktatás

30. A nem szakrendszerű oktatás bevezetésének feltételei • Milyen eredményeket mutatnak az alapvető képességekre és készségekre irányuló megfigyelések, mérések, ellenőrzések? • Mennyire volt hatékony az alkalmazott ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer, kell–e ezeken változtatni? • Szükség van–e a pedagógiai program, Illetve a helyi tanterv módosítására? • A módosított helyi tanterv elegendő időkeretet biztosít–e a kibővülő nem szakrendszerű oktatáshoz? • Mik a pedagógusok felkészítésének eddigi tapasztalatai? • Melyek a felkészítéssel szembeni további igények? nem szakrendszerű oktatás

31. A nem szakrendszerű oktatás egyéb hatásai • A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁSNAK jelentős szerepe van a munkaerő-gazdálkodásban, az alkalmazotti létszám meghatározásánál, és ehhez kapcsolódóan az egész intézmény működéséhez szükséges költségvetés összeállításánál. nem szakrendszerű oktatás

32. A nem szakrendszerű oktatás egyéb hatásai • Pedagógiai értelemben az első hat évfolyam egységes. • Az alapozó funkciók között elsődlegesen az önálló tanuláshoz szükséges készségeket, képességeket tartjuk számon, ezért célszerű lenne minden iskolában diagnosztikus méréssel tájékozódni az alapozó funkciókat illetően. nem szakrendszerű oktatás

33. A nem szakrendszerű oktatás egyéb hatásai • Az 5. és 6. évfolyamokon kialakítandó tanulásszervezés során a módszertani kultúra, azon belül a „tanítói” és a „tanári” módszerek aránya fontos kérdés, mely szakszerűen csak a helyi viszonyok ismeretében oldható meg. E tekintetben is fontos figyelembe venni az iskolai munkaközösségek véleményét. • Kötelező” tanórai foglalkozás időkeretén túl a továbbiakban a „nem kötelező” tanórai foglalkozás időkeretét is figyelembe kell venni nem szakrendszerű oktatás

34. A nem szakrendszerű oktatás egyéb hatásai • A helyi tantervek készítésekor a tanító és a tanár közös munkájára épülő munkaszervezéshez először azt kellett eldönteni, hogy mely tantárgyak óraszámát érinti a törvényben megemelt százalékos arány . • Nem kötelező tanárai foglalkozások időkerete iskolai szinten áll rendelkezésre, és az egyes évfolyamok között átcsoportosítható. Elméletileg ezért nem zárható ki, hogy az ötödik-hatodik évfolyamon nem veszik igénybe ezt az időkeretet. nem szakrendszerű oktatás

35. A nem szakrendszerű oktatás egyéb hatásai • Minden egyes tanuló részt is vegyen a nem szakrendszerű oktatásban ? • A rendelet nem írja elő, hogy milyen legyen az időráfordítás egzakt aránya. A tanulásszervezés és a módszerek kiválasztásában valamint abban a kérdésben, hogy inkább tanítók vagy inkább tanárok tanítsanak nem szakrendszerű oktatás

36. A bevezetés dilemmái • Az alapozó funkció tartalmának és hatékonyságának a növelése elsősorban a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika műveltségi területeken (tantárgyaknál) látszik leginkább indokoltnak • Az iskolán belül akár osztályonként is változhat a kialakított gyakorlat • Új tantárgyakat nem kell létrehozni a meglévők terhére • A meglévő tantárgyak tantervében azokat a tanítandó tartalmakat szükséges megjelölni, amelyek a nem szakrendszerű időszakra vonatkoznak. nem szakrendszerű oktatás

37. A bevezetés dilemmái • A kis óraszámokkal rendelkező tantárgyaktól időkeret elvonása nem indokolt • Nívócsoportoklétrehozása • Tömbösíteni, átcsoportosítaniis lehet az első, illetve a második félévre a megadott időkereteket az adott féléven belül • A nem szakrendszerű oktatás és funkcionális eszközök: interaktív táblák. • Az 5-6. évfolyamon is célszerű a szöveges értékelés bevezetése, mivel így kedvezőbb lehetőség nyílik az egyéni haladás jellemzésére. nem szakrendszerű oktatás

38. A bevezetés dilemmái • A 7-8. évfolyamon a szakrendszerű oktatásban tanácsos egyéni foglalkozás, csoportfoglalkozás keretében biztosítani, hogy az 5-6 évfolyamon differenciált képzésben részesült tanulók ismeretei megfelelő szintre kerüljenek. nem szakrendszerű oktatás

39. SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁKiskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése Teljes osztály • differenciált, kooperatív tanulásszervezés VAGY Osztály szinten kialakított csoport • párhuzamos óraszervezés VAGY Évfolyam szinten összevont csoport a fejlesztésben részvevők számára • párhuzamos óraszervezés VAGY Évfolyam szinten kialakított különböző csoportok • nívócsoportos oktatás nem szakrendszerű oktatás

40. SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁKiskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése A nem szakrendszerű oktatás időkeretének felhasználása / eloszlása éves szinten Tömbösítve: • Szeptember – október közepe 50 óra • December – január 85 óra • Május – június 50 óra Folyamatosan : • A 2011 / 2012-es tanévig heti 5 óra • A 2011 / 2012-es tanévtől heti 7 óra nem szakrendszerű oktatás

41. SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁKiskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése • Évfolyamonként két osztály Megegyező (ugyanabban az) órarendi órában 3 tanulásszervezési egység A két osztályban külön- külön szakrendszerű tanítás folyik. A felzárkózásban részesülő gyerekek - összevont csoport a két osztályból – számára nem szakrendszerű órát szervezünk nem szakrendszerű oktatás

42. SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁKiskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése Alternatívák nem szakrendszerű oktatás

43. SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁKiskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése II. Évfolyamonként két osztály Képesség szerinti nívócsoportok szervezése az osztálykeret felbontásával Egy órarendi órában 1. csop.– nem szakrendszerű 1 óra /évf. 2. csop.– szakrendszerű 1 óra /évf. 3. csop.– szakrendszerű 1 óra /évf. nem szakrendszerű oktatás

44. SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁKiskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése Alternatívák nem szakrendszerű oktatás

45. SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁKiskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése III. Évfolyamonként két osztály Párhuzamos óraszervezés az osztálykeret felbontásával 1.csop. Nem szakrendszerű óra – alapozás, felzárkóztatás, fejlesztés 2.csop. Szakrendszerű óra - tehetséggondozás nem szakrendszerű oktatás

46. SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁK Alternatívák nem szakrendszerű oktatás

47. SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁKiskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése IV. Évfolyamonként egy – egy osztály Csoportbontás • Jó képességűek: szakrendszerű óra • Gyengék: nem szakrendszerű órák nem szakrendszerű oktatás

48. SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁKiskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése Alternatívák nem szakrendszerű oktatás

49. SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁKiskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése V. Tanítási órán és délutáni foglalkozáson • Tanítási időben - nem szakrendszerű órán teljes osztály - differenciálással • Heti két délután - csak a rászorulóknak összevont csoport 112 óra a kötelezőből Tömbösítve nem szakrendszerű oktatás

50. SZERVEZETI KERETEK, GYAKORLATI PÉLDÁKiskolai tanulási-tanítási folyamatok helyi tervezése VI. Tanítási órán, egész osztály • Egy (azonos) pedagógus tart magyar alapú, történelem alapú fejlesztő órát. • Egy (azonos) pedagógus tart matematika alapú, természetismeret alapú órát nem szakrendszerű oktatás