A kutatás háttere és céljai

2. A kutatás háttere és céljai • A Capital Research Piackutató Intézet és a FLOW Public Relations kommunikációs ügynökség kvantitatív kérdőíves vizsgálatot végzett, hogy feltérképezze a médiamunkások viszonyát a közösségi médiához. • A kutatás során mértük: • A közösségi média fogalmának ismeretét, a közösségi média csatornáinak ismertségét, hasznosságát az újságírói munkában • A közösségi média használatának módját (mire használja), hitelességének megítélését • A közösségi média egyes csatornáinak ismertségét spontán és segítetten, illetve azt, hogy válaszadóink mely csatornákat sorolják a közösségi médiához • A közösségi média különböző csatornáinak jelenlegi és jövőbeni használatát • Annak megítélését, hogy a közösségi média hogyan változtatja meg az újságírók jövőbeni munkáját, milyen viszonyban áll a hagyományos újságírással.

3. A kutatás legfontosabb eredményei • A megkérdezett újságírók többsége ismeri és használja a közösségi média felületeit, de főleg a magánéletben, kevésbé a munkában. • Miközben hasznosnak és fontosnak tartják a közösségi médiát, számos olyan alkalmazást nem ismernek, melyek valóban hatékonyabbá tennék a munkájukat. • A megkérdezettek 85 százaléka regisztrált a Facebookon, kétötödük naponta felmegy az oldalra. 87 százalékban vannak az iwiw-en, viszont már ritkábban használják. • A válaszadók negyede ír blogot, 81 százalék tölt le videókat a YoutTube-ról. • A más tartalmak megosztására alkalmas site-okat (fotómegosztó, dokumentum megosztó, linkmegosztó site-ok) nem ismerik a válaszadók. Pedig éppen ezek az alkalmazások könnyíthetik meg egy újságíró munkáját. • Az internetes telefonálás népszerű: a válaszadók négyötöde már használta, és el tudja képzelni, hogy munka céljára is használni fogja. • Az RSS olvasók csak alacsony ismertséget értek el. A Netvibes pedig a teljesen ismeretlen kategóriába sorolható, annak ellenére, hogy az újságírói munka során ez lehetne az egyik leghasznosabb eszköz.

4. A kutatás módszertana • Az adatfelvétel standard kérdőívvel, online adatfelvétel segítségével történt. • A mintavételi keretet (vagyis a kiinduló címlistát) a FLOW PR szakértőinek közreműködésével állítottuk össze. A felmérés során a közéleti, gazdasági, bulvár és életmóddal foglalkozó médiumok, valamint a tematikus média (ingatlan, egészségügy, IT, stb.) szélesebb kört elérő szerkesztőségeinek munkatársait kérdeztük meg. • Az online kérdőívre mutató linket kísérőlevéllel 832 címre küldtük ki. Az adatfelvétel során a még két a linket ismételten tartalmazó levelet küldtünk ki azok számára, akik még nem töltötték ki a kérdőívet. Emellett a potenciális válaszadókat a FLOW PR munkatársai telefonon is megkeresték, s felkérték a kérdőív kitöltésére. • A visszaérkezett, érdemben kitöltött kérdőívek száma 82, a kitöltési arány tehát közel 10%-os volt. • Az adatfelvétel 2010. nyarán zajlott le

5. Útmutató a tanulmányban szereplő ábrák olvasásához • Ábráinkon leggyakrabban a megkérdezettek válaszainak megoszlását (%) illetve a – jellemzően ötfokú – skálák átlagait mutatjuk. • Az ábrákon feltüntettük az egyes csoportok (pl. nők és férfiak) válaszai között mutatkozó statisztikailag szignifikáns különbségeket: • (Az ábra típusától függően) az adat pirosra színezésével vagy fehér körrel jelöljük az átlagosnál magasabb értékeket. • (Az ábra típusától függően) az adat kékre színezésével vagy fekete körrel jelöljük az átlagosnál alacsonyabb értékeket. • A piros nyilak azt mutatják, ha egy-egy változó mentén tendenciaszerű növekedés vagy csökkenés tapasztalható. • A tanulmányban szereplő táblázatok és diagramok celláinak összértéke egyes esetekben a 100%-ot ±1% eltéréssel adhatják ki, ami a kerekítés szabályainak természetes velejárója.

6. A minta összetétele • Válaszadóink többsége középkorú (30-50 év közötti). Harmaduk 1-9 éve dolgozik újságíróként, negyedük 10-15 éve, a többiek ennél is régebben. • A megkérdezettek kétötöde a nyomtatott sajtónak dolgozik, több mint harmaduk az online újságírást műveli. A televízióknál illetve rádióknál dolgozók aránya 9-9%. • Az újságírók több mint kétharmada 1-3 éves, még jól működő számítógépen dolgozik munkahelyén, közel negyedük viszont 3-6 éves gépen, amely szövegszerkesztésre, internetezésre még jó. Mindezektől nyilván nem függetlenül a válaszadók több mint háromötöde gond nélkül tölt le hosszabb videókat,hanganyagokat, nagyméretű képeket, ötödük esetében viszont egy kis időbe telik, míg letöltődnek a különböző anyagok. A megkérdezettek 5%-a nyilatkozott úgy, hogy meg sem próbál nagyobb méretű anyagokat megnézni vagy hallgatni. • Válaszadóink szinte mindannyian rendelkeznek otthoni internetkapcsolattal is. Mobilinternetet a megkérdezettek több mint fele használ, s további ötödük tervezi, hogy a jövőben használni fogja.

11. A kutatás legfontosabb eredményeit összefoglaló ábrák

26. Ismeretek a közösségi médiával kapcsolatban

27. Ismeretek a közösségi médiával kapcsolatban – spontán definíció I. Válaszadóinkat kérdőívünkben először arra kértük, hogy spontán módon, saját szavaikkal írják le, hogy tudomásuk szerint mi a közösségi média. • A kitöltők 94%-a (77 fő) válaszolt erre a kérdésre. A válaszadók elsősorban példákon keresztül, illetve a közösségi média funkcióinak, jellemzőinek leírásával magyarázták a fogalmat. • A válaszokból kitűnik, hogy a közösségi média egyértelműen az internethez köthető (16 % említette, hogy a közösségi média internetes/webes felületen jelenik meg). 6 % a közösségi médiát a Web2 kifejezéssel azonosította. 2 % szerint az internet, és a digitális technika eszközök teremtették meg a közösségi média kialakulásának feltételeit. „Web2-es alkalmazások.” „A közösségi média az információ előállításának, fogyasztásának és megosztásának a digitális technológia segítségével megvalósuló formája.”

28. Ismeretek a közösségi médiával kapcsolatban – spontán definíció II. • A válaszadók 10%-a a közösségi médiát a közösségi portálokkal azonosította. Többen, olyan konkrét közösségi oldalakhoz kötötték a fogalmat, mint a Facebook, iWiW, Twitter, Tumbler, vagy a különböző blogok. • A közösségi média fogalmát különböző funkcióinak bemutatásával is magyarázták, a közösségi média legfontosabb funkciói a válaszok alapján: • a közösségépítés, közösségek összekapcsolása (12 %) • a kapcsolattartás (15 %), a kommunikáció elősegítése (11 %), • az információ- (18 %), tartalom- (11 %), és a véleménymegosztás (10 %). „Internetes szolgáltatás minél több felhasználó - általában valamilyen módon regisztrált - egybegyűjtésére, amely rendszerint mind közösségi, mind magáncélú kapcsolatépítésre és kommunikációra alkalmas. Jellegében döntően táborépítő.” „IWiW, Favebook, Twitter, stb. kicsit olyanok, mint egy baráti-szakmai kapcsolatháló, ahol munkánkról, magánéletünkről osztunk meg tartalmakat. Az információáramlást és a kommunikációt segíti. Bonyolult rendszer, folyamatos kommunikáció emberek, cégek között.”

29. Ismeretek a közösségi médiával kapcsolatban – spontán definíció III. • A válaszadók szerint, a közösségi média jellemzője, hogy az interneten mindenki által szabadon elérhető (9 %), interaktív (12 %), maguk a felhasználók szerkesztik a tartalmat (23 %). Ezen tulajdonságainak eredménye, hogy a „hagyományos”, „professzionális” médiától alapvetően különbözik (6 %), mert az információáramlás, a reagálás gyors, és közvetlen (1 %), illetve a tartalmak szerkesztetlenek és ellenőrizetlenek (1 %). „A közösségi média interaktivitáson alapuló szolgáltatás, az információközléshez és megoszláshoz nem csak a hivatásos szerkesztők járulnak hozzá, hanem bárki.” „Interaktív média, vagyis a kommentek és fórumok segítségével, maga az internetes újság olvasója is beleszólhat, közreadhatja a véleményét. Sőt a hasonló véleményen levők különböző akciókat is szervezhetnek együtt, pl. biciklis felvonulás.” • Válaszaikban néhányan azt is említették, hogy a közösségi média az utóbbi években egyre nagyobb teret hódít (2 %), mely a válaszadók 2 %-a szerint negatív fenyegetés az emberek magánéletére.

30. Ismeretek a közösségi médiával kapcsolatban – az egyes csatornák ismertsége I. • A teljes minta harmada érzi úgy, hogy jól ismeri a közösségi média csatornáit, harmaduk „inkább ismeri”. További 29% érzékel hiányosságokat tudásában. Azok aránya, akik egyáltalán nem rendelkeznek ismeretekkel e területen elenyészően csekély. • Válaszadóinkat megkértük arra, hogy először spontán módon soroljanak fel csatornákat, melyek véleményük szerint a közösségi médiához tartoznak. Spontán módon a legismertebb csatornáknak a Facebook, az iWiW és a Twitter bizonyultak, de emellett a YouTube, a MySpace illetve a különböző blogok említettsége is relatíve magas. • Ezután különböző csatornákat soroltunk fel, s arra kértük válaszadóinkat, hogy mindegyikről mondják meg, hogy a közösségi médiához tartoznak-e. A Facebook, az IWiW, a blogok, a Twitter és a Youtube besorolása egyértelmű, lényegében mindenki a közösségi médiához tartozóként sorolta be e csatornákat. A Flickr-t és a delicioust azok, akik ismerik lényegében mindannyian a közösségi médiához tartozónak vélik. A Videa és a Google Reader esetében pedig az előbbit a csatornát ismerők többsége a közösségi médiához sorolja, az utóbbit viszont nagy többségük nem.

31. Ismeretek a közösségi médiával kapcsolatban – az egyes csatornák ismertsége II. • Fontos megemlítenünk, hogy a válaszadók ötöde az Indexet és az Origot is a közösségi médiához tartozónak véli. Ebből arra következtethetünk, hogy az újságírók egy része számára nem teljesen világos a közösségi média fogalma. • Segítetten (lista segítségével, melyből a közösségi médiához nem tartozó csatornákat már kihagytuk) mértük azt, hogy az egyes közösségi médiához tartozó csatornákat – saját meglátásuk szerint – válaszadóink milyen mértékben ismerik. A válaszadók lényegében mindannyian ismerik az iWiW-et, a YouTube-ot, aFacebookot illetve a blogokat. Az iWiW és a YouTube esetében a válaszadók valamivel több mint tizede ugyan tudja, hogy mire valók ezek az oldalak, de nem ismeri őket jól. A Facebook esetében az alkalmazást nem jól ismerők aránya már a megkérdezettek ötödét teszi ki. Tekintve, hogy válaszadóink sajtómunkások, némiképp meglepő, hogy a megkérdezettek harmada a blogok esetében is hiányos ismeretekről számol be.

32. Ismeretek a közösségi médiával kapcsolatban – az egyes csatornák ismertsége III. • A Twitter ismertsége meglehetősen magas, de csak a megkérdezettek negyede számol be arról, hogy jól ismeri ezt a csatornát. Az újságírók közel háromötöde tudja mire való, de nem ismeri jól a Twittert. A többiek nem tudják, mire való vagy nem is hallottak róla. • A GoogleReaderta teljes minta háromötöde, a Flickr-t fele ismeri (Tudja, mire való), ugyanakkor mindkét alkalmazás esetében csak a megkérdezettek ötöde nyilatkozott úgy, hogy jól ismeri. • A delicious és a Scribd ismertsége csekély.

43. A közösségi média használata

44. A közösségi média használata általánosságban • Válaszadóinkat segítetten (előre összeállított lista segítségével) kérdeztük arról, hogy mire használják a közösségi médiát. • Az újságírók elsősorban információk gyűjtésére használják a közösségi média csatornáit. A megkérdezettek több mint kétharmada vélemények és viták felkutatására, a tájékozottság megtartására egyes ügyekkel és témákkal kapcsolatban, egyes emberekről és szervezetekről információgyűjtésre használják a közösségi médiát. Szintén magas azok aránya, akik forráskeresés illetve sztoriötletek gyűjtése miatt fordulnak a közösségi média csatornáihoz. • Az interaktivitást kihasználók aránya alacsonyabb: a válaszadók fele terjeszt híreket a közösségi médián keresztül, s mindössze 45%-uk vesz részt beszélgetésekben.

46. A közösségi média használata – különböző funkciókra I. • Válaszadóinkat megkérdeztük arról is, hogy milyen gyakran használják a közösségi média által kínált egyes funkciókat. • A leggyakrabban használt funkciók ‘befogadói’ jellegűek: a teljes minta több mint fele néz legalább napi gyakorisággal videókat a neten, s közel ugyanennyien olvasnak blogokat. E funkciók esetében tehát az újságírók ‘passzívan’, befogadóként használják a közösségi média funkcióit. • Az ‘aktív’ használat funkciók közül a linkek, képek, dokumentumok, videók megosztása a leggyakoribb. Az újságírók több mint negyede napi gyakorisággal teszi ezt, további közel ötödük heti néhány alkalommal. • Fotómegosztó site-okat a minta több mint kétötöde egyáltalán nem használ. A többiek esetében is inkább a havi vagy ennél ritkább használat a jellemző. • A megkérdezettek 8%-a napi gyakorisággal, további tizedük heti néhány alkalommal tölt fel saját tartalmakat közösségi site-okra. Közel harmaduk soha nem használja e célra a közösségi médiát. • A megkérdezett újságírók negyede ír blogot, tizedük nem is csak egyet.

47. VoIP használata és ismerete • Skype-ot a válaszadók több mint négyötöde használt már. E csoport harmada napi, több mint negyede heti gyakorisággal használja ezt az alkalmazást. A Skype-használó újságírók azonban elsősorban magánemberként veszik igénybe ezt a szolgáltatást, több mint kétharmaduk nyilatkozott úgy, hogy csak vagy inkább magánemberként skype-ol. A teljes minta közel kétötöde nyilatkozott úgy, hogy munkája során jelenleg is használja a Skype-ot, az újságírók fele tartja elképzelhetőnek, hogy használni fogja.

49. A közösségi média használata • Válaszadóinkat megkérdeztük arról, hogy milyen típusú közösségi site-okat, csatornákat • Használnak jelenleg • Amit nem használnak, azt miért nem használják • Amit használnak, azt inkább munkájuk során vagy inkább magánemberként használják • Elképzelhetőnek tartják-e, hogy a jövőben használni fogják • Mire használják, használnák (azoktól, akik jelenleg használják vagy a jövőben használni szándékoznak).

50. A közösségi site-ok/csatornák használata I. • A közösségi média csatornái közül válaszadóink legnagyobb arányban a networking site-okat használják. Az újságírók közel háromnegyede rendszeresen, további 16%-uk ritkán használ ilyen jellegű alkalmazást. • A networking site-ok esetében a magánéleti használat domináns: a válaszadók 14%-a csak, további közel fele inkább magánemberként használja ezeket az oldalakat. • Ugyanakkor a válaszadók több mint fele már most is használja munkája során a networking site-okat, s további harmaduk elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben használni fogja. • Az újságírók a networking site-okat munkájuk során elsősorban információszerzése illetve kapcsolattartásra használják/nák, de fontos emellett a személyek, interjúalanyok, kapcsolatok felkutatása, ellenőrzése is. A használatban bizonyos mértékig az aktív (beavatkozó) funkciók is megjelennek – promóció, információ-, dokumentummegosztás.