A kurzus anyaga: 12 válogatott szöveg a filozófia történetéből

1. A kurzus anyaga: 12 válogatott szöveg a filozófia történetéből • http://phil.elte.hu/logig/filtort/filtort.html • Célja: tanuljanak meg olvasni. • Életrajzi adatok: fölösleges. • Kész értelmezések, magyarázatok: káros. • Eszmetörténeti, kultúrtörténeti háttér: hasznos lehet, de másodlagos. • Megérteni kell, nem egyetérteni. Vitatkozni ajánlatos. • Fő kérdések: • Milyen problémára keres választ a szerző? • Mit állít válaszként? • Milyen érveket használ? Reméljük, majd lesz

2. Vizsga: alapértelmezésben feleletválasztós teszt • 25 kérdés, minden olvasmányból 1-3. • Minden kérdést meg lehet válaszolni kizárólag a szövegek alapján. • Minden kérdésben szerepel, hogy melyik szövegre vonatkozik. • A ketteshez 11, a jeleshez 21 helyes válasz kell. • Van lehetőség szóbeli vizsgára is.

3. Platón • Kr. e. 4. század első fele • Az első (európai) filozófus, akinek teljes művei fennmaradtak • Szókratész tanítványa • Műfaj: dialógus, azaz párbeszédes forma • Kérdve-kifejtő módszer • A kérdező általában Szókratész • A módszer lényege: felfedeztetés, rávezetés • rossz válasz cáfolata • új, javított válasz • Modell: Theaitétosz • Kérdés: mi az ismeret? • Tht. többször is megkísérel meghatározást adni, végül sikertelenül. • A szofista: „másnap” szintén Tht. próbálja meg megmondani, mi a szofista. • Itt van válasz (több is). • „Bábáskodás”: a válaszoló fiatal tanítvány lelkében ott van a válasz, csak napvilágra kell segíteni. • Az említettek késői dialógusok.

4. Másik modell: Eutüphrón. • Mi a jámborság? • A válaszoló egy szofista, aki biztos benne, hogy tudja a választ. • Szókratész cáfol: megmutatja, hogy a válaszból képtelenségek következnek. • Vö. Szókratész védőbeszéde: az egyetlen dolog, amit Szókratész tud. • Korai (szókratikus) dialógusok: Sz. valódi ellenféllel áll szemben • Talán a történeti Szókratész nézetei és viselkedése jelenik meg. • Traszümakhosz [?]: mi az igazságosság? • Középső korszak: Phaidón, Az állam. • Valódi szerepük van-e a tanítványoknak? • Lászólag nem, hiszen sokszor oldalakon keresztül csak olyanokat mondanak, hogy „igen”, „persze”, „ezt nem értem”, stb. • A finomabb elemzés mutatja ki, hogy Szókratész valóban azt a módszert követi, amit időnként elmagyaráz, • és ami szoros rokonságban van a matematikatanítás „felfedeztetős” módszerével (Szabó Árpád).

5. Az állam: 10 könyv • Csak az Állam (Politeia, Resp.) és a Törvények c. késői dialógus tagolódik könyvekre – egy könyv kb. egy átlagos dialógus terjedelmével egyezik meg. • Kötelező olvasmány :az V. könyv befejező szakasza (475E-től, vélekedés és tudás) • és a VII. könyv vége + a VIII. könyv eleje (504E-518B, vonal- és barlanghasonlat). • (Nagyon) Ajánlott: Steiger Kornél jegyzetei. Stephanus-számok

6. [479a]Szókratész:A sokféle szép közt, drága barátunk – ezt mondjuk majd neki –, csak nem gondolod, hogy lesz olyan, amely ne látszanék rútnak is. Vagy olyan igazságos, amely ne látszanék igazságtalannak is. S olyan istenes dolog, amely ne látszanék istentelennek is. [b] Glaukón: Nincs ilyen, sőt ezek a dolgok szükségképpen szépek is meg rútak is, és épp így a többi is, amit kérdezel. SZ. Hát vajon a sok kétszeres dolog? Talán kevésbé látszik majd félnek, mint kétszeresnek? G. Semmiképpen. SZ. És a nagy, a kicsi, a könnyű és a nehéz talán inkább nevezhető így, ahogy nevezni szoktuk, mint ellenkezőképpen? G. Nem, mert mindegyikük mindig mindkettőből tartalmaz magában valamit. Szembeállítás: szép dolgok – maga a szép Az utóbbi létező, mert mindig ugyanúgy van, soha nem lesz önmaga ellenkezője. Lehetséges róla tudás, mert nem változtatja a tulajdonságait. Az előbbiek változékonyak, ezért csak vélekedés lehetséges velük kapcsolatban.

7. Minek mondjuk azt, amire a vélekedés vonatkozik?Nem lehet létező …. De nem lehet nemlétező sem, hiszen nemlétezőről semmit nem lehet állítani, így vélekedés sem lehetséges. Átmenet a létezés és a nemlétezés között: keletkezés. Éppen úgy, mint a vélekedés: átmenet a nemtudás és a tudás között. Folytatás: vonalhasonlat (509E - …) A vélekedés tárgyai: a látható (hallható, stb. ) dolgok, a vélekedés forrása tehát az érzékelés. A létezőket ésszel tudjuk felfogni, ez a tudás forrása. Az érzékelhető dolgok tökéletlen hasonmásai a létezőknek. De tovább is oszthatjuk: az érzékelhető dolgok között is vannak olyanok, amelyek csupán más dolgok hasonmásai: tükörképek a vízben, művészi alkotások. Az ésszel felfoghatók között is vannak olyanok, amelyekhez érzékelhető képeken keresztül férhetünk hozzá: eezek a matematikai, geometriai tárgyak. És vannak olyanok, amelyek hez tisztán az érvelés ( logosz) vezet: Ezek a tudás valódi tágyai: az ideák.