1 / 7

A kurzus anyaga: 12 válogatott szöveg a filozófia történetéből

A kurzus anyaga: 12 válogatott szöveg a filozófia történetéből http:// phil.elte.hu/logig/filtort/filtort.html Célja: tanuljanak meg olvasni. Életrajzi adatok: fölösleges. Kész értelmezések, magyarázatok: káros. Eszmetörténeti, kultúrtörténeti háttér: hasznos lehet, de másodlagos.

aquila
Download Presentation

A kurzus anyaga: 12 válogatott szöveg a filozófia történetéből

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A kurzus anyaga: 12 válogatott szöveg a filozófia történetéből • http://phil.elte.hu/logig/filtort/filtort.html • Célja: tanuljanak meg olvasni. • Életrajzi adatok: fölösleges. • Kész értelmezések, magyarázatok: káros. • Eszmetörténeti, kultúrtörténeti háttér: hasznos lehet, de másodlagos. • Megérteni kell, nem egyetérteni. Vitatkozni ajánlatos. • Fő kérdések: • Milyen problémára keres választ a szerző? • Mit állít válaszként? • Milyen érveket használ? Reméljük, majd lesz

  2. Vizsga: alapértelmezésben feleletválasztós teszt • 25 kérdés, minden olvasmányból 1-3. • Minden kérdést meg lehet válaszolni kizárólag a szövegek alapján. • Minden kérdésben szerepel, hogy melyik szövegre vonatkozik. • A ketteshez 11, a jeleshez 21 helyes válasz kell. • Van lehetőség szóbeli vizsgára is.

  3. Platón • Kr. e. 4. század első fele • Az első (európai) filozófus, akinek teljes művei fennmaradtak • Szókratész tanítványa • Műfaj: dialógus, azaz párbeszédes forma • Kérdve-kifejtő módszer • A kérdező általában Szókratész • A módszer lényege: felfedeztetés, rávezetés • rossz válasz cáfolata • új, javított válasz • Modell: Theaitétosz • Kérdés: mi az ismeret? • Tht. többször is megkísérel meghatározást adni, végül sikertelenül. • A szofista: „másnap” szintén Tht. próbálja meg megmondani, mi a szofista. • Itt van válasz (több is). • „Bábáskodás”: a válaszoló fiatal tanítvány lelkében ott van a válasz, csak napvilágra kell segíteni. • Az említettek késői dialógusok.

  4. Másik modell: Eutüphrón. • Mi a jámborság? • A válaszoló egy szofista, aki biztos benne, hogy tudja a választ. • Szókratész cáfol: megmutatja, hogy a válaszból képtelenségek következnek. • Vö. Szókratész védőbeszéde: az egyetlen dolog, amit Szókratész tud. • Korai (szókratikus) dialógusok: Sz. valódi ellenféllel áll szemben • Talán a történeti Szókratész nézetei és viselkedése jelenik meg. • Traszümakhosz [?]: mi az igazságosság? • Középső korszak: Phaidón, Az állam. • Valódi szerepük van-e a tanítványoknak? • Lászólag nem, hiszen sokszor oldalakon keresztül csak olyanokat mondanak, hogy „igen”, „persze”, „ezt nem értem”, stb. • A finomabb elemzés mutatja ki, hogy Szókratész valóban azt a módszert követi, amit időnként elmagyaráz, • és ami szoros rokonságban van a matematikatanítás „felfedeztetős” módszerével (Szabó Árpád).

  5. Az állam: 10 könyv • Csak az Állam (Politeia, Resp.) és a Törvények c. késői dialógus tagolódik könyvekre – egy könyv kb. egy átlagos dialógus terjedelmével egyezik meg. • Kötelező olvasmány :az V. könyv befejező szakasza (475E-től, vélekedés és tudás) • és a VII. könyv vége + a VIII. könyv eleje (504E-518B, vonal- és barlanghasonlat). • (Nagyon) Ajánlott: Steiger Kornél jegyzetei. Stephanus-számok

  6. [479a]Szókratész:A sokféle szép közt, drága barátunk – ezt mondjuk majd neki –, csak nem gondolod, hogy lesz olyan, amely ne látszanék rútnak is. Vagy olyan igazságos, amely ne látszanék igazságtalannak is. S olyan istenes dolog, amely ne látszanék istentelennek is. [b] Glaukón: Nincs ilyen, sőt ezek a dolgok szükségképpen szépek is meg rútak is, és épp így a többi is, amit kérdezel. SZ. Hát vajon a sok kétszeres dolog? Talán kevésbé látszik majd félnek, mint kétszeresnek? G. Semmiképpen. SZ. És a nagy, a kicsi, a könnyű és a nehéz talán inkább nevezhető így, ahogy nevezni szoktuk, mint ellenkezőképpen? G. Nem, mert mindegyikük mindig mindkettőből tartalmaz magában valamit. Szembeállítás: szép dolgok – maga a szép Az utóbbi létező, mert mindig ugyanúgy van, soha nem lesz önmaga ellenkezője. Lehetséges róla tudás, mert nem változtatja a tulajdonságait. Az előbbiek változékonyak, ezért csak vélekedés lehetséges velük kapcsolatban.

  7. Minek mondjuk azt, amire a vélekedés vonatkozik?Nem lehet létező …. De nem lehet nemlétező sem, hiszen nemlétezőről semmit nem lehet állítani, így vélekedés sem lehetséges. Átmenet a létezés és a nemlétezés között: keletkezés. Éppen úgy, mint a vélekedés: átmenet a nemtudás és a tudás között. Folytatás: vonalhasonlat (509E - …) A vélekedés tárgyai: a látható (hallható, stb. ) dolgok, a vélekedés forrása tehát az érzékelés. A létezőket ésszel tudjuk felfogni, ez a tudás forrása. Az érzékelhető dolgok tökéletlen hasonmásai a létezőknek. De tovább is oszthatjuk: az érzékelhető dolgok között is vannak olyanok, amelyek csupán más dolgok hasonmásai: tükörképek a vízben, művészi alkotások. Az ésszel felfoghatók között is vannak olyanok, amelyekhez érzékelhető képeken keresztül férhetünk hozzá: eezek a matematikai, geometriai tárgyak. És vannak olyanok, amelyek hez tisztán az érvelés ( logosz) vezet: Ezek a tudás valódi tágyai: az ideák.

More Related