Hazai innovációs feladatok, a NIH szerepe és tevékenysége

1. Hazai innovációs feladatok, a NIH szerepe és tevékenysége Dr. Peredy Zoltán Főosztályvezető-helyettes Stratégiai Főosztály Platformnap Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló NTP Budapest, 2012.01.17.

2. Új nemzetközi policy környezet Nemzetközi stratégiák: EUROPE 2020 - Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája (2010) INNOVATION UNION (Europe 2020 Flagship Initiative), (2010) OECD Innovation Strategy- Innováció a növekedés megerősítésére, valamint a globális és szociális kihívásokra, (2010) Green GrowthStrategy (OECD stratégia, 2011) OECD innovation for development strategy Új policy megközelítés – a válság után …(?) VÁLSÁG 2014. szeptember 18.

3. Hazai stratégiai portfolió Új policy megközelítés Hazai stratégiák: • Új Széchenyi Terv (2011. január 15.) • V. prioritás: Tudomány – Innováció • Nemzeti Reform Program (2011) Készülő stratégiák: • Magyar Növekedési Terv (vitaanyag) • KFI stratégia (a támogatás-ösztönzés új alapokra helyezése) • NIH stratégia • Ágazati innovációs stratégiák

4. A K+F+I új kormányzati struktúrája Parlamenti bizottságok Innovációs és Fejlesztési Eseti Bizottság MTA OTKA K o r m á n y Innováció Koordináció (államtitkári/elnöki értekezlet) Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács (NKITT) KIM NEFMI NFM NGM Tudományos, szakmai, vállalkozói, és társadalmi szervezetek SZTNH NFÜ NIH MRK (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala) (Magyar Rektori Konferencia) (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) (Nemzeti Innovációs Hivatal) Közreműködő szervezetek (MAG) Akadémiai kutatóintézetek Felsőoktatási intézmények Vállalkozások, KFI szolgáltatók

5. Az Országgyűlés új eseti bizottsága Innovációs és Fejlesztési Eseti Bizottság (Az Országgyűlés 76/2011. (X. 14.), és 81/2011. (X. 28.) OGY határozata) Feladata: az Országgyűlés kutatás-, fejlesztés- és innováció politikai tevékenységének elősegítése; az innovációt érintő törvények áttekintése; a kutatásról és fejlesztésről közvetlenül rendelkező törvények, kormány-, illetve miniszteri rendeletek áttekintése; a kutatási és fejlesztési, innováció- és tudománypolitikai tevékenység kormányzati kezelésének módja, szervezeti rendjének áttekintése, hatékonyságának vizsgálata, valamint a tudomány és a gazdaság kapcsolatának erősítés. A bizottság munkájáról évente a magyar tudomány ünnepéig, november 3-áig jelentést készít az Országgyűlés számára.

6. Nemzeti Innovációs Hivatal(NIH) • A Kormány a 303/2010. (XII.23.) Korm. rendelettel 2011. január 1-jével létrehozta a Nemzeti Innovációs Hivatalt (NIH) és meghatározta jogi státuszát, működési feltételeit és feladatait. • „A Nemzeti Innovációs Hivatal a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszter irányítása alatt működő központi hivatal.” • „A Kormány kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szervként a Hivatalt jelöli ki.” • A NIH-re vonatkozó új SZMSZ 2011. júniusban hatályba lépett (www.nih.gov.hu)

7. A Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) küldetése „A K+F és az innováció területén olyan államigazgatási együttműködési struktúrák, kooperációs hálózatok, valamint innovációs elemző és szolgáltató kapacitásokkiépítése és működtetése, amelyek Magyarország és az EU gazdaságstratégiai céljainakmegvalósítása érdekében elősegítik a nemzeti innovációs rendszer szereplőinek hatékony munkáját, és a hazai, illetve nemzetközi együttműködését.”

8. Közvetítő, kooperációs funkciók NIH Államigazga- tási funkciók Szolgáltatási, ügynökségi funkciók KFI stratégia és stratégiai monitoring, értékelés Innovációs elemző tudásbázis, és információs adatbázis Innovációs szolgáltató és menedzs-ment rendszerek, hálózatok fejlesztése EU-s és nemzetközi KFI együtt-működések Hatékony szervezet A NIH funkciói és tevékenységének négy pillére

9. A NIH tevékenysége (1) • KFI stratégia és stratégiai monitoring, értékelés • Közreműködés a KFI stratégia tervezésében (NGM) és megvalósításában, részstratégiák és elemző anyagok készítése • Hazai és nemzetközi stratégiák (EU, OECD) összehangolásában közreműködés • Kiemelt ágazatok (ÚSZT) innovációs stratégia- készítésének koordinálása • A KFI szakterület képviselete más szakterületi fejlesztési stratégiákban • KFI stratégiák, programok stratégiai monitorozása, és szakmai értékelése

10. A NIH tevékenysége (2) • Innovációs elemző tudásbázis és informá-ciós KFI adatbázis (TéT Obszervatórium) • Tényeken alapuló stratégiai tervezés, elemzések • Innovációs szolgáltatások megalapozása (partnerkeresés, pályázatok alanyai) • Obszervatóriumi szolgáltatások (államigazgatás, kutatók, vállalkozók) • Integrált KFI adatbázis • Hazai és nemzetközi KFI trendek; kiadványok • Közreműködés a KFI statisztika módszertani fejlesztésében

11. A NIH tevékenysége (3) • Innovációs szolgáltató és menedzsment rendszerek, hálózatok fejlesztése • Innovációs szolgáltatások fejlesztése, módszertani megalapozása • Innovációs szolgáltatások hálózatos, rendszerszerű tervezése, szervezése • Az innovatív ötletek megvalósítását segítő mentori rendszer kiépítése • Fókuszált ágazati KFI programok szakmai koordinálása • Regionális innováció segítése

12. A NIH tevékenysége (4) • EU-s és nemzetközi KFI együtt-működések • Közreműködik az EU tagállami feladatokban • Összefogja az EU KFI kertprogramokkal kapcsolatos hazai tevékenységet (22 tematikus program esetén: program-tanácsok, PC, nemzeti kapcsolattartók hálózata, NCP) • Multilaterális KFI együttműködések gondozása • Kétoldalú KFI kapcsolatok szakmai gondozása, 36 országra kiterjedően • Kétoldalú KFI programok gondozása • TéT attaséi hálózat szakmai koordinálása

13. Egy új lehetőség, a PcP • A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés (Pre-commercial Procurement, továbbiakban PcP) egy két- vagy három szakaszos, versenyalapú beszerzési folyamat, az állami támogatás (de minimis) kizárásával. • A modell alapelve a K+F leválasztása a végtermék kereskedelmi léptékű bevezetéséről, tárgya ezért kizárólag K+F szolgáltatás beszerzése (nem tartalmazza a kereskedelmi célú fejlesztési tevékenységet). • A PcP modell előnye, hogy ennek alkalmazásával a közintézmény saját, elsősorban financiális nehézségeire testre szabott, anyagilag vállalható terméket/szolgáltatást kaphat. • A megfogalmazott közérdekű probléma megoldására a versenyben kiválasztott vállalkozások különböző megoldási javaslatokkal állnak elő. • A többlépcsős folyamat során közbenső értékelések teszik lehetővé, hogy a legjobb megoldásokat ajánlók kerüljenek kiválasztásra. • A PcP projektek végső szakaszában jellemzően legalább két vállalkozás kap megbízást, ami biztosítja a versenyhelyzetet jövőbeli kereskedelmi léptékű közbeszerzésekhez.

14. A PCP programok jellemzően az alábbi célokat szolgálhatják:  A. a közszolgáltatások színvonalának növelése; B. közpolitikai célok elérése; C. a technológiatranszfer ösztönzése a gazdaságban új technológiák kifejlesztése révén; D. a versenyképesség növelését (állami és privát egyaránt); E. megoldás új kihívásokra (öregedő európai társadalom – új irányok, megoldások az egészségügyben). F. Lehetőséget biztosít a közszféra szereplőinek, hogy olyan vállalkozásokkal működhessenek együtt, amik egyéb esetben – méretüket vagy kapacitásukat tekintve – nem indulhatnának közbeszerzéseken.

15. PcP folyamata

16. PcP helyzete Európában Növekvő érdeklődés Keretprogram tervezése Keretprogram-tervezet kész Működő pilot-projektet* SI, FR, GR, DE, LV, MT, RO, LU, BG, SK, CZ, EE, CH, PO, CY IT, IE, SE, ES, AT, LT, PO, NO FI, DK, HU BE, UK, NL * Egyelőre csak 1 PcP folyamatot ismer el az Európai Bizottság (UK Energia-Technológiai Intézet), mint nem állami támogatást. Más kezdeményezések (UK SBIR, NL SBIR, BE / flandriai pilot) esetében még folyik azok Bizottsági vizsgálata.

17. Példák PcP alkalmazásra Szúrás mentes vércukorszint mérő (Non-invasive Glucose Meter) - UK

18. Mobil betegszoba (Temporary Side Room) - UK

19. Köszönöm a figyelmet! További információ: Dr. Peredy Zoltán főosztályvezető-helyettes Nemzeti Innovációs Hivatal Stratégiai Főosztály E-mail: zoltan.peredy@nih.gov.hu Web:www.nih.gov.hu