A KERINGÉS ÉLETTANA

1. A KERINGÉS ÉLETTANA

2. A vér keringése az érrendszerben • William HARVEY • A vérkeringés önmagába visszatérő zárt rendszer (1628) • A szívciklus (szisztolé és diasztolé) változása pumpálja az erekbe a vért • A vér az érrendszerben csak egy irányba áramolhat • A vér áramlását billentyűk irányítják a szív felé

3. Vérkeringési rendszer - vérkörök • Kis vérkör Jobb kamrától a bal pitvarig Tüdőkeringés • Nagy vérkör Bal kamrától a jobb pitvarig Szisztémás keringés A keringés minden egyes keresztmetszetén az áramlás intenzitása (ml/idő) azonos

4. Hemodinamikai alapfogalmak • Perfúziós nyomás (nyomáskülönbség) • Aorta – jobb pitvar • Arteria pulmonalis – bal pitvar • Hidraulikus (súrlódási) ellenállás • Áramlási intenzitás (térfogat/idő) Adott perfúziós nyomás mellett az áramlás fordítottan arányos az ellen- állással

5. Áramlás, befolyásoló tényezők • Lamináris áramlás és áramlási profil • Viszkozitás és hatása az áramlásra • Turbulens áramlás

6. Lamináris áramlás • A folyadékrészecskék a cső tengelyével párhuzamosan haladnak • Egymás mellett áramló koncentrikus rétegeket alakítanak ki • A sebesség a cső falánál „mozdulatlan” • A sebesség a tengelyáramban maximális • Az áramlási profil parabola

7. Áramlás, befolyásoló tényezők • Az áramlás lamináris jellege függ • Az áramló folyadék sűrűségétől • Viszkozitásától • Az ér átmérőjétől • Az áramlás lineáris sebességétől

8. Áramlás, befolyásoló tényezők • Viszkozitás • Minden folyadék belső tulajdonsága • Csak akkor nyilvánul meg, ha a folyadék áramlik, vagy • A folyadék felszínén szilárd tárgy mozog • A folyadék belső surlódása

9. Áramlás, befolyásoló tényezők • Turbulens áramlás • Nincsenek egymástól függetlenül áramló folyadékrétegek • A folyadék részecskéi különböző irányokba mozdulnak el • Kialakulásának oka a lineáris sebesség megnövekedése

10. A vér lineáris sebessége fordítottan arányos az össz-keresztmetszettel

11. TELJES KERESZT-METSZET • ANATÓMIAI SZERKEZET • ÁRAMLÁSI SEBESSÉG

12. VÉRNYOMÁS VÁLTOZÁSOK

13. AZ „ÚJRA-ELOSZTÁS”

14. AZ ÖSSZ-VÉRTÉRFOGAT ELOSZLÁSA - ÚJRAELOSZLÁSA

15. A nagy vérkör erei • „Szélkazán” erek • Vezető (konduktív) erek • Rezisztencia erek („ellenállás erek”) • Kicserélési erek • Kapacitás erek

16. AZ EREK FALSZERKEZETE

17. Nyomásváltozások a nagy vérkör artériáiban • Szisztolés nyomás (120 Hgmm) • Diasztolés nyomás (80 Hgmm) • Pulzus nyomás (40 Hgmm) • Középnyomás (93 Hgmm) Vérnyomás mérés • Palpatios (tapintásos) módszer • Auscultatios (hallgatózásos) módszer • Oszcillometriás módszer

18. Nyomás és áramlás a rezisztenciaerek szakaszán • A rezisztencia erek funkciója • Meghatározója a nagy vérköri artériás nyomásnak • Lokálisan szabályozzák az utánuk következő érszakasz, a micro-cirkulációs terület véráramlását

19. Keringési önszabályozás • Az áramlásnak a perfúziós nyomástól való relatív függetlensége • A nagy vérköri artériás nyomás változását nem követi automatikusan a kapillárisok nyomásának változása

20. Véráramlás változása a szövetekben, szervekben • Egyes szervekben a véráramlás a perfúziós nyomás változásának ellenére állandó • Az aktív szövetekből értágító anyagok szabadulnak fel • munkát végző vázizom • szív • vékonybél • agykéreg

21. A kicserélési erek funkciója (mikrocirkuláció) • Plazmafehérjék kijutása a szövetközi térbe • A gázok transzportja diffúzióval történik • Folyadék és kis molekulák cseréje – effektív filtrációs nyomás biztosítja • A szövetközi térbe filtrált folyadék visszajutása a keringésbe – nyirokérrendszer

22. A KAPILLÁRIS-KERINGÉS

23. MI TÖRTÉNIK A KAPILLÁROSIKBAN?

24. Kapacitás erek – vénás rendszer • A vénák falában billentyűk – az áramlás egyirányúsítása • A vénák között összeköttetések vannak • Nyomásprofil: 15 Hgmm – 0-2 Hgmm • Nagyfokú tágulékonyság

25. Kapacitás erek – vénás rendszer • A centrális vénás nyomás a vénás vissza-áramlástól és a jobb kamra teljesítményétől függ • A legnagyobb vénákban az áramlás a ki- és belégzéssel együtt ciklikusan változik • A gravitációs tényezők megváltoztatják a vénákban a transzmurális nyomást • A vénás visszaáramlás fontos tényezője az izomaktivitás

26. A kis vérköri keringés • A kis vérköri perfúziós nyomás csak töredéke a nagy vérkörinek • A be- és kilégzés ellentétesen befolyásolja a tüdő vértartalmát • Az alveolaris (léghólyag) hypoxia az érintett területen a kis artériák sima-izomzatának összehúzódását okozzák

27. A SZÍV ANATÓMIÁJA

28. A SZÍVBILLENTYŰK

29. CORONAIA = VÉGARTÉRIA

30. ARTERIOSCLEROSIS – CORONARIA THROMBOSIS

31. A SZÍV INGERKÉPZŐ RENDSZERE • A szív összehúzódása • Spontán • Saját ingerképzésnek megfelelő ritmusban • A szív ritmusgenerátora („pacemaker”) a sinus csomó • Pitvari izomsejtek • Av csomó • His köteg • Tawara-szárak és Purkinje rostok • Kamrai izomsejtek

32. A SZÍV INGERKÉPZŐ RENDSZERE • Sinus csomó • Spontán ritmus 100/perc • AV csomó • Spontán ritmus 40-55/perc

33. A SZÍV INGERKÉPZŐ RENDSZERE

35. IDEGI SZABÁLYOZÁSOK • Szimpatikus idegrendszer pozitív hatása • Ingerképzés • Ingerületvezetés • Szívizom összehúzódás • Paraszimpatikus idegrendszer negatív hatása • Ingerképzés • Ingerületvezetés

36. SYMPATHICUS IDEGEK – PARASYMPATHICUS IDEGEK

37. IDEGI SZABÁLYOZÁSOK

38. SZISTOLÉ – DIASZTOLÉ SZÍVCIKLUS

39. MECHANIKAI VÁLTOZÁSOK A SZÍVCIKLUS SORÁN • Végszisztolés térfogat • Végdiasztolés térfogat • Verőtérfogat • Ejekciós frakció • Nyomásváltozások a szívüregekben • Szívüregek térfogatváltozása

40. A SZÍVIZOM ÖSSZEHÚZÓDÁSA • Akciós potenciál • Kalcium koncentráció emelkedik • Az izomrostok összehúzódnak • Az összehúzódás ereje a az izomrostok diasztolés hosszúságától függ • Az összehúzódás erőssége változatlan rosthosszúság mellett is szabályozható (inotróp hatás)

41. STARLING TÖRVÉNY

42. A SZÍV TELJESÍTMÉNYÉNEK FOKOZÁSA • systolés tartalék • diastolés tartalék • frekvencia

43. A SZÍV ENERGETIKÁJA ÉS OXIGÉNELLÁTÁSA • A szív oxigén-felhasználása egyenesen arányos a szív munkájával • A nagy oxigén-fogyasztás feltétele a sűrű érhálózat • A coronariák között nincs összeköttetés • A coronariák tágulását vazoaktív anyagok váltják ki

44. CORONARIA ELZÁRÓDÁS

45. ElectroCardioGram