JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 289/2005. (XII. 22.) Kormányrendelet

1. TÁMOP 4.1.2-08/1/BA kompetencia-alapú pedagógusképzés regionális szervezeti, tartalmi és módszertani fejlesztése A tanárképzési gyakorlatok fajtái, szerepük Pécs, 2011. október 13.

2. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 289/2005. (XII. 22.) Kormányrendelet A tanári szak három elemből áll: a) a tanári szakképzettség szerinti, – a tantárgy-pedagógiát, a szakmódszertant is magába foglaló – szakterületi ismeretekből, b) a tanári képesítés pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati ismereteiből, c) a közoktatási intézményben, felnőttképző intézményben szervezett, összefüggő szakmai gyakorlatból. A c) pont szerinti összefüggő szakmai gyakorlat csak az a)-b) pontban meghatározott elemek tanulmányi követelményeinek eredményes teljesítését követően kezdhető meg.  A létszám nehezen tervezhető.

3. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR, SZABÁLYZATOK 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet 4. sz. melléklet = KKK APTETanulmányi és Vizsgaszabályzatának 11. számú, a tanári mesterképzésre vonatkozó melléklete Hallgatói útmutatók Szakmai gyakorlatról Tanári szakdolgozatról Tanári záróvizsgáról http://mesterkepzes.pte.hu/menu/44

4. A szakmai gyakorlat célja A szakképzettséghez kapcsolódó gyakorlati ismeretekmegszerzése. (Tanórára való felkészülés, óratervezés, óravezetés, tanári szerepkörök, pedagógiai mérések és kísérletek stb.) A munkahely világával való ismerkedés.(Iskolai élet, iskolavezetés, szülőkkel való kommunikáció stb.) Olyan szakmai tudás megszerzése, mely végzett pedagógusként is hatékonyan felhasználható a tanítási és tanulási, illetve nevelési folyamatok értékelésében, fejlesztésében és kutatásában.

5. A szakmai gyakorlat Építkezési folyamat A képzés során az egymást követő félévek egyre komplexebb, egymásra épülő szakmai gyakorlati feladatokat tartalmaznak.

6. Általános (pedagógiai) Csoportos (tanítási) Egyéni (összefüggő szakmai) A szakmai gyakorlat előírt formái, fajtái

7. ÁLTALÁNOS (PEDAGÓGIAI) GYAKORLAT Az alábbi három pedagógiai- pszichológiai tantárggyal képez szerves egységet: • pedagógiai pszichológia, • nevelés és iskola, • tanulás és tanítás.

8. A fenti három tantárgyhoz kapcsolt általános (pedagógiai) gyakorlat folyamatterve • Az iskolai gyakorlat előkészítése az egyetemi szemináriumon (2 óra). • Az iskolai gyakorlat (10 óra). • Az iskolai gyakorlat értékelése, reflektív, önreflektív elemzése az egyetemi szemináriumon (3 óra).

9. CSOPORTOS TANÍTÁSI GYAKORLAT EGYÉNI (ÖSSZEFÜGGŐ SZAKMAI) GYAKORLAT ÖSSZEHASONLÍTÁS

12. Partneriskola, gyakorlatvezető mentor Partneriskola az a közoktatási intézmény, mellyel a Dél-dunántúli Regionális Pedagógusképzési Szolgáltató és Kutatóközpont együttműködési megállapodást köt/kötött. Gyakorlatvezető mentor: az egyéni (összefüggő) szakmai gyakorlat valamennyi iskolai tevékenységének gondozója. Támogatja, segíti a hallgatót az egyéni fejlődési terv szakmai megvalósításában.

13. Az egyéni (összefüggő szakmai) gyakorlat során elvégzendő feladatok, tevékenységek • A kísérő szemináriumok feladatait és teljesítési feltételeit a szemináriumokat vezető oktatók határozzák meg. • Az oktatási intézményekben elvégzendő feladatokat, valamint azt, hogy az alábbi csoportokba tartozó tevékenységek közül a tanárjelöltnek mit és hány órában kell teljesítenie – a tanárjelölt egyéni kompetenciafejlesztési terve és tevékenységi hálója alapján – a gyakorlatvezető mentor határozza meg.

14. Az egyéni (összefüggő szakmai) gyakorlat során elvégzendő feladatok, tevékenységek Szaktárgy tanításával kapcsolatos tevékenységek Szaktárgy tanításán kívüli oktatási, nevelési tevékenységek Az iskola, mint szervezet és támogató rendszereinek megismerése Kísérő szemináriumok V. Portfóliókészítés

15. Szaktárgy tanításával kapcsolatos tevékenységek Tanítás Szakképzettségenként heti 2-3 (maximum 6) óra. Hospitálás a mentor óráin és más szakórákon. Felkészülés az órákra, az órákat követő önelemzés-önértékelés és gyakorlatvezető mentori megbeszélés.

16. Szaktárgy tanításával kapcsolatos tevékenységek Tanítási órán kívüli, de a szaktárgy tanításához szorosan kapcsolódó iskolai feladatok ellátása. (Tehetséggondozás, felzárkóztatás; szakköri jellegű, ill. fakultatív foglalkozások hospitálása és levezetése; sajátos nevelési igényű tanulókkal, hátrányos helyzetű tanulókkal való bánásmód megismerése; egyéni foglalkozáson, projektmunkában való részvétel, a művészeti tanárképzésben kották gyűjtése, darabok kiválasztása stb.) A szaktárgy oktatását segítő pedagógiai tevékenységek, szolgáltatások megismerése és végzése. (Ellenőrző feladatsorok összeállítása, tanulási segédletek, szemléltető anyagok készítése, összegyűjtése, szaktárgyi versenyek szervezésében való aktív részvétel stb.)

17. Szaktárgy tanításán kívüli oktatási, nevelési tevékenységek • Hospitálás nem szaktárgyi órákon. • Osztályfőnöki jellegű tevékenységek. • Iskolai rendezvényeken való részvétel, illetve közreműködés azok szervezésében, lebonyolításában. • Egy-egy tanuló életútjának, családi hátterének, iskolai pályájának mélyebb megismerése.

18. Szaktárgy tanításán kívüli oktatási, nevelési tevékenységek • Mérés, értékelés, minőségbiztosítás a gyakorlatban (országos kompetenciamérés, belső mérések, vizsgarendszer). • Az ifjúságvédelem, drogprevenció, mentálhigiéné, iskolai agresszió, konfliktuskezelés helyi gyakorlatának megismerése, segítése. • Sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű tanulókkal, kisebbségi csoportokkal való bánásmód megismerése, a segítő attitűd, az empátia, tolerancia, előítéletek helyzetei stb.

19. Az iskola, mint szervezet és támogató rendszereinek megismerése • Törvényi, rendeleti háttér, a fenntartói irányítás és az intézményi belső szabályozás dokumentumai • Az iskola szervezeti felépítése, működési rendje. (SZMSZ, házirend, munkaterv stb.) • Az iskola pedagógiai programja, a munkaközösségi munkatervek, továbbképzési program stb.

20. Az iskola, mint szervezet és támogató rendszereinek megismerése • Minőségirányítási rendszer • Az iskola, a család és a helyi közösségek kapcsolata, az együttműködés formái (iskolaszék, szülői munkaközösség stb.) • Támogató, segítő rendszerek, szakmák megismerése (nevelési tanácsadó, fejlesztő pedagógus, iskolapszichológus, helyi és regionális szakmai szervezetek stb.)

21. Az egyéni (összefüggő szakmai) gyakorlat minősítése

22. TANÁRI SZAKDOLGOZAT Két összetevője: Szakdolgozati portfólió Szakdolgozati tanulmány

23. Szakdolgozati portfólió A hallgató kompetenciáit bemutató, illusztráló dokumentum, amely tükrözi az egyéni kompetencia-fejlesztési terv alapján kialakuló, személyenként változó szakmai különbségeket, és amelynek megvédése a tanári záróvizsga része.  Az iskolai gyakorlatok, valamint a kísérő szemináriumok tapasztalatainak a rendszeres összegzése.

24. Szakdolgozati tanulmány Előbbi tapasztalatoknak vagy a szaktárgy egy részterülete tanításának valamely szakpedagógiai, illetve általános neveléstudományi szempont szerinti, tudományos alaposságú bemutatása, elemzése, értékelése vagy a tanításhoz szükséges segédlet készítése.

25. TANÁRI ZÁRÓVIZSGA

26. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.Lengvárszky Attila oktatási igazgató