Tendenciák, tervek, források, megvalósítás a felsőoktatásban Dr. Mang Béla

1. Tendenciák, tervek, források, megvalósítás a felsőoktatásban Dr. Mang Béla a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöke Dr. Bányainé dr. Tóth Ágota egyetemi docens, Miskolci Egyetem TÁMOP projekt menedzser Sopron, 2009. december 11.

2. Diplomás munkaerőpiac az EU-ban (mobilitás) Demográfiai csökkenés Érdeklődés a felsőoktatás iránt (struktúraváltás!) Verseny az intézmények között (külföldi hallgatók) Külföldi tanulás vonzereje, erősödése A felsőoktatási környezet változása

3. A világban a nemzetállamok mellett létrejött azok vagyonának 90%-át jelentő multinacionális hálózat. Az oktatás és kutatás egyik fele a nemzetállami keretek és feladatok figyelembe vételével működik, a másik fele a multik irányába orientálódik. Nemzetközi kitekintés

4. 2.660 milliárd HUF bevétel külföldi diákokból évente (Magyarország évente 214 milliárd HUF–ot fordít felsőoktatásra). USA-ban tanul 2.5 millió külföldi hallgató. Az amerikai kormány idén 180 millió HUF-ot költ reklámra Kínában. Tendenciák a felsőoktatásban USA

5. A felsőoktatásban érdekelt korosztály 20%-a tanul egyetemen. Ez az arány 20 éve 2% volt. A GDP 0.5%-ról 2010-re 4%-ra növeli a felsőoktatásra fordított összeget. 100 országba küldenek kínai tanárokat, 100 millióan tanulnak kínaiul Kínán kívül. Az USA-ban 2010-re 5% mandarin nyelven fog tanulni. Tendenciák a felsőoktatásban Kína

6. A brit egyetemek fele Kínában is biztosít továbbtanulási lehetőséget. Singapurban a tanárok ugyanannyi fizetést kapnak, mint az USA-ban, hogy ne vándoroljanak ki (havi 2.8 millió HUF). A Sorbonne campust nyitott ABU-DHABI-ban. Franciaország 1250 milliárd HUF-ot fordít a felsőoktatása fejlesztésére 2012-ig. Tendenciák a nemzetközi felsőoktatásban

7. Indiában a hallgatók 30%-a jár magánegyetemre. Oroszországban a hallgatók 3/4-e magánegyetemre jár. Az USA-ban a külföldiek aránya a mérnök doktoranduszok között 60%. Tanulság: Mindenki mindenütt jelen akar lenni! EU, USA lefelé mutató tendencia. Ausztrália, Kanada, Oroszország, Kína, India, Új-Zéland meredeken felfelé mutató tendencia. Tendenciák a nemzetközi felsőoktatásban

8. Tendenciák a nemzetközi felsőoktatásban

9. 1990. Nyitás a „tömegoktatás” felé 1993. évi LXXX. törvény: Akadémiai autonómia, tudományos fokozatadás. MAB, FTT létrehozása. 1996. Költségtérítéses képzés 2000. Felsőoktatás fejlesztési program: Integráció, IFT készítés. Infrastruktúra fejlesztés. 2002. Új felsőoktatási törvény előkészület 2005. Új Ftv., PPP beruházások, NFT I. 2007. Új Magyarország Fejlesztési Terv Felsőoktatás átalakítás

10. Intézmény létesítés és megszüntetés. Egyetem, főiskola definíció. Bologna-rendszerű képzés, képzés rendszere. Menedzsment kialakítás (Gazdasági Tanács, Szenátus). Hallgatói jogok, jogosultsági rendszer. Oktatók, alkalmazottak. Testületek (MAB, FTT, MRK, HÖOK), eljárási szabályok. Oktatási hivatal. Finanszírozási, gazdálkodási kérdések (normatíva, gazdálkodás Áht.) Új Felsőoktatási Törvény főbb szabályozási területei

11. Demográfiai folyamat hatása a felsőoktatásra

12. Felvettek száma képzési szintek szerint2006-2009

13. Felvettek száma korosztályonként2006-2009

14. A legnépszerűbb képzések 2009(alap- és osztatlan, nappali, államilag támogatott képzések)

15. Piramis

16. Az alapszakok rendszere beállt (bevált?), évi 1-2 új kezdemé-nyezés van. A mostani felülvizsgálat nem céloz meg érdemi módosítást az alapszak-rendszerben. Sőt! 1-2 osztott mesterszakot osztatlanná kívánnak visszaalakítani (építész, erdőmérnök). A 7. összefüggő gyakorlati félév több helyen nem oldható meg, bontását kérte az MRK is. A 2006-ban kezdő első teljes évfolyam 2009-ben nem tölti fel a 21.700-es finanszírozott mesterképzési keretet. 2-3 év alatt áll be a „steady state”, a 35%-os arány végül elég jó lehet. A MAB-nak e téren már viszonylag kevés teendője van: havi tíz-húsz alapszak indítási beadvány érkezik. A felsőoktatásnak viszont igen:tájékoztatni kell mindenkit a végzettek felkészültségéről, kompetenciáiról! Alapképzési szakok (létesítése) és indítása

17. Túl vagyunk a nagy létesítési hullámon: kb. 225 mesterszak Bölcsészettudomány 71 Orvos- és eü. tudom. 11 Műszaki 42 Nemzetvéd./katonai 6 Művészetek 34 Informatika 5 Természettudomány 21 Jogtudomány 4 Agrártudomány 19 Sporttudomány 4 Gazdaságtudomány 14 Pedagógia 1 Társadalomtudomány 13 Összesen: 225 Tanári mesterszak: 83 szakképzettség 9 műveltségi területen + 5 szakképzési területen + 1 a hitéleti képzésben. Elbírálás alatt van kb. 30 mesterszak létesítési beadvány. Szakirányok továbbra is rendezetlenek, burjánzanak. Mesterképzési szakok (létesítése) és indítása

18. Munkaerőpiaci visszajelzés: Hazai: Foglalkoztatás. Diplomás pályakövetés. Karrierközpontok, kiállítások szervezése. Munkáltatók véleménye. Európai: Mobilitás lehetősége. Diplomák elismerése az EU-ban. Külföldiek fogadása (ca. 6.000 fő/év). A diploma értéke, versenyképesség

19. Elit hallgatók kiválasztása (tehetséggondozás, TDK, szak-kollégium, PhD). Akadémiai kutatói pályák megalapozása. Felzárkóztatás (azonos és más képzési területek). Szelekció a ciklusok között (35%). Képzési és kimeneti követelmények és a munkaerőpiac értékelése. Oktatói munka hallgatói véleményezése. Az átalakítás minőségi vonatkozásai

20. Tananyagfejlesztés (HEFOP 3.3.) Információs rendszer fejlesztése: Tananyag. Adminisztratív, gazdasági rendszerek (NEPTUN-NET, ETR, EGR, SAP). Hallgatói és alkalmazotti kártya, adatbázis. Gyakorlati képzés feltételeinek kialakítása. Működés - korszerűsítés

21. Belső működés minőségi elemei: Menedzsment kialakítása, működtetése (GT, Szenátus, rektor, a minőség szervezete, PR, marketing, külföldi hallgatók). Szervezeti átalakítás (karok???). - Integráció, új funkciók, rugalmas formák. Gazdálkodás, ellenőrzés (Ftv. nyitás, együttműködés a gazdasági szereplőkkel, hitel, vállalkozások, saját vagyon). Befektetők számára átlátható projektek, feltételek. Minőség-menedzsmenti feladatok(Intézmény)

22. Kutatási megbízások (működési bevételek). Közös pályázatok (átvett pénzeszközök, OTKA, NKTH, NFT stb.). Spin-off cég alapítás. KKK, RET szervezetek alapítása. Klaszterek létrehozása. Közhasznú gazdasági társaság (kutatási eredmények hasznosítása). KKV-kal közös kutatási szolgáltatás. Részvétel a gazdaságfejlesztési programokban (Pólus). Az ipar – felsőoktatás kapcsolati formái

23. Képzés kimeneti követelményei. Munkaerőpiaci helyzet. Gyakorlati képző helyek a cégeknél (FSZ, BSc). Szakképzési és innovációs alapok. Doktoranduszok fogadása, segítése. Témák a diplomatervekhez. Kutatási, oktatási feltételek biztosítása (szakképzési alap). Karrier tanácsadás. Hallgatói életminőség (rendezvények segítése). Gazdasággal való együttműködés hatása a képzésre

24. Az egyetemi értékteremtés főbb területei: Tudást és képesítést ad, hallgatókat képez. Új tudást / megoldásokat hoz létre. Külső és belső felhasználók részére munkafeltételeket biztosít, szolgáltatásokat nyújt. Stratégiai elemek:Értékteremtés és értékátadás

25. Stratégiai elemek:Sikeres változás elindítása 2. ELKÉPZELÉS A JÖVŐRŐL 1. ELÉGEDETLENSÉG A meghatározó érintettek elégedetlenek-e a jelenlegi helyzettel? Kitaláltuk-e kellő mélységében, hogy milyen lesz az elérni kívánt új helyzet? Vonzó-e az elképzelt jövőkép? ELLENÁLLÁS Megvan-e az elégedetlen kritikus tömeg? Megtörténtek-e az első lépések a változás érdekében? Milyen eredménnyel és tapasztalatokkal? A meghatározó érintettek a tettek szintjén is elkötelezettek a változás mellett? 3. ELFOGADOTT TERV 4. ELKÖTELEZETTSÉG Minden változással szemben törvényszerű az ellenállás. A változás kényelmetlen dolog, bizonytalanságot hordoz és stresszt vált ki.

26. Oktatási alaptevékenység (nappali képzés). • Doktori képzés. • Levelező és esti képzés. • Felnőttképzés és egyéb speciális képzések. • Oktatási módszertan fejlesztése. OKTATÁS Alapvetően a tudásbázis növelésére irányul: • Alapkutatás, alkalmazott kutatás, fejlesztés. • Tudás/Technológia transzfer, hasznosítás, kapcsolódó képzés. • Finanszírozási feltételek biztosítása, kapcsolatrendszer fejlesztése. Amely kiterjed: • Tudásbázis fejlesztésére. • Alaptevékenységhez (oktatás / K+F) kapcsolódó erőforrások hasznosítására. INNOVÁCIÓ SZOLGÁLTATÁS • Az Egyetem alaptevékenységét (oktatás, innováció) végző szervezeti egységeinek zavartalan működését biztosító, támogató, kiszolgáló tevékenységek. • Az infrastruktúra egyéb célú hasznosítása, fejlesztése. Stratégiai elemek:Három értékteremtő terület

27. Stratégiai elemek: Nézőpontok az értékteremtő területek vizsgálatára • Belső működés struktúrájának jellemzőinek változása: • Tevékenységek aránya, szerkezete. • Súlypontok, tendenciák. • Szerepek, felelősségek • Munkamegosztás jellemzői. • Finanszírozás struktúrájának változása: • Bevételi szerkezet. • Kiadási szerkezet. • Érdekeltség. • Külső környezet és feltételrendszer változása: • Bologna-folyamat hatása. • Versenyhelyzet, versenytársak. • Adminisztratív feltételrendszer, szabályozási környezet. • Hallgatói igények • Várható trendek és fejlődési irányok. • Humán erőforrás szerkezet változása: • Szervezet vezetése / menedzsment. • Hallgatók létszáma. • Munkatársi létszám, összetétel. • Hallgatók, mint erőforrás. • Motiváció és kompenzáció. • Teljesítmény mérés, érdekeltség. • Az Egyetem által nyújtott termékek és szolgáltatások változása: • Terület. • Volumen. • Elégedettség a szolgáltatásokkal. • Egyéb erőforrások változása: • Infrastruktúra és fizikai eszközök. • Informatikai eszközök. • Szabadalmak, jogok. • Hasznosítási módok, elszámolási technikák.

28. Munkáltatói felmérések alapján: A felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdőkmunkavállalásának nehezebbé válása. Emelkedik a pályakezdőket alkalmazó cégek aránya. Növekvőben van a pályakezdők körében a fluktuáció. Különösen rossz a gyakorlati felkészültség értékelése a felsőfokú végzettségűeknél. Idegen nyelv-ismeret tragikus helyzete. A munkaerőpiac a gyakorlatorientált képzést és a magas fokú idegen nyelvtudást várja el a frissdiplomásoktól. Stratégiai elemek: Munkaerőpiaci igények Képes-e az egyetem egyidejűleg A munkaerőpiaci igényeket kielégíteni (gyakorlatorientált, jó munkaerőt termelni) ÉS a tudás/tudomány művelője és fejlesztője lenni? Lesz-e valós választása a BSc-t végző hallgatóknak, hogy elmenjen a gyakorlatorientált munkaerőpiacra, vagy tovább tanuljon az alap tudományos ismereteket kívánó Master képzésen?

29. Ennek folyományaképp a felsőoktatási intézmények érdekében áll minél több hallgatót felvenni és benn tartani. A költségtérítéses képzésben résztvevők száma és a képzés aránya nagy mértékben csökken. A távoktatási piac telítődik, ezzel a felnőttoktatás szerepe megnő. A felnőttképzési keresletet az egyetem szempontjából tovább szűkíti a magáncégek szakképzési kínálata. Stratégiai elemek: Piac alakulása Ugyanakkor • 2020-ra Magyarországon a 20-24 éves korosztály létszáma a jelenlegi 80%-ra csökken (480 ezerről 384 ezerre). Forrás: http://www.ofakht.hu/muh/p/nyomtat/p228.html; Demográfiai évkönyv 2001, KSH A felsőoktatásba belépő korcsoportok létszámcsökkenése következtében a felsőoktatásba jelentkezők létszáma kb. 80 ezer fő/év szinten állandósul. A kiesés ellensúlyozása az egész életen át tartó tanulás programjának integrálásával, valamint külföldi hallgatók fogadásával ellensúlyozható.

30. K+F ráfordítások A GDP arányában (2004): Japán: 3,06% USA: 2,8% EU25: 1,93% Magyaro.: 0,94% + Szerkezetben is kedvezőtlenebb az EU K+F teljesítménye, mert a versenytársaknál jóval kisebb részt képvisel benne a vállalkozások szerepvállalása Európai szintű prioritások: Tudásvezérelt gazdaság, információs társadalom. Európai Kutatási Térség, lisszaboni célok (A k+f ráfordítás érje el a GDP 3 százalékát, másrészt a vállalkozói szféra jelenlegi 57 százalékos szerepvállalását legalább kétharmados arányra kell növelni 2010-re). Innovációs deficit EU: ledolgozzuk? Stratégiai elemek: K+F területek Közösen bejegyzett szabadalmak száma 1 millió lakosra számítva (2004): Japán: 81 db USA: 53 db EU15: 36 db Magyarország: 2 db Forrás: NKTH honlap, sajtószemle, Kutatás-fejlesztés: szűkös kassza, Magyar Nemzet; http://www.magyarorszag.hu/hirkozpont/hirek/kf/kutat20050202.html A K+F iparágban nagy növekedési tartalékok rejlenek, kiaknázásukhoz lépést kell tartani a versenytársakkal.

31. Kevés a high-tech vállalkozás Magyarországon. Hiányzik vagy gyenge a hazai ipari háttér a fontosabb interdiszciplináris tudományágak mögött. Hiányzik a vállalkozások stratégiai együttműködése a K+F területén, nem alakultak ki az erre szolgáló szervezetek, együttműködési formák, a KKK-k még keresik a kitörési lehetőséget. Mindezek tünete az alacsony szabadalmi aktivitás (a USPTO-nál az EU-15 átlag 9%-a, EPO-nál 12%-a). Az innovációs költség 96%-a nagyvállalatoknál jelenik meg (NKTH 2006) a vállalati források fele 17 nagyvállalathoz kötődik. A kereslet elsősorban a technológiai alkalmazások fejlesztésére irányul. Ugyanakkor Az NFT II. célkitűzésében szerepel: 2013-ra a vállalati és az állami K+F ráfordítások aránya legyen 2:1, az állami K+F ráfordítás szinten tartása mellett. (állami: GDP 0,7%-a, vállalati: GDP 1,4%-a). Az uniós források valódi forrásbővülést jelenthetnek. Az egyetemek K+F bevételének növelését az innovációs járulék két úton is segíti: közvetlenül és pályázati úton. Stratégiai elemek: Innováció jelentősége Magyarország sokkal sikeresebb az innovatív technológiák terjesztése, semmint létrehozása terén, és ezt a helyzetet - feltehetően - a korszerű technológiát bevezető külföldi cégek jelenléte csak konzerválta.

32. Időhorizont „ Tud á sipar ” 2020 Int é zm é nyi vezet ő cser é k H á l ó zatos egy ü ttm ű k ö d é s K ü lf ö ldi int é zm é nyek itthon R é gi ó s gazdas á gi fejl ő d é s 2013 R é gi ó s programok C é gek alap í t á sa – 2011 szervezeti á talak í t á s Hallgat ó i cs ö kken é s EU b ő v í t é s Felfut a „ Bologna - rendszer ” 2007 Versenyhelyzet (intézményi szelekció!) NFT II. p á ly á zatai

33. Érdeklődés Képzési profil ( BA / BSc , MA / MSc , SZT, PhD , felnőttképzés ) Munkaerőpiac Humán erőforrás ( MAB , Kjt ) Infrastruktúra Kapacitás Életminőség Stratégiaalkotás három pillére

34. I. Hallgatói érdeklődés növekedésre alapozás (új felvételi rendszer ösztönzése a budapesti intézményeknek kedvez) II. Elit egyetemi státusz elérése (főleg tudományegyetemek) III.Vállalkozó egyetemmé válás (bevételszerzés priorizálása) IV. Kutató egyetemmé válás (minősítési mutatók a humán potenciál területén, tudományos eredményekre fókuszálás) V. Regionális tudásközponttá válás (vidéki centrumok képzési, kutatási, gazdasági fejlesztési funkcióval) VI. Regionális stratégiai szövetség alakítás (verseny csillapítás, párhuzamosság elkerülése, kereszt mobilitás koordinálása) VII.További szervezeti integráció (alföldi intézmények, Észak-Magyarország) Stratégiaalkotás prioritási változatai

35. Erősségek: A magyar tudomány kisugárzó nemzetközi tekintélye. Szakembereink jelenlegi sikerei a globális világban. Elismert elit egyetemi és PhD oktatási rendszer. Nemzetközi kapcsolatok. Rendszer szabályozottsága formailag megfelelő. Gyengeségek: Kutatási háttér spontán módon alakul. Megalapozottság helyett lobbiérdekek. Rövid távú érdekeltség. A végbement integráció a partikuláris érdekek áldozatául esett. Kormányzati szinten a stratégiai problémakezelés hiánya. A felsőoktatás nem készült fel a rászakadt tömegoktatási feladatokra. Középfokú oktatás súlyos hiányosságai. Hiányzik az a lépcső, amely a felkészületlen inputot szűrné. Korai specializáció, szakburjánzás. Hiányzik a szakképzettségi regiszter. Helyzetelemzés, SWOT-analízis

36. Lehetőségek: Hallgatói és oktatói mobilitás. Külföldi hallgatók fogadása. Hazai felsőoktatás javítja az ország versenyképességét. Fenyegetések: Hibás stratégia esetén a hazai felsőoktatási intézmények versenyképessége romlik. Bologna-követelmények mellőzése esetén a hazai munkavállalók EU-mobilitása csorbát szenved. Magyarország versenyképessége romlik. EU versenyképessége romlik. Helyzetelemzés, SWOT-analízis

37. TÁMOP pályázati konstrukciók

38. A Miskolci Egyetem Technológia- és Tudástranszfer Centrumának kialakítása és működtetése

39. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!