Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése KEOP-2.5.0 projekt

1. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése KEOP-2.5.0 projekt A Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Dr. Clement Adrienne BME

2. 2000: EU Víz Keretirányelv (VKI) „Víz Keretirányelv” (2000/60/EK) 2000. december 22-én lépett hatályba az EU tagországaiban Az EU vízügyi politikájának célja a fenntartható vízhasználatok megvalósítása: A vizek jó állapotának elérése 2015-ig felszíni vizek: jó ökológiai állapot jó kémiai állapot felszín alatti vizek: jó mennyiségi állapot jó kémiai állapot Vízgazdálkodás: Emberi igények kielégítése VKI: emberi igények miatt a célokban eltérések lehetnek, de indokolni kell! (jó állapot → potenciál) Hosszútávon csak az egészséges ökoszisztémák biztosítják a fenntartható vízhasználatok kielégítését

3. Mit jelent a „jó állapot”? Viszonyítási alap: zavartalan (antropogén hatásoktól mentes) állapot Víztípusok (tipológia) Típus-specifikus referencia viszonyok A biológiai, hidrológiai és a morfológiai jellemzők nem jeleznek emberi beavatkozást; a szennyező-anyagok koncentrációja megfelel a természetes háttérértékeknek, szintetikus anyagok nem mutathatók ki; a vízhez kötődő élőhelyek számára biztosított a megfelelő vízmennyiség.

4. A víztestek Vízfolyások: > 10 km2-es vízgyűjtő - 25 típus 869 vízfolyás víztest (folyók, patakok, csatornák) 393 természetes, 476 erősen módosított, vagy mesterséges víztest. Állóvizek: > 50 hektár - 18 típus 296 állóvíz víztest (tavak, tározók, mentett oldali holtágak) 75 természetes, 221 erősen módosított, vagy mesterséges víztest. Felszín alatti vizek: 6 típus 185 felszín alatti víztest 22 sekély hegyvidéki, 55 sekély porózus, 23 hegyvidéki, 48 porózus, 29 karszt (14 db hideg karszt és 15 db termál karszt) 8 porózus termál

5. Környezeti célkitűzések meghatározása Víztestek állapotának meghatározása Társadalmi szempontok A problémák és okaik megállapítása Lehetséges intézkedések a problémák okainak megszűntetésére Természettudományos és műszaki szempontok Intézkedések programja Gazdasági szempontok Monitoring

6. Duna vgy. Balaton Tisza vgy. Dráva vgy. Részvízgyűjtők Tervezési alegységek Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve (Duna vízgyűjtőkerület – ICPDR)

7. A VKI megvalósításának eszköze a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2009. december 22-ig Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervet (VGT) kell készíteni Magyarország teljes területére • a VGT három ciklusa: 2015, 2021 és 2027 Jól megalapozott természeti, társadalmi és gazdasági indokokkal a 2015-ös határidő kitolható, a célkitűzések enyhébbek is lehetnek. • A 2015-ig megvalósítandó intézkedéseket 2012-ig be kell indítani • A VGT-nek tartalmaznia kell: • a vizek állapotának jellemzését (a szükséges monitoring programmal együtt); • a környezeti célkitűzéseket, illetve • a célkitűzések elérése érdekében tett és teendő intézkedéseket. Ha az állapot nem jó, az intézkedés kötelező!

8. Intézkedési Program • Alap intézkedések (EU irányelvek, hazai működő jogszabályok) és ezt segítő intézkedések (pl. támogatás, ösztönzés). Ezeket kötelező megvalósítani. • Kiegészítő intézkedések (akkor szükségesek, ha az alapintézkedésekkel nem lehet elérni a célokat) A tervezés erre koncentrál. • Intézkedési Program: Szabályozási és műszaki intézkedések • 15 Intézkedési csomag 73 intézkedési elem

9. Prioritások (→ ütemezés) • Elsődleges prioritása van a VKI szerinti alapintézkedésekben foglalt előírások végrehajtásának (szennyvízprogram, ivóvízprogram stb.) • Előnyben kell részesíteni a védett területek jó állapotának eléréséhez szükséges intézkedéseket, mert azok esetében a 2015-ös határidő alól nincs felmentés. Konkétan: • az ivóvízbázisok védőterületén a veszélyes szennyezőforrások feltárása és felszámolása • a vizes probléma miatt nem megfelelő állapotú védett természeti területekre megállapított intézkedések • a természetes fürdőhelyek nem megfelelő állapotát okozó szennyezőforrások felszámolása • a halas vizekre vonatkozó esetleges különleges intézkedések • Tápanyag- és nitrátérzékeny területekre vonatkozó intézkedések

10. Célok és mentességek • A célkitűzéseket 2015-ig el kell érni. Kivételes, indokolt esetben a határidőket módosítani lehet: 2021-re vagy 2027-re, esetlegesen enyhébb célkitűzéseket lehet megállapítani. A tervben a mentességeket igazolni kell. • Indokok lehetnek természeti, műszaki és gazdasági (társadalmi) jellegűek. Szigorú indoklási követelmények. • FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK HIÁNYA, megfizethetőségi problémák indokolhatják az időbeni mentességet.

11. Új fejlesztések • VGT intézkedési programban csak vizek állapotát javító intézkedések lehetnek. • Vannak, lehetnek azonban a VKI céljait akadályozó programok, projektek. Erre kivételes esetben, meghatározott vizsgálatok elvégzése esetén a VKI felmentést ad. • A célok elérése kivételes esetben meghiúsulhat (de a jó állapot nem romolhat!) a felszíni víztest fizikai jellemzőiben vagy egy felszín alatti víztest vízszintjében bekövetkezett új változások, illetve új emberi tevékenységek (pl.infrastruktúrális projektek) hatására.

12. Intézkedések végrehajtásának előkészítése 2012-ig • VGT-ben elfogadott szabályozási koncepciók kodifikálása jogszabályok hatályba léptetése, Műszaki irányelvek, szabványok • Intézményfejlesztés: információrendszer, monitoring, szemléletformálás stb. Alkalmassá tenni az érintetteket (beleértve az államigazgatást is az újszerű feladatok végrehajtására) • FINANSZÍROZÁSI ÉS PÉNZÜGYI ÖSZTÖNZÉSI RENDSZER VKI KONFORM KIALAKÍTÁSA

13. www.vizeink.hu

15. Központi tervezői csoport Területi tervezői csoport K V Ö K V K I I Z I G FELADAT ÉS SZEREPLŐK Alegység szintű tervek Országos tervek Részvízgyűjtő tervek Közösen készített tervek, feladatonként változó arányokkal

16. VKKI-KÖVIZIG Központi tervezői csoport Területi tervezői csoport AZ ALEGYSÉG SZINTŰ TERVEK TARTALMA Vízgyűjtők víztestek leírása Terhelések, igénybevételek Védett területek kijelölése és állapotértékelése Monitoring bemutatása Víztestek állapotértékelése Környezeti célkitűzések Ált. gazdasági elemzések Intézkedések Társdalom bevonása Jelentős projektek

17. Emberi tevékenységből eredő terhelések és hatások • Felszíni vizek pontszerű és diffúz terhelése (szervesanyagok, tápanyagok) • Felszín alatti vizek nitrát terhelése • Pontszerű és diffúz veszélyes anyag szennyezések • Hőterhelés és hőszennyezés • Határon túli szennyezések, haváriák • Vízfolyások ökológiai állapotának befolyásoltsága szabályozottságuk és árvízvédelmi létesítmények miatt • Vízi élőlények hossz menti mozgásának korlátozása vízfolyásokon • Vízfolyások és állóvizek vízjárásában bekövetkező változások • Vizes élőhelyek állapotának befolyásoltsága A Duna vízgyűjtő szintjén is jelentős vízgazdálkodási problémák!

18. Felszíni vizeket érő jelentős emberi terhelések és hatások

24. Tápanyagterhelés megoszlása források szerint Szennyvízterhelés a nagy városokra koncentrálódik Dombvidék: terhelés 70%-ban diffúz Síkvidék: pontszerű – diffúz arány 50% - 50%

25. USLE modellel számított talajveszteség térkép

26. Modellezett diffúz P terhelés Forrás: BME

27. Potenciálisan erózió érzékeny szántók

28. Belvíz veszélyeztetett területek erősen veszélyeztetett: 230 ezer ha szántó, közepesen: 860 ezer ha szántó Forrás: VKKI

30. Felszín alatti vizeket érő jelentős emberi terhelések és hatások

32. Felszín alatti vizeket érő jelentős emberi terhelések és hatások

39. A VKI által meghatározott állapotjellemzők (felszíni víz)

40. Felszíni víztestek ökológiai állapota 869 vízfolyás víztest, Vizsgáltak 12%-a jó állapotú Vízfolyások 90%-ban hidro- morfológiai hatások 50%-ban vízminőség Állóvizek 213 állóvíz víztest, Minősítettek 48%-a kiváló-jó állapotú

41. Vízfolyás víztestek ökológiai minősítésének eredményei minőségi elemenként és összesítve, a víztestek darabszáma szerint

42. Állóvíz víztestek ökológiai minősítésének eredményei minőségi elemenként és összesítve, a víztestek darabszáma szerint

46. Felszíni víztestek ökológiai állapota: Értékelés vízminőségi alapján (szennyezések hatása)

49. Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota A 185 felszín alatti víztest közül 23 (12%) nem jó állapotú, 28 db (15%) esetében pedig a vízmérleg pontatlansága miatt a jó állapotú besorolás nem egyértelmű.