1 / 19

A korai németalföldi festészet rejtett szimbolizmusa

A korai németalföldi festészet rejtett szimbolizmusa. „ spirituális dolgok testi metaforákban ”. Valóság és szimbólum a korai flamand festészetben – jellemzi a problémát Erwin Panofsky , az ikonográfiai/ ikonológiai vizsgálódások egyik legnagyobb tudósa.

aya
Download Presentation

A korai németalföldi festészet rejtett szimbolizmusa

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A korai németalföldi festészet rejtett szimbolizmusa

  2. „spirituális dolgok testi metaforákban”. Valóság és szimbólum a korai flamand festészetben – jellemzi a problémát Erwin Panofsky, az ikonográfiai/ikonológiai vizsgálódások egyik legnagyobb tudósa. • A korai flamand festészet jellegzetességeit vizsgálva jut el az illúziókeltő realizmus és rejtett (szemben a korábbi nyílt, leplezetlen) szimbolizmus feltárásáig a korszak festőinél. • Az egész világegyetemet betölti a „gyönyörűséges allegóriák ragyogása”, és Isten, aki többé nincsen jelen látható alakban, minden látható tárgyon átsugárzik. • A művészetet a korai flamandoknál így áthatja a látható világ teljes átlényegítésére való törekvés, leplezett szimbólumok formájában.

  3. Közjáték Magritte belga szürrealista festő képe évszázadokkal később mint avantgárd, provokatív műalkotás a valóság és a művészet tükörviszonyáról beszél, azt problematizálja: mi kerül a vászonra, mi valóság és műalkotás státusza, tükör-e a mű valóban. A perspektivikus ábrázolás felfedezését követően a régi németalföldiek is kezdtek úgy tekinteni a vászonra, mint a valóság kicsinyített, bekeretezett tükörképére, avagy ablakra a külvilág felé. Ebben állt realizmusuk lényege.

  4. A két Dürer-képen Soissons kardját írisz, kardliliom (gladiolusz) helyettesíti a boldog anyaságában ábrázolt Mária mellett: megjelent a rejtett szimbolizmus. A. Dürer: Rózsafüzérünnep

  5. A. Dürer: A királyok imádása 1504

  6. A szimbólumoknak valóságos dolgok mezébe öltöztetése nem flamand találmány, jelen van az itáliai trecentóban is. Giotto Salometáncán Herodes palotájának tetején pogány istenek szobrai sorakoznak. GIOTTO di BondoneScenes from the Life of St John the Baptist: 3. Feast of Herod1320Fresco, 280 x 450 cmPeruzzi Chapel, Santa Croce, Florence

  7. DUCCIO di BuoninsegnaDisputation with the Doctors1308-11Tempera on wood, 42,5 x 43 cmMuseo dell'Opera del Duomo, Siena Duccio képén a helyszín gonosz jellegét (a rabbik le akarják győzni vitában a tizenkét éves Jézust) négy felfegyverzett, szár-nyas démon szobra mutatja a féloszlopok felett.

  8. Melchior Broederlam: Dijoni oltár. Angyali üdvözlet és Mária látogatása (1393-1399) A kép előterében Mária egy nyi-tott, gótikus szoborfülkében ül, mögötte titokzatos, keleties, kupolás épület (utalás az Új-, illetve az Ószövetség világára). Leghátul, a csarnok (loggia) átlátszó gótikus oromzatán a három, nem teljesen odaillő, mert sehová sem vezető ablakot a mérművekenátra-gyogó aranyszínű háttér vilá-gítja meg. E három „indokolatlan”, külö-nösképp kiemelt ablak csakis szimbólum lehet: a Szentháromságot jelképezi. Máriát a „Szentháromság templomának és szentélyének” tekintették.

  9. Melchior Broederlam: Dijoni oltár. Jézus bemutatása és menekülés Egyiptomba.(1393-1399) Az előtérben fakadó forrás apokrif motívum, kissé hátrább lévőnek tünteti fel a csoportot, a mélybe vezető ösvény szintén hozzájárul a térélmény fokozásához. Ilyen kezdetleges eszközöket alkal-maztak a festők a tájképfestészet késő-középkori megújulásának kezdetén. Flamand megfigyelőkészséget mu-tatnak az arcok, és méginkább a kulacsából nagyot húzó József. Pompás, közvetlen hatású rusz-tikus zsánerfigura.

  10. Még egy példa a kétféle stílusú, egymásba épített, de egymástól elkülönböződő templomtér szimbolikus jelentésű ábrázolására; a két épületrész tkp. nem egyenlő pontossággal van megfestve. A Flémalle-i Mester: The Marriage of Maryc. 1428Oil on panel, 77 x 88 cmMuseo del Prado, Madrid

  11. Flémalle-i Mester: Mérode Altarpiece (detail)c. 1427Oil on woodMetropolitan Museum of Art, New York A szoba telve csendéletnek „álcázott” Mária- és Jézus-szimbólumokkal, melyeket sokszori előfordulásuk okán azonosítani tudunk: liliom, gyertya, földön ülés, oroszlán-faragvány a kanapé karfáin (az oroszlánok a bölcs Salamon trónusát idézik, s ez a korszak kedvenc eszköze a Madonnának mint a „Bölcsesség székének” megjelenítésére) stb.

  12. Flémalle-i Mester: Mérode Altarpiece (detail)c. 1427Oil on woodMetropolitan Museum of Art, New York

  13. Mérode Altarpiece (detail)c. 1427Oil on woodMetropolitan Museum of Art, New York

  14. Flémalle-i Mester: Annunciation (detail)1420sTempera on woodMusées Royaux des Beaux-Arts, Brussels

  15. Flémalle-i mester: Madonna with the Child by a Fireplace1433-35Oil on panel, 34 x 24 cmThe Hermitage, St. Petersburg A kandalló és tűzellenző, ill. a két falikar, az egyik gyertyával, a másik üresen (l. még Mérode-i oltár, 15. kép) már nem értelmezhető a korábbiak mintájára oly „könnyedén”, mivel a gyer-tya Máriára vonatkozó ér-telmét elfedi és árnyalja a Szent Brigitta értelmezésével rokon eszme, mely szerint a fizikai fény „semmivé válik” az Isteni Világosság ragyo-gásában…

  16. Melchior Broederlam: Krisztus bemutatása a templomban Végezetül egy személyes, csupán a korlátozott tudás-ból származható megjegyzés a „rejtett szimbolizmus” kér-déséhez: ki a bájos hölgy a szent jelenet tanújaként, kezében ama kosárkányi madárkával?

  17. VÉGE

More Related