Pedagógiai szempontok a szakmai vizsga során

1. Pedagógiai szempontok a szakmai vizsga során MESZK OTTB 2014.05.05.

2. A vizsgabizottsági tag feladata • Annak megállapítása, hogy a szakmai vizsgák lebonyolításának feltételei megfelelően biztosítják-e a nyugodt légkört • Ellenőrzés, hogy a tárgyi feltételek adottak • Jogszabályi előírásoknak való megfelelés • Biztosítja a hallgatók vizsgával kapcsolatos érdekeinek védelmét • A hallgató teljesítményének értékelésében való részvétel • Objektív vélemény alkotása, jelentés készítése a vizsgáról

3. A vizsgabizottsági tag ismeretei • A pedagógia fontosabb jogszabályainak ismerete • Andragógiai ismerete • Szakképzési rendszerek ismerete • Elméleti oktatás módszertana • Klinikai gyakorlatok módszertana • Vizsgaszervezés és lebonyolítás módszertana

4. A vizsgabizottsági tag munkavégzésének alapelvei • Függetlenség • Objektivitás • Szakmaiság • Tárgyközpontúság • Eredményesség • Hatékonyság • Partneri munkakapcsolat • Fejlesztő jelleg • Etikai követelmények érvényesülése

5. Pedagógus kompetenciái • Szakmai feladatok, szakismeret, vizsgáztatás módszertani felkészültség • Pedagógiai folyamatok, tevékenységek ismerete és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók • A tanulás, kompetencia fejlesztés támogatása • A tanuló személyiségének fejlesztése; az egyéni bánásmód érvényesülése; • A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése; esélyteremtés; • Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése, ismerete • Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás • Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás

6. Vizsgabizottsági tag megfigyelési területei • Írásbeli és/vagy szóbeli vizsgarészek ill. feladatok lebonyolításának körülményei • Gyakorlati vizsgarész feladatai, lebonyolítása, követelményekkel való összhangja • Vizsgabizottsági tagok feladatai végzésének szakszerűsége • Hallgatók felkészültsége • Saját pedagógiai ismeretek (önvizsgálat)

7. Az értékelés vizsgaszabályzat szerinti szempontjai • A gyakorlati – valamint, ha a vizsgát szervező intézmény készíti, akkor a szóbeli – vizsgafeladatok megfelelnek-e a szakmai követelményeknek • A vizsga légköre, jellemzői • A vizsgázók felkészültsége, a felkészültség főbb eredményei és hiányosságai • A vizsgázók általános tájékozottsága és magatartása a vizsgáztatás folyamán • Az eredmények és a szakképzés színhelye közötti feltételek, összefüggések • Egyéb megállapítások, ajánlások vizsgarészenként

8. Vizsgabizottsági tag véleményének kialakításában érvényes szempontok • A véleménye legyen szakmailag kifogástalan • Legyen pontos (megfelelő információn alapuljon) • Legyen tömör (racionálisan szerkesztett, magyarázatokat csak a szükséges mértékben tartalmazzon) • Legyen világos, fogalmazása érthető • Személyes élményeket, magánjellegű információkat ne tartalmazzon

9. Vizsgázók értékelésének szempontjai • Ismeretek pontos, logikus megfogalmazása (elméletben-gyakorlatban) • Szakmai nyelvezet használata • Információ- kommunikáció pontos, lényeget tartalmazza, jól érthető • Adekvát válasz megfogalmazása az adott kérdésre, feleletre • Bemutatott munkafolyamat logika sorrendje megfelelő • Eszközök, műszerek ismerete megfelelő, előkészítés, alkalmazás előírás szerinti • Kivitelezés sorrendje, szakszerűsége megfelelő • Dokumentáció szabályainak ismerete

10. Mit mérjünk a gyakorlati vizsga során? • Kompetencia • Valaminek az együttes jelenlétére utal • Ismeret • Képesség • Attitüd • Motiváció • Képességfejlesztés, képességkialakítás motivációs háttér nélkül lehetetlen • Nem lehet leszűkíteni az alkalmasságra és ügyességre. • Az alkalmazás, alkalmasság, alkalmazásképesség mindenképpen benne van a kompetencia fogalmában!

11. Kompetencia=valaminek megfelelés • Az oktatási környezetben egy hangsúlyeltolódást fejez ki, azt, hogy a fejlesztés az ismeretek átadásáról a használhatóságuk irányába tolódik el. • Úgy kell ezt tenni, hogy az ismeretek, a tudás fontossága ne szoruljanak az ismeretek alkalmazása, az alkalmazás fejlesztése mögé. • Egyensúlyt kell teremteni az elméleti és a gyakorlati ismeretek között • A cél az, hogy valamiféle igényt keltsünk fel az adott tevékenység, az ismereteket alkalmazni,, átalakítani képes magatartásforma iránt.

12. Mi fontos ismeret és tudás, mi nem? • Az az ismeret, tudás vált a legértékesebbé, amit hasznosítani tudnak az emberek. (boldogulás, megélhetés) • A kompetencia előtérbe kerülése azt feltételezi, hogy az egyénnek kell aktiválnia önmagát annak érdekében, hogy a hasznos ismereteket, tudást a legoptimálisabb módon szerezze meg. • A kompetencia maga a módszer, az eszköz amellyel az egyén képessé válik a tudás megszerzésére és hasznosítására.

13. Kompetenciák mérése • Személyes • Felelősségtudat • Önállóság • Precizitás • Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság • Társas • Közérthetőség • Hatékony kérdezés készsége • Empátiás készség • Határozottság • Kapcsolatteremtő készség • Udvariasság • Módszer • Információ gyűjtés • Tervezés • Gyakorlatias feladatfelmérés • Helyzetfelismerés • Értékelés • Logikus gondolkodás • Intenzív munkavégzés • Kreativitás