390 likes | 563 Views
Alkotmányjog 1. Új típusú írásbeli vizsga. Jogász szak nappali tagozat 2011. tavasz. A vizsga struktúrája. I. rész tárgyi tudás számonkérése kijelölt jogi dokumentumok és tankönyvi részek (ld. alkjog.elte.hu ) 40 perc érdemjegy fele, de legalább elégséges szint. II. rész
E N D
Alkotmányjog 1. Új típusú írásbeli vizsga Jogász szak nappali tagozat 2011. tavasz
A vizsga struktúrája I. rész • tárgyi tudás számonkérése • kijelölt jogi dokumentumok és tankönyvi részek(ld. alkjog.elte.hu) • 40 perc • érdemjegy fele, de legalább elégséges szint II. rész • jogesetmegoldás 1. jogforrások 2. közvetlen demokrácia 3. állampolgárság • nyomtatott jogszabály és tankönyv használható (nem jegyzetelt!), segédanyag nem • 80 perc • érdemjegy fele
Vizsga I. részére kijelölt tananyag ld. alkjog.elte.hu tankönyv – vannak nem hatályos részek (előadás!) jogszabályi rendelkezések – kiemelten fontos részek– 2011. február 7-től hatályos szöveg AB határozatok a kijelölt témakörökben
Vizsga II. részére ajánlott források nyomtatott (nem jegyzetelt!) jogi dokumentumok és tankönyv használható Alkotmány a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény IV. fejezete a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény + tankönyv (AB határozatok, korábbi Áptv.-k stb.)
Szóbeli utóvizsga Négy kérdés, ebből egy (1-3. közül) jogesetmegoldás: jogforrások követlen demokrácia állampolgárság egyéb vizsgatételek a kijelölt témakörökben (~ I. rész) jogesetmegoldáshoz jogszabályok használhatók
Mintafeladatok I. rész
Sorolja fel, mely feltételek teljesülése esetén honosítható egy nem magyar állampolgár! (10 pont)Megoldás: Áptv. 4. § (1) bek. “4. § (1) Kérelmére honosítható a nem magyar állampolgár, ha: a) a kérelem előterjesztését megelőző nyolc éven át folyamatosan Magyarországon lakott; b) a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban; c) megélhetése és lakóhelye Magyarországon biztosított; d) honosítása a Magyar Köztársaság közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti; e) igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a törvény alapján mentesül.” (elemenként 2-2 pont)
Ismertesse, hogyan egészülhet ki az elismert kisebbségeknek a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben foglalt listája egy újabb kisebbséggel! (6 pont) • Megoldás: Nektv. 61. § (2) bek., TK. 152. oldal (tételek között: 22. “..kisebbséggé válás közjogi útja”) • ha a népi kezdeményezés speciális formája nyomán (2 pont) az Országgyűlés módosítja a Nektv.-t (1 pont) • az aláírásgyűjtő ívet legalább 1000, magát e kisebbséghez tartozó választópolgár nyújthatja be az OVB-hez (2 pont) • az országos népi kezdeményezésre vonatkozó eljárási szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az OVB köteles kikérni a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalását a törvényi feltételek fennállásáról (1 pont)
Határozza meg, mit jelent a hontalanság kiküszöbölésének elve az állampolgársági jogban! Milyen előírások szolgálják az elv megvalósulását a magyar állampolgársági törvényben? (5 pont) Megoldás: TK. 255-256. oldal (tételek: 29. “Állampolgársági alapelvek...”) Meghatározás: a törvényi szabályozás arra törekszik, hogy megelőzze azt, hogy a személyek hontalanná váljanak, vagyis olyanná, akit egyetlen állam sem tekint állampolgárának. (2 pont) Ezt szolgáló szabályok például: automatikus vesztési jogcímek mellőzése, a lemondás feltételeként külföldi állampolgárság igazolása, az állampolgárság visszaállítása, iussoli elvének alkalmazása Magyarországon talált gyermek esetében, illetve Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalanok Magyarországon született gyermeke esetében, kedvezményes honosításra jogosító ok (1-1 pont, összesen legfeljebb 3 pont)
Mutassa be az 1990. évi XL. alkotmánymódosító törvény által eredményezett közjogi változásokat! (5 pont) • Megoldás: TK. 68-69. oldal (tételek között: 5. “Az 1990. évi XL. törvény”) • a Kormány alkotmányos pozíciója tekintetében bevezette a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét (1 pont), stabillá tette a kormányt (1 pont) • a köztársasági elnök státusa tekintetében helyreállította eredeti státusát, a köztársasági elnököt az Országgyűlés ötévi időtartamra választja (1 pont) • meghatározta a kétharmados törvények körét (1 pont), ezzel megerősítette az ellenzéket (1 pont) • 1-1 pont adható további releváns jellemzőkért
Mintafeladatok - jogesetek II. rész
Pontozási rendszer Négy jogeset, 4x15 pont
Jogeset Az Országgyűlés 2020 nyarán törvényt alkot az öregségi nyugdíjak évközi rendezéséről. A törvényt a Magyar Közlönyben június 15-én hirdetik ki és július 15-én lép hatályba. A megemelt nyugdíjmértékeket a törvény szerint a 2020 januárjától kifizetett nyugdíjakra kell alkalmazni. Értékelje a törvényt az időbeli hatály szempontjából!
1. Probléma azonosítása ⇒ alkalmazandó jogszabályok időbeli hatály, hatálybalépés Alkotmány, Jat., AB gyakorlat – különösen visszaható hatály
2. Tényállás megállapítása és rögzítése Az Országgyűlés 2020 nyarán törvényt alkot az öregségi nyugdíjak évközi rendezéséről. A törvényt a Magyar Közlönyben június 15-én hirdetik ki és július 15-én lép hatályba. A megemelt nyugdíjmértékeket a törvény szerint a 2020 januárjától kifizetett nyugdíjakra kell alkalmazni. • egy hónapos felkészülési idő, de már kihirdetést megelőző alkalmazás • nyugdíjmérték emelése jogot terjeszt ki
3. Irányadó jogszabályok és értelmezésük Alkotmány 2. § (1): jogállamiság, jogbiztonság – visszaható hatályú jogalkotás tilalma, kiv. kedvező joghatás AB gyakorlat – visszamenőleges alkalmazás is tilos Jat. 2. (2): visszaható hatályú jogalkotás tilalma (felkészülési idő)
4. Jogi minősítés felkészülési idő, de visszamenőleges alkalmazás = visszaható hatály de csak kedvező joghatás ezért nem sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmat
Jogeset(szemelvény) Mutassa be, milyen közjogi hibában szenvednek az alábbiakban idézett normák! Milyen alkotmányos, illetve jogalkotási követelmények sérelme merülhet fel az egyes esetekben? 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról 6. § (3) Az (1)−(2) bekezdésben foglaltak alkalmazása szempontjából csökkent munkaképességű dolgozók körét, valamint a foglalkoztatásukról és anyagi támogatásukról szóló részletes szabályokat a munkaügyi miniszter az egészségügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben, a társadalombiztosítási vonatkozású kérdésekben a Szakszervezetek Országos Tanácsa az előbb felsoroltakkal egyetértésben állapítja meg.
Jogeset(szemelvény) 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet (Mt. V.) 6. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, a művelődési miniszterrel, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben – a következőket rendeljük: 34. § A védőmunkahelyek és szociális foglalkoztatók szervezésével, működésével kapcsolatos feladatokat az egészségügyi miniszter külön szabályozza.
1. Probléma azonosítása ⇒ alkalmazandó jogszabályok jogforrások: érvényesség, jogalkotói hatáskör Alkotmány, Jat.
2. Tényállás megállapítása és rögzítése 48/1979. (XII. 1.) MT rendeletet 1979. december 1-jén hirdették ki, kormányrendeleti szintű norma, végrehajtási norma 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendeletet 1983. június 29-én hirdették ki, végrehajtási norma
3. Irányadó jogszabályok és értelmezésük Alk. 35. § (2) : a Kormány a feladatkörében rendeletet bocsát ki,törvénnyel nem lehet ellentétes Alk. 37. § (3) : a miniszteri rendeletet a miniszter törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján a feladatkörében alkotja meg (2011-től önállóan vagy más miniszter egyetértésével, tehát az együttes rendelet kiadása megszűnt), törvénnyel és kormányrendelettel nem lehet ellentétes
3. Irányadó jogszabályok és értelmezésük Jat. 2. § (4): biztosítani kell, hogy a jogszabály feleljen meg az Alkotmányból eredő tartalmi és formai követelményeknek, valamint azt, hogy a norma illeszkedjen a jogrendszer egységébe (jogforrási hierarchia követelménye) Jat. 5. §: a jogalkotási felhatalmazás összetevői (jogosultja, tárgya, keretei), az egyetértési jog jogosultjának a megjelölése is; feladatkör szerinti megjelölés; tilos a szubdelegáció
3. Irányadó jogszabályok és értelmezésük 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról 6. § (3) Az (1)−(2) bekezdésben foglaltak alkalmazása szem-pontjából csökkent munka-képességű dolgozók körét, valamint a foglalkoztatásukról és anyagi támogatásukról szóló részletes szabályokat a munkaügyi miniszter az egészségügyi minisz-terrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben, a társadalom-biztosítási vonatkozású kérdések-ben a Szakszervezetek Országos Tanácsa az előbb felsoroltakkal egyetértésben állapítja meg. • felhatalmazás nem tesz eleget a mai követelményeknek (hiányzik: „felhatalmazást kap”) • SZOT nem jogalkotó, nem kaphat felhatalmazást • minisztert feladatkör szerint kell megjelölni
3. Irányadó jogszabályok és értelmezésük 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet a megváltozott munka-képességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról A Munka Törvénykönyve végre-hajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet (Mt. V.) 6. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, a művelődési miniszterrel, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával, a Termelő-szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben – a következőket rendeljük: 34. § A védőmunkahelyek és szociális foglalkoztatók szervezésével, működé-sével kapcsolatos feladatokat az egész-ségügyi miniszter külön szabályozza. • csak felhatalmazás alapján jöhet létre, a felhatalmazás az MT rendeletből ered • nem adhat további szabályozásra felhatalmazást, 34. § szerint rendelet nem adható ki • az egyetértéssel megalkotók egyikének sem volt jogalkotói felhatalmazása, ezek közül számos szervnek egyáltalán nem lehet jogalkotói hatásköre
4. Jogi minősítés Mivel az MT rendelet még a régi Jat. hatályba lépése előtt keletkezett, ezért pusztán formai szempontok miatt nem tekinthető alkotmányellenesnek, így az AB az MT rendelet 6. § (3) bekezdését felhatalmazó rendelkezésnek tekinti. Az MT rendelet felhatalmazásán alapuló miniszteri rendeletet a munkaügyi miniszter alkothatta volna meg, hiszen csak neki volt jogalkotói hatásköre ebben a kérdésben. Sem az egészségügyi, sem a pénzügyminiszter ilyen jogalkotói hatáskört nem kapott, nekik mindösszesen egyetértési joguk lett volna.
Jogeset SK osztrák állampolgárságú apától és bolgár állampolgárságú anyától született Körmenden. Hosszú évekig Bulgáriában élt a családjával. 2007-ben azonban SK Szombathelyre költözött, mivel a Savaria Tipo cipőgyárban kapott állást. A munkahelyén ismerkedett meg egy ott dolgozó szlovák állampolgárságú mérnökkel, és még ebben az évben közös gyermekük született, a kis S. SK 2009-ben, 20 éves korában véletlenül tudta meg egy genetikai vizsgálat során, hogy édesapja magyar állampolgár volt, aki azonban már idő közben elhunyt. E tény kapcsán sor került az osztrák állampolgárságú apa apasági vélelmének a jogi megdöntésére. Elemezze SK és gyermeke állampolgársági helyzetét a különböző időpontokban (2007, 2009)! Ha valamelyikük jelen pillanatban nem rendelkezik magyar állampolgársággal, miként szerezheti meg? (Megjegyzés: mind az osztrák, a bolgár jog, mind a szlovák a vérségi elvet vallja.)
1. Probléma azonosítása ⇒ alkalmazandó jogszabályok állampolgárság, konkrét személyek állampolgárságának megállapítása Áptv., illetve az alkalmazandó állampolgársági jog (tankönyv!)
2. Tényállás megállapítása és rögzítése SK osztrák állampolgárságú apától és bolgár állampolgárságú anyától született Körmenden… 2007-ben … Szombathelyre költözött… szlovák állampolgárságú mérnökkel, … közös gyermekük született, a kis S. SK 2009-ben, 20 éves korában … tudta meg …, hogy édesapja magyar állampolgár volt, aki azonban már idő közben elhunyt. … sor került az osztrák állampolgárságú apa apasági vélelmének a jogi megdöntésére. • SK 1989-ben született osztrák és bolgár szülőktől • gyermeke 2007-ben született szlovák apától • 2009-ben megállapítást nyert, hogy SK apja magyar áp. volt
3. Irányadó jogszabályok és értelmezésük Áptv. 1. § (4) A magyar állampolgárságra azok a jogszabályok az irányadók, amelyek az állampolgárságra ható tények vagy események bekövetkezésekor hatályban voltak. 3. állampolgársági kódex (1957. évi V. törvény) az 1989-es eseményekre
3. Irányadó jogszabályok és értelmezésük 3. § (1) Születésénél fogva, leszármazással magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke. (2) A nem magyar állampolgár szülő gyermekének magyar állampolgársága a születés napjára visszaható hatállyal keletkezik, ha másik szülője - teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat, utólagos házasságkötés, továbbá az apaság vagy az anyaság bírói megállapítása alapján - magyar állampolgár. + tankönyv a 3. állampolgársági kódexről
4. Jogi minősítés 2007 leszármazási elv SK a születésekor nem magyar állampolgár, mivel a szülei nem magyar állampolgárok (nem hontalan, így területi elv nem jöhet szóba) 2009 családjogi tények SK születésétől magyar állampolgár (ténylegesen 2009-től)
4. Jogi minősítés 2007 leszármazási elv S nem magyar állampolgár, mivel szülei (ekkor!) bolgár és szlovák állampolgárok 2009 leszármazási elv anyja megállapított magyar állampolgársága nyomán S is magyar állampolgár
Jogeset Az Egészséges Táplálkozásért Egyesület hosszú évek óta küzd azért, hogy az általános és középiskolai büfékben minél egészségesebb élelmiszerekhez juthassanak hozzá a diákok. Egyik törekvésük - összhangban az európai egészségügyi és gyermekjogi szervezetek céljaival -, hogy az iskolabüfékben tiltsák be a taurintartalmú energiaitalok forgalmazását. Ennek érdekében az Egyesület elnöke az alábbi kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz: “Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényben tiltsa meg a taurintartalmú energiaitaloknak az általános és középiskolai büfékben történő forgalmazását?” Az ívet az OVB január 25-én hitelesítette, az Egyesület pedig megkezdte nagyszabású aláírásgyűjtő kampányát. Időközben az Európa Tanács keretében egyezményt fogadtak el az élénkítő szereket tartalmazó italok gyermekek számára történő forgalmazásának tilalmáról. Az egyezményhez Magyarország is csatlakozott, a kihirdetéséről szóló törvény március 20-án lépett hatályba. Májusban a sikeres kampány eredményeként az Egyesület több mint 250 000 aláírást nyújtott be az OVB-hez. A több mint 200 000 aláírás hitelesítését követően május 30-án a parlament elrendelte a népszavazást. Jogszerű volt-e az Országgyűlés népszavazást elrendelő határozata?
1. Probléma azonosítása ⇒ alkalmazandó jogszabályok országos népszavazás – Alk., Nsztv., Ve. és AB gyakorlat (tankönyv!) kevés eljárási elem, irrelevánsak kérdés megengedhetősége: nemzetközi szerződést érint ⇒ Alkotmány és AB gyakorlat
2. Tényállás megállapítása és rögzítése …az Egyesület elnöke az alábbi kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz: “Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényben tiltsa meg a taurintartalmú energiaitaloknak az általános és középiskolai büfékben történő forgalmazását?” Az ívet az OVB január 25-én hitelesítette… Időközben az Európa Tanács keretében egyezményt fogadtak el az élénkítő szereket tartalmazó italok gyermekek számára történő forgalmazásának tilalmáról. … a kihirdetéséről szóló törvény március 20-án lépett hatályba. Májusban … az Egyesület több mint 250 000 aláírást nyújtott be az OVB-hez. A több mint 200 000 aláírás hitelesítését követően május 30-án a parlament elrendelte a népszavazást. • több mint 200 hiteles aláírás alapján az OGY elrendelte a népszavazást • az aláírásgyűjtés alatt hasonló tárgykörben született nemzetközi szerződés lépett hatályba
3. Irányadó jogszabályok és értelmezésük Alkotmány 28/C. § (2) Országos népszavazást kell tartani legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére. (5) Nem lehet országos népszavazást tartani: b) hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról, AB gyakorlat: 33/2004. (IX. 28.) AB határozat, 40/2004. (X. 27.) AB határozat (TK. 191-192. oldal)
3. Irányadó jogszabályok és értelmezésük Alk. 28/C. § (5) bek. b): hatályos nemzetközi szerződés tiltott tárgykör, OVB a hitelesítés megtagadja kérdés nki szerződést érint, de az csak az aláírásgyűjtés alatt vált hatályossá Alk. 28/C. (2) bek.: 200 000 vp. kezdeményezésére kötelező népszavazás, AB gyak.: OGY-nek végrehajtó szerepe van
4. Jogi minősítés az OGY-nek el kellett rendelni a népszavazást, határozata jogszerű alternatív érvelés: AB gyak.: változás, pl. nki szerződés hatálybalépése befolyásolhat OGY határozata jogszerűtlen lehet