1 / 23

Pedagógusok mentálhigiénéje

Herczeg Csilla. Pedagógusok mentálhigiénéje. Zalaegerszeg, 2011. április 6. Mit értünk mentálhigiéné alatt?. Köznyelvben – lelki egészség „ Elsősorban lelki, kapcsolati kultúra.” / Grezsa Ferenc pszichiáter /

aysel
Download Presentation

Pedagógusok mentálhigiénéje

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Herczeg Csilla Pedagógusok mentálhigiénéje Zalaegerszeg, 2011. április 6.

  2. Mit értünk mentálhigiéné alatt? • Köznyelvben – lelki egészség „ Elsősorban lelki, kapcsolati kultúra.” / Grezsa Ferenc pszichiáter / Fontos mindenkinek, aki emberekkel foglalkozik – tudniuk kell, hogy milyen módon tartható fenn, mivel javítható a lelki egészség. Tágabb értelemben: önismeret, másság elfogadása

  3. Milyen a pedagógusok helyzete? • Sok pedagógus frusztrált • Túl nagynak érzik a terheket • Gyakorta a feszültségük átszüremkedik a családi kapcsolataikba • Nem tudják kibeszélni a gondjaikat • Rákapnak nyugtatókra, altatókra, alkoholra

  4. A tények: Egyre gyakoribb és durvább fegyelmezetlenségek a tanórákon. Úgy tűnik, a pedagógusok eszköztára egyre kevéssé „alkalmas” a problémák kezelésére. Egyre több a pedagógusokat érő folyamatos lelki megterhelés Sok a pedagógusokat érő konfliktus helyzet, ezen belül a megoldatlan konfliktusok száma magas Egyre gyakoribb a pályán a kiégés A pedagógusok több mint 60 %-a jelez pszichés problémát Erős a „tehetetlenség” érzése

  5. A gyakori és tartós frusztráció következményei • pszichoszomatikus megnyilvánulások (magas • vérnyomás, emelkedett pulzus , légzésszám, • koleszterin és vércukor szint, remegés, • verejtékezés, asztma, fekélybetegségek, • funkcionális fejfájás) • indulatok levezetésének hiánya, állandó izgalom • alvászavarok • pszichés zavarok, szorongásos problémák • neurózis, depresszió, pánik • indokolatlan félelmek

  6. A gyerekek ép személyiséggé formálásához ép,egészséges pedagógusszemélyiség szükségeltetik. A pályaszocializáció jelentős a tanítóvá válás folyamatában. Ha a pályaszocializáció folyamata kedvezőtlenül alakul, akkor elindulhat a kiégés / burn out / folyamata.

  7. „Burnout (kiégés) szindróma krónikus, emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés állapota, amely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek.” Herbert J. Freudenberger (1974)

  8. I. Idealizmus szakasza • Frissen diplomázott pedagógus • Pályájának szépségeit felnagyítva érzékeli • Elég erőt érez a problémák megoldására • Nagyon motivált • Aktivációs feszültsége magas • Bízik önmagában és környezetében • A gyerekeket és a szülőket idealizálja • Feltétlen bizalommal fordul kollégáihoz

  9. II. Realizmus szakasza • Kezdi összerendezni a tapasztalatait /ezek nem csak pozitív előjelűek/ Megtapasztalta a buktatókat, a szocializáltság óriási különbségeit Szülői szembenállást, gyanakvást, hozzáértésének megkérdőjelezését Kudarcokat élt át Kollégái nem csak jóindulatúak Megtapasztalta az irigységet, féltékenységet

  10. III. Stagnálás szakasza • Fokozatosan kiábrándul a pedagógus a hivatásából • Elveszíti a hitet, hogy nevelni lehet a gyermeket • Korábbi törekvéseit feladja • Kezdi feleslegesnek érezni a szakmai megbeszéléseket • Meginog az önbizalma • Nem hiszi, hogy eredményeket tud elérni • Csak az oktatási tevékenységben látja a munkájának szilárd pontjait

  11. IV. Frusztráció fázisa • Minden iskolai esemény erős frusztrációs feszültséget eredményez • Úgy érzi, semmi köze a gyermekhez • Az osztály távoli, ellenséges „gyermek- masszává” válik A munka kimerítő robottá válik Sikertelennek érzi magát

  12. V. Apátia szakasza • Lehető legkevesebbet akar a pedagógus érintkezni a gyerekekkel, kollégákkal • Az iskola légkörét fenyegetőnek érzékeli

  13. „Túlbiztosítja” magát, arra hivatkozik, hogy neki ezt mondták • Elmulasztja a határidőket,rázuhannak az elintézetlen feladatok • Felkészületlenül megy órára, kapkod, hibázik • Depressziós, negatív érzések uralják

  14. Szociális jellegű megnyilvánulások • Kezdetben ingerült, majd durva, goromba hangnemet használ • Szidja a gyerekeket, kiabál, fenyegeti őket • Családi problémák jelentkezhetnek

  15. Legfőbb okok • A sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű gyerekek nagyfokú pszichés feszültséget okozhatnak. Idegesíti, tehetetlennek érzi magát a pedagógus, nincs ideje a többi tanulóra. • Szülővel való együttműködés hiánya /ellenséges, vádaskodó szülő/ • Kollégák közötti feszültség /irigység, féltékenység,rivalizálás /

  16. Vezetővel kialakult konfliktus / szorongás / • Állandóan változó tantervek, átszervezések, összevonások, amelyek a megszokott biztonságérzetéből kilökik a pedagógust

  17. PREVENCIÓ! • Meg kell ismerni azt a fogyatékosságot , amivel a gyermek él. • Teammunka során módszertani eljárásokat lehet gyűjteni. • Figyelni kell arra, hogy minden napra egyenlő teher jusson. • Készítsünk örömleltárt – milyen jó, kellemes események történtek velünk.

  18. Minden nap legyen egy szellősebb idő, amikor pihen a pedagógus – ez lehet egy kávézás is • A szerepváltások között hagyjunk szünetet, érjünk be 15 perccel előbb az iskolába / visszafelé is / • Esténként gondoljuk át a napunkat, írjunk listát a következő feladatokról

  19. Mozogjunk, sétáljunk • Végezzünk kerti munkát, relaxációs gyakorlatokat, hallgassunk zenét stb. • Mérjük fel a sikerre, elismerésre irányuló szükségleteinket • Konfliktuskezelési technikákat sajátítsunk el, és ezeket gyakoroljuk is • Időnként gondoljuk végig a szerepeinket /szülő, gyerek, barát, testvér, szakember/ • Tudatos személyiségfejlesztés • Aktív részvétel a továbbképzéseken

  20. Saját személyes szféra • Az ember társas lény, a társas támogatás a lelki egészségre kedvező hatást gyakorol: • biztonságot nyújt • enyhíti a rossz közérzetet • önbizalmat ad, növeli az önbecsülést • csökkenti a szorongást, depressziót, a külső stresszt enyhíti • integrál a társas hálóba • Társas támogató rendszer: • házastárs • gyermek • barátok, szabadidőpartnerek • munkatársak • szolgáltatók • vallási, kulturális, sport, szociális és politikai egyesületek tagjai • szomszédok, ismerősök

  21. Az iskola részéről stratégiák lehetnek a pedagógusoknak segítendő, hogy megszabaduljanak a stressztől (Carter) • időt adni a pedagógusoknak együttműködésre és beszélgetésre • műhelyek, szolgáltatások, tanfolyamok nyújtása • szóbeli dicséret, megerősítés, a munka elismerésének nyújtása • több támogatás nyújtása • szakértők, támogatószemélyzet, vallási segítség nyújtása • több, - választási lehetőséget biztosító -, továbbképzési alkalom, a viselkedésükben eltérő és hátráltatott tanulókról is(!) • jobb kommunikáció a vezetőkkel

  22. „ A szőlővesszőt a föld alá kell temetni, hogy friss hajtásokat hozzon – nekünk is változtatnunk kell az életünkön, ha azt akarjuk, hogy felfrissüljenek a gondolataink.” /Frances Mayes/

  23. KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! Herczeg Csilla herczegcsilla07@gmail.com

More Related