T 4

1. 15-150 cm, pelyhes szőrű, erős karógyökerű hosszú nyelű, tojásdad, ép június-október, sűrű, tömött füzérekben álló virágok kupakkal nyíló tok, növényenként 500 000 mag savanyú és meszes talajon is előfordul, laza talajon tömeges, kapálás után újra kikel parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek, erdősítések első évében fiatalon jó takarmány, triazin-rezisztens biotípusok  ♠      T4 Amaranthus retroflexus – szőrös disznóparéj

2. T4 Amaranthus retroflexus – szőrös disznóparéj

3. T4 Amaranthus retroflexus – szőrös disznóparéj

4. 15-150 cm, erős karógyökerű, a szár nagy része kopasz hosszú nyelű, tojásdad, ép, kopasz, fénylő június-november, sárgászöld, karcsú, alul szaggatott virágzat, az előlevelek a lepelleveleknél hosszabbak kupakkal nyíló tok savanyú és meszes talajon is előfordul, laza talajon tömeges parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek, erdősítések első évében  ♠     T4 Amaranthus chlorostachys – karcsú disznóparéj

5. T4 Amaranthus chlorostachys – karcsú disznóparéj

6. T4 Amaranthus chlorostachys – karcsú disznóparéj

7. Népi neve (helytelenül): vadkender Angol neve: Common ragweed, német neve: Beifussblättriges Traubenkraut 20-150 cm, erősen ágas, szőrös vagy érdes, ürmös illatú, orsógyökere mélyre hatol szárnyasan szeldelt július-október, egylaki, a porzós fészkek füzérben állnak, a termősek levélhónaljiak kaszat, hosszú magtúlélésű (40 év) T4  ♠   Ambrosia artemisiifolia – ürömlevelű parlagfű

9. Származása, elterjedése: • Észak-Amerikában összefüggő elterjedési területe van • Európába heremag-, gabona- és burgonyaszállítmánnyal került a 17.században • Inváziójának kezdete: 2. világháború után • Első hazai adata ideiglenes megtelepedésre utal: 1888, • 1922: a Dráva, Mura és a Balaton vidéken • 1960: átlépi a Dunát • 1981: az egész Dunántúl fertőzött • Napjainkra: az egész ország fertőzött, de ennek mértéke változó A parlagfű terjedésének fázisai (Priszter nyomán)

10. A parlagfű terjedésének fázisai (Priszter nyomán)

12. Életciklus, életmenet • A dormanciát a fagy töri meg, ezután a hőmérséklet, a fény és a víz korlátozza a csírázást • A kaszatok életképességüket 40 évig is megőrzik • Virágzás már négyleveles stádiumban is bekövetkezik, szélmegporzású: július – augusztus (október) • Polychor (víz, szél, állatok, ember) Termőhelyigény • Zavart, nyílt élőhelyek növénye, fényigényes, hőigénye viszonylag magas, laza, jól átmelegedő, akár száraz talajokon is megél, az árnyalást nem tűri

14. Biotikus interakciók • allelopatikus több kultúrnövényre • Kompetíciója még nagyobb jelentőségű lehet • Az árnyékolást rosszul tűrik • Magyarországon 174 rovarfogyasztójának többsége polifág • Legelő állatok megeszik, de nem kedvelik • Számos gombakártevője ismert Gazdasági jelentőség • Európában nincs pozitív jelentősége • Minden mezőgazdasági kultúrában előfordul, kb. 5 millió hektáron (= 300 000 hektár monokultúra)

15. Legfontosabb allergén növényfajunk: • Egy növény naponta egymillió, életében 1012 pollent termel, 1 hektár parlagfű 62 kg pollent termel, több, mit 300 km-re terjedhet a virágpor • A növény és a virágpora kontakt bőrgyulladást okozhat Természetvédelmi jelentőség • Laza talajokon természetközeli élőhelyeken is megjelenhet, de zavarásra utal • Gátolhatja a növényzet regenerációját • Ráirányítja a figyelmet a többi özönnövényre

17. Kezelés • Megelőzés: bolygatás elkerülése, természetes növényzet megőrzése, összefüggő növényzet létrehozása (gyeptelepítés) • A természetes szukcesszió során 2-4 év alatt kiszorul a területről • Teljes mentesítés zavartalan élőhelyeken lehetséges • Mezőgazdasági területen: vegyszeres gyomirtás, mechanikai kezelés, talajművelés • Évi háromszori kaszálás eredményes • Biológiai védekezés: rozsdagombákat vizsgálják, Zygogramma suturalis levélbogarat Európában alkalmazták

19.  ♠     10-120 cm, erős karógyökerű, kopasz, sűrűn ágas nyeles, ékvállú, lándzsás, épszélű, a felsők szálasak, a levélfonák lisztes június-november, lisztes, gomolyos füzér makk,magjai egész nyáron csíráznak országszerte gyakori, különösen nedves, kötött talajokon szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek T4 Atriplex patula – terebélyes laboda

20. T4 Atriplex patula – terebélyes laboda

21. T4 Atriplex patula – terebélyes laboda

22.  ♠     30-150 cm, erős karógyökerű, sűrűn ágas nyeles, színe zöld vagy színe és fonáka fénylő ezüstös fehér, az alsók háromszög alakúak, a felsők szálasak, hosszúkásak július-október, éréskor csüngő, gomolyos füzér makk országszerte gyakori, különösen agyag, lösz és szikes talajokon szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott és szikes területek T4 Atriplex tatarica – tatár laboda

23. T4 Atriplex tatarica – tatár laboda

24. T4  ♠     15-100 cm, dúsan ágas, felálló, kopasz szárú 3-5 szeletű, fűrészes szélű július-október, a fészek felálló, többnyire nyelves virágok nélküli sima felületű kaszat, szélén lefelé hajló tüskékkel nedves területeken ártéri és mocsári gyomtársulásokban, nedves legelők, vágásterületek Bidens tripartitus – subás farkasfog

25. T4 Bidens tripartitus – subás farkasfog Előfordulhat még: Bidens cernuus – bókoló farkasfog, Bidens frondosus – feketetermésű farkasfog

26. T4 Bidens tripartitus – subás farkasfog

27. 50-200 cm, erősen ágas, erős karógyökerű, bódító illatú 3-7 (9) levélkéből összetett, fűrészes szélű július-augusztus, kétlaki, végálló porzós virágzat, levélhónalji termős virágok makkocska („kendermag”) nitrofil, laza talajokon tömegesebb, mészkerülő szántóföldek, parlagok, nyár és akác telepítések kultúrnövény: C. s. ssp. sativa gyomnövény: C. s. ssp. spontanea  ♠      T4 Cannabis sativa – vadkender

28. T4 Cannabis sativa – vadkender

29. T4 Cannabis sativa – vadkender

30.  ♠      20-50 cm, elfekvő, legyökerező szárú, kopasz kopasz, szélén szőrös, nyelvecske helyett szőrkoszorú található július-szeptember, a füzérkék gömbölyűek, szaggatottan állnak szemtermés, erős tüskével laza talajokon, homokvidékeken, tiszta állományokat alkot, meleg- és fényigényes, szárazságtűrő szántóföldek, parlagok, homoki legelők, erdősítések, főleg Duna-Tisza köze amerikai adventív, erősen terjed, a gyapjúba beleragad, vasúttal terjed T4 Cenchrus incertus – átoktüske (süncincor)

31. T4 Cenchrus incertus – átoktüske

32.  ♠      20-150 cm, mélyre hatoló, erős karógyökerű, sűrűn ágas nyeles, ékvállú, lándzsás, tojásdad, egyenlőtlenül fogazott, a felsők keskenyek, épek, a fonák lisztes június-november, lisztes, gomolyos fürt növényenként 200 000 magot is hozhat (barna és fekete magvak) országszerte gyakori, különösen nedves, kötött talajokon szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek levélalakja, virágzata változatos, allelopatikus T4 Chenopodium album – fehér libatop

33. T4 Chenopodium album – fehér libatop

34. T4 Chenopodium album – fehér libatop

35. 30-100 cm, erős karógyökerű, sűrűn ágas, kellemetlen szagú nyeles, tojásdad, egyenlőtlenül fogazott, színük fényes sötétzöld július-november, gomolyos fürt növényenként 15 000 magot is hozhat országszerte gyakori szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek mérgező  ♠      T4 Chenopodium hybridum – pokolvar-libatop

36. T4 Chenopodium hybridum – pokolvar-libatop

37. T4 Chenopodium hybridum – pokolvar-libatop

38. T4 Chenopodium hybridum – pokolvar-libatop

39. T4  ♠     10-60 cm, erős karógyökerű, élénkzöld, kopasz, erősen ágas nyeles, épszélű, az alsók tojásdadok, a felsők lándzsásak június-október, gomolyos füzér lencse alakú makkocska országszerte gyakori, főleg nedvesebb, üdébb talajokon szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek Chenopodium polyspermum – hegyeslevelű libatop

40. T4 Chenopodium polyspermum – hegyeslevelű libatop

41. T4 Chenopodium polyspermum – hegyeslevelű libatop

42. 10-150 cm, felül erősen ágas, alul sűrűn leveles, érdes vagy szőrös tőlevelek lándzsásak, csúcsuknál 3 fogúak, szárlevelek keskenyebbek, épek vagy fűrészesek június-november, fészkes buga, egyforma hosszú nyelves és csöves virágok bóbitás kaszat, tavasszal és ősszel is kicsírázik országszerte gyakori, főleg laza talajokon, fagy- és szárazságtűrő szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek észak-amerikai, allelopatikus, herbicidrezisztens  ♠      T4 Conyza canadensis – betyárkóró

43. T4 Conyza canadensis – betyárkóró

44. T4 Conyza canadensis – betyárkóró

45. 30-120 cm, elágazó karógyökerű, pelyhes vagy kopasz, büdös tojásdad, 10-15 cm hosszú, fogazott, karéjos június-november, levélhónalji, forrt csésze és párta (6-7 cm hosszú), este nyílik kopácsokkal nyíló tok, fekete mag, hosszú magtúlélésű országszerte gyakori, nitrofil, egész nyáron csírázik szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott területek, istállók környéke, legelők mérgező, herbicidrezisztens, allelopatikus  ♠      T4 Datura stramonium – csattanó maszlag

46. -Farmakológiai hatás: csökkenti a kiválasztást és a simaizmok görcskészségét. -Felhasználás: asztmabántalmak megszűntetésére, a tünetek enyhítésére a belőle készített szivarkák ismertek, füstölő formában is alkalmazható; görcsoldó készítményekben használják a gyógyszeriparban. -mérgezési tünetek: magjainak fogyasztása: dühöngés, pupillatágulat, érzékcsalódás, fénykerülés, görcsök, izgatottság, majd tompultság, aluszékonyság, bénultság, kollapszus, kóma. A mérgezett állatok húsa, teje szintén mérgező.

47. T4 Datura stramonium – csattanó maszlag

48. T4 Datura stramonium – csattanó maszlag

49. T4 Datura stramonium– csattanó maszlag

50. T4  ♠     10-60 cm, elágazó, elfekvő, legyökerező szárú, ibolyás színű a levéllemez és a levélhüvely szőrös, a nyelvecske rövid június-október, 3-12 szétálló füzér szemtermés országszerte gyakori, főleg laza homok- és vályogtalajokon, egész nyáron csírázhat szántóföldek, parlagok, utak mente, legelők, bolygatott területek, csemetekertek, szőlők Digitaria sanguinalis – pirók-ujjasmuhar