AZ OKTATÁS, MINT BERUHÁZÁS ÉS MEGTÉRÜLÉS SZÉKELYFÖLDI SZEMMEL

1. AZ OKTATÁS, MINT BERUHÁZÁS ÉS MEGTÉRÜLÉSSZÉKELYFÖLDI SZEMMEL MODERN ÜZLETI TUDOMÁNYOK FŐISKOLÁJASZÉKELYUDVARHELYI TAGOZAT Készítette:Geréb László Sopron, 2005 novembere

2. Telephely-választási politikák Hard (erős) tényezők:(helytől függő)- nyersanyagok közelsége - felvásárló piacok közelsége - fizikai infrastruktúra minősége* közlekedési* energiahordozók Soft (puha) tényezők:(emberektől függő)- humán infrastruktúra* a munkaerő ára* a munkaerő képzettsége (munkakultúra, szakmaiság) - technológiai infrastruktúra(informatikai, távközlési) - piacra jutás feltételei - makrogazdasági szabályozás - hangsúly eltolódás -Hard tényezőkSOFT TÉNYEZŐK

3. A beruházni szándékozó vállalkozónak fontos soft- tényező, a munkaerő képzettsége! KÉRDÉS: Fontos-e ez a munkaerő képzésében résztvevő többi szereplő számára is? Szereplők: - munkavállaló (az egyén) - az állam (államháztartás) Ezen szereplők számára az oktatás egy beruházás. FELADAT: Oktatás, mint beruházás és megtérülés közti kapcsolat vizsgálata!

4. Pénzügyi szempontok alapján:OKTATÁS = HUMÁNTŐKE BERUHÁZÁS Magán beruházás (tandíjas önfinanszírozással) Állami beruházás (költségvetési finanszírozással) KÉRDÉS: Hogyan térül meg ez a beruházás: - az egyén számára - az államháztartás számára

5. Magánberuházás (tandíjas)– amennyiben a beruházó maga a munkavállaló (az egyén) - Beruházás-elemzés: pénzáramlás vizsgálat, majd nettó jelenérték (NPV) számítás 1 2 3 4 ………………………………………………. 38 39 40 1 2 3 4 ………………………………………….. NPV = ∑ PV bevételek (felsőfokú képzés által szerzett pluszjövedelem) – ∑ PV kiadások (tandíj + diák költségek + az oktatás ideje alatt elveszített fizetés)

6. A nettó jelenérték a pénzbeáramlások és a pénzkiáramlások jelenértékének a különbsége. NPV = a jövedelmek jelenértékeinek az összege – - a beruházások jelenértékeinek összege Ha az NPV pozitív, érdemes a beruházást megvalósítani A vizsgálat egy pillanatkép – 2003-as statisztikai és költségvetési adatokkal dolgozik!

7. Feltéve, hogy: • Az éves tandíj 500 euró • Az oktatás ideje alatt elveszített fizetés évente 1.548 euró(havi 129 eurós nettó átlagfizetéssel számolva) • Egyéb diák kiadások évente 250 euró • A jelenérték számításnál használt kamatláb évi 4% Ez esetben: Romániában, amennyiben havi 41 euróval keres többet egy alkalmazott, azáltal, hogy felsőfokú képzésben részesült, az oktatási beruházás NPV-je már nagyobb mint 0. Ez a nettó átlagbérhez viszonyított 31%-kal nagyobb fizetést jelent. Következtetés: Az egyén számára érdemes még tandíjas (önfinaszírozással járó) felsőoktatású képzésben is részt venni!

8. Állami beruházásI. alapképzés – helyi önkormányzati finanszírozással Beruházás-elemzés: pénzáramlás vizsgálat, majd nettó jelenérték (NPV) számítás 1 2 3 4 ………………….….…...…. 38 39 40 1 2 3 4 ……………… 13 14 15 1 2 3 4 ……. 11 ……………………….. NPV = ∑ PV bevételek (egy átlagfizetés után az államháztartás különböző alrendszereibe befizetett járulékok + a nettó átlagbér ÁFÁ-ja – egészségügyi ellátás) – ∑ PV kiadások (óvodás és 1-12 osztályos képzés oktatási költségei + nyugdíj kiadások)

9. Kiadások egy évre: • Az egy diákra jutó oktatási kiadások egy évre (3 év óvoda + 1-12 osztály) 291 euró, • A havi átlagos nyugdíj 50 euró, ez évente 600 euró • Az egy személyre jutó egészségügyi kiadások egy évre 13,6 euró Bevételek egy évre: • A romániai bruttó átlagbér havi 180 euró, ez után pedig az államháztartásba befizetett járulékok havi összege 106 euró, ez évente 1. 272 eurót jelent • A román nettó havi átlagbér 129 euró, az ÁFA pedig 19%, így a nettó átlagbérből havonta 24,5 eurót költünk ÁFÁ-ra, ez egy évben 294 euró Ismerve,hogy az alapszintű oktatás 3 év óvoda és 12 év iskola, az átlagos munkaidő 40 év, az átlagos nyugdíjidő 11,5 év, az átlagéletkor pedig 71,01 év. Ez esetben: Az államháztartás szempontjából vizsgálva, Romániában, az oktatási beruházások megtérülése (IRR- je) 13%-os, az NPV-je pedig 9.928 euró. Következtetés: az államháztartás szempontjából egy jó megtérülésű beruházás az oktatás finanszírozása!

10. Állami beruházásII. felsőfokú oktatás – központi költségvetési finanszírozással Beruházás-elemzés: pénzáramlás vizsgálat, majd nettó jelenérték (NPV) számítás 1 2 3 4 ………………………………………………. 38 39 40 1 2 3 4 ………………………………………….. NPV = ∑ PV bevételek (felsőfokú képzés által szerzett pluszjövedelem utáni plusz adó és járulékbevételei az államháztartásnak) – ∑ PV kiadások (egy diákra jutó oktatási kiadások + az oktatás ideje alatt elveszített fizetések utáni adók és járulékok)

11. Feltéve, hogy: • A felsőoktatás finanszírozására fordított államháztartási kiadások összesen évi 236 millió eurót tesznek ki • Az állami felsőoktatásban résztvevő diákok száma475.881 • Egy diákra jutó felsőoktatási kiadások egy évre jutó összege 495 euró • A jelenérték számításnál használt kamatláb évi 4% Ez esetben: Romániában, amennyiben havi 44,3 euróval keres többet egy alkalmazott, azáltal, hogy felsőfokú képzésben részesült, az államháztartásba befizetett többletadók már fedezik az államháztartás oktatásra költött kiadásait. Ez az összeg a bruttó átlagfizetés 24,6%-a. Következtetés: az államháztartás számára a felsőoktatás finanszírozása jó beruházásnak bizonyul!

12. Az egyén, a munkavállaló szempontjából:A beruházás NPV-je pozitív, tehát megéri beruházni a továbbképzésbe.A pozitív különbség az egyén szintjén az életminőség javulásban fog megjelenni! Az államháztartás szempontjából A beruházás NPV-je pozitív, tehát megéri az oktatásba beruházni. A pozitív különbség, mint pótlólagos adóbevétel, gazdasági fejlődésben, valamint az állam jóléti feladatainak ellátásában bekövetkező javulásban lesz megtalálható!

13. A jobban képzett munkaerő: nagyobb hozzáadott értéket jelent a munka folyamatában. Nagyobb hozzáadott értéket hordozó munka: nagyobb fizetést jelent.A nagyobb fizetés: - a munkavállaló, az egyén számára jobb életminőséget jelent - az államháztartás számára nagyobb adóbevételeket SZÉKELYFÖLDI DILEMMA: Megtörténik egy országos átlag fölötti humántőke-beruházás, azonban ezen beruházás megtérülése térben máshol történik meg! - KIVÁNDORLÁS - KÖVETKEZTETÉS: ÉRDEMES AZ OKTATÁSBA BERUHÁZNI MIND AZ EGYÉN, MIND AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS SZINTJÉN, MIVEL NAGY A MEGTÉRÜLÉSE EZEN BERUHÁZÁSNAK!

14. Az egy diákra jutó oktatási költségek az országos átlaghoz viszonyítva - mit kap egy diák -

15. Az egy lakósra jutó oktatási kiadások az országos átlaghoz viszonyítva - mennyit áldozoktatásra egy lakós -

18. 1 – Önkormányzati kiadások összesen, 2 – Közigazgatási kiadások, 3 – Tanügyi kiadások, 4 – Kulturális, vallási és ifjúsági kiadások, 5 – Szociális kiadások, 6 – Városfejlesztési kiadások, 7 – Közszállítási kiadások, 8 – Egyéb kiadások

19. Kivándorlási statisztika I. - személyekkel - Román Statisztikai Hivatal (CNS) 1977 – 1997 Romániából kivándorolt magyar nemzetiségű 82.514 személy Magyar Statisztikai Hivatal (KSH) 1977 – 1997 Romániából bevándorolt 144.366 személy Szociológus becslések szerint (Varga Á.) Romániából kivándorolt magyar nemzetiségű 200.000 személy - amiből Magyarországra 170.000 személy Korcsoport szerinti megoszlás - 70,9%-a a kivándoroltaknak 34 év alatti - 18 év alattiak aránya elhanyagolható Magyarországra kivándoroltak több mint 95%-a magyar nemzetiségű

20. Kivándorlási statisztika II. - értékben a Székelyföldön - Egy diákra jutó költségvetési kiadás egy évre 291 EUR Egy diák oktatási költségei 15 évre (3 év óvoda + 12 év iskola) 4.365 EUR A 170.000 Magyarországra kitelepült személy oktatási költsége (3 év óvoda + 12 év iskola) 742.050,000 EUR - ami 185,5 milliárd forint

21. Kivándorlási statisztika III. - értékben Magyarországon- A magyarországi bruttó átlagbér (KSH) 658 EUR A bruttó átlagbér után az államháztartás különböző alrendszereibe befizetett járulékok egy hónapra (vállalkozó + munkavállaló) 526 EUR Befizetett járulékok évi összege (egy munkavállaló után) 6.320 EUR Egy személy által 30 munkaév alatt befizetett járulék összege 189.600 EUR A 120.000 kitelepült, 34 év alatti személy befizetett járulékai a 30 munkaévre (170.000 x 70,9%) 22.752.000.000 EUR - ami 5.688 milliárd forint

22. Erdélyi magyarság számára jelentkező negatívumok Demográfiai: - a lakosság számszerű fogyása - a lakosság „szürkeállománybeli” fogyása (többnyire a jobb képességű személyek telepednek ki) Gazdasági: - az 742.050.000 EUR oktatási beruházás elvesztése (a kivándorolt személyek révén) - 6.487.200.000 EUR államháztartási bevételtől való elesés (romániai bruttó 180 eurós átlagbérre, 30 munkaévre számolva, azon 170.000 Magyarországra kivándorolt személy esetében, akik a Magyar államháztartás számára váltak befizetőkké) - A székely humánerőforrás beruházásmáshol térül meg !!!

23. A magyarországi magyarság számára jelentkező negatívumok Demográfiai: - az erdélyi települések kiüresedése után nem lesz honnan pótolni a magyarországi lakósság lélekszámbeli apadását (éléskamra effektus ) - ellentmond egy hosszú távú „magyarság” nemzeti stratégiának Gazdasági: - egy Erdélyből kivándorolt személy Magyarországon 658 EUR-os magyar bruttó átlagbérért dolgozik a magyar munkaadónak, míg ugyanezt a munkát Erdélyben 180 EUR-s román bruttó átlagbéren végezné el!

24. Következtetések: ÉRDEMES a humántőkébe beruházni úgy az egyén, mint államháztartás szintjén. DE AMENNYIBEN a humántőke elvándorol, az eszközölt beruházás térben máshol térül meg! Ez a határon túli magyarság esetében egy óriási tőkeveszteséget jelent. TEHÁT elő kell segíteni a határon túli magyarság szülőföldön való érvényesülését!

26. KÉRDÉS:Mennyire szoros az összefüggés az egy lakosra jutó GDP és a GDP-ból az oktatásra fordított kiadások aránya közt? MEGOLDÁS: Korrelációs együttható - azt méri, hogy két jelenség közt milyen szoros az összefüggés, és ezen összefüggésnek az erősségét -1 és +1 közé szorítja. A fenti két jelenség közti korrelációs együttható 0,83, ami egy nagyon szoros összefüggést jelez a két jelenség között.

27. Köszönöm a figyelmet !